Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
AZ MSZMP PEST MEGYE» BIZOTTSÁGA XXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Arn: 1,10 Coring 1982. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP A szerelést is vállalni akarják Újabb fejlesztés előtt a PEVD9 salymári gyára / ISKOLA ÉS SZAKMA O rszágos vizsgálatra készülődik az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Azt szeretnék kideríteni, hogy miként alakult az elmúlt tanévben végzettek elhelyezkedése. A vizsgálati eredmények csak kora őszre várhatók, ám már most kérdezhetnénk: e változatlanul munkaerőínséges világban, amikor az úgynevezett „ifjúsági munkaerőforrás” — magyarul: az iskolából az életbe lépők száma — jóval alacsonyabb a szükségesnél, ugyan mi vizsgálnivaló van a pályakezdők elhelyezkedésével kapcsolatban ? A közvélemény is úgy tartja — a fiatalok meg holtbiztosak ebben —, hogy az oklevél, a diploma átvétele után szá- molatlanul várják őket a jobbnál jobb állásajánlatok; válogathatnak kedvük szerint. Ez nem így van. Válogatni ugyan lehet, csak nem mindig a legkülönbözőbb s többnyire nem a rég megálmodott álláshelyeit között. Különböző, eddigi vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az iskolai tanulmányait befejező fiatalok jó része álom- világba'n él. Hogy felkészületlenül kerül elete nagy döntése elé: hova, milyen munkakörbe, milyen további elképzelésekkel, lehetőségekkel kerüljön? Azt is bizonyítják a tapasztalati tényeken alapuló elemzések, hogy a pályakezdőknek úgyszólván senki, sehol nem magyarázta el: az iskola, s annak végbizonyítványa az esetek jó részében nem automatikus biztosíték az egyéni ambíciók szerinti elhelyezkedésre. Sőt: esetenként még a végzettségnek megfelelő munkakörbe való elhelyezkedésre sem. Az iskola ugyanis nincs mindig szinkronban a munkáltatói igényekkel. Néhány szakközépiskolában például szép számmal végeznek diákok, akiknek szakmai ismereteit csak egy-két vállalat hasznosíthatja az országban. Tisztázni kellene tehát, hogyan állunk ezekkel a szakközépiskolákkal? Nézzük a közgazdasági szakközépiskolásokat. Ügy tűnhet, nekik hincsenek elhelyezkedési gondjaik! Pedig' az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerint — a gimnazisták után — ők vannak a legnehezebb helyzetben. Képesítésük ugyan lesz, de képzettségük inkább csak afféle irodai segédmunkára teszi őket alkalmassá; ez nekik sem tetszik, s a munkáltatók sem kapkodnak utánuk. Ojabb kérdés: végül is mire képesít a köz- gazdasági szakközépiskola? Hasonló kérdések tehetők fel például a vízügyi szak- középiskolák, a földmérési, a dohányfeldolgozói, a tejtermékgyártó stb. szakközép- iskolák esetében. Mi értelme van az ilven túlspecializált oktatásnak akkor, amikor nem tudhatjuk, hogv oéldáu’ másfél évtized múltán, hol és mennyi „tej- termékgyártóra” vagy „dohányfeldolgozóra”, netán KozepiOKon végzett földmérőre lesz szüksége az országnak? Valamit azért közbe kell vetni. Nem az a baj, hogy a tervezők képtelenek e kérdésekre megoíznatő Válaszokat adni. Sokkal inkább az, nogy az oktatásügy nem ismeri fel a hosz- szabb távú munkaerő-prognózisok hibalehetőségeit, s ezeket mellőzve, évről évre szigorúan megállapított „beiskolázási keretszámok” szerint pl. „tejtermékgyártókat” képez ... Ahelyett, hogy rábízná ezt a tejtermékgyártó vállalatokra. Belátom: e példák sora mintha azt sugallná, hogy hagyjunk fel az eddigi — s megieneiosen bizonytalan eredmény ekkel járó — szakközépiskolai OKtatással, s favorizáljuk inkább az általánosan kiművelt em- berjoicet kibocsátó gimná- ziumoitat. Am ez az ut sem járható. A gimnáziumot végzett szakképzetlen fiatat lók elheiyezkeaese hosszú évek óta megoldatlan, illetve feszültségekkel terhes. Nem mintna kevés volna a nekik felkínálható munxa- hely (sót, jóval több, mint a nem tovább tanuló, érettségizettek száma), csasnogy ezeken a munkahelyeden általában fizikai munkát (is) kell végezni, s ezt mar az érettségizettek többségé — főként a lányok — nem szívesen, legjobb esetben csak kényszerűségből vállalják. S mert ez nem újabb keletű — de egyre általánosabb — gond, az általános gimnázium, mindazok számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak továbbtanulni, voltaképpen zsákutca. Az általános gimnáziumi képzés kibővítését szorgalmazó szakembereknek erről nem szabadna megfeledkezniük. S legfőképpen nem szabadna szembeállítaniuk a szakközépiskolát — vélt vagy valós sikertelenségei miatt — a gimnáziumi oktatással. Be kell látni: csakis egy szűkebb réteg engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermekeik, 18 éves korukban kényszerdöntés elé kerüljenek: vagy a felsőoktatás vagy — minden szakképzettség nélkül — az elhelyezkedési bizonytalanság. Utóbbi esetben számításba jöhet 12 évi iskoláztatás után további másfél-két esztendő tanulás, hogy a gyerek valami szakmát is szerezzen. F élreértések elkerülése végett: e gondolatmenet korántsem gimnáziumellenes. Csak azt szeretné felvetni, hogy a középfokú oktatás esetleges reformja során nem szabad a vagy gimnázium, vagy szakközépiskola alternatívában gondolkodni, mert mindkét iskolatípusnak van létjogosultsága. A szakközépiskolákat azonban nem szabad agvonszakosítani, mert a munkaügyi tervezők képtelenek hosszabb távra is megbízhatóan érvényes prognózisokat adni. Vértes Csaba ___________________________ ____y „F aipari gyáregység" — hirdeti a cégtábla Solymáron a PEVDI helyi üzeme fölött. Jelenleg még termékeik negyven—ötven százaléka készül fából, vagyis már a felirat csak felerészben fedi a kapun belüli helyzetet. A főként nyílászárókat gyártó részleg az utóbbi években éppen a műanyag szerkezetekkel vált nevesse, amelyeket saját gyártmányfejlesztésének köszönhet. A műanyag bejárati ajtó jól bevált termékük, amelyet a Metalloglóbus és a Tüzép értékesít. Az úgynevezett szak- iparifal-rendszerek — ezek nem másolt, mint nagyobb felületű nyílászárók, loggiatérelemek — kísérleti beépítését végzik, akusztikai, hőelnyelő tulajdonságait vizsgálják. A műanyag nyílászárók gyártási kapacitását a jövőben növelni szeretnék, ezért neveztek be az Építési és Városfejlesztési Minisztérium pályázatára. Amenyiben megnyerjük a pályázatot — tájékoztat Dorozsmai István műszaki vezető — lehetőségünk lesz a százmillió forint körüli beruházásra, meg tudjuk venni a jórészt nyugatnémet berendezéseket, amelyekkel a kapacitásunkat bővíteni tudjuk. — Erős a konkurrencia? — kérdezem. — Rajtunk kívül az országban csak két vállalat foglalkozik műanyag nyílászárók gyártásával, az egri és a Győr- Sopron megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Velük azonban nem konkurrens kapcsolatban vagyunk, hanem hatékonyan együttműködünk. Műszaki fejlesztéseinkről kölcsönösen tájékoztatjuk egymást, közös árakat alakítunk ki. A három társvállalat együttműködése előnyös helyzetet teremt ahhoz, hogy a valódi konkurrenciával szemben helytálljunk. Igazi konkurren- sünk az Albaplastot — nyílászárókat — gyártó Alba Regia Fehérvári Építőipari Vállalat és a Fémmunkás Vállalat. — Mi történik, ha a minisztérium pályázatát nem a solymári gyár nyeri? — vetem közbe. — Mi akkor is a műanyag nyílászárók gyártását fogjuk fejleszteni — válaszol a műszaki vezető. — Nem tehetünk mást. Ugyanis faipari berendezéseink elavultak, elavult technológiát pedig nem érdemes fejleszteni. Szakember- gárdánk felét köti le a faipari cikkek gyártása, s ez sem maradhatna így, mivel mi is létszámhiánnyal küzdünk. A műanyag termékek gyártását kevesebb emberrel is győzzük. — Üj profil bevezetésére tehát nincs, szükség? A négy esztendővel ezelőtt lezajlott termékszerkezet-váltás ennyire sikeres volt? — Szeretnénk megvalósítani azt, hogy a műanyag nyílászárókat beszereléssel együtt adjuk el. Sok olyan vásárlónk van ugyanis, akiknek se kapacitása, se hozzáértő embere. Éppen ezért kisvállalkozást, gazdasági munkaközösséget szerettünk volna létre hívni dolgozóink köréből erre a tevékenységre. Volt is érdeklődés, huszonötén—harmincán jelentek meg a tájékoztatón, amelyet a jogászunk tartott. Végül is azonban nem alakult meg a munkaközösség. Dolgozóink hét végén, maszekban szerelnek, és úgy látják többet kérésnek így „füsiban”, mint amennyi a munkaközösség tagjaként jutna. Így egyelőre a beszerelést vállalhatjuk megrendelőinktől. Pedig ez jó üzlet lenne a gyárnak. A Diósgyőri Gépgyár szerencsi gyáregységében évente mintegy tízezer különféle szivattyút gyártanak. Közöttük olyat, amely egy perc alatt 40 liter folyadékot továbbít, de van olyan is, amelynek teljesítménye 13 ezer liter. A szivattyúk a hazai felhasználók körében is keresettek. Javult a gépalkatrész-ellátás Csökkentek az állásidők A korábbi éveknél kedvezőbb körülmények között arathattak az idén a gazdaságok: az Agrotek adatai szerint a gépekhez a tavalyinál csaknem félmilliárd forinttal nagyobb értékű alkatrész állt rendelkezésükre, ami 20 százalékos növekedést jelent. A javuló ellátás eredményeként a géphibából eredő kényszerállásidő csökkent, folyamatosabban, nagyobb biztonsággal dolgozhattak a gépek. A külföldi partnerváHalatok az alkatrészeket ütemesebben szállították, de így is kevés volt jó néhány cikkből, elsősorban bálázógép-alkatrészekből. Emelkedett a hazai gyártók száma. Jól’ sikerült az Agrotek tavalyi gyártót keresünk akciója, amelyen a hiánycikklistákon leggyakrabban sze. replő alkatrészek előállítására szerveztek vállalkozókat. A Mezőgép üzemek, a tsz melléküzemágak és a kisiparosok műhelyeiben, az első félévben már 388 millió forint értékben gyártottak olyan alkatrészeket, amelyeket egyébként importból kéne beszerezni. Ez összesen 1900-féle cikket, traktor-, kombájn-, szállítógép-alkatrészt jelent. Tekintve, hogy a mezőgaz. daság összesen mintegy RO ezer féle gépalkatrészt igényel, » ebből megközelítően 7000 importból származik, az Agrotek újabb gyártót keresünk akciót tervez szeptemberben, hogy a még meglévő szabad kapacitások feltárását ezzel is elősegítse. "t Vezércikk a málna Tele hűtőkamrák Dunakeszin A piacok még bőségesen kínálják a friss gyümölcsöt, a Dunakeszi Hűtőházban azonban vége a sízezonnak. Már ami a saját feldolgozásra kerülő gyümölcsök felvásárlását illeti. A hűtőkamrák megteltek málnával, piros- és feketeribiszkével, meggyel, szamócával. Igaz, a tervezettnél valamivel kevesebb nyersanyagot vásárolt föl a hűtőház, / egyes gyümölcsfajtákból csak a tervezettnek 85 százalékát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az üzem nem teljesíti exporttervét. Termékeik- neknek mintegy felét szállítják Svájcba, az NSÉK-ba és Svédországba. A legnagyobb mennyiségben málnát vásároltak föl, úgy is mondják, ez az üzem „vezércikke”, a feldolgozandó gyűA Híradástechnikai Gépgyárban az idén 9- féle, különböző célra alkalmas autódiagnosztikai műszert gyártanak, mintegy 125 millió forint értékben. A korszerű műszereket egyrészt a KGST-országokba exportálják — legtöbbet — mintegy 33 millió forint értékben — a Szovjetunióba szállítják. Képünkön: Kovács Gyula az Elkon—S 300-as motorvizsgáló műszert ellenőrzi. mölcsöknek a felét adja. S ha kevesebb is van belőle az idén, a minősége valamivel jobb, mint a korábbi években. A felvásárlások befejezése természetesen nem jelenti azt, hogy leállt az élet a hűtőházban. A június eleje óta beszállított és fagyasztott 3500—4000 tonna gyümölcs feldolgozása, úgynevezett készregyártása most kezdődik igazán. A fagyott málnát, meggyet, ribiszkét, szamócát, válogatják és a megrendelők kívánsága szerint cukrozva vagy anélkül különböző nagyságú tasakokba, dobozokba csomagolják. Bőven ad munkát az üzemnek ez a feladat szinte egészen a jövő évi szezon beindulásáig. A hűtőkamrák akkor sens állnak üresen, ha a fagyasztott gyümölcs csomagolva elhagyja az üzemet. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok bértárolásra. A legkülönbözőbb élelmiszeripari üzemek termékeit, húst, halat, baromfit raktároznak, de itt raktározzák a Dunakeszi Konzervgyárban majd feldolgozásra kerülő őszibarackot is. Újdonsággal is szeretne kirukkolni az üzem. Sikeres kísérletek után még ebben az évben meg akarják kezdeni a gyorsfagyasztott, habosított gyümölcskrémek gyártását. A meggyből, szamócából és málnából készített édesség hasonlít a gyümölcsfagylaltra. M. N. P. m&oTiTTüm Georgij Mihajlovics Jegorov flottaadmirális, a Szovjetunió hőse, a DOSZAAF Központi Bizottságának elnöke által vezetett delegáció befejezte magyarországi látogatását. A vendégeket szombaton a Ferihegyi repülőtéren Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ fő-; titkára búcsúztatta. PEST MEGYEI Ma: 3. oldal: Háborús gránát házi őrizetben Villának gereblye legyen a társa 4. oldal: Párbeszéd a világgazdaságról Pedagógusszemmel Halásztelken 6. oldal: Mint a Mundialitón: ezüst 1. oldal: Postabontás Szivattyúk hazai piacra i'VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Autódiagnosztikai műszerek
