Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

AZ MSZMP P^T MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Békemenet 82 fővárosi programja E földrész sorsa — szívügyünk A hazánkban tartózkodó Békemenet '82 résztvevői bu­dapesti programjuk nyitánya­ként, eleget téve a hazai bé­kemozgalomban tevékenykedő több társadalmi és tömegszer- vézet meghívásának, szerdán ellátogattak a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága székházá­ba. A 18 országból érkezett vendégeket ünnepélyes kere­tek között fogadták, majd tá­jékoztatták őket a szerveze­tekben folyó munkáról, az előttük álló feladatokról. A bensőséges hangulatú találko­zókon a békeharcosok beszá­moltak eddigi tapasztalataik­ról s a Magyarországon szer­zett benyomásaikról. Egy a törekvésünk A menet képviselőinek egy népesebb csoportját Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke köszöntötte a Hazafias Népfront Belgrád rakparti épületében. Rámuta­tott: a hazai 'közvélemény ro- konszenvvel figyeli a nyugati országokban az elmúlt hóna­pokban lezajlott demonstrá­ciókat. Ezek a megmozdulások azt jelzik, hogy az emberek bárhol éljenek Európában, szivükön viselik e földrész sorsát. — önök céljaik megfogal­mazásakor nyomatékosan ki­jelentették, hogy síkraszáll- nak az atomfegyver-mentes Európáért — mondta Sebes­tyén Nándorné, hozzátéve, hogy ezért az önök békemene­te egyúttal a mi békemenetünk is, hiszen törekvései azonosak a magyar népével. A továbbiakban az OBT el­nöke arról szólt, hogy a ma­gyar békemozgalom aktivistái ott vannak minden olyan fó­rumon, demonstráción, amely a béke megőrzését, erősítését írta lobogójára. Képviselői részt vettek például az ang­liai, a hollandiai, valamint a belgiumi megmozdulásokoh, s ott lesznek ebben a hónapban á tokiói háborúellenes konfe- rert&lári is, ahol ismét kinyil­vánítják a világ valamennyi békeszerető emberével meg­egyező követelésüket: soha többé Hirosimát, soha többé Nagaszakit! Sajtókonferencia Nemzetközi sajtókonferen­ciával folytatódott a Békeme­net ’82 programja. A vendége­ket és a megjelent újságíró­kat Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte, majd Kovács Je­nő, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára kért szót. El­mondta: a KISZ jelentős részt vállalat a Békemenet ’82 ma­gyarországi eseménysorozatá­nak megszervezésében. S tette ezt azért, mert az ifjúsági szövetség politikájának szerves része a küzdelem a békéért. Arra a kérdésre: általában milyen eredmények várhatók •ezektől a demonstrációktól, a résztvevők szovjet képviselője válaszában kijelentette: egy találkozó sikerének nem egye­düli és kizárólagos kritériuma, hogy ott milyen konkrét do­kumentumok születnek. Ám fontos eredmény az is, ha az Európa különböző népeit kép­viselő fiatalok megismerik egymás életét, gondolatait, s a közös cél segíti, hogy kölcsö­nös bizalom alapján közelebb kerüljenek egymáshoz. A szov­jet küldött a továbbiakban el­mondta azt is, hogy egy közös felhívás kibocsátásában is megállapodtak. Ebben felszó­lítják az atomfegyverrel ren­delkező hatalmakat, hogy mondjanak le az emberiséget fenyegető pusztítóeszköz el­sőkén ti alkalmazásáról. A sajtótájékoztatón kérdé­sekre válaszolva hangsúlyoz­ták: a békemenetben bárki, megkötöttség nélkül részt vehe­tett, ennek nem volt semmifé­le politikai vagy más feltétele. Ezzel összefüggésben utaltak arra, hogy a nyugati sajtó rendre megkérdőjelezi e meg­mozdulások spontán jellegét, őszinteségét, arra hivatkozva, hogy azokat „előre kitervelik és irányítják”. A békemenet egyik amerikai résztvevője bejelentette: 1983- ban Washingtonban rendeznek nagyszabású nemzetközi béke­tüntetést, amennyiben a kor­A Békemenet ’82 hazánkban tartózkodó résztvevői többek közt sajtó­konferencián vettek részt az Országos Béketanács székházában. Ké­pünkön: Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke szólal fel a sajtóérte­kezleten ra nemet mondunk, tudjuk, hogy a nukleáris fegyverek nemcsak az emberek alkotá­sait fenyegetik, hanem min den életet. Értetek is küzdünk s a jövő gyermekeiért is... A mikrofonhoz lép Bojcsuk Vladimir, az Országos Béke­tanács leszerelési bizottságá­nak alelnöke, a békemenet küldötte, s felolvassa a ma­gyar fiatalokhoz szóló üzene­tét: „A béke szimbóluma, a ga­lamb viszi békeüzenetünk hí­rét nektek. Küldetésünk és menetünk célja a népek leg­főbb óhajának, a békének hir­detése és követelése. Csatla­kozzatok hozzánk! A békéért cselekedni kell.” Piros, sárga, kék léggöm­bök emelkednek a magasba, s szárnyrakel sok-sok postaga­lamb: az ország távoli vidé­keire viszik az üzenetet. Még néhány perc, s a rádióamatő­rök adói útján, a világ is ér­tesül á felhívásról... ★ A békeharcosok délután — a budapesti fiatalok százaival együtt —, leszerelést és nem­zetközi biztonságot követelő transzparenseikkel vonultak végig a Belváros utcáin, a Vá­rosházához, ahol Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el- í„„„_ nőké fogadta őket. Méltatta készülnek, ” hogy küldetésük jelentőségét, hang- a természeti kör- súlyozva, hogy ezek az ak­ciók hozzájárulnak a béke és az európai biztonság erősíté­séhez, a népek barátságának elmélyítéséhez, az előítéletek megszüntetéséhez. A Békemenet ’82 résztvevői ezután Budapest nevezetessé­geivel ismerkedtek. mány nem tesz lépéseket meg­akadályozására. A Békemenet ’82 résztvevői­nek egy csoportja ellátogatott a csillebérci vezetőképző- és úttörőtáborba. Indiától az Egyesült Álla­mokig, Afrikától a Skandináv országokig, a Szovjetuniótól Dél-Amerikáig — kilométerek ezreiben mérhető a távoltág. Mégis: apróvá zsugorodhat e nagy-nagy különbség, ha a messziről jött emberek talál­koznak. Ahogyan az tegnap történt a csillebérci úttörőtá­borban ... Megérkezik az úttörővasút szerelvénye Űttörőváros állo­másra, s leszállnak az utasok: a Békemenet ’82 tizennyolc or­szágból összesereglett résztve­vő!', hetvenen. A zászlódíszbe öltözött alakuló téren transz­parens hirdeti: A gyerekek békét akarnak! S ott vannak ők is, ünneplőben, vendégvá­ró virágcsokrokkal kezükben sorfalat állnak, míg társaik, a 25 tagú fúvószenekar mu­zsikusai az indulót játsszák. Köszöntőt mond Nagy Ju­lia, táborvezető-helyettes: — Figyelemmel kísértük a nemzetközi békemenet útját, láttuk, résztvevői mindent megtettek, hogy kifejezzék az emberek békevágyát. Itt, az úttörőtáborban most a gyere­kek arra megvédjék nyezet, s az anyanyelv érté­keit, az ezredfordulón is, ha felnőttek lesznek. Ehhez hosz- szú ideig tartó béke kell... A menet résztvevői — bő­rük színétől, koruktól, anya­nyelvűktől függetlenül —, meghatódnak, tekintetük, gesz­tusuk helyeslő. A csillebérci tábort csak néhány napja hagyták el a külhonból érkezett gyerekek, országaikat jelképezi a téren a 36 különböző lobogó. Most azonban a magyar pajtásoké a szó, három altáborban is — a Kozmoszban, a Vörös Csil­lagban, s a Három lángban —, ahol a kedves vendégekkel találkoznak. Közöttük ott a 30 Pest megyei úttörő is, a Há­rom láng altáborban. A bé­kemenet egy csoportja itt énekli velük, s Rév Tamással, Borsányi Irénnel, a gitárt pengető két előadóművésszel: őrizd o békét... Üzanet a fiatalokhoz Azután az elmaradhatatlan jelvénycsere. Ad, s kap min­den felnőtt, minden úttörő, Kontra Ferenc, Bobály Csaba, Gleviczky Zoltán is, a buda­kesziről jött nyolcadikosok, akik végigjárták az országos úttörő kéktúra 300 kilométe­res útját, s most jutalomból táborozhatnak itt. És ismét szól a gitár, zeng a dal: Győz­ni fogunk, meglátod ... Hat nyelven hirdeti a fel­irat a tábor főépületén: Béke. Igazán egyszerű szó. Mégis akadnak, akik nem értik. Itt, a nagygyűlésen nem ők talál­koztak, hanem azok, akik tudják, nincs becsesebb kin­csünk. Így vélekedik a nyol­cadikos tanuló, Ritter Dávid Újpestről, aki csak a felnőt­tek szavaiból, az újságból, a televízióból alkothatott fogal­mat arról, mit is jelent a há­ború. S így gondolja Yvette Deni, a belga békemozgalmi aktivista is, aki a Békeme­net ’82 résztvevőinek megbí­zásából mondja: Mi nem felejtjük a háború borzalmait, nem akarunk töb­bé túszok, rabok lenni, nem akarunk szenvedni. Azért har­colunk, hogy ne ismétlődjön meg Nagaszaki és Hirosima tragédiája. Amikor a háború­Aláírást kérnek a pajtások a Béke- menet ’82 egyik résztvevőjétől a nyakkendőre, az emléklapra ... PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM líra: 1.40 lóriul 1982. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK iálázzák a szalmát, készülnek a másodvefésre §1 sütnek már Túrán r r \ Pest megye termelőszö- ^ vetkezeteiben, gazdaságai­ig ban jórészt befejeződött a , | nyár egyik legnagyobb § munkája — ahogy különki- $ adásaink is beszámolnak $ róla —, a gabona betakarí- ^ tása. A Pest megyei Tanács ^ mezőgazdasági osztályának ^ tájékoztatása szerint a ka- ^ lászosok 96 százaléka már 8magtárba került. A búza ^ 97, a rozs 99, a tavaszi árpa ^ 80—90, a zab 73 százalékát ^aratták le. ^ Ahol nem fejezték még ^ be az aratást, a szomszé1- ^ dós gazdaságok segítenek, hiszen a késlekedés vissza- $ hat a minőségre, s nagyobb ^ lesz a szemveszteség is. A ^ hét végére, a jövő hét ele­ji jére a gabonafélék közül ^ már csak a rozs és zab egy ^ kisebb része áll lábon, melynek érése késik. Pest megye gazdaságai a szalmát a vetésterület 64 szá­zalékáról már betakarították. A tarlóhántás 51 százalékával elkészültek. A korántsem ér­téktelen szalma betakarítását azonban gyorsítani kell. A so­ron következő feladatok, az ősziek — a kukorica, a nap­raforgó — betakarítása, illetve vetése, amely szintén alapos felkészülést igényel. A Galgaparti Magyar—Ku­bai Barátság Tsz búzatermését 1344 hektárról takarították be. — A terményátadás folya­matos volt — mondta Kiss Lajos növénytermesztési fő- ágazatvezető. — Az aszódi és ferencvárosi malomba, vala­mint a túrái magtárba szállí­tottuk a gabonát. Jelentős té­telben sikerült minőségi búzát előállítani, s az új lisztből ké­szült kenyér íze is jó. Saját- üzemünkben, Túrán és Galga- hévízen, már ebből sütik a cipót. A rendkívüli szárazság ellenére eredményeink kedve­zően alakultak, az őszi beta­Az utolsó fordulókat teszik már a kombájnok Halmágyi Péter felvétele karítású kultúrák viszont még esőre szomjaznak. Tegnap az ércli Benta-völgye Termelőszövetkezet búzatáb­láin is leálltak a kombájnok: befejezték a 420 hektár őszi búza aratását. Az elmúlt he­tekben négy munkagép dolgo­zott folyamatosan a termés betakarításán. Jól vizsgáztak az NDK gyártmányú kombáj­nok, különösebb probléma nélkül bírták a nem éppen könnyű igénybevételt, zökke­nőmentes volt az alkatrészel­látás is. Pedig nem volt köny- nyű aratás, vihar, eső nehezí­tette ember és gép dolgát Különösen a sok csapadék okozott károkat, a gabonát szárítóra kell hordani. Folya­matos a szalmabálázás is, a Rába-Steigerek a talajmunká­kat is megkezdték. Csökkent az újítási kedv az építőiparban Az értelmes feladat kapós Vállalatok soránál megálla­pították: sok a szellemi erő­forrás, rengeteget lehet még tenni a munka hatékonyságá­nak növeléséért. Lehet — és kell is. Hogyan? Leginkább úgy, ha az emberek látják és érzékelik: kelendők a jó javaslatok, a jelentéktelennek tűnő Korszerűbben, olcsóbban fűteni A család és a köz érdeke A kormány energiaprogram­jának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzemek, vállalatok és intézmények, ha­nem a háztartások is. Az energiamegtakarítás egyik je­lentős területe és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fűtésének biztosítása. A fűté­si energiával való ésszerű gazdálkodás, a családok szem­pontjából is kívánatos és elő­nyös. A háztartásokban használa­tos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon Tizennyolc országból érkeztek a béke szószólói. A menet a buda- pesti Belvárosban lehet megtakarítani. Az egyik megoldás, a külső falak, a te­tő-, a padlás- és pincefödé­mek, az ajtók és ablakok szakszerű utólagos szigetelése — vakolása, borítása, tömíté­se. A másik megoldás a gaz­daságos fűtési módozatok al­kalmazása,-illetve az ilyenek­re való áttérés. Mindez ter­mészetesen anyagi befektetést igényel. Ezekhez a munkákhoz az Országos Takarékpénztár mostantól kezdve — új szol­gáltatásként —, kölcsönt ad­hat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérla­kások esetében. A lakóházak és lakások utólagos hószigetelési munkái­hoz a bekerülési költség 75 százalékáig — legfeljebb 100 000 forint erejéig — nyújt hitelt a takarékpénztár. A korszerűbb fűtési módo­zatokra való áttérés munká­lataira 5—10 éves lejáratú kölcsön nyújtható az összes költség 75 százalékáig, legfel­jebb 70 000 forintig. Előfordulhat, hogy a la­kásban a helyreállítással, fel­újítással egyidejűleg készül­nek elvégezni a hőszigetelési és a fűtéskorszerűsítési mun­kálatokat is. Ebben az esetben a kölcsön összege kivételesen 150 000 forintig, lejárata pe­dig 15 évig terjedhet. A fűtési energia csökkenté­sét szolgáló hitelek felvételé­nek lehetőségeiről és feltéte­leiről az Országos Takarék- pénztár fiókjai már ezekben a napokban is részletes felvilá­gosítást adnak. ötlet sem kerül papírko­sárba. A kérdéssel a közelmúltban foglalkozott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának építő­ipari bizottsága is. A kép nem kedvező; 1978- tól napjainkig egyre kevesebb az újítás. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha azt nézzük, há­nyat fogadtak el a beadott újításokból. Például' tavaly 392-ből mindössze 189-et. Kiderült az is, a kivitele­zőknél legkevesebb az öt­let. Mert-például a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál 37 újítást nyújtottak be — igaz, közülük 24-et el is fogad­tak —; a gödöllői székhelyű Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál 48-at, a Pest megyei KÉV-nél 15-öt, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál pedig csupán 3-at. Érdekesség is akadt a vizs­gálódás során: az alig három­száz fős szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat dolgozói 85 hasznos javaslattal álltak elő az idén. Említésre érdemes még a ceglédi KÖZGÉP gyára is. A Szakszervezetek XXXIII. kongresszusán határozat szüle­tett egyebek között arra is, hogy a vállalati szakszerveze-r tek az eddiginél jobban segít­sék az újítómozgalmat. Pél­dául úgy, hogy ösztönözzék a gazdasági vezetőket az újítók foko­zottabb elismerésére, se­gítésére. De arra is, hogy javuljanak a feltételek, azaz használható újítási feladattervek, progra­mok irányítsák a figyelmet a legégetőbb műszaki gondokra. bKöZ É L E T PuIIai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívá­sára tegnap este hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett Charles Fiterman francia köz­lekedési miniszter. Tárgyalásai­kon tájékoztatják egymást or­szágaik közlekedéspolitikai cél­kitűzéseiről és áttekintik a ma­gyar—francia közlekedési kap­csolatok helyzetét és a tovább­fejlesztés lehetőségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom