Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

SzecEáiis épület A gödöllői tangazdaság kar- tali kerületében az új szárító­üzemmel párhuzamosan, an­nak járulékaként szociális épü­letet emelnek, amelyhez az öl­töző. fürdő és tusoló mellett irodahelyiségek, valamint egy laboratórium is helyet kap. Juhász János kőműves a szo­ciális helyiségekhez tartozó akna felső szűkítőjét simítja, társa, Buborék József a háttér­ben a betont locsolja. Bene Mihály felvétele Fogndésinpsk A közeli napokban, a követ­kező rend szerint a községi ta­nácsokon fogadóórát tart Pá­linkás Istvánná országgyűlési képviselő. Bagón augusztus 4- én 14-től 16 óráig; Galgahéví- zen 6-án 14-től 16 óráig; Val- kón 10-én 14-től 16 óráig; Dányban 12-én 14-től 16 órá­ig, Túrán 18-án 14-től 16 óráig. ■jisf Mőijnpp Lándzsák hajnalban. Színes, angol kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. A magyar másodosztályú rallye-bajnokság harmadik fu­tamát az elmúlt hét végén a szolnoki és a kecskeméti autó­klub rendezte meg, majdnem 450 kilométernyi útvonalon. A verseny ugyancsak rászolgálta Hungária Safari elnevezésre, hiszen az EB-futam'ok között is rangosnak számító Saíari- rallye-hez hasonló útvonal és tíz gyorsasági szakasz nehezí­tette a 99 induló páros ver­senyzését. A próba nehézségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az indulók közül mindössze negyvenhárom gép­kocsi ért célba szombaton es­te, a szolnoki Pelikán szálló előtt. Ehhez persze a hét ele­jén napokig tartó esőzés is hozzájárult, ami az egyébként is nehéz, kocsiszaggató föld- utakat helyenként alig járha­tó sártengerré változtatta. A GSC színeiben induló Kristály—Kristály páros, mint ismeretes, az 1150 köbcenti­méterig terjedő géposztályban volt érdekelt, ahol rajtuk kí­vül még tizenöt páros rajtolt. A verseny feléig a második helyen autóztak a mieink a Tatabányai Volán színeiben induló wartburgos Tarján— Tarján kettős mögött. A do­log pikantériája, hogy mind­két gépben a rallye-versenye- ken igazán ritkaság számba menő női navigátor ült a ve­zető mellett. Ekkor még úgy látszott, hogy az első hely a két autó között dől el, hiszen a 6—7. gyorsasági szakaszon a kü­lönbség mindössze egy-két másodperc lehetett, úgy, hogy korábban is csak 16 másod­perc különbség adódott a ta­tabányaiak javára. De Sztán a hihetetlenül nehéz, egyéb­ként a fogathajtó Európa- bajnokság megrendezésére szolgáló Erdőcsárda—Lakite­lek közötti nyolc kilométeres gyorsaságin Kristályék motor­ja váratlanul leállt. Ez el is döntötte a sorrendet. A hát­ralévő két gyorsaságin már hiába autóztak a legtöbbet I kockáztatva Kristályék; né­hol 8—10 kilométereket re­pültek Skodájukkal, s helyen­ként a kijárt út melletti szán­tóföldön landoltak, az ott el­helyezkedő fotósok legna­gyobb rémületére. A végered­ményen már nem tudtak vál­Gcirsbsgyár kistermelőknek Asztalra, piacra is jut Ä kalapja és a tönkje is ehető Kétségkívül, hogy hazánk­ban az elmúlt években jelen­tősen növekedett a fogyasztók érdeklődése a termesztett gombák iránt. Mint, ahogy az is tény; a jófajta, biztos for­rásból származó gomba ma már a kulturált táplálkozás tartozéka, s a választékbővítés­re is nagyszerű étel. — A laskagomba elsősorban a páradús helyeket kedveli. például a fák alját, a szőlőso­rok közeit, a kerítések ‘árnyé­kait, nemkülönben jó helye van az ereszcsatornával ellá­tott falak északi oldala mel­lett. — Igaz, hogy kissé gazos, zölddel övezett területen is jól terem? A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. is v to'OLK AM, 181. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 4., SZERDA Átszőtt farönkök A napokban kaptuk a hírt, hogy a Gödöllő és Vidéke Áfész célul tűzte ki, hogy te­vékenységi . körében elősegíti a háztáji gazdaságokban, az üdülőkertekben működő gaz­dák szántára a laskagomba termelésének lehetőségét. Az alapanyag árusításával Veresegyházon, a Petőfi Sán­dor utca 1. szám alatti érté­kesítő telepüket bízták meg, ahol hét közben, munkaidő­ben bárki megvásárolhatja az úgynevezett gombacsírával te­lepített, átszövött farönköket. — Mennyire kell érteni a gombának a termeléséhez? — A laskagomba termelése, legalábbis így, ennyire előké­szítve nem igényel különösebb szakértelmet — válaszolja kér­désünkre Börzsönyi Andrea, az áfész fiatal mezőgazdásza. — Nálunk évenként kétszer történik a megfelelően előké­szített rönkök átszövése, így tavasszal és nyáron adjuk át a termelőknek. Márciustól au­gusztusig folyamatosan lehet elhelyezni ezeket a termőhe­lyen. — Milyen az ideális, megje­lelő terep, illetve kertrész eh­hez, hiszen úgy tudom, szaba­don termeszthető? toztatni: 40 másodperccel az első, és 8 másodperccel a má­sodik helyezett mögött fejez­ték be a versenyt. Jellemző, a dobogós helyezésekért vívott küzdelem hevességére, hogy a negyedik helyen befutott ket­tős már csak 187 másodperc­cel tudta megközelíteni az élmezőnyt. Ez a harmadik hely Kristá­lyék számára újabb négy baj­noki pontot hozott, amivel a tabella harmadik helyére ju­tottak. A szeptember közepén esedékes Casco-rallye-n az első öt között végeznek, úgy ez a sorrend véglegesnek tekinthe­tő és jó néhány év után ismét országos bajnoki bronzérem kerülhet a gödöllői autóver­senyzőkhöz. Reméljük sikerül! B. B. Ediőtiicrkőiésre A Vasas ZsQEüboksii Bajnokságra készülve neves edzőtársat talált a Zsámbok járási bajnokságban szereplő csapata. A Budapesti Vasas NB I-es labdarúgóit fogadják ed­zőmérkőzésen augusztus 7-én, szombaton délután fél hat óra­kor. húszezer méter Ül maratoni A múlt hétvégi esetet kivé­ve, még sohasem rendeztek Gödöllőn női maratoni futó­bajnokságot. Az Agrártudo­mányi Egyetem körül kijelölt mintegy egy kilométeres pá­lyán a GEAC versenyzői in­dultak, s a következő ered­mények születtek. Juniorok (20 kilométer): 1. Vöő Éva, ideje: 1 óra 36 perc 40 másodperc, 2. Cinkota Il­dikó, 1.42.19. Ifjúságiak (15 km): 1. Far- da Lívia, 1.14.17, 2. Szőke An­na, 1.15.30. Serdülő A (10 km): 1. Bu­da Éva. 46.20, 2. Schuckert Il­dikó, 48.40.' Serdülő B (5 lem): 1. Ker­tész Eszter, 23.35, 2. Benedek Krisztina 24.05. — Tény, hogy a gyomokat a földbe helyezett rönköknek csak a közeléből szükséges el­távolítani, hiszen ha gyom­mentes területen ágyazzuk a földbe ezeket, akkor bakhá­takkal, szélfogókkal, deszkák­kal, cserepekkel, tehát mes­terséges módszerekkel védhet- jük a gombakezdeményeket a számukra viszonylag káros, szél közvetlen szárító hatásá­tól. ÖnSözni kell — Meddig élvezhetjük a hasznát egy-egy ilyen kis gombagyárnak? — A rönkök három-négy évig teremnek, szeptembertől decemberig látják el a csalá-' dot, s ha jól sikerül, még el­adásra is jut. öntözni, locsol­ni is szükséges a rönköket és környéküket, főképpen termé­szetesen a kihelyezéskor, meg akkor is, ha tartósan száraz az idő. Természetes viszonyok kö­zött ugyanis csak kiadós esők után számíthatunk a gombák megjelenésére. — Kell-e védeni valamitől gombás kertünket ? — E gomba legveszedelme­sebb ellensége a meztelen csi­ga, ezek kártételét meg kell akadályoznunk, akár csigaölő szerrel is. — Milyen termésre számít­hatunk? — Egy mázsa rönkanyagról 3—4 év alatt 15—20 kilogramm gombát gyűjthetünk be. A ias- kagombának a tönkje és a szá­ra is fogyasztható. Kirántás­hoz azonban csak a kalapja finom. — Könnyű elkészíteni? Tizenöt-húsz kiló — Hogyne. A legegyszerűbb az elkészítés paprikásnak, pör­költnek, tojásos gombának, le­vesnek azután fasírozottnak. — Köszönöm, ne is sorolja tovább, már összefutott a nyál a számban! F. I. üsspraforgo, cukorrépa következik Bűm és birsé a Zöld msziből A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben az idén 1397 hektárról takarították be a búzát, a gazdaság legjelen­tősebb árunövényeinek egyikét. A nagy figyelmet, gondos elő­készületet, szervezést kívánó munkát tíz kombájn végezte két brigádban, a szemet ugyan­csak tíz pótkocsis tehergépko­csi szállította a saját tárolók­ba, naponta ötvenöt-hatvan vagonnal. Az aratás zökkenő- mentesen zajlott le, az időjá­rás nem szólt közbe, magszá­rításra sem volt szükség, így az év egyik kiemelkedően fon­tos feladatával tizenegy nap alatt birkóztak meg. tíincs pihenő Amikor a kombájnok beáll­tak a hatalmas, aranyló búza­táblákba, még hiányzott egy szín, de közben az is elkészült, s megkezdődhetett a beszállí­tott termés tisztítása. Jelenleg a kombájnok helyén már két nagy teljesítményű körbálázó és négy kisbálázógép dolgozik, de emellett alkalmazzák az összehúzás módszerét is, így a szalmát ömlesztve is kazlaz- zák. Mivel a gabona már biz­tos helyen van, azt hihetnénk, a bálázásnál dolgozó munká­sok lassabb, kényelmesebb tempót is megengedhetnek ma­guknak. Valójában ennek a munkafázisnak is lendületesen kell haladnia: hiszen pár nap múlva hozzálátnak a terület szervestrágyázásához. A búza jó közepes termést adott az idén. Ebben az idő­járás is közrejátszott: kevés volt az cső. A május végi és június eleji hatvan milliméte­res csapadék ugyan kedvezően hatott a gabona és a zöldbor­só fejlődésére is, de a június végi, július eleji aszály hát­rányosan érintette a harma­dik szakaszban vetett borsót. A búzát kevésbé, mert az már akkor visszérés állapotában volt, csupán az alsó szemek szorultak meg a kalászokon. Kiváló minőségben Az egyik hatalmas táblán ét­kezési- és takarmánybúzát, ve­tőmagot termesztettek. Az utóbbi a vártnál bővebben fi­zetett, s mert első fokú, kitű­nő fajták, minőségüknél fog­va magasabb áron is értéke­síthetők. Ennek köszönhető, hogy a termelőszövetkezet — teljesítve a tervben előirány­zott árbevételi tervet — bú­zából a nyereséget is megfe­jelte. A termés jelenleg még a tárolókban van, az étkezési búzát Budapestre, a ferencvá­rosi malomba szállítják, a ve­tőmagbúzát pedig zsákokba töltik, s száz vagonnal értéke­sítenek különböző gazdaságok­nak. A Zöldmező fő árunövényei közé tartozik a zöldborsó is, amelynek vetésterülete tavaly, s az idén is ötszáz hektárnyi volt. Ebből a bevételi tervüket tizenhétmillió forintban hatá­rozták meg, amit a tényleges bevétel több mint hatszázezer forinttal fölülmúlt. A három százalékos túlteljesítés a jobb minőségre való törekvésen ala­pult, s másodosztályú zöldbor­só csak minimális mennyiség­ben hagyta el a gazdaság te­rületét. E növény termesztésé­nek egyébként itt tekintélyes múltja van, mindig nagy terü­leten vetették, s jók a betaka­rító gépek is. A borsóvonal­ban az idén tíz fejtőgép dolgo­zott, ezek kiszolgálása, a kifej­tett borsó továbbítása, tisztítá­sa is gépi erővel történt. A te­hergépkocsik előfeldolgozva szállították a borsót a Hatva­ni Konzervgyárba. A borsó­szárat ugyancsak gépek hal­mozták fel a támfalas silótá­rolókban; takarmány lesz az állatoknak. Az idén néhány új fajtával is megpróbálkoztak: egy-egy kis területen Puget, Skinádó Sparkle is került a földbe, amelyeknek terméshozama kü­lönösen jó volt, de az átlag fölött fizetett a Target és a Frila nevű borsófajta is. A kí­sérletezés tehát nem haszonta­lan, a terméshozamok jövőbeni növelésének adott lehetőségét jelzik, csak élni kell vele. Ezt pedig Vácszentlászlón aligha hagyják ki. Három-négy mázsa A szövetkezet harmadik ki­emelkedő árunövénye a cukor­répa. E növénykultúra fejlő­dését a hoszú aszály kedvezőt­lenül érintette, FuruVyás János, a szövetkezet elnöke azonban bízik benne, hogy a tervüket ebből is elérik. A répa betaka­rításához két új, kétmenetes gépsorral rendelkeznek, s a ter­mést saját eszközeiken szállít­ják majd a Hatvani Konzerv­gyárba. A fő árunövények közé tartozik a napraforgó is, ami­re az idén fokozott gondot kel­lett fordítaniuk. A busásabo termés érdekében a szövetke­zet méhészekkel kötött szerző­dést a beporzás hatékonyságá­nak fokozása végett. A kap- tárak jelenleg is kinn vannak a táblán, s az elnök vélemé­nye szerint e módszer alkal­mazása mintegy három-négy mázsa többletet jelent hektá­ronként. A betakarítási munkálatok a búzával és a borsóval még korántsem értek véget. A gép­műhelyben már a soron kö­vetkező feladatokra készítik elő a gépsorokat, s ha azokra a közvélemény már kevésbé is figyel oda, mint az évi kenyér- nekvaló betakarítására, hason­ló helytállást kívánnak meg a szövetkezet dolgozóitól. Bcne Mihály föisfoet fenni Gode!!& sportjáért Mégis a táros fejlődött jobban A „Sportban — jobbat” cí­mű, július 25-én megjelent írásunk sokak érdeklődését fölkeltette. Ezzel kapcsolatban mondta el véleményét Kovács Tibor, a járási-városi sport­felügyelőség vezetője: — A teljesség igénye nél­kül szeretnék néhány észre­vételt tenni. Azt gondolom, már közhelynek számít a meg­állapítás, hogy nálunk, sző­kébb területünkön, illetve Gö­döllőn is, szinte mindenki ért a sporthoz. Ez talán nem baj, sőt kifejezetten hasznára vá­lik a sportmozgalomnak, csak­hogy sokan összetévesztik a sportot a labdarúgással vagy fordítva. Pedig a két fogalom közé nem lehet egyenlőségje­let tenni. Rsálissbb raogítálést — A gond ott jelentkezik, ha ezt az emberek szurkolói szemmel nézik, s mitagadás erre sajnos nagyon hajlamo­sak vagyunk, még felelős be­osztású vezetők is. Jogosan ve­tődhet fel a kérdés: miért kez­dem az észrevételeimet ezek­kel a megállapításokkal? Azért, mert ma már eredmé­nyes sportot szervezni, irányí­tani, működtetni csak „szur­kolói’! szinten nem lehet, ez a terület is gondos, alapos, terv­szerű, következetes tevékeny­séget igényel, és döntő ténye­zőnek tartom, hogy nem lehet csak kizáróan a társadalom életéből kiragadva önállóan értékelni az eredményeket. — Elérkeztünk oda, ebben a kis eszmefuttatásban, hogy az elért eredményeket, az adott feltételek, a sport feltételeinek helyzetében lehet csak reáli­san megítélni. Amennyiben így nézzük, például a gödöllői egyesületek eredményeit, a GSC labdarúgása és a GEAC atlétikája kivételével nincs ok a szégyenkezésre. (Tudom, az atlétikára vonatkozó megálla­pításommal nem fog minden­ki egyetérteni, mégis azt kell mondjam, hogy jelentős a visz- szaesés.) Amennyiben a sport szemé­lyi, anyagi é:? létesítményben feltételeit, lehetőségeit vizsgál­juk, önkritikusan meg kell ál­lapítani, hogy az nem tartott lépést a város dinamikus fej­lődésével. Az is igaz, hogy ha bárkit megkérdeznénk, mire van nagyobb szükség, óvodá­ra, bölcsődére, iskolára, járdá­ra, vagy egy teniszpályára, akkor kevesebben választanák az utóbbit. Egymásra építeni Sokszor alapvető gondokkal küzd az egyesület. Például a létesítmények felújítása, kar­bantartása, az öltözők helyze­te tekintetében. Ez nem segíti az eredményesebb szereplést. Csak egyetlen példa: A GSC röplabdázói az osztályozón ke­resztül bejutottak az NB II­be. Mit jelent ez anyagiakban? Körülbelül 60—70 ezer forint többletköltség előteremtését, és még mennyi egyéb vonzata van a magasabb osztályban va­ló szereplésnek. Erős bajnokság Egy tényt tudomásul kell venni: a szakmai munka, a szakosztályok tevékenységé­nek meghatározója a költség- vetés, az egyesület anyagi alapja. Addig lehet nyújtózni, amíg a takaró ér. Ugyancsak jelentős gondként kell figye­lembe venni, hogy hiányzik a foglalkoztatottságban az úgy­nevezett egymásra építettség, mert az általános iskolából ki­kerülő fiataloknak csak el­enyészően kis része marad Gö­döllőn. Kevés a helyi középis­kola felvevőképessége, így a más helyre távozó, máshol ta­nuló gyerek a sportban is „át­igazol”. Ehhez még hozzájárul a fiatalok szemlélete is, amely szintén nem elhanyagolható tényező a verseny- vagy él­sport számára. Visszatérve a labdarúgásra, a legfelsőbb sportvezetés cél­ja az volt az átszervezésekkel, hogy széles alapbázis legyen e sportágban és kevés legyen azon labdarúgók száma (NB I, NB II), akik ebbőiéinek meg. Tény, hogy az innen kiszo­ruló labdarúgók elmentek ala­csonyabb osztályokba, és szin­te ott ugyanazon kedvezmé­nyeket kapják, sőt sokszor többet, mint addig. A kiala­kult helyzetért felelősek a be­fogadó sportvezetők, de azok a felelős beosztású gazdasági és társadalmi vezetők is, akik teret engedtek ennek, és előse­gítették ezekben a csapatok­ban a szereplésüket. így duzzadt fel jelentős mi­nőséggel a Pest megyei baj­nokságban szereplő csapatok játékosállománya, és erősödött meg a bajnokság. Törvénysze­rű, hogy melyik csapatok jut­nak fel vagy esnek ki innnen. Sajnos, Gödöllő sem tudja nyújtani a labdarúgóknak azt a lehetőséget, mint más, jelen­tős bázisvállalatokkal és tée­szekkel rendelkező egyesüle­tek. Egyéni véleményem, hogy előbb vagy utóbb a lehetősé­gek beszűkítésével vagy meg­vonásával a legalsó osztályig esnek vissza, mert megfeled­keznek és elhanyagolják az utánpótlás nevelését. A hibákon okulva Legkönnyebb bírálni, hogy ez sem jó, így sem jó; amikor viszont tenni kellene, akkor hátat fordítunk. Ilyen helyzet­ben van most például a GSC, mert nem tudja kire bízni a labdarúgó-szakosztály vezeté­sét, pedig a megyei második osztályban szerepelni sem szé­gyen. Az első osztályból való kiesésért a sportvezetők sem mentesek a felelősség alól. Most már kár a siránkozásért, a hibákon okulva kel! össze­fogni a labdarúgás eredménye-' sebbé tételéért. I una-isor (Gödöllői Hírlapi Repült a Skoda Kristályék harmadik helye 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom