Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 31., KEDD SzociáBpaSitiko Fejlődő szociális otthonok töagyeisk társadalmi segítséget várnak Legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága a Gödöllőn és a járásban folyó szociálpolitikai tevékenységet értékelte. Konkrétan azoknak az időseknek a helyzetét, élet- körülményeit, akik ilyenolyan okok miatt rászorulnak a köz gondoskodására, támogatására, akár intézményekben laknak-élnek, akár otthonukban. Gödöllő viszonylag fiatal város, a hatvan éven felüliek aránya nem éri el a lakosság tizenöt százalékát. Az elkövetkező tíz-tizenöt évben létszámuk várhatóan növekszik. A végrehajtó bizottság tagjai már mpst felhívták az illetékesek figyelmét erre a tényre, figyelmeztetve, ne érje őket váratlanul. Ötvenkét hely még így sem tudtak lépést tartani a működési és fenntartási kiadások növekedésével. Főképpen az energiahordozók árának emelkedése terhelte meg őket súlyosan. Házi gondozás A városban és a járásban kialakult gondoskodási rendszer alkalmas arra, hogy bizonyos mértékben kielégítse a rászorulók igényeit. Teljességről korántsem beszélhetünk, noha az utóbbi esztendőkben szinte minden területen fejlődés tapasztalható. Szociális otthonaik bővültek, színr vonalasabban működnek, javult a gondozói munka, emelkedett a segélyek összege, bevezették a szociális étkeztetést. Folyamatosan fejlesztik a házi szociális gondozást. Területünkön öt szociális otthon működik. Gödöllőn 95 személyt láthatnak el, időseket, mozgásszervi megbetegedésben szenvedőket, illetve fogyatékosokat. Domonyban van a megye egyetlen elmebetegeket gondozó szociális otthona, ahol 75 embert helyezhetnek el. A többi három helyen időskorúakat gondoznak. Túrán 65. Szadán 75, Pécelen 48 személyesek az otthonok, öt év alatt 52 hellyel bővültek a járás és a város szociális otthonai. Gödöllő komplex gondozási központként működik, ahol megteremtették az úgynevezett háromfokozatú gondozást, amely fokozatok ésszerűen kapcsolódnak és kiegészítik egymást, öregek napközi otthona, házi gondozást és szociális otthoni ellátást értenek a három fokozaton. Elmarad* félórás Az egyik legnagyobb gond, hogy az otthonok kivétel nélkül régi épületekben, kastélyokban, uradalmi nyaralókban kaptak helyet. Mint dr. Keresztes Miklós megbízott járási-városi főorvos a végrehajtó bizottság ülésén elmondta, a legfiatalabb épület is legalább nyolcvanéves, de akad kétszáz éves is. Az elmúlt esztendőkben még a legszükségesebb felújítási munkákat sem végezték el. hiányzott hozzá a pénzügyi keret. Mondani sem kell, az öreg épületek állagának a múló idő egyáltalán nem kedvezett. Különösen Szadán és Domonyban romlottak le az épületek. Ennek tudatában kértek segítséget a járás és a város nagyobb vállalataitól, szövetkezeteitől. A felajánlások megtörténtek, több mint egymillió forint értékben. A szövetkezetek egyben más természetű támogatást is ígértek. Nevezetesen mezőgazdasági termékeket,, amelyek felhasználásával javíthatták az otthonok lakóinak étkeztetését. A társadalmi segítségre továbbra is égetően szükség van. Elég arra utalni, hogy a szociális otthonok költségvetése az utóbbi fél évtizedben ötven százalékkal emelkedett, de öregek napközije Gödöllőn és Aszódon van. Más községekben is felmérték az igényeket, de nem találtak elég jelentkezőt. Az egészségügyi osztály szerint lehet, hogy nem volt elég körültekintő a felmérés. Ilyen otthon létrehozására jelenleg Kartalon folynak az előkészületek, de tervezik Túrán, Kerepestarcsán és Isasze- gen is. A jelenlegi otthonokban naponta háromszor adnak ételt, rendszeres az orvosi ellátás, vasár- és ünnepnapokon is nyitva tartanak. Aszódon nemrég teljesen felújították az otthont, számottevő társadalmi segítséggel. Gödöllőn, a volt szülőkórházban történt elhelyezés jelentősen javította a körülményeket. Csaknem tíz éve működik a járásban és a városban, a házi szociális gondozószolgálat. Öt szervező gondozónő irányításával tiszteletdíjas aktívák vesznek részt ebben a munkában. A vb tagjai közül többen javasolták, hogy üdvös volna további társadalmi erőket bevonni a hálózatba. A végrehajtó bizottság végezetül meghatározta az e területen legfontosabb teendőket. Egyebek között azt, hogy vizsgálják meg az otthonok műszaki állapotát, s rangsorolják az elvégzendő munkát. Folyamatosan térjenek át az olajról egyéb tüzelőanyagra. Töltsék be az üres szociális szervezői állásokat. Növeljék az otthonokban dolgozók körében a szakképzettek arányát. K, P. Még a héten Harminc lakás Műszakilag átadták a gödöllői Kör utcában épült 30 szövetkezeti lakást, amelyekben megtörtént a hiánypótlás is. Időközben a lakásokat el is osztották, s így ezen a héten beköltözhetnek otthonaikba a tulajdonosok. Szeptember elején további 26 lakás készül el, a Szabadság út és a János utca sarkán épülő házban. Az idén is Debreceni nagyvásár Debrecenben ebben az év- ,ben is megrendezik a hagyományos nagyvásárt, amelynek időpontja október 2. és 3. A vásáron részt vehetnek az állami és szövetkezeti, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatok; népművészek, kisiparosok, kiskereskedők, ha áruik megfelelnek az esztétikai és minőségi követelményeknek. Az érvényes működési engedéllyel rendelkezők szeptember 25-ig küldhetik el helyfoglalási igényüket, a debreceni piaci kirendeltséghez, Rákóczi u. 2—14-es számra. Bővebb felvilágosítást is itt kaphatnak az értékesítés feltételeiről. Az utasok másképp látják A máriabesnyői buszközlekedés Az esti órákban jobb csatlakozást kérnek Az emberek életüket — bizonyos tervszerűséggel — otthon is munkabeosztás szerint élik le. Az otthon végzett munkának is társadalmi értéke van. A kedvezőtlen közlekedés hasznosítható idő elvesztését jelenti, eltekintve attól, hogy ingerültté tesz, rontja hangulatunkat és munkateljesítményünket. Vártunk az alkalomra, hogy végre a helyi közlekedésről *s rendeznek fórumot, ahol a Volán illetékeseivel érdemben cserélhettünk volna gondolatot. Ez sajnos elmaradt, a panaszok nem. Több a lakó A máriabesnyői autóbuszközlekedés a szabad szombat bevezetése óta erősen romlott, ugyanakkor ezzel éles ellentétben, a HÉV-közlekedés lényegesen javult. A járatokat sűrítették a munkanapokon, de főleg a hétvégi napokon. Röviden: alkalmazkodtak a szabadnapok humánus eltöltésének elvárásaihoz, az emberek megváltozott igényeihez. Nem így a helyi máriabesnyői forgalomban. Tudják ezt a helyi illetékesek is, akik ezt az üzemek megváltozott igényével ' indokolják. Máriabesnyő közlekedése évtizedek óta jellegzetesen alkalmazkodott az Árammérőgyár igényéhez, a menetrend évről évre lényegesen nem is változott1. Senki sem vitatja, hogy az üzemek igényeit a munkakezdéssel és Defejezés- sel kapcsolatosan ki ke’l elégíteni. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy időközben a település erősen benépesült, a lakosság átrétegződött, munkahelyi és utazási igényei is megváltoztak. Az üzemek érdekeinek a sérelme nélkül tehát — az általuk nem érintett napszakokban —. ehhez kellene igazodni a menetrend megszerkesztésénél. Egyszerre A közlekedést legegyszerűbben persze, járatsűritéssel lehetne megjavítani. Ez a mód alig követhető, hisz kocsihiányra hivatkoznak. Ügy látjuk azonban, hogy a meglévő járatok célszerűbb és időben arányosabb elosztásával is javítani lehet a helyzeten. Az előző menetrendben nem volt hosszabb várakozási idő az egyes járatok között 45 percnél, most ez — késő délutáni és kora esti órákban, amikc-r sok utas érkezik a fővárosból — 60 percre nőtt. Az utasok kifogásolják, hogy hosszú várakozás után egyszerre és azonos időpontban 2 buszt is indítanak Máriabesnyő irányában, az egyiket a templom felé, a másikat a Klapka utcába, hosszú távolságon azonos menetvonalon. Ez a párhuzamos futtatás mindkét irányban, az egész napi forgalomra jellemző. Ilyen közlekedéssel a kocsi szállítóképessége sincs kihasználva. Célszerű megoldás az lehetne, hogy az eddigi járatsűrűség fenntartásával mindkét menetcél tekintetében, a szorosabb értelemben vett üzemi járatokon kívüli napszakokban a két járatot az indulási időpont eltolásával (felezésével?) indítsák. így nemcsak a hosszú várakozási idő csök- kenne, de 5 megálló utastömegének javulna a közlekedése. (A Klapka utcai elágazásig öt megállóhely van.) Nem igazodik Főleg a főváros felőli csatlakozásokat kellene megjavítani. Azelőtt a máriabesnyői autóbuszok bevárták a HÉV-vo- natok érkezését (a menetrendet ehhez igazították) az esti órákban. Most, hogy az új HEV-járatok percnyi pontossággal érkeznek Gödöllőre, egyáltalában nem veszik ezt figyelembe a buszok. A HÉV- től teljesen független menetrend szerint — sok esetben 2—3 perccel előbb kiindulnak a Szabadság térről. Mit tehet a jámbor utas, aki a fővárosból otthonába igyekszik? Vagy az Örs vezér téri huzatos peronon, vagy már Gödöllőn varakozik a huzatos aluljáróban kedvezőtlen időjárás esetén. A menetrendszerinti megállásokat megszüntették. A városközpont felé arra hivatkozva nem állnak meg, hogy helyi busz is jár ezen a vonalon. De ezeknek a járatoknak a menetvonala sokszor, eltér és nem közlekednek a MÁV- állomás felé, míg az Aszód környékieknek a célja — napközben — a MÁV-állomás. A távolsági vonatokhoz vagy az Alvégre utazók a Szabadság téren bizonytalanságba kerülnek, vajon a 3 megállóhely közül, melyiknél remélhetnek csatlakozást? Szakonyi Dezső Jubilál az aszódi múzeum Pályázat fotógyűjtésre Új állandó kiállítást terveznek Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli jövőre az aszódi Petőfi Múzeum, a Galga mente tájmúzeuma. Ebből az alkalomból új állandó kiállítást terveznek a megnagyobbított és felújított múzeumban. A kiállítás sikerét emelné, ha sok régi fényképpel színesíthetnék a már összegyűjtött tárgyak bemutatóját. Egyben hitelesebben ábrázolhatnánk az elmúlt század embereinek mindennapi életét. E megfontolás alapján gyűj- töpályázatot írt ki a múzeum vezetősége. Pályázni lehet mindenféle eredeti fotóval. Családi. vagy személyt ábrázoló képpel, népszokást, gazdálkodást (vetést, aratást, szántást, szüretet, állattartást, méhészkedést, favágást, teherhordást), keresztelőt, esküvőt, temetést, egyházi eseményt (például körmenetet) ; katonaképekkel, a háborús évek helyi eseményeit, Becses dokumentum Békazsíros kenyér mellé tánc A hévízgyörki Sápi Pálné Homoki Julianna történeteit a gödöllői művelődési központban hallgattuk, s miközben a mesélő kedvében levő Sápiné ízes mondataiból a letűnt paraszti világ egy-egy megszűnt szokása felvillant, arra gondoltam, hogy ez az asszony minden bizonnyal író lett volna, ha szerencsésebb emberi és . társadalmi körülmények közé születik, ha is- kolázódik és idejekorán művelődhetik. 0 Homoki Julianna minden egyes szava dokumentum értékű, becses, nagyon becses híradás arról a végleg elmúlt világról, amelyben nemcsak a Galga mentén élők vergődtek, de egész népünk szenvedte hétköznapjait. Nem csoda, ha mesékkel, színes szokásokkal szépítették a nagyanyák, unokák perceit, s ha a békazsíros kenyér mellé (vízben áztatott száraz kenyér volt, ha valaki nem tudná) egy-egy tánclépést kínáltak második fogásnak. Sápiné most mesél. Jegyzem a mondatait, írom a történeteit, s felfedezem Homoki Julianna mögött a már elment paraszt nagymamák sorát, minden parasztgyerek nagyanyját, mert ők voltak a mesemondók, azok. akikről azt sem lehetett tudni, mikor születtek, mert csak így mondták : azon a nagyon hideg farsangon, mikor a verebek lefagytak a fáról, vagy a másik éppefn Anna napján, amikor perzselt a hőség, s még a kút- ban is felforrt a víz. Mesélni tudtak és szerettek. Az eredeti történetet kiszínezte a képzelet és hozzáfűzte a nyilvánvaló népi igazságtételt is. Most Homoki Juliannát hallgatjuk, akiben megismétlődik a nagymamák mesélő kedve és képessége. — Nem voltam több nyolctíz évesnél — emlékezik Sápiné — de nagyanyám már mondogatta: el kellene menned a citerába, ahol a magam- korú és magamfajtájú gyerekek járták a csárdás kettőt balra, kettőt jobbra tánclépéseit. Vasárnap délután sor került a próbálkozásra. Kezemben vittem két cső kukoricát, fél liter bort, meg egy tojást, a szoknyám alá rejtve ugyanennyit, amiről ' édesszüleim nem tudtak, mert ennyi volt a belépődíj. — Hajdúék udvarán jártuk a táncot. Fiúk fogták a derekunkat. Tapostuk az udvar földjét. Ha elhallgatott a cite- ra, mi lányok karikáztunk, a fiúk meg járták a verbunkot. aminek akkoriban marhatrapp volt a neve. Ez volt a tánciskolánk. — Amikor este nyolc óra lett, Mihály bácsi elpengette az utolsó nótát, mi pedig egymás hegyén-hátán rohantunk a kapunak. — Mert legény haza ne kísérjen! — így szólt anyánk regulája. Egyébként is a szülők döntötték el a legtöbb házasság sorsát, az anyák választották meg, kinek ki lesz a párja. — A párválasztás, meg egymás megszokásának másik helye a fonó volt — árad a szó Sápinéból. — Két hónapra vettük ki a fonóházat. Kellett érte minden lánynak, aki a bandába tartozott, kukoricát, krumplit, babot, bort fizetni, de még petróleumot is, hogy világítani lehessen. A ház asz- szonyának egy vetőre való kóc is kijárt. Nem ádták ingyen a szobát. — Itt jöttünk esténként ösz- sze, s a legényes napokon — kedden, csütörtökön meg szombaton — vártuk az embernek valót. Jöttek is azok. De hát elég nagy mulyák voltunk még. Azért a Kútba es- tem-et szívesen játszottuk. A fonóból már haza is kísérhetett a legény, de a házba nem jöhetett be. — Csak az ablak alatt beszélgethettünk. s kettőnk között ott is kartávolságnak kellett lennie. Nagyszülénk figyelte, mi történik az ablak alatt. Mikor a legény elbúcsúzott, megkérdezte édesanyám: — Tetszik neked ez a legény? Ha igen, akkor fogd meg magadnak. — Nagyanyám már tanította is, hogyan történik a legényfogás. — Meg kell fonnod egy orsó fonalat. Vigyázz, hosszú legyen a szál. Holdvilágos este odamész a legény házához, s amikor leoltják a fényt, akkor a fonal egyik végét az ajtó kilincsére kötöd, majd háromszor körültekered, vele a házat és a másik végét ismét a kilincsre erősíted. Ha éjfélig nem nyílik az ajtó, úgy megfogtad kisunokám magadnak a legényt, hogy életed végéig melletted üldögél a kemence padkáján. — Kipróbáltam egy szombat este és a másnapi mulatságon már Sápi Pál fizetett be a bálba és egész este nem engedte el a derekamat, együtt is éltünk jóban-rosszban egészen a haláláig. Mert valamikor így volt. Életünk végéig együtt éltünk azzal, akit választottunk, de még azzal is, akivel összeboronáltak, össze- kommendáltak bennünket. — Hogy minket kommen- dáltak-e, azt nem tudom, de azt igen, hogy egymáshoz illettünk. Mind a ketten szegény emberek gyerekei voltunk. Homoki Julianna történeteinek kútja kiapadhatatlan Árad a mesék, emlékek, szokások sokasága. Egyszer talán valaki összegyűjti, hogy a majdan születendők is megismerjék a parasztgyerekek, s a parasztéletek valamikori sorsát. Fercsik Mihály sport- és politikai rendezvényeit ábrázoló felvétellel. Nevezetes személyek helyi látogatását megörökítő fotóval, a település valamelyik részét, házat, házbelsőt, templomot, iskolát, üzletet, műhelyt, szeszfőzdét, kutat, szérűt, tanyát, istállót, magtárat ábrázoló fotóval. Pályázni lehet szólóképek- kel, fényképsorozattal, vagy -albummal. A beküldött képeket a pályázóknak visszaadják. Ha eladják, a múzeum megvásárolja. Kérik, hogy a beküldött fényképről, külön lapon, a következő adatokat közöljék: a felvétel témája (részletes leírás, személyek neve) ideje, készítője. De ha valamilyen oknál fogva a kért adatok nincsenek meg, a múzeum akkor is elfogadja őket. A pályázat jeligés. A pontos címet és nevet külön borítékban kéri az intézmény. Beküldési határidő: 1982. október 31. A küldeményt a következő címre kérik: 2170 Aszód, Petőfi Múzeum, Pf. 39. Az értékelést december 6-án tartják meg. A pályadíjak, szólófotóknál: 300, 250, 200 forint, sorozatok esetében 5Ö0, 400, 300 forint. Ezenkívül mindkét kategóriában további 10—10 pályázót jutalmaznak. A nap programja Augusztus 31. napjának programja: Gödöllő, művelődési köi- pont: Gödöllő a családi fénykép- albumokban, fotó- és várostörténeti kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikus- művész Tisztelettel Kodálynak című kiállítása, megtekinthető délelőtt 10-től este 8-ig. Mozi Az elveszett kutya. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Árnyéklovas. Kétrészes Japán történelmi film, csak 6 órakor. A MÉM Műszaki Intézet, Göd«!]« Tessedik S. u. 4. gépészmérnöki! keres mezőgazdasági gépészeti elsősorban automatizálással kap csolatos fejlesztési és kutatási fel adatok megoldására. Jelentkező lehet: személyesen vagy írásban a: intézet személyzeti és munkaügy osztályán. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap
