Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

1982. AUGUSZTUS 31., KEDD Évadnyitás az Erkelben Kilencvenkilencedik évadját kezdi a Magyar Állami Opera­ház szeptember 4-én az Erkel Színházban. Az évadnyitó elő­adáson az színház névadójának klasszikus operáját, a Bánk bánt játsszák, amelynek cím­szerepét Horváth Bálint ének­li. Szeptember 5-től hét estén keresztül Giuseppe Patané, a Világhírű olasz karmester lép a közönség elé. A Turandotot, a Lohengrint. a Traviatát, a Simon Boccanegrát. a Truba­dúrt, a Parasztbecsületet és a Bajazzókat, valamint a Car­ment vezényli. A szeptember 5-i Turandot és a 9-i Trubadúr előadásnak még egy vendég- művésze lesz, az Olaszország­ban élő, bolgár származású énekesnő, Galina Savova sze­mélyében: a Puccini-operában a címszerepet, a Verdi-műben Leonórát alakítja. • • Ünnepi hangversenyek Tizenhetedszer rendezik meg az idén ősszel a hagyo­mányos budapesti művészeti heteket. A kulturális ese­ménysorozat szeptember 24-én a centenáriumi Kodály-em- lékkiállítás ünnepélyes meg­nyitásával kezdődik a Buda­pesti Történeti Múzeumban. A BMH keretében tartják meg — szintén a több éves gyakorlathoz híven — a bu­dapesti zenei heteket, amely­nek nyitó koncertje szeptem­ber 25-én lesz az Erkel Szín­házban. A Magyar Állami Hangversenyzenekar műsorá­ban Bartók concertója, Ko­dály két éneke és Budavári Te Deuma csendül fel a Bu­dapesti Kórus és Gáti István közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. A Zene­akadémián kerül sor 28-án Kocsis Zoltán és a Takács­vonósnégyes hangversenyére. Másnap ugyanitt lesz a nem­zetközi Kodály—Erkel ének­verseny díjkiosztó ünnepsége és a győztesek gálaestje. A hónap utolsó napján a főis­kola nagytermében a nyitó hangverseny főszereplője, az ÁHZ lép ismét pódiumra. A hangversenyzenekar koncertet ad a zenei heteken október 4-én, 25-én és 30-án is. Több neves külföldi énekes és hangszeres szólista, illetve együttes is szerepel e napok­ban a fővárosban. Október 5-én a Zeneakadé­mián hangversennyel tiszte­legnek a 70 éves Tátrai Vil­mos előtt. Október 22-én, Liszt Ferenc születésének év­fordulóján ünnepi hangver­senyt tartanak, s ekkor adják át a nemzetközi Liszt-hang­lemez nagydíjakat a Zeneaka­démián. Családi hétvégek a művelődési központban Gödöllőn már nem újdonság — Hallottál már a szabad szombatról? — Igen — leleli Saska Mó­nika, aki mostantól harmadi­kos a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskolában. — És hogyan töltőd majd a szabadnapot? — Játszani fogok, tollasoz­ni, babázni, esetleg kerékpá­rozni tanulok. Anyu meg­ígérte, hogy szüretelni is el­megyünk. A művelődési köz­pontban? Bábjátékot nézhe­tek, én is szerepeltem már ott, az úttörő kulturális szem­lén. Az édesanya, Saska Lászió­né óvónő: — Tornázni is le­het, s erős az elhatározásom, hogy hétvégeken rendszeresen járok a kondicionálóterembe. Biztosan lesz olyan program, amelyen — míg én a tested­zéssel foglalatoskodom — Mónika is jól szórakozik... Szervezett nevelés Alig néhány napja, az ok­tatásügy vezetőinek váci tan- évelőkeszítő tanácskozásán hangzott el: a szabad szom­batok miatt is nagyobb teret kap az iskolák nyitottsága, növekszik kapcsolatrendsze­rük szerepe... Életformavál­tással jár az ötnapos hét be­vezetése. Az iskolák s minden szombati programot kínáló in­tézmény szoros együttműködé­se kívántatik meg, hogy erő­sítsék a családok nevelő funk­cióját, szűkítsék a rést az ott­honi és a szervezett nevelés között. így egyre nagyobb je­lentőségű egy-egy településen az oktatási és közművelődési intézmények tartalmi munká­jának összehangolása. Maradjunk Gödöllőnél. A városban 28 ezren élnek, s közülük ezerötszáz óvodás, 3600 iskolás, 1200 szakmun­kástanuló, szakközépiskolás és gimnazista, 700 zeneisko­lás s ezerötszáz egyetemista. A megváltozott körülmé­nyek között az eddiginél töb­bet várhatnak a nevelő-okta­tó intézmények a művelődé­si központtól. Erről tanúskod­nak Monori Mihálynak, a Pe­tőfi általános iskola igazgató­jának szavai: — Kilenc és fél száz tanu­lónk ezután a családdal tölt­het minden hétvégét. Fontos, hogy ez a két nap is a gyer­mekek személyiségének töret­len fejlődését szolgálja. A családi — korántsem mindig kedvező — hatások mellett így elengedhetetlenül* nagy szük­ség lesz arra, hogy szervezett közösségi programok egészít­sék ki az iskolai munkát. — Az iskola igyekszik át­vállalni a szülők feladatainak egy részét. Ezért elsőseinket például iskolaotthoni formá­ban foglalkoztatjuk majd, s napközis lesz az alsótagozato- sok kilenctizedé. A felsősök­nek is szervezünk napközi otthoni és tanulószobai cso­portokat, — Kevesebb ideje jut ij-taj l a gyerekeknek hét közben ar­ra, hogy szakkörbe járjanak sportoljanak, szórakozzanak mozgalmi életet éljenek, a szülőkkel legyenek. Ebben se­gíthet rengeteget — a könyv­tár, a helytörténeti múzeum, a sportegyesületek mellett — a művelődési központ a családi programokkal. Minden korosztálynak Kecskés József, a gödöllői művelődési központ igazgatója így kezdi a beszélgetést: — Az ötnapos tanítási hét bennün­ket nem ér váratlanul. Már januárban, az előző tanév fél­idejénél elkezdtük a péntek délutántól vasárnap estig tar­tó családi hétvégek szervezé­sét, úgy hírlik, a megyében elsőként. — Milyen ez a családi prog­ram? — A lényeg az: a szülő és a gyermek is, tehát minden korosztály találjon érdemes elfoglaltságot a házban, akár közösen, akár külön-külön, a párhuzamosan zajló rendezvé­nyeken. A családi programot eddig havonta egy alkalom­mal kínáltuk, s így lesz ez­után is. Nem panaszkodha­tunk: körülbelül 1200-an van­nak,' akik műsorainkra jegyet váltanak, s ugyanennyien le­hetnek — erről nincs pontos adatunk —, akik a további hét végi napokon élnek szol­gáltatásainkkal vagy a térí­tésmentesen látogatható fog­lalkozásokon vesznek részt. — Miből áll össze a péntek déltől vasárnap estig tartó sorozat? — Vegyük példának a so­ron következő alkalmat, ez szeptember 24-től 26-ig lesz. Pénteken este hét órától a rock and roll kávéházba vár­juk a szülőket. Másnap dél­előtt nyit a gyermekcentrum: játékszoba, ki mit gyűjt talál­kozó, s A gyermek és környe­zete című népművészeti kiál­lításhoz kapcsolódóan gyöngy­fűzést, nyaklánckészítést tar­tunk. A nagyobbak délután megnézhetik Varsányi Ferenc Suli-buli című filmjét, míg a szülők a Larcs Humán Szol­gáltató Szövetkezet program­ján hallhatnak a gyermekne­velésről, a lelki egészségvéde­lemről Nekik szervezzük, de a gyerekeknek is a Nyári pa­noráma útiélmény-beszámoló vetélkedőjét, ahol a legjobban sikerült produkciót filmmel jutalmazzuk. Este — főleg a középiskolás korosztálynak — nosztalgia-diszkó lesz. Vasár­nap délelőtt az általános is­kolásokat terménybáb-készí- tésre invitáljuk, s mindenkit szívesen látunk a zsibvásáron, ahol gazdát cserélhetnek a felesleges játékok, lemezei;, könyvek, használati tárgyak. A többi oldalon — Szó volt a szolgáltatá­saikról. Melyek ezek? — Csak felsorolásszerűen: folyóirat- és játékkölcsönzés, könyvárusítás, varroda, fotó­labor, kondicionálóterem, fényképezőgép- és órajavítás, barkácsműhely, jogi, építési és nevelési, gondozási tanács­adás. — Mindez csupán egyetlen hétvége. És a többi? — Péntekenként működik a stúdiómozi, szombaton lesz az óvodásoknak és kisiskolások­nak mesemozi és a nagyob­baknak a diákmozi előadása, s a tizenéveseket várja a kon­certfilmek klubja. Azt terve­zők, hogy a hétvégi napokon nyitva tart a környezetisme­reti és a művelődéstörténeti játszóház, a nyolcadikosok klubja, ekkor lesznek a tár­sastánctanfolyam órái. — S kik dolgoznak a műve­lődési központban a hétvége­ken? — Természetesen a népmű­velőink és a műszakiak. Ed­dig is ők vállalták ilyenkor a feladatokat, azután más na­pokon csúsztattak... A nyár közepétől bevezettük, hogy szerdánként a közönség előtt zárva tart a központ. Így a szombaton, vasárnap munkál­kodók szerdán vehetik ki a szabadnap j ukat. — A tanítási napokon is lesz program az iskolásoknak? — Igen. Például ilyenkor tartjuk meg a tananyagot kiegészítő gyermekszínházi előadásokat, a rendhagyó iro­dalmi, történeti és osztályfő­nöki órákat, ilyenkor kerül­nek sorra a nyelvtanfolyamok foglalkozásai, s a hétköznapo­kon várjuk azokat a gyere­keket, akiknek tehetségét, ér­deklődését a művelődési köz­pont kis matematikusok, ké­mikusok, biológusok, fizikusok baráti köreiben szeretnénk fejleszteni. Azt talán már mondanom sem kell: szívesen látjuk a tanulókat mindegyik kiállításunkon, rendezvényün­kön. V. G. P. mm Kiállítótermekből Művek a népművészet ihletésére Formák, mindenki számára érthetően v Tavaszy Noémi olajpasztell­S jei és linómetszetei Veresegy- § názon tekinthetők meg a Váci 5$ Mihály művelődési házban. $ Szekeres Erzsébet textilművész ^ és Koezogh András szobrász­ai művész közös kiállítása a szo- s bi Börzsöny Múzeumban vár- ^ ja látogatóit. Ziman Lajos ^ szobrai a márianosztrai klub­ul könyvtárban, Bakallár József S kéi>ei az Atrium Hyatt Szál- s lóban láthatók. Kodály-szellemében Tavaszy Noémi linómetsze­tek sorozataival hajtott fejet Ady és Bartók európai fontos­ságú és világértékű munkássá­ga előtt. Most Kodályra emlé­kezünk, s ezt teszi Tavaszy Noémi is olajpasztellek és li­nók ciklusával. Ez a tisztel­gés Kodály szellemében tör­ténik. Az ő zenéjének formai jellemzője a szimmetria. Ta­vaszy Noémi lapjai is szim­metrikusak az alakzatok el­osztásaiban és a színek fogal­mazását illetően. Mindketten a népművészetből merítettek, a festőnő ezúttal hangsúlyo­zottan is a nagy zeneköltő szel­lemében. Nem véletlenül, sze­mélyes emlékek is kötik a mesterhez, hiszen egykor éne­kelt az ő karmesteri intésére. Kodály működésének, mu­zsikájának szellemét értette meg Tavaszy Noémi e Kodály­hoz is méltó sorozatban. Kü­lönösen szép lap a Galántai táncok, a Kállai kettős, továb­bá a Mátrai képekről készült olajpasztell. A veresegyházi megnyitó ünnepséget emelték Pásztor Béla tanácselnök lelkesítő sza­vai, továbbá a helybéli vegyes kar Kodály-műsora, amelynek végén Tavaszy Noémi szokása szerint a képzőművészetet ne­mes és önzetlen játékká avat­ta: egy művét sorsolta ki az egybegyűltek között. Ezúttal több mint századik alkalom­mal, hiszen ennyi kiállítása volt az országban és külföl­dön. Gazdag választék Szekeres Erzsébet és Ko­ezogh András munkásságának összetartozó vonása, hogy mindketten ballada- és nép- meseíorrásból gyarapítják képzelöerejüket. Szekeres Er­zsébet egyéni hangvételű és technikájú faliszonyegeken, Koezogh András faszobrokban. Mindketten nemesen töreked­nek arra, hogy formáik min­denki számára érthetők legye­nek, így művészetük nyitott minden néző számára Szobon is. Szekeres Erzsébet legújabb munkáinak színpartitúraja egy fokkal szigorúbb. A szelekció gazdagodást eredményezett, most valójában színpompás a felület, a tarkaságnak nyoma sincs. Világa egyre inkább fel­emelő: az anyaságot méltatja, az évszakok színbőségét sora­koztatja, Gödöllő városképét ábrázolja. Biztos abban, amit alkot, önmaga képességei és elgondolásai alapján halad előre nagyon következetesen. Koezogh András méltó tár­sa Szekeres Erzsébet törekvé­seinek. Szervátiusz Jenő és Tibor szellemi köréhez tarto­zik, de ez a minősítés azt je­lenti, hogy független, önálló művészet az övé. Ismeri a fát, elfogadja ajánlatait, ezt még hozzákapcsolja szobrászattá vonuló gondolataihoz, melyek igényes kiszögellése az Ásó paraszt, az Anyaság és a Bal­lada. Képek, csontra festve Ziman Lajos 1941-ben szü­letett Szobon, ma is ott él, ott alkot. Volt favágó, vasutas, Szekeres Erzsébet: Halak (faliszőnyeg:) Tv-figyelő Repeta. Ismétlés a tudás anyja — tartja a közmondás, amely szentenciát a Magyar Televízió mostanában ugyan­csak a magáénak vallja. Szinte azóta, hogy beköszöntöttek a melegebb hónapok, elkezdte a korábbi években már leperge- tett műsorok újrázását, és megállás nélkül követi egy­mást a képernyőn ez a tele­kommunikációs repeta. Ism., ism., ism. — díszeleg a műsor- címek többsége után a jelzés, amely szignót bizony már nem kevéssé únja az előfizető. E reprízek negatív csúcsát a közelmúltban, az alkotmány- na : ünnepek idején állította fel a műsorszerkesztés, ami­kor azt a majd húsz éve föl­vett, színészeinket a porondon bemutató összeállítást sugároz­ták két egész estén át. Ez a Kellér Dezső vezette,kirándu lás szelíden szólva is unai maska volt, hiszen a benne el­hangzott kiszólá.sok, sanda visszakérdezések bizony mára már elvesztették hajdan sem valami tüzes töltésüket. (Hogy például Keres Emilnek miért és hogyan kellett kötéltáncol járnia egy időközben már megszűnt színház élén, ez ma aligha hoz lázba valakit Ugyanígy a Csinnbumm cir­kusz szereplőinek kiléte és ka­raktere sem ismerős a nézők újabb évjáratainak; Bruhaha Kelemen, Szamóca és társaik, bármily népszerűek is voltak egykoron, mostanság legföl­jebb, ha a nevükkel monda­nak valamit, különben eltűn­tek a gyermekkabarék nagy- nagy süllyesztőjében.) Mindezek után gondolná az ember, hogy így, kánikula múltán, nyár végén azért csak-csak adásba kerül egy, s más újdonság is, de hiú a re­mény, mert lám, mi volt a traktánk most, vasárnap dél után megint; természetesen egy újabb kívánságműsor. Konzervkoszt, ki tudja há- nyadszorra fölmelegített do­bozos ételek. Jó, jó, tudván tudjuk, hogy mily nagy divat a nosztalgia — ami, mint e ro­vatban nemrég tudattuk, vol­taképpen egy betegség, neve­zetesen a melankóliának egyik változata —, de azért ily nagy tömegben zúdítani ránk a színművészeti múlt egykori termékeit, ez mégiscsak túl­zásnak tetszik. Pest me^yc. Szűkebb ország­részünkön forgatták a tv-hír- adó egyik mezőgazdasági ri­portját a minap, A téma az öntözés volt, amely művelet váltig olyasva­lami, hogy állandóan bizony­gatni kell a hasznosságát. Azt, hogy e permetszórás nem va­lami olcsó, még a kevéssé hozzáértő állampolgár is tud­ja, de ugyanígy az is köztudo­mású, hogy egyszerűen nem szabad elhanyagolni a földek mesterséges ázítatását. Major Imre ráckevei főme­zőgazdász a lehető legponto­sabban elmondta, hogy hol és miért fontos az öntözés. Vár­ja és meghálálja a plusz vizet tehát a zöldborsó, a silózásra termesztett kukorica, és még inkább az a legelő, ahol azo­kat a drága pénzen vett jó­szágokat étetik naphosszat. Mint hallottuk, ez utóbbi terü­letek rendszeres frissítése ön­magában ráfizetéssel jár, ám ha egy termelőszövetkezet gazdálkodásának egészét te­kinti, akkor már átbillen a mérleg nyelve, hisz — a fő­mezőgazdász szavaival mond­va — másutt megnyerik az‘ a területet. Mármint úgy, hogy csak a legeltetéshez szükséges hektárokat áztatják, és így nem kell igénybe venni má: határrészeket, ahol a fűnél ér­tékesebb növényfélék is mes­teremnek. Pofonegyszerű igazság ez, bárha minden arra illetéke;' szakember megfogadná ... Akácz László matróz, jelenleg kazánfűtő és egyre jobb szobrász. Megér­demelten kapott immár tizen­egy díjat különböző országos amatőr kiállításokon. Szobrai szerepeltek nemcsak hazai tár­latokon, hanem Franciaország­ban, Svájcban és az NDK-ban. Márianosztrai kiállításán fi­gyelmet érdemel valósághű portréja, továbbá a Vác—Pest Közötti magyar vasút emléké­re készült két kisebb emlék­műve, melyet a váci állomás és a Nyugati pályaudvar szá­mára készített. Jó mű, fel kel­lene avatni hamarosan! Kü­lönösen szépek és újdonságot jelentenek a szép rajzolatú kőérmek. Finomak, érzéke­nyek, egyediek. Egy nyugha- tatlanul bő képzeletű szobrász megújulásának művei. Az Átrium Hyatt Szállóban Budapesten megnyílt az első tárlat Bakallár József festmé­nyeiből. Külön érdekességet jelent a tenyérnagyságú ké­pek sora — a csontfelületre festett látvány unikum a ma­ga nemében. Nagy az érdeklő­dés iránta. Losonci Miklós Koezogh András: ülőszék (bükk) Ziman Lajos: Szobi (mészkő) Vénusz Ziman Lajos: Akit nem szeretnek (agyag)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom