Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! An nCCT ucrvci DÍ7ATTC A V A rr , a i i r>*v/ri T a ü ä rr i a »m á\>; ' XXVI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ar«: 1,40 forilll 1982. AUGUSZTUS 31., KEDD Szedik a cukorrépát Abonyban Az üzemek is felkészültek Pest megye gazdaságai közül az idén elsőként az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben tegnap megkezdődött a cukorrépa szedése. A termelőszövetkezetben az idén 400 hektáron termesztették ezt a nagyon fontos növényt. A tervek hektáronként 400 mázsás hozamokat irányoztak elő, de ezt a célt — a felmérések ezt bizonyítják — valószínű nem tudják elérni, mivel a nyári aszály megviselte a növényállományt. Jóval később, október első napjaiban fognak hozzá a cukorrépa betakarításához a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban. A nagyüzem importból származó francia gyártmányú kombájnja garancia arra, hogy nem lesz fennakadás ebben a munkában. A várható terméshozamok hektáronként 380—400 mázsa körüliek, vagyis a megyei átlagnak megfelelően közepesek. Szűkebb pátriánkban egyébként 3 ezer 600 hektár a cukorrépa vetésterülete, s e növény termesztésével néhány jól gépesített bázisgazdáság, a ELDÖNTVE S zakmánk sajátja, hogy nemcsak mi kérdezünk; kérdéseket is kapunk, sokszor nem köny- nyűeket, kellemeseket. így szögezte mellemnek az ifjú ember, asszonya sűrű bólogatása közepette a szólándzsát, vajon igazságosnak tartom-e, hogy bár roppant terhet vesz magára lakásgondja megoldásával — épülő családi háza tövében álltunk —, az állam bcvasalja rajta a telek átírási illetékét is? Mintha büntetének, mert nem várom valahol az ingyen állami adományt — mondta ki nyersen véleményét, A helyszín Jászkarajenó, ahol a legutóbbi években húsz, huszonöt, huszonnyolc lak-* hatási engedélyt adott ki esztendőnként a tanács, o.’.az a település fekvéséhez — megyeszél ez már —, környezetéhez képest örvendetesen élénk a lakásépítési kedv, ám az Otthonteremtés örömébe vegyül üröm is, nem kevés. Most nem az anyagbeszerzés, az építőmesterszerzés, a családi kaláka megszervezésnek keserveire gondolunk — bár okkal ezekkel is előhozakodhatnánk —, hanem arra a hivatalos mechanizmusra, amely vagyon szerzésnek tekinti — és ezért illetékekkel terheli, adókkal kísérteti — azt a telket, azt a lakást is, ahol, amelyben a nagyon is idézőjel közé kívánkozó vagyonszerző lakik a családjával. Ez a magánvagyon ugyanis nem sorolható be a jövedelem- források közé — ellentétben például a bérbe adott házakkal, lakásokkal —, olyannyira nem, hogy ennek a vagyonnak csupán terheit érzi a tulajdonos; az illetéket, az adót fizeti, a hitel után a kamatot stb. Láttam én a. községben hivalkodó palotácskautánzatot, ám kétségtelen: az új családi házak döntő része nem több. igaz, nem is kevesebb, mint a mai igényeknek megfelelő otthon egy faluban, méretben, kivitelben, közüzemi ellátottságban egyaránt. Néhány kivételtől eltekintve, akik itt házat emelnek, rettenetesen megdolgoztak, megdolgoznak érte. ezért semmi rossz ízt, demagógiát nem éreztem a bevezetőben említett ifjú házasember kérdésében, megállapításában. hiszen tényleg úgy érezheti, mintha büntetnék ... Másként fordítva a dolgot: mennyivel lenne jobb az államnak — nem bizonygatom, mert tudom, tudjuk, a sok rond- dal. feszültséggel küzdő állami költségvetésnek —, ha ez az ifjú ember és társai arra az ál'ásnnrUrn helyezkednének: majd az államtól kérünk lakást, hiszen fikizai dolgozók vagyunk, gyermek is van, nem egy, azaz tökéletesen rendben a jogosultság...?! Mennyivel lenne jobb, ha otthagynák a falut, ha beköltöznének valamelyik városba, és —a példák sajnálatosan gyakoriak rá — verni kezdenék akár képletesen, akár valóságosan az asztalt, mi lesz a lakással? Kézenfekvő: nem lenne jobb. Hanem akkor mi indokolja azt az illetékkiszabási, adóztatási rendszert, gyakorlatot, amely — ismételten hangsúlyozom: a személyes használatú, sze- I mélyes tulajdonban levő lakásokról Szólok, csakis azokról — további terhekkel tetézi az amúgy is nehéz vállalkozásokat? Ha szokatlanul- hat is, de kimondhatjuk: túlhaladott szemléletmódból, a megváltozott társadalmi-gazdasági környezethez nem illeszkedő szabályozásból következnek azok a feszültségek, amelyek indokoltan borzolják a kedélyeket a saját erőből otthont teremtők körében, amelyek akaratlanul is azt sugallják, ne legyen tulajdonod és akkor gondod sincsen. M eggondolandó tehát, nincs-e itt az ideje annak is, hogy a lakáshelyzettel összefüggésben eldöntessen a jövedelemforrásul szolgáló és a nem szolgáló magánvagyon kezelésének, megkülönböztetésének ügye, sorsa, jövője?! Alapos mérlegelést követel természetesen annak eldöntése, például az illetékek bizonyos esetekben történő elengedése, mérséklése, az adók ésszerű változtatása, könnyítése miként hatna a költségvetési bevételekre, a tanácsi gazdálkodásra, ám most már ennek az alapos mérlegelésnek itt az ideje. A saját erő fokozott bevonása a lakásépítésbe sokféle* módon lehetséges, a lakásépítési kedv úgy is növelhető, ha az otthont teremtő érzi, tapasztalja: terheit könnyítik ésszerű határig, nem akarnak minden áron illetéket, adót látni tőle. A lakbérek emelése jelentős politikai-gazdasági teendőkre támaszkodik, ám el ne feledjük: egy akkora településen, mint Dabas, az összes lakásból hét százalékot érint a lakbéremelés, azaz 93 százaléka az otthonoknak személyi tulajdonban van! Az állam terhei nem okvetlen attól kevesbednek, ha többet rak az állampolgári vállakra; a megoszlás arányainak változtatása, a terhek átrendezése is könnyebbséget ígér. Mészáros Ottó már említett Ságvári Tsz-en kívül egyebek között a tápió- szentmártoni Aranyszarvas, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező és még néhány tsz foglalkozik. A budaörsi Sasad Tsz az idén már felhagyott termesztésével. Részint mert nem tudta beilleszteni vetésforgójába, részint mert a számba jövő száraz területeken rendkívül szélsőségesek voltak a hozamok. A megye gazdaságai négy cukorgyárral állnak szerződésben. A legtöbbet a mátravidéki cukorgyárak hatvani üzemébe szállítanak. A feldolgozó üzemek felkészültek a termés fogadására, és mint tavaly is, a gazdaságokban létesített felvevőhelyeken is lehetőség lesz a cukorrépa átadására. Megkezdődött a tanítás A solymári általános iskolában közel 700 diák kezdte meg a tanulást. A 82—83-as tanévben 100 első osztályos kisdiák ismerkedik meg az írás-olvasás tudományával. Erdűsi Agnes felvétele Mm: 3. oldal: Vonzó példák' — melléküzemekre Kát tűz között a Zöldért 1. oldal: Gödöllőn már nem újdonság Művek a népművészet ihletésére 7. oldal: Ráckevei rangadósiker Törökbálinti bravúr 8. oldal: Szíven szúrta áldozatát M7 — karambolsorozat Vastagabb a boríték, ha nagyobb a teljesítmény Keresett termékek Solymárról A gyáregység igazgatónője állítja: annyi gonddal-bajjal küszködtek idén, hogy legalább tíz évet öregedett. Pedig Mártái Károlyné, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vízvédők verőcemarosi tanácskozása A veszély naponta nő Alig múlik el olyan hét, hogy az ország valamely részében ne jönnének össze tanácskozásra, eszmecserére, tapasztalatok összegyűjtésére mindazok, akik környezetünk védelmében szót emelhetnek, s saját munkaterületükön, a hétköznapokon is sokat tehetnek azért, hogy természeti értékeinkből megóvjuk mindazt, ami még megóvható. A (ryár végi hételőn Verőcemaroson, az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda táborában rendezte meg a MTESZ Pest megyei Szervezete környezetvédelmi bizottsága — a Magyar Hidrológiai Társaság közreműködésével, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal. Budapesti Felügyelősége és a váci városi tanács kommunális és költségvetési üzemének támogatásával — azt a kétnapos tanácskozást, amelyen a felszíni és a felszín alatti vizeket érő szennyeződésekét, azok hatását és az ellenük való védekezés módszereit vitatták meg az ország minden részéből összegyűli vízügyi szakemberek, tudományos kutatók, a környezetvédelemért tevékenykedők. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt dr. Stefanoviis Pál akadémikus, a Hazafias Népfrorit Pest megyei Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Vályi István igazgató, a MTESZ Pest megyei Szervezete Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Kecskés Mihály, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének munkatársa, dr. Felföldy Lajos, nyugalmazott tudományos tanácsadó, dr. Ponyi Jenő, az MTA Balatoni Limno- lógiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa. A. megnyitó beszédet követően három szekcióban rtiint- egy harminc előadás hangzik el a tanácskozás ideje alatt, s a százharminc résztvevő a vitában is kifejtheti álláspontját. (Részletes beszámolónk lapunk harmadik oldalán.) Esős vasárnap Kirándulók Királyrétre Sokan reménykedtünk, hogy vasárnap, augusztus utolsó vasárnapján még napozással, strandolással tölthetjük az időt Nem igy történt. Az „időjárásfelelős” nem hallgatta meg fohászainkat, s a várva várt napsütés helyett szemerkélő, csendes eső jellemezte ezt a napot. Sőt, akadtak helyek (így például Dunakeszin), ahol este már úgy ömlött, mintha dézsából öntötték volna. A roSsz idő ellenére nem volt pangás a népszerű Pest megyei kirándulóhelyeken. Meglepően sokan zarándokoltak el a közkedvelt Királyrétre. Aki pedig nem gyalog ment, az a Börzsönyi úttörővasúton érkezhetett meg a helyszínre. A kisvasútnak vasárnap 2 ezer 500 utasa volt. Csúcsot döntöttek a váci révészek is. Négyezer utast és mintegy 1500 autót, lovaskocsit szállítottak a túlpartra. Ekkora forgalom még a legforróbb nyári napokon is ritka, s ennek titka: Vácott vásár volt. A verőcemarosi expressztábor- ból 150-en utaztak haza az ország különböző részeibe, s búcsúztak el a nyári szabadságtól, a diákok az iskolába, a felnőttek a munkapadoknál kezdték a hetet. Az augusztusi utolsó vasárnap borongós, esős időjárása már a beköszöntő ősz „előfutára” volt. Megérkezett a börzsönyi kisvasút Barcza Zsolt felvétele Vállalat faipari gyárának irányítója nem tartozik a panasz- kodók fajtájához. Inkább arról híres, hogy nem hagyja magát, „harcol”, kutat, intéz- kezik, s addig jár például a szállítók nyakára, míg meg nem szerzi a hiányzó anyagot, alkatrészt, kellékeket. Hiába keresett azonban az év erején rrvűanyagprofiloltat, több mint kit hónapig teljes állásra kényszerült az ajtó-gyártó üzem gárdája. S hogy így is elkészült július végéig a csaknem 12 ezer ajtó? Csak annak köszönhették, hogy az emberek megértették a vezetés gondjait — a gyár kötelezettségét —, s hajtottak március közepétől, nem nézve a munkaidő hosszát. Nem volt szerencséjük a solymáriaknak a műanyagablakokkal sem. Belőlük 10 ezer 421 négyzetméternyi hagytad a gyártósort az említett idő alatt. A hozzájuk használt bukó-nyíló szerkezet ugyanis tőkés importból származik. Ismert a népgazdaság helyzete, takarékoskodásunk oka így többségében csak hagyományos kivitelben, az egyszerű bukószerkezetet gyártják napjainkban is. Műanyag mennyezetelemből 250 ezer darab az üzem éves kapacitása, az idén az első hét hónapban több mint 160 ezer készült. Miután ehhez szintén import polisztirolt használnak föl, máris tudják: veszélyben az éves terv teljesítése. Ha a harmadik negyedévben nem kapják meg a szükséges alapanyagot, vagy ha csak az év utolsó hónapjaiban termelhetnek — akkor az energiaigényes technológia miatt nagyon megemelkednek majd a gyártási költségek. Ma is keresettek a PEVDI- féle fanyílászárók: hét havi mérlegük 32 ezer 500 ajtó és ablak. Augusztusban azonban — a változatosság kedvéért — ezen a téren is, anyagellátási nehézségekbe ütköztek. Emiatt a gyár, a harmadik negyedévre előirányzott 15 milliós termelési érték helyett, jó, ha eléri a 9 millió forintot. Vagyis, mintegy kilencezer faajtóval kevesebb készül. A munka hatékonyságának növelését a solymáriak is alapvetőnek tekintették. Ennek érdekében például január elsejétől nem alapbáresítették a vállalattól kapott pénzt, hanem szigorú teljesítménybérhez kötött bérrendszert dolgoztak ki és vezettek be. D. Gy. Pest megyei pértmisnkásküldőttség Omszk megyében Tapasztalatcsere Szibériában Tegnap egyhetes tapasztalatcserére pártmunkásküldöttség utazott a szovjetunióbeli Omszk megyébe. A pártmunkásküldöttség szibériai testvérmegyénk politikai, gazdasági és társadalmi életét tanulmányozza. A két megyét hosszú évek óta fűzi össze a barátság, s a kölcsönös látogatások hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyítésére. A delegációt dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője vezeti, a küldöttség tagjai: Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, valamint Pálmai László, a Vác városi pártbizottság titkára. A Ferihegyi repülőtéren Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Ádám Mihály, a pártbizottság osztályvezetője búcsúztatta a távoli testvérmegyébe utazókat. Tudományos tanácskozás Gödöllőn A mepjpfá mezőgazdaság A termelőerők és ff társadalmi viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel háromnapos tudományos tanács-: kozás kezdődik ma a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A bevezető előadást Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalom- tudományi Intézetének főigazgatója tartja. Referátuma a szocialista mezőgazdaság fejlődésének sajátos magyarországi vonásaival foglalkozik. Korreferátumot’ mond dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr, Lehoczky Mihály, a TOT főtitkára és dr. Iílenczer András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezér- igazgatója. Ezt követően ma délután és holnap szekcióüléseken 06 előadás hangzik majd el. Egyebek között szó lesz a mezőgazdaság fejlődésének új vonásairól, a termelőerők fokozásáról, a földhasznosításnak a föld minőségére gyakorolt hatásáról. A program szeptember 2-án szakmai nappal fejeződik be. amelyet a nagyrédei tsz-ben - és a Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaságban rendeznek meg. A tudományos tanácskozás munkájában külföldi kutatók és szakemberek is részt vesznek. Közéleti — Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn fogadta a pihenés céljából hazánkban tartózkodó Jan de Boo-t, a Tolland , Kommunista Párt külügyi titkárát. A vendéggel megbeszélést folytatott Szűrős Mátyás, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője.
