Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

CEgjLEDI K^Círia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1082. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP Változatos program késiül Kellemes, hasznos érák hely© NejmiűvelŐik nem tétlenek A szabad idő tartalmas el­töltése érdekében sokat tesz a Móra Ferenc Művelődési Ház Albertirsán. Ezen a települé­sen is egyre több ember sze­retné helyben megtalálni a számára megfelelő közműve­lődési formát. A színházi elő­adások mindig telt h'áz előtt zajlanak, kedveltek az eszt- rádműsorok is. A fiatalabb korosztály augusztus 24-én Kovács Katit hallhatja, az Universal együttessel. Őket nemcsak a fiatalság, hanem az idősebbek is szívesen fogad­ják. Kis csoport, jól Néhány éve meghonosodtak a komoly zenei koncertek, melyek — tehetséges művé­szek közreműködésével — maradandó élményt nyújtanak » műfaj kedvelőinek. Ezek megrendezéséhez az áfész anyagilag hozzájárul, lehető­vé téve az évi 3—4 koncertet. A művelődési házban élénk a kiscsoportok tevékenysége. Az ifjúsági klub foglalkozá­sait a tanaesháza pincéjéből kialakított í*agas klubhelyisé­gekben tartja, heti két alka­lommal. A jól felszerelt klub­ban meghitt beszélgetések zaj­lanak, ismeretterjesztő előadá­sokat, szellemi vetélkedőket, pingpong versenyeket , tarta­nak. A lehetőségekkel a fia­talok okosan élnek, közösség­gé kovácsolódtak. Szeretnék, ha minél több volt nyolcadi­kos állna közéjük. Várják őket, új közösséget kínálva nekik a régi »helyett. A hetedikes, nyolcadikos gyerekek kéthetenkénti foglal­kozásokon találkoznak a Tízen Túliak Társaságában, Fazekas- né Lebanov Zsuzsa vezetésé­vel. A szombat délelőtti össze­jövetelek változatos progra­mot kínálnak a tiniknek. Két éve sikeresen működik Fiizesné Szűrszabó Zsuzsa ve­zetésével a bábszakkör. A mozgalmas foglalkozások ered­ményeként meghívást kaptak a Gyertek játszani Visegrád- ra! című rendezvényre, ahol szép sikert arattak a Mátyás király életét bemutató jelene­teikkel. Az ottani előadást a községben megismételték a Szabadság Termelőszövetkezet gyermeknapi rendezvényén. Megbeszélt ötletek A művelődési ház igyekszik minden réteg igényét figye­lembe venni. Kis csoportjai jól tükrözik tevékenységének sokszínűségét. Itt tartják rendszeres foglalkozásukat a galambászok, nyulászok, a kertbarátok, a fotó- és ama- törfilm-klub, a helytörténeti klub tagjai és a bélyeggyűj­tők. Minden évben két alkalom­mal összeül a művelődési ház és a könyvtár közös társadal­mi vezetősége, melynek tag­jai között megtalálhatók a fenntartó szervek — a Micsu­rin és a Szabadság tsz, vala­mint a Dél-Pest megyei Áfész — képviselői is. Megvitatják az intézmény munkatervét, részt vesznek a TIT-progra- mak összeállításában. A fenn­tartó szerveknek évi 3—4 al­kalommal kedvezményes belé­pőjegyet adnak, illetve tag­jaiknak a szabás-varrás tan­folyam díját kedvezményesen fizették be. Szolgáltatásaikat az igé­nyekhez igazítják. Évente két­szer indítanak gépkocsivezető tanfolyamot. A motorizáció a fiatalokat is érinti. Sok gye­rek kap a nyolcadikos bizo­nyítványáért kismotort, s hogy ne felkészületlenül, en­gedély nélkül vezessenek, ezért minden ősszel, tavasz- szal oktatásban részesülnek. A művelődési ház tevékeny­ségéből nem maradt ki az or­szág-, világjárás sem. Rend­szeresen szerveznek bel- és külföldi társasutakat. Maguk­ra vállalják az ezzel kapcso­latos adminisztrációt, s így a helyből induló buszokon sok olyan idős ember útra kel az NDK, Csehszlovákia, Románia vagy Jugoszlávia felé, akiben egyébként fel sem merült vol­na a külföldi út gondolata, Vskkol vevőbek néztek... — Szabadságra megyek, de a helyettesem szívesen a ren­delkezésére áll, ő egész nap bent lesz. — Köszönöm, akkor hétfőn jövök. Nemrég zajlott le ez a pár­beszéd egy igazgatónő és köz­tem. Hétfőn délelőtt ismét a helyszínen voltam. Bekopog­tam az igazgatóhelyettesi szo­bába. Kívülről a kulcs, az aj­tó zárva. Talán valahova el­ment néhány percre, hiszen a kulcsot se vitte el és tudja, hogy jövök. Ilyen gondolatok­kal kopogtam be a szomszé­dos ajtón, kezemben az éppen vásárolt csomaggal. Két nő beszélgetését zavartam meg. Köszöntem, de nem mutatkoz­tam be. Mikor végre rám fi­gyeltek, mondtam, kit keresek. — Nincs itt, a központba ment értekezletre — vágták rá azonnal. — És mikor jön vissza? — Nem tudjuk! — Délután itt lesz? — Nem valószínű! Értetlenül álltam, — Kérem, mert nem vállalítik volna az utánajárást. A házban még egy intéz­mény dolgozik: a Pest megyei Moziüzemi Vállalat Dózsa Filmszínháza. A hét négy napján tart előadást. A mozi a délutáni és esti vetítéseken kívül vállal különelőadásokat is. Gyakran hangos kora ősz­től nyár elejéig a környék az óvodások Itt a mozi! ütemes kórusától, akik kéthetente délelőtti mesefilmvetítésre jönnek. Rossz idő esetén a mozi megy házhoz, hogy az élmény is meglegyen, s a kis ovisok is egészségesek ma­radjanak. Film, mindenkinek Rendszeresek a kihelyezett vetítések Dánszentmiklóson. Nyáron a népes építőtáborban, az év többi részében pedig a község iskolájában pereg a film. Nagy érdeklődéssel vár­ják a vetítéseket a homokré­szi iskolában is, ahol a kör­nyék apraja-nagyja összegyű­lik egy-egy alkalommal. Ilyenkor a könyvtáros is meg­jelenik, s a kiadott könyveket újabb olvasnivalóra cserélhe­tik nála. A film adta élmény lehető­ségét igyekeznek minél több embernek felkínálni. Az aszó­di és a fővárosi közművelődé­si filmtárak anyagából szinte minden témához lehet képi illusztrációt találni. Ez nagy segítséget jelent a TIT-előadá- sokon épp úgy, mint a kert­barát klub foglalkozásain, vagy az üzemek dolgozóinak rendezett munkavédelmi tan­folyamokon. A két közművelődési intéz­mény jól együtt dolgozik, se­gítve egymás tevékenységét, szellemileg és anyagilag is, hi­szen az elmúlt évben a szín­házterem székeinek cserjét közösen fizették. Varényi Miklósné Életmód és népművdés Ä hőskortól nspjainkig Elképzelt régi fénykép, sár­gán, maszatosan: friss diplo­más tanítók műsort adnak a kis dunántúli községben. Dal, színjáték, nagyszámú, közön­ség. Az időpont: 1929. így kezdődött a népművelés. Szerény feltételiek Emlék a közelmúltból: vi­rágtakaróval borított asztalok mellett ülünk, a szavak halkan szivárognak. Baranyai János, a törteli művelődési ház igaz­gatója nyugdíjba ment, ezért a meghitt ünnepség. Nem bú­csúztatni, csak köszönteni jöt­tünk. A hajdani fiatal tanító, az idén lett 73 éves. Azon tűnődöm, miféle elixir frissíti nap mint nap, hogy fél évszázadnyi szolgálat után is üde szellemmel, egészsége­sen készül valamennyi fel­adatára. — Végigélve, bejárva a mű­velődésügy különböző korsza­kait, hogyan lehetne megjelöl­ni a legfontosabb változásokat a népművelés elmúlt ötven­éves történetében? — A hőskor már lassanként bennem is feledésbe merül. Nyugodtan mondhatom, hogy a népművelés akkoriban a ta­nultabb réteg lelkiismeretfur- dalása és spontán lelkesedése volt. Adni akartunk mind­annyian, kinek mihez volt te­hetsége, kedve. Csináltunk mindenfélét, főleg a falusi em­berek örömére, anélkül, hogy beépültünk volna valamiféle szervezett hálózatba. Ha köz­hely is, de igaz: ez együtt járt a pedagógus-életformával. — Emlékszem, 1963. tájékán micsoda kohéziót jelentett egyetlen televíziós készülék. Ha délután háromkor kezdő­dött az adás, már dél körül igyekezett mindenki elfoglal­ni a helyét, mint skatulyában a gyufaszálak, úgy szorong­tunk. Nem volt ugyan túl bő a választék, de ma már hihe­tetlen vonzerőt gyakorolt a színjáték és a néptánc. Mint­hogy más lehetőség nem'na­gyon kínálkozott, ezek az ösz- szejövetelek a szórakozás és az ismerkedés közkedvelt al­kalmai voltak. Kivétel nélkül — Nem véletlen, hogy épp az a korosztály, a 18—20 éve­seké, melyet ma már a nép­művelés számára elveszettnek hiszünk, rendszeresen, és nagy számban látogatta az összejö­veteleket. — Jó ideig rengeteg, okle­velekkel és kitüntetésekkel is mérhető elismerést szerezlek a község számára. De ami még fontosabb, egy-egy fiatal öt­hat évig is tagja maradt a közösségnek. Végül is' ebben az időszakban a nagyobb lét­számú társaságok képezték a Gyerekeknek ceglédi cipő akkor mondják- meg, hogy a helyi laptól kerestem, az igaz­gatónővel történt megbeszélés alapján. Most rajtuk volt a csodál­kozás sora. Bután összenéztek. — Szívesen átadjuk a? üze­netet, milyen számon hívhat­juk önt? Biztos, hogy ebéd tájt itt lesz, és meg tudjuk mondani neki — replikáztak. Meglepett e pálfordulás, d< rengeteg volt a dolgom, így nem foglalkoztam vele. Dél­után aztán bent találtam a vezetőhelyettest. Tréfásan mondta: — Megszidtam a kol­léganőimet, hogy clszalasztot- ták magát, csak egy pillanat­ra ugrottam le a földszintre, így kerültük el egymást. Ekkor jöttem rá: azok a nők engem vevőnek néztek, azért küldtek el. Amikor már kiderült, hogy miért jöttén nem volt számukra vissza­kozz. Ki tudja, a főnöküknek mit lódítottak, hogy én miért nem vártam meg? Nem tisz­táztam a vezetővel a helyzetet, majd csak rájön, hogy mi­lyenek a beosztottjai. Gy. A. Műszakonként 1S09—1300 pár gyermeklábbeli készül a PE- MÜ ceglédi cipőipari gyárá­nak új, nemrégiben átadott kétszintes üzemében. Az üzem korszerű, s a dolgozók szo­ciális körülményei is lényege­sen javultak a korábbiakhoz képest. Felső képen: Kovács Sán- dorné és Herczeg Zsuzsanna — az előtérben — syermekcsiz- mák szárát tűzi. Alsó felvételünkön: A föld­szinti csarnokban, az úgyne­vezett aljazó üzemrészben bébi­csizmák talpát préselik a felső­részre. helyi népművelés bázisát. S hogy ne felejtsem, a Déryné Színház előadásai kivétel nél­kül telt ház előtt zajlottak. A későbbi Népszínház már nem tudta betölteni hivatását. — A hetvenes évek elejére, a közismert életmódbeli vál­tozások hatására nálunk is megváltozott a népművelői te­vékenység szerkezete. Gomba­mód nőttek, szaporodtak a szűkebb, speciális érdeklődési kört kielégítő szakkörök klubok. Létrejöttek a kiscso­portok, ezzel együtt a műve­lődési ház felszereltsége is so­kat fejlődött. A hangsúlyt a kisközösségek irányítására kellett helyeznünk. A legfur­csább, hogy a mindennapi élet lépéselőnybe került velünk szemben. — Alaposan koncentrálnunk kellett a körülöttünk lejátszó­dó folyamatokra. Közönsé­günk érdeklődési körének és igényeinek nagyfokú tagoló­dása vált kiindulóponttá. A változásokat követve, újabb és újabb kiscsoportokat kel­tettünk életre, kielégítve ezzel a kívánalmakat, s az érdeklő­dés felkeltése végett néhány újszerű formával kísérletez­tünk. Jelenleg 18 kisközössé­günk dolgozik folyamatosan. — A község valamennyi intézményével való kapcsola­tunk kiénítése, gondozása lét- fontosságú szerepet kapott. A művelődési ház főfoglalkozású alkalmazottai ma már nem a hagyományos értelemben vett népművelők. Veiődi népművelő — Manapság nyomasztó mé­reteket öltött a népművelő szakemberek elvándorlása, önt miféle erők tartották meg ily hosszú időn keresztül a pályán? — Az ország gazdasági gondjai nem maradnak nyom nélkül az egyes emberek életé­ben sem. Naponta tapaszlal- juk, hogy az értékek rangso­rában most az anyagi eszkö­zök kerültek az első helyre. Vallom, hogy ez nem elítélen­dő. Más kérdés, hogy ebben a helyzetben a művelődési ház munkáját egyre több gond szövi át Nyilván ez riasztja a népművelőket, főleg a fiatalo­kat. — Csakhogy, mint minden más tényt, ezt is tudomásul kell vennünk, szükséges meg­ismernünk az újfajta érték- rendszert, s megkeresnünk azokat a pontokat, amelyek révén a nem éppen kedvező folyamatot a magunk javára fordíthatjuk. Nem állítom, ho^ könnyű lesz. De biztos vagyok abban, hogy megtalál­juk azokat a ma még csak sejtett formákat, amelyekben a két terület békésen találko­zik egymással, s a végered­mény a közművelődés nyere­sége lesz. Nos, az ■ állandó megújulás lehetősége, sőt szükségszerűsége, ami sorso­mat ehhez a pályához kö­tötte. Erkölcsi elismerés — Baranyai János markáns, közismert személyiség falu- és járásszerte. Megtartó mo­solyával, izzó emberségével gyűjtöget híveket a művelő­désügyi, a tisztességes, értelmes élet számára. Igaz, nemrégi­ben nyugdíjas lett. Ám mesz- sze még az idő, amikor Tör­tei közművelődése nélkülözni tudja jelenlétét. Ma is a mű­velődési ház munkatársa. Mél­tán nyerte eh a szakma leg­magasabb erkölcsi elismeré­sét, a művelődési miniszter által adományozott Kiváló Népművelő kitüntetést. V. S. Tömegsport Érdekes lalidirsígáterBiák A sorsolásnak megfelelően több mérkőzést játszottak a városi kispályás labdarúgó­bajnokságban. Az I. osztály­ban a hajrához érkezett a ti­zenkét csapat vetélkedése, sőt, már van olyan együttes is, például az „Öregfiúk” csapa­ta, amely valamennyi mérkő­zését lejátszotta. A „helyzet kulcsa” így a jelenleg máso­dik helyezett MÁV Villamos- vonal-felügyelőség együttesé­nek kezében-lábában van. Amennyiben utolsó mérkőzé­süket megnyerik, helyet cse­rélnek a most még vezető „öregfiúkkal”. Eredmények: Rákóczi SC— Honvéd Polka 6-0, Lenin Tsz —Sütőipar 2-0, Öregfiúk— ÉVIG 6-0, öregfiúk—Lenin Tsz 7-0, MÁV Villamosvonal- felügyelőség (VVF)—Honvéd Polka 4-1, Rákóczi SC—Sütő­ipar 3-2, Rákóczi SC—PENO- MAH 2-2, KÖZGÉP—Élelmi­szer KISKER 3-1, MÁV VVF —KIOSZ 3-2, MÁV VVF— ÉVIG 1-0, Honvéd Polka— ÉVIG 2-0, PENOMAH—Élel­miszer KISKER 2-0, ÉVIG— PENOMAH 3-2. Az élmezőny állása: 1. Öregfiúk 11 8 Z 1 38-13 18 2. MÁV VVF 10 8 1 1 27-15 17 3. Rákóczi SC 9 4 3 2 27-17 11 A II. osztályban tizenhat csapat rúgja a labdát, ők még nem érkeztek el a hajrához, sok összécsapás hátravan még. Eredmények: Derby—Cegléd- bercel 1-0, Kórház—Cegléd- bercel 2-1, Derby—Széchenyi u. 0-0, Derby—Cifrakert 4-3, Derby—Kórház 4-0, Harmat u.—Cifrakert 7-5, MEZŐGÉP —Harmat u. 1-1, MEZŐGÉP —Cifrakert 3-1. Az élen a 11 pontos Derby áll, megelőzi a 10 pontos Kórházat és a 9 pontos MEZűGÉP-et. ★ Az Alkotmány Kupa kis­pályás labdarúgótornát ebben az évben is megrendezték. Az induló huszonnégy együttes a város négy iskolájának pá­lyáján hat napon keresztül küzdött a selejtezőkben, majd a jobb helyezésekért. Az indu­lóknak igyekeztek minél több játékalkalmat biztosítani ezért többségében körmérkő­zéses rendszerben került sor a bajnokságra, csupán a hely­osztókon találkoztak egymás­sal a két csoport azonos he­lyezettjei. A sok jó csapat színvonalas, izgalmas mérkőzéseket vívott és meglepetések sem hiányoz­tak. Az ÁFÉSZ a selejtezőben megelőzte a jóval esélyesebb­nek tartott öregfiúkat, a Stí­lus Faipari Szövetkezet pedig a VIKUV-ot verte ki. A KSC néven rajthoz álló fiatal gár­da alaposan megszorongatta a végül harmadik helyezett Vik­tóriát. Találkozójukon a be­fejezés előtt húsz másodperc­cel kapott góllal kaptak ki 3-2-re, s estek ki a további küzdelemből. Az elődöntőben a KIOSZ és a Viktória nagy csatát vívott, közöttük csak a gólkülönbség döntött. A má­sik csoportban a Stílus mind­kétszer nyert, s a kupa törté­netében először induló együt­tes mindjárt a döntőig jutott. Az első helyért vívott mérkő­zésen: KIOSZ—Stílus 1-0. A harmadik helyért: Viktória— Kossuth Tsz 3-1. Az Alkot­mány Kupát, s a Söripari Vál­lalat ajándékát a KIOSZ nyerte. U. L. Vásár ABbertirsán Albertirsa Nagyközségi Ta­nács V. B. szakigazgatási szerve értesíti a lakosságot, hogy 1982. szeptember 5-én orszá­gos állat-, kirakodó- és autó­vásárt tart. Az állatvásárra vészmentes helyről minden­nemű állat felhajtható. Reggel 6 órától délelőtt 10 óráig. Fogadóórák A ceglédi városi tanács épü­letében, hivatali helyiségében fogadóórát tart szeptember 1-én, szerdán reggel 8-tól déli 12 óráig dr. Horváth Géza vb- titkár. tSSN 0133—2800 (CcglMt HtrlSpf

Next

/
Oldalképek
Tartalom