Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

1982. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP M árosak egyet kell aludni, holnap kezdő­dik az új tanév. 118 ezer általános és mintegy 20 509 középiskolás diák ül a padokba Pest megyében. Megteremtették-e a za­vartalan nevelésük feltéte­leit? Mi változott az isko­lákban az elmúlt oktatási évad óta? Milyen új fel­adatok várnak a pedagógu­sokra? E kérdésekre ke­restünk feleletet tizenegy" településen. iöSiefnek a gyerekek ki Iskolák már rajtra késien remnek, s annak, hogy nyol­cadikban dupla óraszámban, kis csoportokban oktathatjuk az orosz nyelvet. Egy műszakos Nem a szomszédban ÄPORKA. Ez a kis község élni akar — mondja Feith János iskolaigazgató, miköz- 'ben büszkén mutatja, milyen jól halad a munka. Az el­avult, régi iskolából modern, nyolc tantermes újat varázsol­nak egy olyan kis községben," ahol már arról is szó volt, hogy a gyerekek a szomszéd faluba járjanak tanulni. A hétmillió forintos költséggel készülő iskolához négy és fél millióval járult hozzá a Pest megyei Tanács. A 141 gyerek egy műszak­ban tanulhat majd. A tanítás még nem ebben az épületben kezdődik. Pontosabban: há­rom terem elkészül addigra, ott taníthatnak is. A többi diáknak a művelődési ház és a volt tsz-iroda ad otthont. A hetedik, nyolcadik osztályosok a Kiskun Termelőszövetkezet­be mennek almát szedni, mert csak szeptember közepén ad­ják át az iskolát rendelteté­sének. A vizesblokk még ké­sőbb, a hónap végére készül el. ■ r Átmeneti megoldás BIATORBÄGY. Az iskola ma már bizony nem korsze­rű. Az egykori kastélynak — 1823-ban készült — Metter­nich ve je, Sándor Móricz volt a tulajdonosa. Korhadt,' gom­bás a faanyag, felújításra szo­rul az idők során elhasználó­dott epület. Hogy a munkála­tok^ idején se szüneteljen a tanítás, átmeneti megoldást kerestek, s találtak: kívül-be- lül tatarozták a régi vasútál­lomást. Hat csodaszép tante­rem, nevelői szoba, közös szertár kapott otthont benne; az alsótagozatosok — közöt­tük a két első osztály 61 ta­nulója — veszik birtokba. Jó munkát végeztek a kis­iparosok, s a 200 ezer forin­tot érő társadalmi segítséget adók: a MAGÉV és a MÁV dolgozói, a Zsámbéki Medence Tsz lakatosbrigádja, a mező- gazdasági szakmunkásképző intézetlek, és a falu apraja- nagyja. A terveket is társa­dalmi munkában készítette egy apuka, Hercegfalvi Emil mérnök. Az alsósok addig is, míg munkához látnak i.z építők, az ódon iskola négy terménél jobb körülmények közé kerül­tek. A mostani tanteremínsé­ges időben büszkék lehetnek arra a biatorbágyiak, hogy egyműszakos lehet az oktatás, s még másutt a pedagógus­hiány gondjaival küszködnek, itt teljes a tantestület, még a két képesítés nélküli nevelőt is felvették a főiskolára. Azt' kell majd megszokniuk: egy­mástól két kilométer távol­ságban él — egy iskola. Néhány könyv hiányzik BUGYI. Három épületben 696 gyerek ül be a padokba holnap, közülük 95 elsős. Si­került megoldani az egymű­szakos tanítást is, s a pedagó­gusgárda egy kivételével meg­szerezte már a képesítést. La­katos Emil igazgató azonban mégsem nyugodt. — A fűtési idénytől félek — mondja. — Tavaly adták át a központifűtés-rendszert, s rögtön el is romlott a ka­zánunk. Van okom hát a fé­lelemre. A másik gondom: még mindig négy-ötféle tan­könyv hiányzik. Az új tan­könyvek bevezetése is előké­szítetlen, hiszen a pedagógu­sok nem kapták meg a to­vábbképzést a hetedikes fizi­kához, a ötödikes énekhez és a hatodikos rajzhoz. Az új tanterv átka a helyettesítés. Szinte megoldhatatlan, ha a szaktanár beteg lesz. — Nagyon örülünk viszont az idén elkészülő új tornate­DABAS. A 2. számú iskola igazgatója, Kálvin László a fölépült új tanterem megte­kintésére invitál. A tágas, vi­lágos teremben bizonyára szí­vesebben veszik majd kézbe a tankönyvet a gyerekek, akik­nek 52 százaléka került be a napközibe, ahol hatvannál töb­ben lesznek, mint tavaly. A 887 diák közül 140-en idén kezdik a tanulást. Itt is sike­rült megoldani az egy műsza­kot. Két üres pedagógusállásuk van: napközis, illetve alsóta­gozatos tanítót keresnek. Minden nyári karbantartási munkát befejeztek, és az új tantermet is berendezték. Várják a gyerekeket, akiket egyelőre kint az udvaron lát­ni. Hosszú sorokban várakoz­nak az Áfész kihelyezett tan­könyvboltja előtt. Az iskola ugyanis helyet biztosított szá­mukra, s így nem kell a pe­dagógusoknak foglalkozni a könyvek eladásával. Modern konyha KISKUNLACHÄZA. Balogh László iskolaigazgató elmon­dotta: 1004 gyerek kezdi meg az idén az általános isko­lában tanulmányait. Közülük öt osztályban az elsősök is­merkedhetnek a betűvetéssel. A helybeliek legnagyobb örö­me az a háromezer adagos konyha, amellyel biztosított a nagyközség gyermekélelme­zése. A modern konyhában — szeptember végén adják át — tizennyolc főzőasszony készíti majd az ételt az iskolásoknak és az óvodásoknak. Gondot okoz azonban, hogy a Vörösmarty utcai épületben nincs étkezőhely, és ezért a gyerekek az óvodába járnak át ebédelni. így a tanárok nem tudják időben kezdeni az órákat. A téli időszakban nehéz lesz megoldani a tor­naórákat is, mert még torna­szobával sem rendelkeznek. Ebben az évben minden jelentkezőt föl tudtak venni a napközibe. A pedagógusellá­tottság is megfelelő, egyetlen osztályt sem adtak képesítés nélküli tanár kezébe. Nevelési központ LETKÉS. A szülők társadal­mi munkában festették ki a 9 termes iskolát, akár augusztus 20-án is jöhettek volna a gye­rekek. A község híre: össze­vonták az óvodát, az iskolát, a klubkönyvtárat, s a tanács ha­tározata szerint augusztus 1- től nevelési központ a neve. Akucs Lórántné igazgató így beszél: — Négy éve kö­töttük az első együttműködé­si szerződést, s azóta minden esztendőben koordinációs ter­vet készítünk. Az integráció eddig is kialakult már, ta­valy 19 kiscsoportot — szak­köröket, klubokat — szervez­tünk együtt, — Kis település a miénk, 1600-an lakják, így a ter­veinkben is mindenkire szá­mítunk. Szombatonként tart nyitva a zenét, sportot, vetél­kedőt, játékot, szórakozást kí­náló szabadidő-klubunk, aho­vá a családokat invitáljuk. Szeretnénk átalakítani a klub- könyvtár nagytermét, hogy legyen helye a testnevelési óráknak, a községi sportkör­nek, s összevonjuk az iskolai és a klubkönyvtári biblioté­kát. Nyolcvankilenc elsős RÁCKEVE. A gimnázium tanári szobájában három osz­tályfőnök dolgozik. Az ő „szárnyaik alá kerülnek” az elsősök, összesen nyolcvanki­lencen. — Az idén tovább gazdago­dik az iskolánk — mondja Gebhardt Róbert. — A pad­lástér egy részét beépítjük, könyvtárat és olvasótermet rendezünk be. Az év elejére meglesz a régi raktárhelyi­ségből kialakított technika­tanterem is. — A legtöbb gondot az orosz- és az angolszakos pe­dagógushiány okozza. No, meg az ötnapos munkahét, mert meglehetősen nehéznek tűnik az órarend összeállítása. A nulladik és a hatodik órában csak meghatározott tárgyak­kal foglalkozhatunk — szól közbe Balogh László. Három féle órarendi VÁC. "A szó Bucsánszky Jánosé, a Radnóti úti iskola igazgatójáé: — A város többi iskolájára is vonatkozik, hogy az elmúlt tanévben nálunk már kísérletképpen 5 napos volt a tanítási hét. A tanévet harmadokra osztottuk,' há­romféle órarendet készítet­tünk, ezért nem volt szükség A és B hétre. A most beveze­tésre kerülő munkarend más, nekünk is új, hiszen a tanév két félre tagolódik, a tíznapos ciklus pedig két különböző órarendű hétre. — Újdonság az is, hogy százzal több a tanulónk, mint tavaly, új osztályokat kellett szerveznünk. A lakótelepen még nem érte el a népesedési hullám a felsőtagozatot, de az alsón sajnos délelőtt is, délután is oktatunk. Csak a négy első osztály 160 tanuló­ját tudjuk megkímélni a vál­tott műszaktól. — Fiatal az iskolánk, most éli ötödik évét, így első íz­ben kellett kifesteni. Eddig — mivel nyitott galériás az épü­ket — a tornaterem környékén nagy volt a zaj, s hogy ez ellen védjük a többi tanulót, leválasztottuk a tornatermi folyosószakaszt. Az iskolának felszereltsége osztályon felüli, néhány hibás készüléket — tévét, írásvetítőt — javíttat­tunk meg. Csoportbontás VISEGRÁD. Éppen tart az alakuló tantestületi értekezlet, s arról folyik a szó: ki kit he­lyettesítsen? Vincze Eszter igazgatónő mondja: — Stabil nálunk a pedagógusgárda, 10 év alatt csak ketten mentek el. Idén a negyedikben is ok­tatunk orosz nyelvet. Ebben az osztályban csoportot bon­tunk, így heti három órával több jut a nyelvtanárnak, ö ráadásul 5 hónapos ösztöndí­jat kapott, a Lomonoszov Egyetemen tanul majd, ezért kell helyettesítenünk. — Ariiig a gyerekek üdül­tek, táboroztak, a szokásos nyári karbantartás, festés, csatornabekötés, kisebb javí­tások zajlottak. Egy tante­remhez új bútorokat kap­tunk, valamint szemléltető­eszközöket, földgömböket, hanglemezeket, diákat, köny­veket. Az évkedzet előtt min­den nevelő részt vett a to­vábbképzésen, a nyolcadiko­sokat technikára, biológiára, földrajzra, oroszra oktatók pedig kipróbálják azokat a tankönyveket, amelyeket két év múlva terjesztenek el or­szágosan. — Ami a tartalmi munkát illeti: elkészült a 10 napos oktatási ciklusokra, a két fél­évre a tantárgyfelosztás, az A és B hetekre az órarend. Ha már az ötnapos tanítási hét­nél tartunk, szót érdemel, hogy minden korábbinál job­ban számítunk a művelődési ház, az üzemek, a szülők tá­mogatására, mert több lesz a családok szabad ideje. A régi és az új ZEBEGÉNY. Juhász Albert- né, az iskola igazgatója így fogad: — Az egyik szeme sír, a másik meg nevet... Nem véletlenül mondja. A felsőtagozat marad régi ott­honában, a felszabadulás előtt magánháznak épült, ha- jópadlós iskolában, ahol a tantermek közül kettő szük­ségterem. Az alsótagozatosok viszont vadonatúj iskolát kapnak. Augusztus 30-án avitják a vajsárga-sötétbarna betonyp-épületet a Szőnyi út 30. alatt. Világos, szép, négy tanterem, napközis szoba, tá­gas folyosó, belső udvar, ké­nyelmes irodák, tisztasági he­lyiségek.- A negyvenadagos — 6 a KÖJÁL által gyakorta kifogásolt — konyha helyett modern készült, ahol 200 em­berre főzhetnek. S egy apró­ság: a fűtés is takarékos, szénnel üzemel a kazán. Tizenhárommillió forintért építették a váci Magasépítő Közös Vállalat dolgozói, az összegből 10 millió állami tá­mogatás, kétszázezret- ér a társadalmi munka, a hely­beliek s a környéken dolgo­zók segítsége. Rövidesen tovább gyarap­szik az új épület: hidat ver­nek a Malomvölgyi patak fö­lé, s a túlparton játszóteret alakítanak ki. Máris az alsó­tagozatosok régi otthonába költöztek az óvodások, így el­kezdődhet a megüresedett óvoda felújítása. . Zártláncú tv-hálózat ZSÁMBÉK. Itt szinte min­den úgy kezdődik, ahogyan abbamaradt az elmúlt tanév végén. Nem változott a ta­nulólétszám, a tantestületben is csak egy poszton volt csere. Ám négy pedagógus gyesen lesz az év elején, s gondos­kodni kell a helyettesítésük­ről. A 12 termes iskola szűk, ezért váltott műszakban taní­tanak. De csak az első félév­ben. Nagy reményekkel vár­ják az új főiskolai gyakorló általános iskola elkészültét a szülők, a gyerekek, a tanítók, tanárok... Három éve kezdődött a munka a Petőfi Sándor utcá­ban, ahol a megye legkorsze­rűbb alsófokú tanintézete épül: 16 tanterem és 8 szak­előadóterem — például fizi­kai, kémiai, biológiai, nyelvi — készül, így 100 százalékkal javulhatnak majd az oktatás feltételei. Zártláncú tv-hálózat segítségével követhetik a fő­iskolások az oktatás menetét, anélkül, hogy zavarnák az órát. Elkészül az áhított 600 adagos konyha, s húsz új dol­gozót kap a tanítók gyakor­lati felkészítéséből is részt vállaló, az alsótagozaton is szakrendszerben oktató álta­lános iskola. A leendő peda­gógusok eddig abból kaptak ízelítőt, milyen nem lehet egy iskola, a jövő évtől azt tudhatják meg: milyennek kell lennie: írták: Körmendi Zsuzsa Vasvári G. Pál TAVF(H)UTESSEL © Nemzetközi készletgazdálkodási tanácskozás zajlott le Budapesten. © Székesfehérvárott országos konferencián tekintették át az iskolai csillagászati ok­tatás helyzetét. © Több ország szakembereinek rész­vételével az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatait vitatták meg a Keszthelyi Agrártudományi Egyete­men. m A hét híre az is, hogy a távhőszolgáltatás fel­adatairól rendezett országos konferenciának Miskolc adott otthont. várható el a legkényelmesebb fűtési módok egyike. Ez a ké­nyelem tagadhatatlanul sokba kerül. Nem a lakóknak, hanem az államnak, mivel minden­féle fűtésnél kisebb az állami támogatás, mint a távhőszol­gáltatásnál. Ami nem mentség, nem magyarázat arra — sőt, fokozott kötelezettség, mert az állam nem azért ad támoga­tást, hogy a lakók fagyoskod- ni, panaszkodni kényszerülje­nek —, ami évről-évre ismét­lődik a megye sok helyén, a városgazdálkodási vállalatok távhőszolgáltató részlegeinél. Szervezeti, szervezettségi, sze­mélyi, technikai felszereltségi, érdekeltségi okok egyaránt közrejátszanak a zökkenők­ben, fennakadásokban, a fű­tési vitákban, késedelmekben, azaz olykor hűt az a közeg, amelynek dolga, fizetett kö­telessége a hő termelése, to­vábbítása lenne, óm furcsa módon mégsem ők fáznak rá, hanem a lakások didergői. Örvendetes tehát a gyors fejlődés ebben a korszerű, mert a környezetet kímélő, a tüzelőanyagot célszerűen hasz­nosító tüzelési módnál, ám a gondok arra intenek, sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint ameddig kamatoztatásukban a legtöbb helyen eljutottak. Az országban ma már a lakásál­lomány tizenhárom százaléka távfűtéses — ezt azonban el­sősorban a fővárosi otthonok magas részesedési aránya okozza —, a megyében és ál­talában vidéken szerényebb az arány, ám a fejlődés ritmusa gyors volt a legutóbbi tíz esz­tendőben, majdnem megnégy­szereződött a távhőszolgálta­tásban részesülő családok tá­bora. A megyében szervezeti, szervezettségi, technikai érte­lemben egyaránt most már föllelhetünk kezdeményezése­ket, terveket arra, jól járjon a fűtőgépezet, ne forduljon a visszájára még véletlenül, rit­ka estben sem, azaz ne hűtsön, amint az elromlott hűtőszek­rény fűteni kezd. A kezdemé­nyezések, a tervek azt mutat­ják, kialakulóban van a föl­ismerés: mivel a távhőt egy­re többen élvezik a lakosság körében, jó vagy rossz szol­gáltatása nem csupán a hőér­zetet befolyásolja, hanem a — közérzetet is. Mészáros Ottó T egnap repülőterest ját­szottunk. Felsorako­zott a zöld, a kék, a sárga, a piros, a ko­pott zöld és ahogy te mondtad: a piszkos rózsa­színű műanyag repülőgép. A gyerekszoba papírkosara változott műhellyé, ahol a játékos kis kezek megjaví­tották a beérkező masiná­kat. A most már műszakilag biztonságos repülőgépekbe beszállhattak a játékuta­sok, a jelzőmagaslatról el­indították a járatot. Ügy játszottunk, hogy visszafelé kellett számolni: öt... négy ...zéró. Te nem elégedtél meg a kis feladattal, tíz­től számoltál vissza. Lám, már■ nagylány vagy, egyszer sem tévedtél. Amikor kimondtad: nulla — már magasba is emelke­dett a szárnyas. Azt is tudtad, hová érkeznek majd, kezünkből formált hangszóró közölte az uta­sokkal: Prágában, Pécsett, Bécsben, Varsóban, Ros­tockban szálltak le. Persze, Rostockban! Ott, ahol egyszer együtt nyaral­tunk. Ahol megismerked­tél Neptunusszal. S attól a perctől kezdve mindig róla kellett mesélni, Neptunus lett a kedvenc, olyannyira, Első „b" hogy Népikére keresztel­ted. Mit sem törődve azzal, hogy évezredek alatt soha nem merte senki ily tisz­teletlenül szólítani a ten­gerek istenét. Te megte­hetted, hiszen olyan jóba­rátok lettetek, hogy Népi­ké utánad küldte követeit Magyarországra. Elég volt a dolguk a követeknek, megtalálni téged a száraz­földön! Egyik nap \ autót vará­zsoltunk a heverő párnái­ból, öcséddel együtt be kellett szállnunk, te vezet­tél. Azt is te mondtad meg, merre utazzunk, tgy jutot­tunk el a Balaton partjára, majd Győrbe, Sopronba, voltunk a Mátrában, Szent­endrén, Vácott. Betértünk múzeumokba is, mert sze­reted a festményeket, a szobrokat. S még a kedvedért az új élet kezdete előtt meg­nézzük az Aquincumot, megígértem. Azután hol­nap belépsz azon a kapun, amely a nagyvilágot tárja ki számodra. Most már a tanító néniddel utazol kép­zeletben messzi tájakra, a legszebb meséket ő mond­ja ezentúl. S ami eddig já­tékos időtöltés volt, nagy, nehéz feladattá nő. A nagybetűk mellé nemsoká­ra le tudod írni a kisbetű­ket is. összeolvasod a sza­vakat, már nemcsak tíz­ből, de húszból is tudsz visszafelé számolni. Ko­moly, felelős iskolás le­szel. Egy b és. Amikor tanító nénid kér­dez, biztatásért barátaid tekintetét keresed majd, az óvodai társak közül né­gyen kerültetek egy osz­tályba, fel az első emelet­re. Harminckét osztálytárs közül négy — nagy szám! Elég ahhoz, hogy átsegítsé­tek'egymást az első napok idegenségén. Ma még az új táskában rejteznek az ismeretlen titkok. Azt hiszed, megfejt- hetetlenek, nem engedel­meskednek neked. Holnap már magad is rájössz: raj­tad múlik, mit birtokolsz a rejtett csodákból. Z suzsi, Bea, Laci, Zsolt, Évi! Az első napon anyu, apu, nagymama kisér kézenfogva az iskolá­ba, egészen az osztály pad­jáig. Hétfőn nyolc órakor valamennyi általános isko­lában becsengetnek. Eb­ben a percben valódi kis­diákká avatnak bennete­ket. • —sági— Szerelünk vitatkozni, cse­lekvés közben és cselekvés he­lyett is, nemcsak cselekvés élőit. Ez a vitakedv fűti a szak­embereket, amikor a távhő­szolgáltatás ilyen és olyan ér­telmezése mellett kardoskod­nak, mondván, csakis az a táv­hő, amelyet erre a célra épí­tett fűtőmű szolgáltat, illetve, dehogy csak az, hanem ide értendő az is, ha az alagsor­ban dohog a kazán, központi fűtés melegíti az otthont, az otthonokat, ha hőforrás vizét használják fel ilyen célra, s így tovább. A vita nem aka­démikus, hiszen a minősíté­sen múlik a díj, a díj jellegé­ből következően az állami tá­mogatás, azaz végső soron pénzről van szó. Pénzről, me­lyet mohóbban nyel el egy ideje a fűtés minden formá­ja; drágább, drágul a tüzelő­anyag. A pénz fölötti, miatti vita olykor olyan következte­tésekkel zárul, amelyek lehű­tik a lobbanékonyakat, fel he­vítik azonban a realitások hí­veit, akik azt tartják, min­den fűtési formánál napjaink­ban nem lehet más az első, mint az ésszerűség, a célszerű­ség. Két évtizeddel ezelőtt, ami­kor a megyében az első tömb- fűtőműveket építették, szerel­ték, sokan voltak olyanok, akik tamáskodtak, fintorog­tak, mondván, micsoda kiva­gyiság falura — bár persze ez a falu mindenkor város volt, hiszen az új lakótelepek szé­lén bukkantak fel a kezdet­ben gyanakodva fogadott fű­tőművek — ilyesmit erőltet­ni, nincsen ennek semmi ér­telme ... A megyében az ún. korszerű fűtési módok közül a távfűtés elterjedése volt a legviharosabb! Válasz ez ar­ra, kell-e ilyesmi falura, az­az vidékre, s egyben arra is felelet, lehet-e új módon meg­oldani egy olyan feladatot, amelyet évtizedes hagyomá­nyok béklyóznak. Napjainkban az állami erő­ből épült lakásoknak a két­harmada készül el távfűtéssel a megyében, igaz, ezek java tanácsi értékesítésű, azaz szö­vetkezeti lakás, ami némileg hűti az arány láttán feltáma­dó lelkesedést. Megértve per­sze, ahol két, három állami lakás épül — amint ez a köz­ségekben gyakori —, ott nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom