Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

•AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ára: 1,80 forint 1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT in—II—■! IH Mimii IIMItiWIlBllilWfc—UK—IWW Serény munka az augusztus végi határban Már az őszre készülnek a tsz-ek Az elmúlt heti* időjárásnál kivánni sem tudtak volna ideá- lisabbat a mezőgazdák, a ha­tárban dolgozók. A ragyogó napsütésben a megye gazdasá­gaiban mindenütt serény mun­ka folyt a földeken. Néhány napja megkezdődött a siló be­takarítása, de jól haladnak a szántási munkálatokkal is. E feladatnak ezidáig 85 százalé­kát végezték el, a szalmának szinte teljes egésze lekerült már a táblákról. Javában sze­dik az őszibarackot és az ét­kezési- csemegszőlőt is, itt-ott már a téli almát is a megye gyümölcsöseiben. A soron kö­vetkező héten a napraforgó kombájnolását kezdik. A gazdaságok az augusztus elbúcsúztával már az őszi munkákra is igyekeznek fel­készülni. A Pest megyei Ta­nács mezőgazdásági osztályán kapott tájékoztatás szerint nincs hiány műtrágyából és vetőmagból is kielégítő a vá­TEREPEK K orábban még mint el­vet is vitatták sokan, nemhogy gyakorlatnak elfogadták volna, napjaink­ban azonban természetes követelmény a termelőhe­lyek tevékenységénél: mi­nél több piacon, minél változatosabb módon le­gyen áruival, szolgá Itatá­saival jelen. Ebben a minél több piacba természetesen a hazai is beleszámít! Pél­dául úgy, hogy a kereske­dőknek valami olyasmit kí­nál a gyártó, amit addig áhított áruként importból lehetett beszerezni. Meg­fogható esettel előhoza­kodva: egyre kedveltebb a mezőgazdasági üzemekben a körbálázó, mivel alkal­mazása sokféle előnnyel — élőmunka- és időmegtaka­rítással — jár. A Hesston cég gyártmányát éppen ezért sokkal többen ke­resték, mint amennyien megkaphatták, ám a be­szerzésnek korlátokat állí­tottak a fizetési lehetősé­gek. A korlátok most tá- gabb terepet fognak át, mi­vel a Mezőgép Tröszt — célszerű termékfejlesztési gyakorlatába illesztve — megkezdte a Hesston-féle körbálázók gyártását, egy év alatt kétszáznegyven darabot készítve ezekből a berendezésekből, egyben annak is tanúságát adva, mit értsünk, mit kell érte­nünk ésszerű importhelyet­tesítésen. Az utóbb említettekre van más bizonyíték is a mezőgépipar tarsolyában, hiszen hosszú éveken át csak sok-sok szaladgálás­sal, előjegyzéssel vagy ' összeköttetéssel jutottak hozzá a kistermelők az univerzális kistraktorok- hoz; importból származtak ezek az eszközök is. Igaz ugyan, hogy többletener­giákat követelt a hazai gyártás megszervezése, ám számunkra maga a tény a fontos, s ez a tény örven­detes: a tavalyi évtől kezd­ve mór nem kell a behoza­tal fejében tőkés devizát előteremteni, mivel a kis- traktorokat — ráadásul nagy mennyiségben, tízezer fölötti sorozatban — előál­lítja a magyar mezőgép­ipar. Két példa, a nagyüze­mi és a kisüzemi igények egy-egy tételének kielégí­tése olyan módon, hogy a néogazdaság, a gyártó, a vásárló egyaránt jól jár, azaz mindenkinek a javát szolgálja a változás. Egyetlen esztendő alatt a tröszt vállalatai ötszázmil­lió forint értékben bocsá­tottak ki olyan gépeket, berendezéseket. amelyek importot tesznek fölösle­gessé, illetve helyettesíte­nek. s ennyi pénz bizony tétel a népgazdasági mérle­gekben is! Főként akkor tétel, ha tudjuk, a min­laszték. Ez utóbbinak már el­kezdődött a kiszállítása: a bú­za szaporítóanyagának 60, a rozsnak 30 és az őszi árpának 50 százaléka van már kint a felhasználóknál. A felmérések szerint idén ősszel mintegy negyvenezer diák kezemunkájára lesz szük­ség Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az általános iskolákat és középiskolákat a megyei tanács közvetítette ki az érdekelt üzemeknek és nem­régiben megkötötték a gazda­ságok szerződéseiket a velük kapcsolatba lépő egyetemekkel, főiskolákkal. Természetesen az érintettek most is számíthat­nak a honvédség segítségére. A korábban lehullott bősé­ges esők és az augusztusi me­leg igen jó hatással volt a ku­koricára, s a mezőgazdák bíz­nak benne, a tavalyinál lénye­gesen több kukoricát takarít­hatnak majd be. Ezért is fon­tos, hogy minden termelő­üzemben már most gondolják végig milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a ten­geri maradéktalanul és idő­ben a magtárakba jusson. Ma: 3. oldal: Közös gondolkodás és cselekvés 6. oldal: Megölte gyerekkori pajtását 7. oldal: Korszerű szervezés a fejlődés záloga 8. oldal: Hogy szabadsággal ékítsük... 12. oldal: A CIA a gyilkos Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Burmái Unió Szocialista Köztársaság­ban és a Fülöp-szigeteki Köz­társaságban júniusban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról és ezen államok vezetőivel foly­tatott tárgyalásairól. Az Elnö­ki Tanács a tájékoztató jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette, s megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások eredményesek voltak; jelentő­sen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a megláto­gatott államok politikai, gaz­dasági, tudományos és kultu­rális kapcsolatainak tovább­fejlődéséhez. Az ülésen módosították a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. Ennek indoka az volt, hogy eddig az árvaellátásban részesülő gyer­mekek után csak az egyedül­álló szülőnek járt családi pót­lék. Ez akadályozta az árva­ellátásban részesülő állami gondozott gyermek családi környezetben való elhelyezé­sét. Ezért szükségessé vált a nevelőszülők részére az árva­ellátásban részesülő állami gondozott gyermek után is családi pótlék folyósítása. Az új rendelkezést 1932. július 1- től kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács a továb­biakban módosította a bünte­tések és intézkedések végre­hajtásáról szóló, 1979. évi XI. tvr. egyes rendelkezéseit. Ezen­kívül személyi kérdésekről és kitüntetések adományozásáról határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamjnt kegyelmi ügyben döntött. fölsb mint fiz százalékkal nőtt a fcraielékeaység Teljesítésre készíti & — Eredményes és sikeres félévet hagytunk magunk mögött — állapítja meg Somorjai Béla, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Amikor arról ér­deklődünk tőle, hol tartanak napjainkban, valóra vált- ják-e előreláthatóan az idei terveket, célokat? — Főként a második ne­gyedévben hajráztunk jól, s a tervezettnek megfelelően át­adtunk 198 lakást — mondja. — Egyúttal a korábban elké­szült új otthonokba is rend­re beköltözhettek a lakók. A tovább csökkenő létszámot számos szervezési intézkedés­sel ellensúlyoztuk. Hatásukra a termelékenység több mint tíz százalékkal nőtt. Segítsé­get jelentett, hogy vállalatunk átáilhatott a bértömegszabá­lyozási rendszerbe, de az is, hogy felettes szervünk jóvá­hagyta indokolt bérpreferen­Msgas kitüntetés a trojkának Visszatérek az űrhajések Pénteken éSte, moszkvai idő szerint 19 óra 04 perckor sike­res leszállást hajtott végre a Szojuz T—5 űrhajó, fedélze­tén Szvetlána Szavickajával, Leonyid Popovval és Alekszandr Szerebrovval. A földetérés az előre kiszámított körzetben, a kazahsztáni Ar- kalik várostól 70 kilométerre északkeletre történt. A három űrhajós, aki egy hetet töltött a Szaljut—7 űrál­lomás fedélzetén, ebéd után vett búcsút Anatolij Berezo- vajtól és Valentyin Lebegyev- töl, akik folytatják három és fél hónapja megkezdett mun­kájukat az űrállomáson. Popo- vék átszálltak a Szojuz T—5- be, amelynek csomagterében már korábban elhelyezték a közös munka során felgyűli jelentős mennyiségű vizsgála­ti anyagot. Az űrállomáson használt könnyű kezeslábasu­kat szkafanderre cserélték, s lezárták az űrhajó és az űrál­lomás közötti ajtókat. Még utoljára ellenőrizték a Szojuz T—5 műszereit, beren­dezéseinek működőképességet, az ajtók hermetikus zárását, majd a földi irányítóközpont utasítására moszkvai idő sze­rint 15 óra 45 perckor bekap­csolták a leválasztó hajtómű­veket. Az űrkomplexumtól va­ló távolodás ideje alatt végig rádió-összeköttetésben voltak a Szaljut—7-en levő társaikkal. ■A­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szal­jut—7—Szojuz orbitális komp­lexumon végzett sikeres mun­kájuk elismeréseként magas kitüntetésben részesítette az űrhajósokat. Leonyid Popov parancsnok Lenin-rendet ka­pott, Szvetlána Szavickaja ku­tatóűrhajóst és Alekszandr Szerebrov fedélzeti mérnököt pedig a Szovjetunió Hőse címmel, az ezt jelképező aranycsillaggal és a Lenin- renddel tüntették ki. Szavicka­ja és Szerebrov ezenkívül megkapta a Szovjetunió Űrha­jósa címet. cia-kérelmünket. Így lehetővé vált ugyanis a teljesítmények és a minőség megfelelő anya­gi ösztönzése, növelhettük a követelményeket. S hogy va­lóban javult minden területen a gazdálkodásunk színvonala, igazolja: még tavaly veszte­séggel zártuk a hathavi mér­leget — idén már nyereséget könyvelhettünk el. — Mindez azt jelenti, hogy könnyű lesz a hátralevő idő­szak? — Csak a bizakodáshoz teremtettük meg az alapot. Év végéig át kell még ad­nunk 328 lakást — feleli. — Ez főként attól függ, tudunk-e időben téliesíteni. Azokban az épületekben, ahol szükséges, felkészülünk-e kellőképpen a hideg időjárásra. Mért most is van létszámgondunk, első­sorban Gödöllőn. Ott ugyanis nem csupán az új otthonokat várják tőlünk, hanem a tűz­oltólaktanyára is nagy szük­ség van. Bármilyen erőfeszí- tésssel is, novemberben ké­szén kell lennie. Megszabadu­lunk egy régi adósságtól is: a jövő hónapban befejeződik a váci Forte-gyár trazit- raktárának újjáépítése. Az,. amelyik két éve összedőlt. — Némi lemaradást jelzett a dunakeszi tanács ... — Dunakeszin nagyon ke­vés az emberünk, a dolgunk viszont ott is sok. Az üzlet- központ szolgáltató egységei elkészülnek ugyan év végéig, de valóban késésben vagyunk a munkával. A beszélgetést azért jó hír­rel zárjuk. A szerződésben vállalt határidőnél hamarabb, s ;eptember végére új óvodá- val-bölcsődével gyarapodik Kerepestarcsa. D. Gy. fenő Kosvisto hazánkba látogat Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására a közeljövő­ben baráti, munkajellegű lá­togatásra hazánkba érkezik. Otthonos környezetben dolgoznak Alkatrészek a telefonokhoz Minden évben teljesítik a tervet A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepes tárcsái gyárában 1978-ban fejezték be a kár- toló- és fésfilőüzetn rekontsrukcióját. Az eltelt idő óta minden évben teljesítették a tervüket. Naponta 4 ezer 920 kilogramm fésült szalag kerül ki a három műszakban dolgozó üzem­részből. A képen: Saláth Béláné, a francia gyártmányú fésülőgép működését ellenőrzi. Barcza Zsolt felvétele kezel egy-egy ember. Az egész telefonipar innen kap alkatré­szeket. Most az Erikson cég licence alapján gyártják a koaxiális csatlakozókat. Bérmunkát is vállalnak, ilyen kapcsolatuk van például a Kőbányai Szer­számgépipari Szövetkezettel. A gépek nagy értéket képvisel­nek. a gyáriak 2,5—2,6-os mű­szakkihasználtságot értek el. Másutt ez a mutató 1,5—1,6. A marósok szinte kizárólag manuális munkát végeznek. A lakatosműhelyben a lyukasz­tógép előtt szoktak megállni a látogatók. Az előlapok készül­nek itt, az országban egyetlen helyen. A présműhelyben a sajtolás és hajlítás történik. A tekercsszerelde bármelyik európai üzemnek dísze lenne. Virágok, fény, tisztaság, a szí­nek kavalkádja. hatalmas por- tálos falak lepik meg a folyo­sóról betoppanót. Olyan csend van, hogy templomban érzi magát az ember. A transzfor­mátorok szerelése zajlik. A világos köpenybe bújt asszo­nyok 3 ezer 500 forint körül keresnek. A tekercselőcsarnok még az előzőnél is otthonosabb. A munkaasztalokon pálmák és virágok. Horváth András cso- nortvezető elmondja, hogy kezdetben 360 ezer tekercset gyártottak évente. Most 1 mil­lió 200 ezer a teljesítmény, pe­dig a létszám nem növekedett. A géppark egyre modernebb lett, a termelési tanasztalat meghatározóvá erősödött. Ti­zenöt. húszéves hölgyek dol­goznak itt, százötvenen van­nak gyesen. Minőségi bérezés van, a keresetek 2500 és 4000 forint körül szóródnak A szo­cialista brigádok közül a Há- mán Kató a legjobb, a tagjai aranykoszorúsak. V. M. i S A Budapesti Telefongyár ! S nagykátai gyára nem csak a S vállalatnak, hanem a közság- ^ nek is büszkesége. A vidéki J ipartelepítés szerencsés példá- ^ ja. S Az ezerfős nagyüzem részt S vállal a helység társadalmi és s politikai életében, sőt néhány N dolgozója a párt- és állami S igazgatási testületeknek is v tagja. Minden csarnokban modern gépeket találunk. Kosa Imre, az alapszervezet pártitkára és Kollár Sándor diszpécser szí­vesen vállalja a kalauzolást. Az automataüzemben öt gépet dennapi munkában még sű­rű eset az indokolt és az indokolatlan importhelyet­tesítés vagy -megtakarítás keveredése, fölcserélődése, azaz eléggé vitatott — mert módszertanában kialakulat­lan — a ma követett gya­korlat, amikor a termelők egy része nem másra, pusz­tán formális változásokra korlátozza törekvéseit. Ezért kell megkülönböz­tetett fontosságot tulajdo­nítani annak, ha egy-egy termelői szervezet fölismeri a sokféle terep bejárásá­nak lehetőségét és szüksé­gességét. — hiszen a Mező­gép Tröszt gyorsan növek­vő exportot is lebonyolít, mégpedig változatps for­mában, alkatrészektől a komplett gyárberendezé­sekig —, ám ennek a fölis­merésnek feltételei vannak. A feltételek listája felso- rolhatatlanul hosszú, mivel a piacismeret éppúgy sze­repel rajta, mint a célsze­rű kooperációk megterem­tése, a termékek megbízha­tóságát szavatoló technikai és technológiai környezet kialakítása, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kamatoztatása. M indezeknek és a nem említett jóval több tényezőnek szerepe volt abban, hogy a mező- gépipar fölismerhette azt, amit a gazdasági környezet szükségszerű fölismeréssé tett. Játék lenne a szavak­kal az előbbi mondat? A mai termelői magatartás rendkívül lényeges eleme rejlik itt. A szükségszerű fölismerések ‘ ugyanis — sajnálatos, gazdag tapasz­talataink vannak rá — nem lesznek automatikusan megtörtént fölismerésekké; sok a késedelem, a tétova- ság, a dilettantizmus. Ezért egyáltalán nem számít ki­vételes esetnek, hogy adot­tak a lehetőségek a lépés­re, ám mert a lépés lehe­tő-égének fölismerése ké­sik. hiányzik, elvész a kí­nálkozó alkalom. A mezö- géoipar azért tud idén több mint hatszázmillió forintot kiadni műszaki fejlesztésre — azon belül főként új technológiák meghonosítására és új ter­mékek gyártásbavételére —, mert célszerű fejlesztési tevékenységével megkereste a rávalót, azaz mivel sok terepen igyekszik menni előre, a források is sok te­repen nyílnak meg. Az ésszerű sokféleségre ad példát a mezőgépipari gyakorlat, arra a rugalmas­ságra, amely annyira kel­lene mindenütt és minden­kor a termelésben, a kivi­telben és a behozatalban, amely ma már nem egysze­rűen követelmény, hanem létfeltétel a termelők szá­mára. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom