Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Vedlesesk ea káposztafejek Az egészséges életmód tartozéka A napszítta szürke színt vedlik már a káposztafejek, az elmúlt hetek jótékony esőzése nyqmán élénkzölddé váló, kö- véredő kemény fejeket várják is a Ferihegy Tsz dolgozói. A hosszú ideje készülő zöldség- feldolgozó üzemben okos gé­pek szeletelik, a hófehér hosz- szú szálak pedig megszárítva, durván porítva a dániai nagy- kereskedőkhöz kerülnek. Ve- csés híres termékének nagy része szárított formában jut a külföldi piacokra a feldolgo­zóüzemből, amely a közeli he­tekben kerül végleges átadás­ra. Nagy érdeklődés Persze, a termelés még nem teljes kapacitással történik, a nagy erőpróbát a 330 hektár sárgarépatermés konyhakész feldolgozása jelenti majd. A különleges készítmények Iránt igen nagy az érdeklődés még a külföldi piacokon is, hiszen ismert, hogy a Duna— Tisza közének napsütésben bő­velkedő éghajlata nyomán gazdagabb a növény karotin­és természetes cukortartalma mellett, az egészséges életvi­telhez nélkülözhetetlen nyom­elemtartalom is. Nemcsak az egészséges, a beteg szervezetre a jótékony hatás fogyasztás esetén igen kedvező. Késedelem nélkül Kisgyerekeknél pedig való­ságos gyógyhatása van, a ha­tárokon túl is ismert közös gazdaság az „aranyat” termő területet nem is szándékozik csökkenteni, mint ahogy a ká­posztával beültetett terület is ezen a szinten marad. Esetleg még bővebb termést eredmé­nyező technológiák kidolgozá­sára és korszerűbb fajták ki­kísérletezésére kerülhet sor. Persze, a sürgető, időszerű munkák végrehajtásával sem késlekednek — hangoztatja Ihász Zoltán termelési főmér­nök. A szalmalehúzás befe­jezéséhez közeledik, még az izzasztó hőség sem okozhat kényelmet, késedelmet, nyaku­kon a mélyen járó, súlyos tár­csák, amott már Rába-Steige­Áruház épül- a főtéren A járási székhely kereskedelmi ellátását nagymértékben ja­vítja majd a most épülő általános áruház. Jelenleg a falbeto­nozásokat és a külső térelhatároló szerkezeteket készítik a ki­vitelezők, az ÉSZKV szakemberei. Bár mintegy kéthónapos lemaradás van az építkezésben, remélhetőleg a jövő év első felében átadhatják rendeltetésének a csaknem 79 millió fo­rintba kerülő létesítményt. Mutnéfalvy Zoltán felvétele rek /készítik elő 36 centi mé­lyei^ szántva a rozs alá a ta­lajt. A napokban ugyanis kez­detét veszi a vetés. A fecské­ket búcsúztató Kisasszony nap­ját már zöldellő vetés köszön­ti a három község'határában. A terméseredmények ugyan elmaradnak az elmúlt év re­kordjától, szégyenkezni azon­ban nincs különös ok, hiszen 422 hektáros átlagban a ter­més 45 mázsa, a járási átlag 45,40 mázsával szemben. Két- száznyolcvannyolc hektáron a rozs átlaga 25 mázsa, az árpa viszont 288 hektáron 34 má­zsával járult a jövedelem gya­rapításához. lebt tej A sokrétű, fontos és sürgős mezőgazdasági munkák sorá­ból persze nem hiányozhat a silózás sem, 350 hektár a be­takarítandó terület. Egyetlen­egy kombájn, amely naponta 15 vagon tejeskukoricát apróz fel, igyekeznek is a hálóval magasított vontatók, mert gyorsan érik a cső, szárad a kellemesen savanykás ízű szi- lázst adó tömegtakarmány, hogy jóllakottan bámulják az istállóajtót a jászol elé kötö­zött Holstein-Friz és magyar­tarka tehenek. Kiss Sándor Szombaton Iskolakezdés A 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet mo­non kihelyezett részlegében az ünnepélyes tanévnyitót hol­nap, szombaton reggel 9 óra­kor tartják meg. Ekkor kerül­nek kiosztásra a tankönyvek is. Az iskola igazgatósága kéri a tanulókat, hogy az évnyitón kötelező jelleggel jelenjenek meg. Tücfaszürés Augusztus 31-ig tart a 14 éven felüli lakosság kötelező tüdőszűrése Sülysápon, a mű­velődési házban. A nagyközsé­gi közös tanács kéri a lakos­ságot, hogy jövő keddig min­denki keresse fel a szűrőhelyi­séget. A lecsragetés előtt Új megoldásokra törekszik legírfis a település történetét Három megkérdezett közül kettő tudta, hogy hol van Pé­teriben a Révay utca, s másik két helyi lakosból az egyik azt is tudta, hogy hol lakik Varga Andrásáé, a könyvtáros taní­tónő. Nem tudom, miért, de a várinál szerényebb körülmé­nyeket képzeltem el. Hiszen fiatal pedagógusról van szó, úgy gondoltam, sokra még nem vihette, mármint anyagilag Nem számoltam a pedagógus- kölcsönnel, s azzal, hogy egészségesen ambiciózus embe­rek alapítottak otthont a Ré­vay út 20. alatt. A férj az Ál­lami Biztosító monori járási fiókjában dolgozik. Két gyermekük, a 10 éves András és a 6 éves Zoltán elevensége örömmel tölti meg a tágas, szépen berendezett otthont. Napi főzőcskézés köz­ben találtam^ a tanítónőt. A kissé megkésett látogatás még­sem volt váratlan, mert ké­szült. akár p tanítási időben órakezdés előtt. Kiteríti az asz­talra a 2-3 oldalas vázlatot, hogy napi teendői közben ne veszítse el a fonalat... — Hogyan lettem tanítónő? — kérdez vissza Varga And- résné. de a Válaszhoz még nem kell a jegyzetekbe tekintenie... — Gyermekkori álmom tel­jesült, amikor felvettek a bu­dapesti tanítóképzőbe, ahol nappali .tagozaton 1971-ben végeztem. Ott nemcsak alapos szakmai felkészítést kaptam, de belém oltották a hivatás szeretetét is. Mintegy 10 éve tanítok szülőfalumban. Képe­sítésemnek megfelelően alsó tagozatos osztályokban tanítok, az utóbbi években az első két osztályt vezetem. Természete­sen a tanítóképző elvégzésével én sem állhattam meg, hanem mint a többi pedagógusnál, ná­lam is folyamatos az önképzés, önművelés és az. hogy állan­dóan törekszem az új megol­dásokra, tökéletesebb módsze­reket keresek. Nagyon sok módszertani segítséget kapok a pedagógus szaklap révén. Például az osztályozás nélküli értékelés többféle módszerét kipróbáltam már. De van eg.y egészen új, amit most szeretnék bevezetni, ame­lyet volt tanítványom szülei segítségével készítettem el — s közben a tanárnő mutatja a kartonlapot, amely első látásra kódkártyára emlékeztet. Ezen tünteti fel havi összegzésben, hogy az adott tanítási napokon például milyen volt a tanuló magatartása, mit nem tudott, vagy éppen miben remekelt. Ugyanis az általános iskolák első két osztályában nincs ér­demjegy, de valamiféle jelké­pes elismerésnek vagy akár megrovásnak mégis kell len­nie. Ennek a kartonnak a jel­zései képet adnak majd a ta­nuló egész havi teljesítményé­ről. magatartásáról, a pedagó­gusi neveléssel szembeni rea­Nem árt tudni: hogyan fű­tött az ősember? Egy sötét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a bar­langjába, ahol a kő visszaad­ta a magába fogadott hőt. A napenergia-hasznosítás mo­dern változata: az üvegház­hatás. A magas frekvenciájú napsugarak csaknem száz szá­zaléka áthatol az üvegen és felmelegíti a belső teret. A visszasugárzott alacsony frek­venciájú hullámok nagy ré­szét viszont levágja — nem engedi át — az üveg. A napenergia passzív hasz­nosításával — az épület meg­felelő tájolásával, telepítésével és az üvegházhatás felhasz­nálásával — a fűtési energia akár felére is csökkenthető. Számottevően nem nő az épí­tési költség sem, amennyiben a terveket már e szellemben készítik. Az utólagos megol­dások ugyanis költségesek és kevésbé hatékonyak, sőt leg­gyakrabban megvalósíthatat­lanok. Japánban — Magyar- országgal azonos szélességi körön — már 0-energiás há­zakat is építettek. Ezekben minden fogyasztót napenergia táplál. Ilyen például a Mit- chubichi kísérleti épület. Az angolszász szakiroda­lomban green house-nak (zöld háznak, azaz szoláriumnak) Visszasugározza ap Napkályhafűtés a lakásban nevezett megoldás az üveg­ház elven alakul. Lényege, hogy megnyitják és üveggel fedik a lakás válaszfalait és a födémet. Annál több ener­gia kerül a belső térbe, minél hosszabb ideig süti az üvegfe­lületeket a Nap. (Ezért jut fontos szerep a telepítésnek.) Ráadásul tetőablakon át áz északi fekvésű szoba is kap­hat napfényt, vagy a helyi­ségek egybenyitásával áten­gedhető egyikből a másikba az ott képződött hő. A szolá­rium másik változatában a sugárzást magába szívó sötét színű padló alá hőtároló anya­got — például követ — he­lyeznek. Napnyugta után a felmelegedett kő visszasugá­rozza a hőt, akár egy nap­energiával működő hőtárolós kályha. Hasonló elven működik a Trombe-fal. Az épület falát — vagy annak egy részét — feketére festik, majd némi tá­volságot hagyva, üveglappal burkolják. Az üveg felső és alsó élénél nyílásokat hagy­nak a falban. A napfény fel­melegíti az üveg mögötti fa­lát, az pedig az üveg és a fal közti levegőt. A felfelé szálló meleg levegő a felső nyíláson bejut a .házba, ahol átadja hőjét a bent levő hidegebb le­vegőrészecskéknek, majd le- szállva, az alsó nyíláson visz- szajut az üveglap mögé. A tervezésnél persze ügyelni kell arra, hogy a cirkuláció ne jár­jon huzattal. A nyílások csap­pantyúval szabályozhatók, szükség esetén lezárhatók. A napenergia aktív haszno­sításának leggyakoribb módja a vízmelegítés, szakzsargon­ban: a melegvízkészítés. Ez legegyszerűbben és legolcsób­ban. az úgynevezett thermo- szifonos eljárással valósítható j meg. A rendszer egy felfelé | tekeredő csőkígyóból és a fölé ! szerelt tartályból áll. A cső kígyóban felmelegedő víz az j elnyelt hő hatására í-.felé áramolva jut a hőszigetelt tar­tályba. A keringés nyomán átlag 60 C-fokra melegszik a víz. Borús napokra éjszakai 1 árammal működő fűtőpatront építenek a tartályba. Egy ilyen melegvízkészítő beren­dezés költsége 5—6 év alatt megtérül. Fejezzük be ott, ahol el­kezdtük: az ősembernél. Bár nőm volt hőmérője, mégis tudta, hogy a barlang mele­gebb a föld felszínénél. Ma viszont megmérhetjük, hogy a földbe süllyesztett épület fala állandóan 15 C-fokos. Így té­len csak néhány fokot kell „rásegíteni” fűtéssel, nyáron viszont szoláriummal melegít­hető a ház. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a lakó, ablakán kitekintve csak lábakat és kerekeket lát, ez pedig rossz közérzettel jár. Az építészek igazat adtak nekik, ezért az ablakokat — a felülvilágító­hoz hasonlóan — ferde síkba helyezték, a járdát, utcát pe­dig kissé távolabb vezeti. A kettő közé növényeket telepí­tenek, ezek néznek be a föld alatti — underground — ház ablakán. Németh K. Géza gálásáról. S mindez végső so-J ron a szülők tájékoztatását szolgálja. — Ugyancsak a szaklapunk­ban olvastam a tritekáról, ami egy kis sarok a fesfával, a verspántlikával — sorolja a szakmai „titkokat”, fogásokat a tanítónő, s mutatja a gyalult lécre rajzszegezett pántlikákat, amelyekre majd versidézete­ket fog írni, S mondja, hogy ehhez a tritekához még néhány könyvre, diára és hanglemez­re lesz szükség. Hisz, hogy az így kialakított könyves kör­nyezet tanítványainak is elnye­ri tetszését. A könyves környezet kiala- tása szintén „szakmába vág nála. mert vezeti az iskolai könyvtárat és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat gyöm- rői boltja könyvbizománvosa is immár harmadik éve. Meg­tudjuk még a tanítónőtől, hogy éves viszonylatban 5 ezer fo­rintért vásárolnak olvasniva­lót a gyerekek, de gyakran nemcsak maguknak, hanem például szüleiknek, barátok­nak. rokonoknak ajándékba is. Gyomron hallotta azt az öt­letet, amelyet ezentúl ő is meg­valósít, hogy bemutatkozáskor, vagy tanévkezdéskor a tan­könyvek mellé odakészíti a gyerekeknek az esedékes köte­lező olvasmányokat is, nagy gondot levéve azok beszerzésé­vel az iskola, s a szülők vállá­ról. Azután szóba kerül a sikeres gyermekprogramok és műso­rok szervezése, s különösen nagy Izgalommal, szenvedély- lyel beszél a május elsejei gyermeknapi szolidaritási mű­sor sikeréről, amelynek címe önmagáért beszél: Kiáltás a boldog gyermekkorért! Majd újabb módszertani anyagok kerülnek elő a fiókokból, pol­cokról: 10 éves munkával gyűjtötte össze nagy költők, írók. újságírók, közéleti sze­mélyiségek fotóit, s azokhoz fűzött rövid önéletrajzokat, szakfolyóiratokból kivágott s téma szerint felosztott mód­szertani (szakmai) cikkeket. A neves személyiségekről beszélve vetődik fel a tanító­nő — mint mondja — szerény közéleti tevékenysége. Kezdő pedagógus volt. amikor pálya­művet írt névadóra, s .járási második díjas lett. Próbálko­zott krónikaírással is. Péteri múltját édesanyja önéletrajzá­ból merítve írta n,eg gazda­gabban .színesebben, mint aho­gyan ő azt addig ismerte. Gyűjtése, eredeti régi fotókkal kiállításra került, amelyet már más idős emberektől kapott információkkal is kiegészített, a hagyományokról, a szokások­ról. Sajnos a gyűjtemény hol­létéről nem tud. Most is részt vállal a község közéletéből, mert az 51-es vá­lasztókerület tanácstagja. Mel­lesleg említi hogv éppen fo­lyamatban van irányításával körzetében a járdaépítés. S bár szívesen végzi ezt a felada­tát is Varga Andrásné, vállal­ja, hogy igazán az iskolai munkában van otthon ... Aszódi László Antal A járási székhelyen Átsdé-fogadó állomás Nagy jelentőségű az a mun­ka, amely jelenleg is folyik Monor határában. Az Olaj­terv fővállalkozásában épül a gázátadó-fogadó állomás, amely biztosítja majd a veze­ték rákötését a későbbiek fo­lyamán. A kivitelezők azt ígé­rik, hogy október 15-ig befe­jezik ezt a munkát. Ezzel egyidőben megkezdő­dött a gerincvezeték kiépítése is. A TIGÁZ dolgozói az első ütemben a lakótelepi, illetve az épülő áruházig haladnak majd el. A jövő év első fél­évében már elérik a Pozsonyi úti leendő lakótelepet, hiszen ott is bevezetik majd a gázt a lakásokba. Készülnek már a tervek a gázhálózat második, illetve harmadik ütemének építésére is, amelyek már' érintik a gazdasági egységeket is. A járás legnagyobb községé­ben. Vecsésen is folytatódnak a gázvezeték-építések. A helyi gazdasági egységek segítségé­vel a Petőfi téri iskolától, a leendő szakorvosi rende'őin- tézetig lesz kész, még az év végéig a vezeték. Jegyzet Érdemes világot látni A nyár a / vakáció, a sza- *"* badság, a barangolások időszaka. Mert utazni jó, világot járni és látni jó és nagy élmény. Szerencsés hazaérkezés ese­tén hajlamosak vagyunk a vá­ratlanul jött kellemetlensége­ket, problémákat elfelejteni, és csak a szépet és jót megőrizni. Ez így is van rendjén. Mert az igazi szabadság kö­tetlen, amikor azt csinálunk, amit szeretnénk, amire egész évben gyűjtünk és készü­lünk ... Járásunkban is egyre sza­porodik a világot látni vágyó emberek száma. A monori járásból ezen a nyáron is több százan utaztak külföldi útra. Nőtt a közületek- ben, intézményekben, tsz-ek- ben megszervezett kollektív­csoportos utazások száma is. Csodálatos dolog a tanköny­vekből, levelezőlapokról és lexikonokból ismert híres mű­emlék épületeket, a márványba faragott nagy alkotókat és a müveiket emberközelből látni. Ülni egy sarokban és nézni a több évszázaddal előttünk élő emberek remekműveit, el­tűnődni, milyen lehetett éle­tük, akik sokszor megértetle- nül, ismeretlenül haltak meg. pedig miyen maradandó cso­dákat alkottak ... Nagy élmény Olaszországban Velencét látni mert ilyen egyénien romanti­kus város nincs még egy. Fe­lejthetetlen a Szent Márk- templom és a tér galambokkal, a Sóhajok-hídja, ahol az el­ítélt utoljára látta a napvilá­got. P'pítészeti remek a Dózse­^ palota, de a Grande Ca­nale mentén végig vonuló épü- f: letek, paloták is csodálatosan szépek. A művészetek bölcsőjét és őrzőjét. Firenzét is látni kell. S a dóm, a Santa Crocer temploi.f mely a leghíresebb mesterek, művészek, és az őket patronáló, segítő derék firen­zei polgárok, mecénások szent­élyeivel és jelképes síremlékei­vel, különböző századok nagy embereinek márványba és ala- bástromba faragott életnagysá­gú szobraival találkozhat a ma embere. Csodálatos és lenyű­göző a Pitti-palota, a Medici- palota, de a legszebb a Medi- ci-kápolna, márványberakásai, festményei utánozhatatlanok. A Boboli kert rálátással a városra sok turista pihenőhe­lye, mert a városban minden­ki saruban, tornacipőben bi­cegve járja az utcákat, mert menni kell, mert mindent látni szeretne! fz természetesen lehetetlen, de ezért kell, hogy kíván­csiak legyünk, időnk és igé­nyünk legyen az utazásra, él­ményszerzésre. Az utazási irodák őszi-tava­szi programja már elkészült. Jó szervezéssel a kultúrfelelö- sök és propagandisták még több szocialista brigádot és tsz-tagot eljuttathatnánk egy- egy kis világjáró körútra. Érdemes nekivágni! Monostori Istvánná ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ----------------------------­--------------------­1 ItWSi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom