Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

Ma: 3. oldal: Testületeink fontos feladata az érdekvédelem és tájékoztatás 4. oldal: Szünetel a jegyelővétel Visszanéztem és fényt láttam... 6. oldal: Egyszeri nagyszerűségek Györgyén maradt a kupa 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Napraforgóra, kukoricára várnak a raktárak Zömmel új búzát őröl a malom Tegnapig több mint 214,5 ezer tonna kenyérgabonát, il­letve 218,7 tonna kalászos ter­mést vásárolt fel a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat. Nagy János kereskedelmi osz­tályvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy ez az eredeti VÁLLSZÉLESSÉG A z áruház kirakatát né- zegető, tízéves forma kisdiák erősen előrehajol, a háta görbe, a karjai su­tán lógnak előre. Az édes­apja, aki mellette áll, egy kicsit oldalba böki, figyel­meztetően rászól a gyerek­re: húzd ki magad, fiam! Az intés használ, mert a fiú kiegyenesedik, igaz, hogy nem hosszú időre. Amikor a következő sarok­ra érve visszanézek, látom, hogy éppen úgy tartja ma­gát, mint azelőtt. A figyelmeztetés nem elég: több mozgásra, spor­tolásra lenne szükség, és nemcsak ennek az egy gye­reknek, hanem az egész tizenéves és annál egy-két évvel fiatalabb korosztály­nak. Idejük nagy részét az iskolában töltik. A napkö­zis foglalkozások — leg­alábbis ami a körülménye­ket illeti — nem sokban különböznek a tanóráktól. A megye általános iskolái­nak hatvan százaléka az utóbbi években épült, fel­újított intézmény, ezekben jók a feltételek. A további negyven százalék azonban régi, esetenként eredetileg nem oktatási célra létesí­tett épület, amelyről már nem mondhatjuk az előb­bit. A fejlesztések ellenére is, az iskolák negyvenhárom százalékában két műszakos oktatás folyik, ami nem te­szi lehetővé az életkornak megfelelő iskolabútorok beállítását. A hosszúra nyúlt tizenhárom-tizennégy évesek bepréselik magukat azokba a padokba, ame­lyek a náluk tizenöt-húsz centivel alacsonyabb gye­rekek méreteihez igazod­nak. Szűkösek a testnevelési lehetőségek is. A megye ki- lencvenhárom általános is­kolájában nincs sem tor­naterem, sem tornaszoba. Ahol van, ott sem mindig elegendő egy helyiség a ta­nulók létszámához viszo­nyítva. Igaz, hogy a testne­velő tanárok igyekeznek minden alkalmat megra­gadni, helyenként tartanak reggel hétől nyolcig „nul­ladik órát" tornából, de ez csak keveset segít. Az iskolákat patronáló üzemek segítségével több helyen szabadtéri sportpá­lyákat építettek, két vá­rosban pedig: Szentendrén és Százhalombattán, tan­uszoda létesült. Az ilyen helyi kezdeményezések rendkívül sokat segítenek, mert (ha van is tornate­rem) a sportpályákon sok­kal változatosabb órákat lehet tartani, ugyanakkor a napközisek foglalkoztatá­sára is több lehetőség nyí­lik. A tanuszoda hászna pedig felmérhetetlen azért is, mert módot teremt a szervezett ústásoktatásra. Jelenleg az általános isko­lák felső tagozatán ímég a víz menti településeken is) a diákoknak mintegy egv- harmada nem tud szabá­lyosan úszni. Különösen nehéz hely­zetben vannak azok a gye­rekek, akik gyógytornára szorulnának, mert ha van is tornaterem, kevés helyen dolgozik gyógytestnevelő. A negyvenezres lélekszámú Érden, ahol az utóbbi években kiépítették a gyer- meks'zakorvosi hálózatot, s rendszeres szűrővizsgálato­kat folytatnak, felderítet­tek jó néhány rossz tar- tású, ferde gerincű kis­diákot. A városban azon­ban még nincs helyi lehe­tőség a speciális tornára (úszni is csak nyáron le­het), így Pestre irányítot­ták a rászorulókat. A hely­zetképhez az is hozzátar­tozik, hogy nem minden szülő vállalta a gyermek utaztatásával járó megter­helést. Tény az is, hogy az elmúlt tanévben a me­gyében több mint kétezer gyermek volt felmentve az iskolai testnevelés alól, és közülük csak nagyon ke­vesen jártak gyógytornára. A matematika, a ma­gyar, a fizika fontos tan­tárgy továbbtanulás szem­pontjából, mert az elért osztályzat meghatározó le­het a pályaválasztasnal. De ki kérdezi meg, hogy sikerült-e a kézenállás, vagy átugrotta-e a gyerek a lécet százhúsz centis magasságnál? Ezekkel az eredményekkel nagy sport­sikereket ugyan még nem lehet elérni, de alapköve­telmények a tíz-tizennégy éveseknél, a testi nevelés érdekében. Az iskolaorvosok megálla­pítása szerint jól tápláltak a mai kisdiákok, sőt elég sokan vannak köztük olya­nok, akiknél fölösleges ki­lókat mutat a mérleg. Vdil- szélességük azonban gyak­ran nem éri el a kívánt méretet, ami annak tulaj­donítható, hogy nem spor­tolnak eleget. A játszóterek homokozói, rönkvárai az óvodáskorúakat szórakoz­tatják. A nagyobbak szá­mára lényegesen kevesebb lehetőség kínálkozik. Sok helyen már felfigyeltek a lődörgő, unatkozó tizenéve­sekre. Dunakeszi új lakó­telepén például most ké­szül — nagyrészt társa­dalmi munkával — egy játszópark, ahová külön­böző labdajátékok gyakor­lására alkalmas pályákat is építenek. Nem hivatásos sportolók, hanem a kör­nyékbeli gyerekek szá­mára. KRESZ-park is lesz ezen a területen, ahol ve­szélytelen körülmények kö­zött lehet kerékpározni. U úzd ki magad, fiam! — ■*"* hallani olykor a jó­szándékú és valóban indo­kolt figyelmeztetést. De nem árt akkor sem szólni, ha a serdülő fiú vagy leány már két-három-négy órája ül a tévé előtt és né­zi, ahogy mások bombaerő­vel rúgják a labdát, tíz másodperc alatt futják a száz métert vagy bravúro­sakat ugranak a iégnálván. Gál Judit tervnek 92 százaléka, ami egyben azt is jelenti, hogy a tavalyi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva jobb az arány. A vállalat illetékesei arra szá­mítanak, hogy az elkövetkező hónapokban még további téte­lek érkeznek a gazdaságokból. Az előzetes becslések szerint ugyanis az idén jó kukorica- termés ígérkezik, s ez helyet­tesíti majd a takarmánybúzát, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek egyelőre még tar­talékolnak. Az átvétellel egyébként a nyáron nem volt különösebb gond legalábbis a nagyobb esőzések beálltáig, amikorra is a kalászosok 75 százaléka már a magtárakba került. A gyakori csapadékhullás hatására sajnos a kenyérnek való egy része csírásodott, csökkent a súlya. Ez természe­tesen azt is jelentette, hogy a téeszek, állami gazdaságok bú­zájuk egy részét a mázsánkénti 330 forint helyett csak 305-ért tudták eladni. Az elmondottak ellenére a liszt minősége még­sem lesz gyengébb, mert a szó­ban forgó mennyiséget takar­mányozási célokra használják fel. Az idei minőségi búza fel­vásárlása, amely öt fajtát érin­tett, sajnos nem hozta meg a várt eredményt. A tervezett 36 ezer tonna helyett csupán 4 ezer 200 tonnát minősítettek úgy, hogy megfelelt az előírá­soknak. A fiaskó oka az áprilisi aszályos tavasz, aminek követ­keztében az átlagosnál keve­sebb fehérje képződött a mag­vakban. A vizsgálatokat labo­ratóriumokban végezték el és akadt olyan termelőszövetke­zet, mint például a budaörsi Sasad vagy a tápióbicskei Áp­rilis 4. tsz, amely újabb köz­ponti ellenőrzést kért. mivel egyes tételei a kívánt minősé­gi mutatót megközelítő számo­kat adtak. Reklamációjuknak a legtöbb esetben helyt adtak. Tegnap arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a bértárolás le­hetőségét — a GFMV és az üzemek közötti szerződést — csak részben használták ki. ép­pen a közepes termések miatt. A gazdaságokból a betakarítás óta egyébként 10 ezer tonna gabonát szállítottak a gabona­forgalmi vállalat raktáraiba, hogy helyet kapjon a soros nö­vény: a napraforgó és később a kukorica. A malmokban ezen a héten még 20 százalék óbúzát kever­tek az újjal, de a jövő héttől már kizárólag az idei termés­ből őrölnek lisztet. A sütőipar, köztük a Váci úti új kenyér­gyár illetékes vezetői is elége­dettek a liszt minőségével. Alapvető feltétel: a ga-daságosság Kevesebb jut fejlesztésre A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek a VI. ötéves tervidőszak fejlesztési felada­tainak megfogalmazásakor — az előző tervciklus fejlesztés- politikájának szellemében — a hangsúlyt az extenzív nö­vekedésre helyezték. Ezt ak­kor is, most is indokolja, hogy a megye kereskedelmi hálózata, üzletekkel, étter­mekkel való ellátottsága sok­kal gyengébb az országos át­lagnál. Az időközben meg­változott gazdasági szabályo­zók, az anyagi lehetőségek megcsappanása azonban a fejlesztési koncepció felül­vizsgálatát és módosítását te­szi szükségessé — ahogy azt a MÉSZÖV elnöksége legutób­bi, tegnapi ülésén megállapí­totta. Az új létesítmények meg­építésének alapvető feltétele most már a gazdaságosság. (Emelkedett az építési adó, a hitel kamatlába, az építőanya­gok ára, s bevezették a beru­házási illetéket.) Megállapí­totta a MÉSZÖV elnöksége, hogy az eredetileg tervezett kiemelt beruházások közül a kiskunlacházi, a dunaharaszti, a bugyi, az alsónémedi, a ceg­lédi, a szobi, a felsőpakonyi, a nagytarcsaiT a biatorbágyi és az ürömi ABC-áruházak építésének előkészítését ké­sőbbi időre kell halasztani. A bővítés, a fejlesztés azon­ban — ahogy tapasztalhatjuk is — nem állt le. Június vé­géig, vagyis a VI. ötéves tervidőszak első másfél évé­ben a szövetkezeti hálózatban összesen .10 ezer 635 négyzet- méter alapterületű kereske­delmi létesítmény készült el. Ebből 4 éts fél ezer négyzet- méter bolti kiskereskedelmi, 4100 négyzetméter vendéglá­tó s 2 ezer négyzetméter egyéb egység. Ide tartozik a dabasi motel is. Elismerően állapította meg az elnökség, hogy az új épü­letek beruházási költségei kedvezően alakultak. Az egy négyzetméterre eső költségek átlaga sem magas (a kiske­reskedelemben 12 ezer 500, a vendéglátásban 15 ezer 300 fo­rint), de még ennél is lénye­gesen kisebb ott, ahol az Áfész volt a generálkivitelező. A Dabas Motelnél például 10 ezer 800, a farmosi bisztrónál 9 ezer 500 forint jut egy négyzetméterre. A MÉSZÖV elnöksége ha­tározott a központi fejleszté­si alap felosztásáról is. Ebből az idén 31,2, jövőre 21, s 1984-ben 18,7 millió forintot fordítanak új beruházásokra és bővítésekre. Az idén pél­dául 23 millió forintot a no­vember elején átadásra kerü­lő érdi áruházra, jövőre 3 milliót a nagykátai áruház bővítésére és 2 milliót a gö­döllői áruház fejlesztésére. Sz. P. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a kuvaiti delegációt i. i-pt;» vísaiÉí Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap az Or­szágházban fogadta Kuvait Állam nemzetgyűlésének kül­döttségét, amely Mohammad Yousuf Al-Adasaninak, a nemzetgyűlés elnökének ve­zetésével tartózkodik ha­zánkban. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szin­tén csütörtökön, a Parla­mentben fogadta a kuvaiti parlamenti delegációt. A szívélyes légkörű megbe­széléseken részt vett Péter János, az országgyűlés alel­nöke. Kuvait Állam nemzetgyűlé­sének küldöttsége, befejezve hivatalos látogatását, este el­utazott Budapestről. A ven­dégeket a Ferihegyi repülő­téren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke búcsúztatta. Mohammad Yousuf Al-Ada- sani, a nemzetgyűlés elnöke az elutazás előtt nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Magyarországi benyomásai­ról szólva a nemzetgyűlés elnö­ke hangsúlyozta: Azok a be­nyomások, amelyek a magyar mezőgazdaságról, az iparról — s a kormányzat képviselőivel folytatott megbeszéléseink is ezt erősítették meg — kiala­kultak bennünk, azt jelzik, hogy a magyar nép együtt ha­lad a korral, mindent megtesz azért, hogy az ország fejlőd­jön, s az életkörülmények napról napra javuljanak. Al­kalmunk volt meggyőződni arról, hogy a magyar valóban vendégszerető nép, vendéglá­tóink őszinte tárgyalópartne­rek. Szeptember elseje Antifasiszta világnap A Magyar Szolidaritási Bi­zottság idei első féléves mun­kájának tapasztalatairól, s az őszi szolidaritási ak ;iósorozat terveiről tárgyalt a testület tegnap, Budapesten tartott ülésén. A Harmati Sándor el­nökletével rendezett tanácsko­záson megállapították, hogy a bizottság az idén nehézebb nemzetközi feltételek között végezte — s végzi — munká­ját, amely azt is jelenti, hogy feladatainak megvalósítása fo­kozott erőfeszítést igényel az MSZB valamennyi tagszerve­zetétől. A szolidaritási bizottság jól hasznosította az idei program­jában szereplő segélyezési ke­reteket, a világ számos —füg­getlenségének kivívásáért, il­letve megőrzéséért, szabadság- jogaiért küzdő —, népének juttatták el a magyar közvé­lemény cselekvő szolidaritását jelző segélyszállítmányokat. Az ülésen jóváhagyták a szeptember elsejei antifasiszta világnappal kezdődő szolidari­tási akció programját. Az im­már hagyományos őszi közéle­ti eseménysorozat keretében az ország számos településén ren­deznek fórumokat, gyűléseket, szolidaritási találkozókat. Megbízható partnerek a KGST-országok Növekszik a választékcsere A KGST-országok a lakos­ság jobb áruellátása, a válasz­ték színesítése, az ellátásban mutatkozó hiányok enyhítése, Szerszám — melléküzemágban A Szilasmenti Termelőszövetkezet kerepestarcsal szer­számkészítő részlegében, többek között a Lampart megrende­lésére, hajlító-, húzószerszámokat készítenek. Képünkön: Sze­les László és Vcrebi Károly húzószerszám-alaplapot fúr. Erdösi Agnes felvétele illetve megszüntetése érdeké­ben évről évre növelik az egymás közötti belkereskedel­mi választékcsere-forgalmat. Hazánkban tavaly az im­port 18 százalékát, az idén már 20 százalékát teszik ki az importált cikkek, amelyekért hasonló értékű termékekkel fizetünk. Különösen az elmúlt 5 év alatt növekedett jelentő­sen — mintegy kétszeresére—, a választékcsere, annak ered­ményeként, hogy 1977-ben a KGST-országok belkereskedel­mi minisztereinek nemzetközi tanácskozásán jóváhagyták azt a dokumentumot, amely jogi és külkereskedelmi-technikai szempontból szabályozza a KGST-országok közti válasz­tékcserét. A belkereskedelmi válasz- tékcsere-forgalom ebben az évben több mint 168 millió rubel értékű árut biztosít a hazai fogyasztásicikk-kereske- delemnek, s ugyanilyen érték­ben juttatja a magyar termé­keket a KGST-országokba. En­nek mintegy 70 százaléka vá­lasztékcsere, 30 százaléka ha­tármenti és áruházi csere for­májában történik. KőTéHt Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke csütörtökön fogadta Éva Conrado Flores rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Nicaraguái Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Kuvait nemzetgyűlésének küldöttségét. A megbeszéléseken részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke is

Next

/
Oldalképek
Tartalom