Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
»r if, -HT K/unav 1982. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK 5 SZENTENDREI ^ínfa á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA To¥álb hasznosítható Vállalták a kockázatot Lehet s kell is kezdeményezni Napjainkban sok szó esik az energja- és anyagtakarékosságról. Joggal. Hiszen minden deka — az enyészettől megmentett — anyag alapja lehet egy újabb terméknek. Ezt vallják a budakalászi Tema- forg Textilhasznosító Vállalatnál is, ahol. igyekeznek minden anyagot újból értékessé tenni. ' A város három általános iskolájában 2 ezer 515 tanuló, nyolcvan tanulócsoportba osztva kezdheti meg iskolanyitáskor tanulmányait. Az elsősök száma 449, ez az eddigi legmagasabb, majdnem százzal több, mint tavaly volt. A jelentkezések alapján 1533 tanuló kérte a napköziben és az étkeztetésben való részvételt. A nyolcvan tanulócsoportot 80 tanteremben helyezik el, s ez azért vált lehetővé, mert még a nyár folyamán több, más célú, de nem jól kihasznált helyiséget átalakítottak Iskolai tanteremmé. Ezért — jó hir szülőknek, gyerekeknek és pedagógusoknak is egyaránt — az 1982/83-as tanévben egy műszakos lesz az oktatás. S még egy jó hír: iskolai felszerelésekben, beleértve a tankönyveket is, nincs hiány, A város „Tóth Árpád” könyvesboltja még idejében felkészült a nyár végi rohamra. Képünkön: a másutt kiselejtezett műszőrt válogatják az ügyes kezű asszonyok. A műszőrből megfelelő előkészítés után, jó minőségű szőrmeutánzat készül majd. Talán ez a példa is bizonyítja, hogy minden anyag — még a látszólag selejtes is —. tovább hasznosítható. « A városi tanács művelődésügyi osztálya pedig jól előkészítette az ötnapos tanítási hetet. Nagy hangsúlyt kap az idén is aj iskolák és az óvodák társadalmi környezetével kialakított kapcsolat továbbfejlesztése. A szeptemberben kezdődő új tanévre van elég pedagógus is, noha augusztusban többen elmentek, katedrát, iskolát cseréltek.. , Egyszóval, a város iskoláiban minden a gyerekeket várja. Tanévnyitó előtt Ma, augusztus 26-án délelőtt 10 órakor a .városi tanács tanácstermében tanévnyitót megelőző tanácskozás lesz, amelyen a pedagógusokon k'- vül részt vesznek a szülői munkaközösségek, valamint a művelődési osztály munkatár- I sai is. A Patyolat Mos, nem mos? A városi tanács gondnokságán hallottuk a panaszt: a Patyolat háromnapos gyorstisztításra csak magánosoktól fogad el mosatnivalót, közületektől egyáltalán nem. Közüle- teknek csak kilós mosást vállalnak, amivel háromnégy hét múlva készülnek el. A városi tanács két üdülőjéből eddig az ottani szennyes ágyneműt átvették a Patyolat dolgozói. Újabban azonban már visz- szantasítják, meglehetősen nagy gondot okozva ezzel a városi tanács gondnokságának. Mindezt elmondtuk Saj- ben Andrásnénak, a szentendrei Patyolat helyettes vezetőjének. Választ is kaptunk. Azt mondta, azért nem veszik át a közületi mosatnivalót, mert az más ártáblázat szerint számlázandó, mint a magánember szennyese. Nos, más ár, hát más ár! A Patyolat mégis azért van, hogy tisztítson. Magánosnak, közületnek is. Vagy mégsem? Fogadóóra Réger Antal, a 25. számú országgyűlési választókerület képviselője 1982. augusztus 30-án, hétfőn, délután 17 órától a kisoroszi tanácsházán fogadóórát tart. « Termékszerkezet-váltás — na- Sponta hallott, olvasott két szó. S A két szó pedig egyenlő egy s} fogalommal: gazdaságunk meg- újítási kényszerével. Vagyis S gazda: ági életünknek el kcl- Slett hagynia a jól kitaposott S ösvényeket, s vállalva a koc- § kázatot is, új utakat kellett keresnie. Régi termékek gaz- daságtalan gyártásával föl- s hagyni, s más, új cikkekkel s lépni a piacra. Ezt leírni köny- ^ nyű, ám megvalósítani . .. De ^ mégis csinálni kell, mert cr- ^ re kényszerítik gazdaságun- ^ kát a világban lejátszódó, szá- S munkra egyáltalán nem ked- \ vező folyamatok. A KB 1977. október 20-i, az 1980. november 13-i és az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1981. február 13-i határozatai nevén nevezik az időszerű tennivalókat: a gazdaságos, versenyképes, korszerű termékszerkezet kialakítását. Mindezt hogyan? A város és a járás területén a fokozott ellenőrzés, a beszámoltatások, a koordinációs egyeztetések, valamint a pártszervezetek feladategyeztető, a végrehajtást segítő tevékenysége hozzájárult a helybeli gyárak, ipari üzemeik, szövetkezetek gazdaságtalan termelésének visszaszorításához és a termékek hazai és export versenyképességének növeléséhez. Mindez nem maradt eredménytelen. 1981-ben az állami ipar termelési értéke 3.5 milliárd forint volt (ebből a Lenfonó és Szövőipari Vállalaté 2,1 milliárd); a szövetkezeti iparé pedig 750 millió (a legmagasabb az Írószer Szövetkezeté: 450 millió forint). A nyereség az állami iparban 280, a szövetkezeti iparban pedig 130 millió forint volt. Persze, nem mehetünk tovább úgy, hogy föl ne tennénk a kérdést: mindezt hogyan? Tervszerűen A városban és a járásban dolgozó vállalatok és szövetkezetek tervszerűen az újabb s újabb követelményekhez alkalmazkodva igyekeztek átalakítani termékszerkezetüket. Közben javították . gyártmányaik minőségét, de növelték a választékot is, és csökkentették az egységnyi termékre jutó anyag- és energiafelhasználást. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat például 1980-ban 43, 1981-ben már 122 nem gazdaságos termékének gyártását szüntette meg, s bevezetett 93, illetve 124 új terméket. A 'Hazai Fésűsfonó pomázi gyára évenként 4-6 terméket cserélt fel korszerűbbel, s ebben az esztendőben pedig teljes termékszerkezet-váltást hajtanak végre. A PEFÉM az eszterga- tokmánycuk gyártásával már évi 28 millió forint importot takarít meg. Az ERGÉP pedig a hagyományos profil fokozatos átalakításával a hazai erdészeti gépgyártás bázisává válik. A Szentendrei Vízgépészeti Kisszövetkezetnél is teljes a profilváltás. A Szentendrei Ipari Szövetkezetnél a termékek 35-40 százaléka kicserélődött. Termelőegységeink Szabad kemping. Kisoroszi községét einagyva, a szigetspicc felé, az út — tengelyi- szakaszto. S a nyomok mégis bizonyítják: előttünk már sok autó imbolygóit ezen az „úton”. Érthető: a szigetcsúcs csodálatos hely. Vénséges vén fák között sátrak rejtőznek. Szabad kemping. Áldásaival és hátrányaival együtt. Áldás, ha ezt annak lehet nevezni, nem keli a gépkocsiparkolásért sem a sátorhelyért fizetni. Hátrány? Az több van. Egy közkifolyós kút adja a vizet. Parányi épület a mellékhelyiség. Egyszóval hamisítatlan nomád élet. A sátrak közül a legutolsó: ház nagyságú. Lakói — négytagú család — pestiek. — Már harmadik hete lakunk itt — mondja Szabó Géza —, s sok mindent leszámítva: jól érezzük magunkat. Felesége éppen a főzéssel foglalatoskodik. Férje komoly tűzhelyet épített. A gyerekek rozséért mentek a sűrűbe. — Tudja — mondja a férfi —, az a baj, hogy egy kútról hozzuk a vizet, de ott is mo- sakszunk ... Javaslatunk: a községi tanács vegye birtokába ezt a területet, a kempingezéséit szedjen némi díjat, s a befolyt összegből, ha lassan is, de fejlessze ezt a területet. Első lépésként egy földgyaluval tegye járhatóvá az utat, másodszor szereltessen fel egy második kutat is. tát Ember a bakon. A látvány meglepő: ősz hajú, idős ember ül a kismotor bakján. Arca cserzett a naptól. Kérésünkre megáll. Beszélgetünk.' Stolzer Jánosnak hívják, hetvenhá- rom éves. — A mezőgazdasági munka — mondja —, én még jól emlékszem: a legnehezebb munka volt. Hajnaltól vakulásig. És mindent kézi erővel... János bácsi epret termel. A fia autóval hordja a termést a Fény utcai piacra. — A föld megművelése, a tárgyázása, az üzletel és, a szeegy része a tartósan jelentkező, népgazdasági és lakossági szükségletek kielégítésére termel. Természetesen az is igaz, hogy új termékeket már nem lehetett a régi módszerekkel gyártani. A termékszerkezet-váltást kezdeményező vállalatoknál jelentősen fejlődött a technika, korszerűsödött a technológia. A cél érdekében, megfelelően hasznosították saját fejlesztési lehetőségeiket és a fejlesztési hiteleket. Az LSZV- ben például a szövődéi exportkapacitást növelték, a PEVDI-nél új fröccsöntő- és szerszámgépeket állítottak be, az ERGEP-nél az új telephelyet alakítottak ki és a Hazai Fésűsfonó pomázi gyárában is fonodái rekonstrukcióra került sor. Piaci munka Mindezek, de főleg az erőteljesebb piackutatás nyomán 1982 elején a tőkés országokba irányuló export üzletkötései jelentősen meghaladták a korábbi évekét. Az LSZV-r.él 59, a PEVDI-nél 60 százalékban az első negyedév végéig már szerződések diktálták a termelést. Mindezek után feltehetünk még egy kérdést: ezek szerint minden rendben van? Korántsem, mert a termékszerkezet átalakításában az eddig elért eredményekre támaszkodva, nagiyobb kezdeményezőkészséggel és a népgazdasági érdeket mégjobban figyelembe véve tovább lehet, s kell is majd lépni. . dér az én dolgom — mpnd- ja az öreg. — uep nélkül mg mar nem bírnám ... Aztán János bácsi soros teendőire nrvatkozva visszamászik a bakra, indít, s eipii- íog. Meglengeti a kalapját. A tecnnikai fejlődés utolérte az óregeket is. ★ Epercsárda, napunk olvasol bizonyara jói emlékeznek: sokszor tűztüK tollhegyre a csárda kriminális állapotát. Es most csoda történt. A csarda luvüi-beiul kifestve. Rendbe hozva. Az udvar fehér murvával felszorva. Az ízlésesen berendezett étterem elkülönítve a söntéstöl. A presszó is. Mi történt itt? — Az Áfész rendoehozta az épületet — mondja Barabás Attiláné, a csárda bérlője. — A csinosítást már én csináltam. Havonta egyszer műsoros estet is rendezünk ... Végre ezt is megértük: a csárdát nem szapuljuk, hanem dicsérjük. Hiába, az érdekeltség . nagy úr! ★ Tanácsi gondok. Zsigmond Miklósné vb-titkár és Danes János társadalmi tanácselnök Pócsmegyer község gondjairól beszélnek. 742 ezer forintért elkészítették a Surány II. bekötő utat, s ezzel ki* is merült a kasszájuk. Probléma á ’szemétszállítás, kifogásolható a kenyér minősége, s a műszaki előadó agyonterhelve. Hozzá tartozik minden építkezési engedély kiadása, a lakhatási engedélyek, az építkezések ellenőrzése, a helyszínelés. S nemcsak Pócsmegye- ren, hanem Surányban is. Egy státus kellene. Pócsmegyerről nem távozhatunk úgy. hogy ne keressük fel Móricz Zsigmond édesanyjának sírját. A sír gondo"- zott. Virággal díszített. A helybeli iskolások ápolják. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Frdá-i A ?np*. Vág, hajtogat, enyvez Az országban felhasznált borítékok kilencvenkilenc szá zalékát a Papíripari Vállalat szentendrei üzemében gyártják Képünkön: egy korszerű kivágó-, hajtogató- és enyvezőgél látható. Ä hiányzó kényé? nyomában Az alföldinek nem kell cégér Megszokott látvány: a 151-es bolt előtt hosszú sor várakozik — kenyérre. Augusztus 18-a van, reggel fél kilenc. Csősz Katalin eladó: — Ma reggel 7.30-kor kaptunk 400 darab alföldi kenyeret. Hamar szétkapkodták. ígérték, hogy tíz óra felé újabb szállítmány érkezik ... Állatok etetésére A 151-es bolttal szemben, az utca másik oldalán a 15-ös fűszer, csemege, élelmiszerbolt. Ficzere Mihályné üzletvezető: — Reggel 6.45-kor kaptuk a kenyeret, csak kétkilósat. Látja, azóta is itt áll. Alig viszik. Még mindig van 100-110 darab kétkilós kenyerünk. — Ha nem fogy el, akkor mi történik fezzel a mennyiséggel? — Leárazzuk, s állatetetésre adjuk fel!... Marx tér, 271-es élelmiszerüzlet. Reggel 9.20. Egy Zsuk tehergépkocsiról éppen akkor rakják le a kenyeret. A várakozók megrohanják a kosarakat. Szo- dics László üzletvezető és munkatársai alig tudják a kenyérrel teli kosarakat bemenekíteni a boltba. — Látja kérem — mondja az üzletvezető — így megy ez minden nap. Ma reggel hat órakor kaptuk az első szállítmányt: 100 darab kétkilós, előre sütött kenyeret. Szó, ami szó, nemigen kellett a vásárlóknak. Ez a 300 darab kétkilós, amit most kaptunk, ez friss sütésű kenyér. Nézze... hogy viszik. Csakhogy ez a holnapi előszállításunk ... Felszabadulás lakótelep, az ÁFÉSZ 123-as, új élelmiszer boltja. Az ajtón tábla: szerda nyitva 7-től 18-ig. Az ajtón lakat. Noha szerda van, az üzlet mégis zárva. Délelőtt 10.15 (mint kiderült: szabadság miatt). Ugyancsak a lakótelepen a 270-es ABC-áruház. Bent a raktárban rengeteg kenyér: kétkilós. Ráfanyalodnak Komlósi Józsefné üzletigazgató: — Ma reggel 6.30-kor kaptunk 150 darab kétkilós kenyeret, s tegnap ugyancsak előresütött 150 kétkilósat... — Viszik?... , V — Nézze, előbb-utóbb ráfanyalodnak ... hiszen nem kapnak mást. — Miért nem rendel egykilósat? — Ugyan kérem — mondja — itt vannak a rendeléseim. Látja?... itt újra: egykilós... De nézze meg a 16-i rendelésemet. Négyszáz darab egykilós alföldi, száz darab kétkilós ... Természetesen csak kétkilósat kaptam. Aztán rendeltem 80 darab 1.20-as kiflit, 40 darab óriás' kiflit, 40 darab mákos rigót, 80 darab veknit és 20 darab zsemlecipót. Ezekből a tételekből semmit sem kaptam! ... Kárász Lajos, a városi tanács termelés ellátásfelügyeleti osztályának munkatársa: I — Sajnos, ismerős a téma. Évek óta, főleg a nyári .idényben számtalan lakossági panasz fut be. Mind a kenyér minőségét kifogásolja. Mit tudunk tenni?... Felhívjuk a sütőipar figyelmét a helyzetre, megpróbáljuk ösztönözni., őket valami eredményesebb szervezésre... Ugyanis máshonnan, mondjuk a fővárosból, nem tudunk kenyeret rendelni ... Egy kemence 101-es sütőüzem, Szentendre. Győri Vilmos üzemvezető. Látszik: fáradt. Tudja, miért jöttem. Nem is várja meg kérdéseimet. — Az üzem feladata — mondja — kenyérből, s péksüteményből a város és a járás ellátása. Van egy kemencénk, amely óránként 500 kilogramm kenyeret képes megsütni. A keresett egykilós kenyér munkaigényesebb, tehát egy műszak alatt kevesebbet tudunk belőle gyártani. A nappali műszakban hatan- heten dolgoznak, az éjszakai partiban kilencen-tízen. Egy ember egy műszakban 4 ezer 250 darab péksüteményt tud elkészíteni. Árucikkeink kiszállítására két Zsuk (0,9 tonnás) teherautónk van. Kenyérből a napi igény 45 mázsa, a hét végeken pedig 65-70 mázsa ... Ez a pont a mondat végén! Nyilván az egykemencés üzem képtelen eleget tenni a vele szemben támasztott igényeknek. De azért töprengjünk még egy kicsit... A kétkilós kenyér minősége nem jó. Ugyanabban a kemencében készül az egykilós, úgynevezett alföldi kenyér is, ami viszont jó. Ugyan miért? Gondolom,- az alapanyag, a keverési arány, a kidolgozás miatt. Persze, ez csak a laikus feltételezése. Várjuk a sütőipari szakemberek magyarázatát. Becsengetés előtt Egynrászakos oktatás Szigeti mozaik Az érdekeltség nagy úr!
