Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

YKOROSI wjp A PcST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM 1982. AUGUSZTUS 25., SZERDA A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet ifjúsági otthonában jártunk a minap, ahol Járó Anna vezető mentegetődzött a nagy felfordulás miatt. Mint megtudtuk, fürdő- és WC-bő- vítésre, gázbeszerelésre adtak megbízást a Nagykőrösi Épí­tőipari Szövetkezetnek. A mintegy 600 ezer forintos munka várhatóan október kö­zepéig tart. Búcsút iTiCr.Jtsk — Hány Zakója van jelenleg az intézetnek? — Huszonkilenc, 14-től 18 éves korú lányok — mondot­ta Járó Anna. Ketten enge­déllyel távol vannak az álla­mi gondozás megszűnéséig, öten pedig két hete megszök­tek az intézetből. A családok­ból 17-en kerültek hozzánk. A többiek más intézetből, illetve nevelőszülőktől érkeztek. — Az utóbbiak beilleszke­dése sokkal könnyebben megy. A szökött lányok is családokból jutottak állami gondozásba. Ellenük a körö­zést már kiadták, ha megta­lálják őket, újra visszakerül­nek Nagykőrösre és további elhelyezésükről a magavisele­tüktől függően döntünk. — A probléma itt főként az volt, hegy egyszerre került ide négy lány, akik meg sem próbáltak szokásainkhoz al­kalmazkodni és munkába sem álltak. Beszerveztek magukhoz még egy lányt és búcsút mondtak az intézménynek. Egyébként nem szerencsés dolog, ha egyszerre több új lakó érkezik hozzánk. Szociális fogtsSkoztató — Sok-e a szökés? — Nem mondhatnám. Éven­te előfordul, de más intézmé­nyekhez viszonyítva jó helyen állunk. Akik idejönnek, meg­próbálnak rövid időn belül beilleszkedni, munkába állnak és nem törik a fejüket azon, hogy meglógjanak. — Ügy tudjuk, hogy a mun­kából derelcasan kiveszik ré­szüket a lányok.' — Nos, valóban, a vissza­jelzésekből és a lányok havi keresetéből erre tudunk kö­vetkeztetni. A konzervgyár­ban 14-en, a nyársapáti TSZKER-nél 2-en, a NEFAG nagykőrösi üzemében pedig egy lány dolgozik. Vannak, akik ezután állnak munká­ba és olyanok is akadnak, akik szellemi fogyatékosok és csak házon belül képesek apróbb feladatokat megoldani. — Ök bentlakásos szociális foglalkoztatóba kerülnek 18 éves koruk után. mert önálló életvitelre nem képesek. Az idén ketten kerültek Nagykő­rösről az említett helyre. Egyébként a bejutás a szociá­lis foglalkoztatóba a növekvő igények miatt mind nehezebbé válik. — A férjhez menéssel, ho­gyan állnak a lányok? — Ebben az évben ketten szánták rá magukat a házas­ságkötésre. Vidékre kerültek és a fiúk családjával élnek együtt. Amint az általuk írt levelekből kiderült, szeretettel fogadták őket és jól érzik ott magukat. — Az egyik lánynak, aki 16 éves korában került az inté­zetbe 30, míg a másiknak, aki 14 éves korától volt állami gondozott 60 ezer íorint spó­rolt pénze gyűlt össze, mely jó segítség lehet az életbe in­duláshoz. Egyébként . azokat, akik férjhez mentek és nem sikerült jelentősebb összeget összegyűjteniük, a pomázi in­tézet 10—20 ezer forinttal se­gíti bútorvásárlás, illetve la­kásbefizetéshez hozzájárulás címén. Ezt az összeget nem kell visszafizetni. Csak azok kaphatják meg, akik kiérde­melték. — Hogyan gazdálkodhatnak a lányok a pénzükkel? — A keresetük 70 százaléka takarékba kerül, 30 százaléka pedig zsebpénz. Az intézeti el­látás ingyenes. Ősszel 2500, tavasszal pedig 1300 forintos összegben ruhafélét kapnak, melyet az Áfész Ruházati Áru­házában vásárolunk meg, ki- nek-kinek az ízlése szerint. A lányok 2 évenként új télikabá­tot kapnak. Ruhatárukat a zsebpénzből összespórolt da­rabokkal is bővíthetik és bő­vítik is. — Látogatják-e a szülők gyermekeiket? — Nyolcat rendszeresen. — A munka mellett a lá­nyok közül vállalta-e valaki a tanulás nehézségeit? — Ketten igen jó ered­ménnyel elvégezték a dolgo­zók iskolája 7—8. osztályát, s ezért a konzervgyár pénzjuta­lomban részesítette őket. Ismeretbővítés — Milyen lehetőségük van a lányoknak művelődésre, szó­rakozásra? — A házi könyvtárból könyvet kölcsönözhetnek, tele­víziót nézhetnek, lemezját­szózhatnak, magnózhatnak, rá­diózhatnak. Eljuthatnak Kecs­kemétre, a színházba. Szere­tik a mozit is, és táncolni is eljárnak. A kimenő hét­köznapokon 19, hétvégeken Szépül a Kálvin tér pedig 21 óráig tart. A lányok nagy érdeklődéssel kísérték a TIT-előadássarozatokat, me­lyeket évente beindítunk. — Másként is biztosítják az intézmény lakóinak kikapcso­lódását, tudásának gyarapítá­sát. — Azzal, hogy minden év­ben eljutnak egy hétre Bala­tonra, valóban. Ugyanis a programban szerepel Balaton környéki kirándulás is, mely ismeretbővítési célt is szolgál. Itt külön köszönettel szólunk a Nagykőrösi Konzervgyár ön­zetlen segítségéről, mert az utazáshoz szükséges járművet biztosítja részünkre. — Kellemes pihenést kívá­nunk az intézet lakóinak. — Köszönöm mindannyiónk nevében, s bízunk abban, hogy az időjárás is kedvez majd nekünk — mondotta Járó An­na vezető. K. K. Tanévir/itó O© Uftsispségek ess iskoEú&an A város általános iskolái közül a II. Rákóczi Ferenc is­kolában és a kisegítő iskolá­ban, augusztus 28-án, szomba­ton délelőtt 10 órakor, a Kos­suth Lajos általános iskolában ugyanezen a napon, de dél­után 5 órakor kezdődnek a tanévnyitó ünnepségek. Az Arany János általános iskola tanévnyitó ünnepélye 29-én, vasárnap délután 4 órakor lesz. Az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolá­ban 29-én, délelőtt fél 11 óra­kor, a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben 30-án, hétfőn, reggel 8 órakor, a 224. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben ugyan­csak ebben az időpontban tartják meg ünnepségeiket. Augusztus végén Beiratkozás A Kossuth Lajos Általános Iskola Patay u. 20. szám alat­ti épületében, a dolgozók ál­talános iskolájába a beiratko­zás augusztus 30-án és 31-én reggel 8 órától délután 4 óráig lehetséges. Ezzel kap­csolatban bővebb felvilágosí­tást az iskolában adnak. mm Mozi Én és Caterina. Színes, szink­ronizált olasz vígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A nagy balhé. Színes, ameri­kai bűnügyi film, fél 6-kor és fél 8-kor. A környéken lakók és a piacra járók nagy örömere épül cs szépül a Kálvin tér. Képünkön a ceglédi Parképítő Vállalat Ga­garin szocialista brigádja betonozza a tér déli részét. Varga Irén felvétele Fukar kezekkel méri a természet Csemege a kosarakba Amióta az emberek anyagi tehetsége javult, érthetően megváltoztak az igények, át­alakultak, illetve megváltozp- félben vanftak a táplálkozási szokások. Soha nem látott ér­deklődés mutatkozik különle­ges termények, ínyencségek iránt, a megnövekedett turis­taforgalom is alakított valamit túlzóan kalóriadús étrendün­kön. Termeszive más A csillagtök (patisszon), cse- megetök (cikkini), kelbimbó, a brokkoli, a padlizsán és az édes uborka, már nem olyan csudabogár, mint néhány évti­zede. De lassan elhanyagolt csemegéket kell újra felfedez­ni: articsókát, rebarbarát, nas­polyát, berkenyét... A gomba is ide sorolható. A csiperke termesztésével beszű­kült a gombaízvilágunk, pe­dig a hatályos jogszabályok jó­voltából gombavizsgáló szakér­tők nézik meg a gyűjtött gom­bákat. A tévedés lehetősége szinte kizárt. Májustól hallani, olvasni gombamérgezésekről; újságírásunk hibája, hogy csak a „végeredményről” írnak, a felelőtlenség szülte körülmé­nyekről sosem. Innen van, a rossz informáltság miatt, sok emberben a gyűjtött gombák iránti bizalmatlanság. Pedig a termesztett csiperke nem olyan, mint a sziki csi­perke, húsa sokkal ropogósabb, fűszeresebb. A kedvezőtlen időjárás miatt csak most kezd élénkülni a ceglédi, a nagykő­rösi piac, hisz nagyon kevés szegfűgomba, őzlábgomba, pe- reszke és laskagomba termett eddig. Panaszkodnak is azok az idős emberek, akik évtize­dek óta gyűjtik az ehető gom­bákat erdőben, legelőn, árok­parton, hogy fukar a termé­szet. Combászélet A gombából változatos ételek készíthetők, szinte meg sem lehet unni, az árak sem elvisel­hetetlenek. A gomba ízeiről ta­lán senki nem tudott fennköl- tebb verseket írni, mint néhai Bér da József költő, aki elég gyakran megfordult Cegléden is. (Egyik vidám balesetének részese már nem él, s a hiteles mesélök száma is csak néhány személyre korlátozódik. Érde­mes lenne irodalmunk számá­ra, Berda József idei ünnepe ürügyén nyilvánosság elé tár­ni, annál is inkább, mert a csemői erdőben, a csordajá­ráson maga Berda József is gyakran megfordult. Szerette, szedte a gombát.) Semmiképpen sem kedélyes munka azonban gombát szedni nagy tömegben, aki' szereti szedni — annak biztos köny- nyebb, Paszternák, a neves orosz költő is így látja: ,,Sze­münk gombát kutat. /Erdő. Or­szágút. Árok./ Jobbra-balra utat —/ mutató föltárások./ ... Atpásztázva alant/ az út felől a cserjét,/ föl-fölfedez a napi egy őzgombát, csiperkét./ ... A kasok telve már,/ a szaty­rok is telőben./ A vargányás kosár/ van félig, bárha bő­ven./ ... lehstne gyűjteni Kevesek életformája itt Dél- Pest megyében a gombagyűj­tés. Lényegében a föld gyümöl­cseinek elvetélését akadályoz­zák meg a gombaszedők, tisz­telet illeti őket. S érdemes len­ne egyszer, akár néprajzi gyűjtés keretében is, ezeknek az embereknek gombászéleté kicsit közelebbről is megis­merni. Sok történet is rejtőzik a kosarukban biztosan. Surányi Dezső Sscnát az Arany János fenssiamljan G yermekkorunk messze ringó, szép világának városa, Nagykőrös, köszön­tünk! Ismerd fel ezekben a deres hajú anyákban és atyákban az egykori filig­rán termetű lányokat -és fürge fiúkat, akik negyed- százada — az érettségi vizsga izgalmai után meg­könnyebbülten, a jövő iránti reményekkel telve — megfogadták az Arany Já­nos Gimnázium ódon falai között, hogy bármerre ve­zérelje is őket az élet, öt­évenként találkozni fog­nak. Lásd, fogadalmukat so­kan megtartották ma is. Jöttek a fővárosból, Sze­gedről, Szolnokról, Kazinc­barcikáról, Kecskemétről, Tápiószecsőről, s ki tudná felsorolni, honnan még, hogy lássák egymást ismét az alma materban. Nézd csak: kisimulnak a gond­barázdálta homlokok, csil­lognak a szemek, midőn ezen a kései osztályfőnöki órán sorban felállnak, hogy elmondják egykori taná­raik: Rózsás László igazga­tó, Danczkay Győző és Da- móczi József, no meg ter­mészetesen egymás előtt, mi minden történt velük e továröppent huszonöt év alatt. Hallgasd csak, azt mond­ják: a család, a hivatás új környezethez kapcsolja őket a távolban eltéphetet- lenül, de szívük mélyén, amíg élnek, nagykőrösiek maradnak. Ez a szeretet és ragaszkodás irántad évszá­zadokra visszatekintő ha­gyomány. Mert lehet-e büszkeség és szeretet nél­kül emlékezni arra, -hogy olyan iskola indította az életbe az embert, mint ez a gimnázium? Egykoron itt oktatott nemzetünk halha­tatlan költőjével együtt a tudományok és művésze­tek számos nagy alakja, ezért írhatta Jókai Mór, hogy a Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint ameny- nyi a múlt század ötvenes éveiben itt volt. De még nekünk is meg­adatott az a szerencse, hogy a tudományok alap­jaival olyan tanárok is­mertettek meg itt bennün­ket. akiknek a neve isme­rősen hangzik, a város, sőt a megye határain túl is. Hadd említsem csak Páhán István nevét, akinek a te­levízióban tartott fizika­óráira sok éven át az egész ország figyelt. Vagy akad-e hazánkban olyan irodalmár, aki Arany János életművé­vel úgy tudna behatóan foglalkozni, hogy ne fi­gyelne Toros László tanár úr kutatómunkájának hervadhatatlan eredmé­nyeire. E sorok írója vég­telen hálával említi K. Tóth Józsel nevét is, de közben feljajdul, mert sír­ját már nem tudtuk meg­találni. Ó, Nagykőrös, ked­ves városunk, oszlasd a fe­ledés ködét, ne engedd, hogy e ragyogó tálentum hantjait kereső egykori diákok hasztalan szoron­gassák kezükben a kegye­let virágait! Most itt mindenki dérűs- kedélyű, boldog ember; ku­darcai, sérelmei, ha sza­vainkat hallgatod, egyi­künknek sem voltak. Itt a néhány mondatos önvallo­mások a válásokat, a fog­lalkozás- és munkahelycse­réket egytől egyig helyes, utólag mindenben igazolt lépéseknek tűntetik föl. Aki Nagykőrösön érettsé­gizett, tudja, hogy Arany János itt is, maja a fővá­rosban is, élete végéig ha­zavágyott Szalontára. A hasztalan sóvárgás köze­pette vélekedhetett úgy, hogy a szülőhelyén ma­radt földijei boldogabbak nála. íme, mi. akik csak látogatóban térünk meg hozzád, kedves Nagykőrö­sünk, talán kicsit irigyked­ve tekintünk most azokra a volt osztálytársainkra, akik nemcsak lélekben marad­tak hűek hozzád. Természetesen itt vannak közöttünk most ők is. De mire e sorok napvilágot látnak, már ismét Nagykő­rös munkálkodó polgárai. Belánszky Tiborné és Ko­vács Józsefné például a postahivatalban ügyel a küldemények sorsára, Fa­kan Kálmánná a városi ta­nács pénzügyi osztályán könyveli a bevételeket és a kiadásokat, Sz.. Tóth László, az Arany János Termelőszövetkezet elnöke a betakarítás sikeréért fá­radozik, dr. Vecsei Ferenc nőgyógyász az anyák és gyermekek egészségéért vívja mindennapi szép har­cait, Védfy Ottóné a kise­gítő iskolában míveli a megindító csodát: fogyaté­kos gyermekekből embere­ket nevel. Vágó Tibor, a NEFAG Örkényi úti tele­pének fűtéséről gondosko­dik. Megkérdezhetnéd, kedves városunk, vajon mindahá- nyan elmondhatjuk-e, hogy beteljesültek 25 éve dédel­getett reményeink? Való­színűleg nem. Sokan va­gyunk, akik bonyolultabb munkával, felelősebb be­osztásokban szolgálhatjuk szocialista társadalmunkat, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolhat­tunk volna. A legtöbben sikerélményekkel, boldogan dolgozunk, úgy, ahogyan tanáraink egykor kívánták nekünk. No, de minek ez a ko­molykodó bölcselkedés, amikor már itt vagyunk a Cifra kerti csárdában, dis- co-muz.sikára rángatóznak tagjaink, s míg a szünetek­ben kifújjuk magunkat, gyermekkori csínytevé­seink felelevenítése vált ki belőlünk hangos kacagást! N ézd, csak nézd szere­tettel, kedves váro­sunk ezt a megifjodott, vi­dám diáksereget, ötéven­ként gyújtsd össze őket to­vábbra is. Jól ügyelj rá­juk, ne ritkuljanak soraik. Hiszen szívükön, miként az öregedő hegedűk húrjain, hozzád fűződő szép érzel­mek rezonálnak. Cseri Sándor KISZ-es tekeverseny A temetőhegyi tekecsarnok­ban most első ízben került sor városi KISZ-es tekeversenyre. 14 fiatal (mind fiúk) vett részt a 20 telibe dobásos viadalon. Eredményeik a következők voltak: Egyéniben: 1. Lőrincz Ger­gely (224-es Szakmunkáskép­ző) 111; 2. Kis Sándor (Szak­munkásképző) 109; 3. Orbán István (Konzervgyár) 101; 4, Szabó Tibor (Szakmunkáskép­ző) 93; 5. Farkas Péter (ÁFÉSZ) 89; G. Nagy Péter (Szakmunkásképző) 89 fával. Csapatban: 1. 224-es Szak­munkásképző (Lőrincz Ger­gely, Kis Sándor, Szabó Ti­bor, Nagy Péter) 402; 2, Gép­gyártó és Szolgáltató Szövet­kezet (BogrJár Zoltán, Vágó József, Kofsós Ferenc, Sallai Ferenc) 287; 3. Konzervgyár (Orbán István I., Orbán Ist­ván II., Szigetvári Dénes) 241; 4. Városi területi KISZ 132; 5. ÁFÉSZ 89 összfával. A rendező városi területi KISZ-szervezet nagyobb ér­deklődést várt. A jövőben ha­gyományossá kívánják tenni a sportvetélkedőt. E sportág híreihez tartozik még, hogy a Gödöllői SC tar­talékjaként a Nagykőrösi Mé­száros Tsz SK nevezését el­fogadták az 1982/83. évi NB III-as teke-csapatbajnokság budapesti csoportjának tarta­lék-bajnokságába. Így a kevés csapatos Pest megyei csapat- bajnokság mellett biztosítva van a megfiatalított körösi te- kéző gárda közeljövőbeni fej­lődési lehetősége. Az országos ÖHV-n Az ÖHV (összetett honvé­delmi verseny) országos dön­tőjére két nap Salgótarjánban került sor. Kedvezőtlen volt, hogy a megyeitől eltérő rend­szerben kellett 4 kategóriában küzdeni a résztvevőknek. A 12 fős Pest megyei csapatnak négy tagja volt a Nagykőrösi Toldi Honvédelmi Klubból. Népes mezőny vetélkedett minden versenyszámban. Férfi ifjúsági terep-akadály­versenyen Kocsmáros Ferenc 35., a sérülten versenyző Ba­ráté Istv'án 58., a Pest megyei csapat (ők is tagjai voltak) 11. lett. Párbaj lövészetben a 8. hely jutott. A felnőtt párbaj lövészetben Héjjas László az 5., csapat­ban megyénk 10.; akadályver­senyen Fehér Imre a 9., a csa­pat a 11. helyen végzett. Üj segédedzők A Nagykőrösi Kinizsi saját nevelésű sportkndereit is fog­lalkoztatja. Pomázi Zsuzsan­na és Papp Imre asztaliteni­szezésben, Sárosi Béla pedig birkózásban tett nemrég sike­res segédedzői vizsgát. Ők a sporteg.yesület utánpótlását oktatják sportáguk alapisme­reteinek megismertetésére. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Sok függ £3 beilleszkedéstől ........ c

Next

/
Oldalképek
Tartalom