Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

~<Máaa 1982. AUGUSZTUS 25- SZERDA Fölneveltek hatot, a hat pedig? A szülők eltartásának szabályozásáról Több Idős olvasónktól kap­tunk levelet, amiből az álla­pítható meg sajnálatosan, hogy a szülő fel tud nevelni hat gyermeket is, de hat gyer­mek nem tud eltartani egy idős szülőt. Hogyan szabályoz­za a szülőtartást jogunk, kér­dezik idős olvasóink. Szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és va­gyoni viszonyainál fogva, tel­jesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tar­tásra kötelezhető házastársa nincs. A rászorultság körében a tartást igénylő egészségi ál­lapotának, családi viszonyai­nak és életkörülményei ala­kulásának beható vizsgálata is szükséges. Bár a szülőtartás­díj iránti jogszerűsége szem­pontjából az életkornak, kü­lönösképpen pedig a nyugdíj- korhatár betöltésének komoly jelentősége lehet, ez egymagá­ban nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyo­ni és jövedelmi viszonyok tisz­tázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülmé­nyei alakulásának körültekintő vizsgálata is. Lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött szülő, aki több gyermeke fel­nevelésének nehéz terhét év­tizedeken át hordozta, és emiatt testileg törődött álla­potba került, maradék munká- erejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. A társadalmi közfelfo­gás szerint azonban ez nem várható el tőle pusztán avé­gett, hogy erre képes leszár­mazott a tartás kötelezettsége alól mentesítse. Az ilyen szü­lő tartási igénye tehát más megítélést kíván, mint azé a testi és szellemi erejének tel­jes birtokában lévő szülőé, aki a nyugdíjkorhatár betölté­sét követően megélhetésének terhét gyermekeire kívánja át­hárítani, jóllehet nincsenek olyan okok, amelyek őt kereső tevékenységében akadályozná. A rászorultság vizsgálatánál nemcsak a tartást igénylő ke­resetét, illetőleg keresőképes­ségét kell számba venni, ha­nem vagyoni, jövedelmi vi­szonyait is. Nem szorul rá ugyanis a tartásra az a szü­lő, aki életkora vagy egészsé­gi állapota miatt önmaga el­tartásához elégséges jövede­lemmel (keresettel, nyugdíjjal) ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan va­gyona (vagyontárgya) van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása rászorultságának — akár csak időleges — meg­szüntetése vagy csökkenése ér­dekében tőle elvárható. Nem követelhető meg a tar­tást igénylő szülő személyes szükségletét szolgáló, megszo­kott életviteléhez tartozó va­gyontárgyainak (személyes használatára szolgáló ingósá­gainak, az általa lakott családi háznak, öröklakásnak stb.) ér­tékesítése, illetőleg hasznosí­tása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az idős emberek sok esetben mélyen kötődnek megszokott életkörülményeik­fogva házastársától ilyen eset­ben is tartást követelhetne. Nem érinti a szülőnek a tartásra való jogosultságát az, hogy a házastársával (volt há­zastársával) szemben érdem­telensége miatt nem jogosult házastársi tartásra. Az ugyan­is, hogy a szülő a házastársi tartásra érdemtelen, csupán azt jelenti, hogy a házastársával (volt házastársával) szemben nem érvényesítheti sikerrel tartás iránti igényét. Roko­naival — elsősorban leszárma- zójával, ezen a körön belül is mindenekélőtt gyermekével — szemben azonban előtérbe lép a tartáshoz való joga. Dr. M. J. TÍZ NAP . I Rendeletéiből 1 A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról a 14/1982. (VII. 19.) ÉVM. számú rendelet in­tézkedik. (Magyar Közlöny 44. sz.) A szakmunkásképzésről szó­ló 19S9. évi VI. törvény vég­rehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) Mü. M. számú ren­delet módosításáról a 10/1982. (VII. 21.) MM. számú rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 45. számában talál­nak meg az érdekeltek. A nemzetközi együttműkö­dés rendjéről szóló 10/1976. (Ép. Ért. 23.) ÉVM. számú utasítás módosításáról kiadott 3/1982. ÉVM. számú utasítás az Építésügyi Értesítő 19. szá­mában jelent meg. Az üzemi autóbuszok selej­tezéséről kiadott 7/1982. (VIII. 9.) KPM. számú rendelet .a Magyar Közlöny 48. számában jelent meg. Gyűjtemények kisvállalkozásról, bérletről Törvénykötetek kiadása hez, • környezetükhöz, súlyos megrázkódtatás nélkül nem tudnak attól elszakadni. A tartásra rászorultnak, te­kinthető a szülő akkor is, ha vagyontárgyát korábban el­ajándékozta. Ilyen esetben azonban tüzetesen vizsgálni kell, hogy az ajándékozás óta mennyi idő telt el, s hogy az ajándékozás idején nem kel­lett-e számolni mind a szü­lőnek, mind a megajándéko­zottnak azzal, hogy a szülő a tartásra rövidesen rászorulttá válik. A tartásra kötelezettek egyi­ke részére történt ajándéko­zás esetén gondosan vizsgálni kell, hogy az nem a többi kö­telezett tartási terhének átvál­lalása fejében történt-e. Általában nem szorul gyer­meke eltartására az a szülő, akinek megélhetését tartási vagy öröklési szerződés meg­felelően biztosítja. Ha azonban a tartási szerződés megszűn-'k vagy nem megfelelő mérték­ben fedezi a jogosult tartását, a teljes vagy részleges rászo­rultság megállapítható. Adott esetben tartáskiegé-1 szítésre lehet jogosult az a szülő is, aki szociális intéz­mény gondozottja, ha az in­tézmény által ki nem elégít­hető egyes szükségleteinek fe­dezése személyi körülményeire tekintettel indokoltnak mutat­kozik. A gyermek a tartási kötele­zettség alóli mentesülés cél­jából eredményesen nem hi­vatkozhat arra, hogy a tar­tást igénylő — arra egyébként rászoruló — szülő felróhatóan nem szerzett megélhetését biz­tosító nyugdíjjogosultságot. A szülőtartásra jogosultságnak ugyanis — szemben a háztar­tási tartásra jogosultsággal — nem teltétele, hogy az igénylő a tartásra hibáján kívül szo­ruljon rá. A tartási kötelezettség a törvény szerint akkor hárul a leszármazókra, ha a tartást igénylőnek tartásra kötelezhe­tő házastársa nincs. A szülőtartási kötelezettség tehát elsősorban akkor áll fenn, ha a szülőnek nincs há­zastársa. Fennáll továbbá ak­kor is, ha a különélő vagy a volt házastárs azért nem ké­pes az igénylő eltartására, mert az veszélyeztetné a saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására a tartást igénylővel egy sorban köteles. Ha tehát a különélő vagy volt házastárs által nyújtott tartás (tartáskiegészítés) a szülő megélhetéséhez szükséges ösz- szeget nem éri el, a gyermek­re a tartás kiegészítés ének kö­telezettsége hárul. Ilyen kötelezettség terheli egyébként a gyermeket a rá­szoruló szülővel szemben ak­kor is, ha az együtt él a há­zastársával, közös jövedelmük azonban kettőjük eltartásához nem elégséges. Végül fennáll a szülőtartási kötelezettség akkor is, ha a szülő a tartás­ra csak a házasság felbontá­sát követő öt év eltelte után válik rászorulttá, és nincs olyan különös méltánylást ér­demlő körülmény, amelynél Állampolgár! érdek is Tanácsi iratkezelés A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke módosí­totta a tanácsi szervek ügy­irat-kezelésének szabályairól 1973-ban kiadott előírást. Az új, egységes szöveg, a Taná­csok Közlönyének 5. számában olvasható. Az utasítás meghatározza az ügyiratkezelés fogalmát, rend­szerét, szervezetét és felügyele­tét. Intézkedik arról, hogy egy- egy küldeményt hogyan kel) átvenni, elosztani, felbontani. Meghatározza, miként lehet az iratokat nyilvántartásba ven­ni, mik az iktatás előírásai, mikor alkalmazható gyűjtő­szám, mi a módja az iktatóbé­lyegző, -könyv kezelésének, ho­gyan kell az egyes ügyiratokat szerelni és csatolni egymáshoz. Az utasítás intézkedik arról, hogy az írásbeli ügyintézés­hez, milyen előadói ív hasz­nálandó, hogyan kell egy-egy kiadványt elkészíteni, az ügy­iratokat továbbítani, milyen bejegyzések tehetők az iktató­könyvbe. Részletesen foglalko­zik az iratok mikrofilmre vé­telével, azzal, hogyan, mikor lehet a különböző iratokat se­lejtezni, levéltáraknak átadni. Az új utasítás az ügyirat- kezeléssel kapcsolatos tudni­valók egyértelművé, pontossá tételével jól szolgálja a ta­nácshoz forduló állampolgáro­kat is: ügyeik még egyszerűb­ben, gyorsabban intézhetők. Profilgazdálkodás, a tárgy­körök bővülése jellemző a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó idei kínálatára. Előtérbe ke­rültek például a szervezéssel foglalkozó publikációk. Ami az idei könyvtermést illeti, a ki­adó vezetői elmondták, hogy a tervben szereplő több mint 70 közgazdasági, jogi, szociológiai kötetből éppen három tucatnyi jutott már el az olvasókhoz. A jogi műfajban kis kéziköny­vekbe foglalták a családjogi törvényt, a polgári peres eljá­rást és a kapcsolódó jogszabá­lyokat, s ismét egy vaskos kö­tet a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, ezúttal az 1981-ben alkotott legmaga­sabb szintű jogszabályokból. További fontos művek kerül­nek a boltokba a következő hó­napokban is. Megjelenik egy gyűjtemény a kisvállalkozások­kal, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari bérletekkel kapcsolatos jogszabályokból. A törvénykötetek kis sorozata az államigazgatási eljárási tör­vénnyel bővül. Elkészül a bün­tető eljárás kommentárja, a gazdasági bíráskodás döntvény­tára. Nyomdában van már a vállalati adók kézirata. Ünne­pi kiadvány lesz a politikatu­dományi műfajban a Szovjet­unió létrejöttének 60. évfordu­lójára a Szovjetunió szövetségi alkotmányai dokumentumok­kal, így az 1924., 1936. és 1977. évi alkotmány szövegével és a kapcsolódó legfontosabb állam­jogi rendelkezésekkel. A gyes és a gyermekápolási táppénz Rendellenes szülés esetén Egy fiatalasszony panaszko­dik: „Kisfiam sajnos nyolc hó­napra született, nagyon bete­gen. Szülésem után három hó­nappal a vállalatomtól forma- nyomtatványt kaptam, ame­lyen arról érdeklődtek, igény­be kívánom-e venni a gyest. Én persze rögtön igent vá­laszoltam, hiszen örültem, hogy maradhatok a kisfiam mellett. Amikor már a fizetés nélküli szabadságomat (a gyest) meg­kezdtem, hallottam, hogy né­kem ezzel az újszülött babával nem 140 nap átlagkereset járt volna, hanem egy év. Az isme­rősöm — akit én jól tájéko­zottnak ismerek — állította, hogy a koraszülött gyerekek­nek egyéves korig jár a ter­hességi-gyermekágyi segély, azaz az átlagkereset. Majd folytatja, hogy a kli­nikán, ahol szült, az orvos adott is igazolást, hogy kisfia koraszülött, és javasolja a szü­lési szabadság meghosszabbí­tását. Ezzel az igazolással és a kérelemmel a vállalati SZTK- ügyintézőhöz fordult, de ered­ménytelenül. Hova fordulhatok, hogy sé­relmemet orvosolják? — kér­dezi. Más a táppénzen és más a terhességi-gyermekágyi segé­lyen eltölthető idő. A koraszü­lött gyermekek anyja valóban több terhességi-gyermekágyi segélyre tarthat igényt, mint a rendes szüléssel világra jött babák édesanyja. Amennyiben az anya már a szülés előtt részben igénybe vette a ter­hességi-gyermekágyi segélyt (28 napot engedélyez erre a jogszabály), és rendellenes szü­lése volt (például koraszülés, 2500 grammnál kisebb súlyú gyermek), a segélyezés legfel­jebb 28 nappal meghosszabbít­ható. A szülést követően azon­ban ilyenkor sem lehet 140 napnál hosszabb a segélyezés időtartama. A mi fiatalasszonyunk gyer­meke nemcsak koraszülöttként jött a világra, hanem betegen is. Amennyiben a betegsége a terhességi-gyermekágyi se­gély (a 140 napos szülési se­gély) lejárta után is fennáll úgy valóban a kicsi egyéves koráig korlátlanul élvezhette volna a gyermekápolási táp­pénzt. Ez viszont nem azonos társadalombiztosítási szolgál­tatás a szülési szabadsággal. A nőgyógyász szakorvos így hiába adta annak idején az igazolást a szülési szabadság meghosszabbítására, annak a szülés utáni maximális idő­tartama csak 140 nap lehetett. Viszont a gyermekszakorvos kiírhatja az anyát továbbra is gyermekápolási táppénzre. Per­sze ezt akkor kellett volna kér­nie, amikor még nem kezdte meg a gyes idejét. Ugyanis a gyerek betegsége \miatt most elmehetne gyermekápolási táp­pénzre, de árinak lejárta után már csak a fizetés nélküli sza­badságot élvezhetné, a gyer­mekgondozási segélyt nem fo­lyósítanák. A gyerek betegsége miatt a gyest nem lehet meg­szakítani. Dr. Kertész Éva ■ Vizek partján _ II 0 R GÁS ZBOTTAL egy-egy két-három kilós re­kordpéldányt a gilisztával hor­gászok, vagy a kishalas süllő- zők. Támolygó villantó Apropó, giliszta, kishal... A Viszlói-patakban tavaly óta ti­los az élő csali használata, ki­zárólag műcsalival lehet hor­gászni. Próbálkoznak is pergő villantóval, támolygóval, mű­rovarral, Nympha nevű légy­sorozattal, sőt, még fa-wobler- rel is, és mindegyik eredmé­nyes. Néhány általános tanács annak, aki most kezdi: támoly­gó villantóból a pirosat, vagy sárgás színűt, viszonylag köny- nyűt érdemes használni, ezt folyásirányba dobni vagy so­dortatni, és lassan visszahúzni. Általában a bokrok szélénél várható a kapás. A pergő vil­lantok közül az 1—2—3-as mé­retű MEPS, még inkább az ABU—DROPPEN válik be, eh­hez viszont gyors, legalább 1:5 áttételű peremorsó kell, és fo­lyással szemben kell „felfelé” dobni vele, majd a víznél gyor­sabban visszahúzni. A legna­gyobbakat így fogják. Persze, mindehhez hosszú szárú csizma sem árt, mert a vízben állva pontosabban lehet dobni. Napijegy is kapható Végül egy jogos kérdés tá­volabbi vidékek horgászaitól:' hogyan lehet a Viszlói-patakra jegyet kapni? Nos, a vizet a Tapolcai Bauxitbányász Hor­gászegyesület kezeli, titkára Boros Iván, maga is kitűnő pisátránghorgász, aki szívesen segít a vendégeknek. De kap­ható napijegy az idegenforgal­mi hivatalban és a Bauxit- sporttelepen is, ha valaki Ta­polcán kezdi a kísérletezést. Egyre vigyázni kell: országo­san évente május 1-től szabad a pisztráng horgászata, de mert a Viszlói patak a Balaton víz­rendszeréhez tartozik, ott csak május 21-től, a balatoni általá­nos tilalom feloldásától szabad horgászni! Sz. J. I. Betörés — családi alapon A fiatalkorú R. Árpád gö­döllői lakos tanulni nem sze­retett, iskolába nem járt rend­szeresen, többször bukott. Ké­sőbb munkát vállalt, azonban ez nem volt a kedvére való, több helyen dolgozott, de rö­vid idő után mindenhonnan kilépett. Szüleinek sem foga­dott szót, kimaradozott, csa­vargóit, és lopásokat követett el. Ezért a bíróság 1 év sza­badságvesztésre ítélte. A büntetésből nem tanult, továbbra is csavargóit és most már sorozatban követett el bűncselekményeket. Egyik nap egy fogatos patkoltatta lovát a kovácsnál. Megkérte a fia­talkorú R. Árpádot, segítse lefogni a ló fejét. Amíg a pat- kolás tartott, a fiú kiemelt a kocsis zsebéből 3 ezer 500 fo­rintot. Másik alkalommal Gödöllőn egy tehergépkocsi vezetőfülké­jéből kivette a sofőr irattárcá­ját, melyben 2 ezer 500 forint és különféle okmányok voltak. A pénzt megtartotta, a tárcát, az iratokat eldobta. Ugyancsak Gödöllőn két utcán parkoló személygépkocsit tört fel. Az egyikből 150 forintot, a má­sikból pedig ,100 forintot vett magához. Betört egy lakásba is, ahonnan 8 ezer 500 forint készpénzt vitt magával. Apjá­val közösen februárban a Vil­lanyszerelőipari Vállalat gö­döllői kirendeltségéről eltu­lajdonítottak két darab 44 ezer forint értékű elektromos kapcsolószekrényt. Az egyiket eladták a MÉH-nek, a mási­kat pedig elrejtették. Unoka- testvérével, a fiatalkorú R. János gödöllői lakossal beha­toltak egy szilasligeti lakásba, ahonnan rádiót, valamint hurkát és kolbászt vittek el. A rádiót eladták 300 forintért és a pénzen megosztoztak. Ez év február közepén a fiatal­korúak a szilasligeti HÉV-meg- állónál próbáltak feltörni egy parkoló személygépkocsit. A jármű ablakát betörték, de egy járókelő észrevette és el­zavarta őket, majd nem sok­kal később egyik férfiismerő­sének említést tett az esetről, aki o személyleírás alapján a fiatalok nyomába eredt. A HÉV-en felismerte és elfogta a betörőket, majd átadta a legközelebbi rendőr járőrnek. Mindhárom vádlott a Pest­vidéki Járásbíróság — mint a fiatalkorúak bírósága , előtt felelt tetteiért. A bíróság a fiatalkorú R. Árpádot 1 év és 2 hónap, apját 10 hónap sza­badságvesztésre ítélte, az utóbbi végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú R. Jánost pedig próbára bocsátotta, és pártfo­gói felügyelet alá helyezte. Az ítélet jogerős. O. F. J. A pisztráng rejtelmei Tíz éve még, aki a hazai horgászok közül azt a szót hallotta: „pisztrángozni”, lemondóan legyintett. Hiszen akkor még jószerivel csak a Hámori-tóban, a Szalajka- völgyben volt pisztráng az országban, meg a Séd Veszp­rém feletti szakaszán, és egy-két kisebb bakonyi hegyi patakban. És aki nem tudta, hogyan lehet oda eljutni — nos, az legfeljebb a külföldi horgászmagazinok képeit nézegette, fájó szívvel. Fürkészik a halak korát sak ahhoz, hogy a hatóságok a tengeri halászat idejét, rend­jét, tilalmazását kellő módon elő tudják írni. Ezért tanul­mányozzák különös gonddal a Kaliforniai Halászati Labora­tórium kutatói az otolitokat. Egy gyémántpenge segítségé­vel az otolitokból mikroszkó- pi metszeteket készítenek: a mikroszkóp alatt e szeleteken pontosan megfigyelik a fák évgyűrűire emlékeztető „nö­vekedési gyűrűket”, s ezekből következtetnek az állatok ko­rára. Sebes, szivárványos De jött a csoda, amelyet Ödórögdnek hívtak. A Balato­ni Halgazdaság Ódörögdpusz- tán nagyüzemi pisztrángnevelő telepet létesített, a bakonyi bauxitbányák! állandó hőmér­sékletű karsztvizére ala­puló Viszlói- vagy Kétöles-pa- tak vizét használva fel. És — ha már ott volt a gazdaság — a patakba is kihelyeztek hor­gászcélra pisztrángokat, még­hozzá nemcsak az eddig ismert sebespisztrángot és a hazai vi­szonyokra a múlt század végén akklimatizált szivárványost, hanem pataki szajblingot, és egy gyorsan növő, kanadai szivárványospisztráng-válto- zatot is. Ez utóbbiakból a halgazda­ság anyahalmedencéjében 6—8 kilós példányok is úszkálnak, de a patak horgászható részén is akad minden évben négy kiló feletti is. És aki fogott már akárcsak másfél kilósat is eb­ből a légiakrobatának is kitű­nő halból, az tudja, hogy nem tréfadolog a sebes vízben a bukfencező, minden bokorba bemenekülő jószágokat fárasz­tani ... Újabban pedig terjed a piszt­ráng az országban. Hideg vizű tavakba a Bakony alján, a nyu­gati határ mentén és Borsod­ban is telepítenek belőle, és ott tekintélyesre nő meg. Azt is kutatják a szakemberek, hogy a Bakonyban van-e még ha­sonló patak, ahol meghonosít­ható. A jósvafői csepkőbarlang melletti patakban az őshonos sebespisztráng-állomány nőtt meg. Kár, hogy egy-egy fele­lőtlen v ízszennyezés viszont onnan pusztította ki, ahol ko­rábban volt, mint a Bakony­ban a Sédből, vagy északon az Eger-patakból, bár ez utóbbi­nak Monostorapáti körüli ré­szén azért akad még néhány... A Balatonba is lekerül a ka­landos kedvű szivárványosok- ból egy-egy termetesebb jószág, hol Fonyódnál, hol meg Alsó­örsnél, sőt Akarattyánál fogtak A halak labirintusszervé­ben folyadékba ágyazva fül- kövecskék, otolitok vannak. Ezek az otolitok igen jelentős szerepet játszanak a halak térbeli tájékozódásában. De a tudomány szempontjából is fontosak. Egyes otolitok nö­vekedési csíkjaiból ugyanis következtetni lehet az állatok korára. A halpopulációk tag­jainak kormegállapítása vi­szont nagy jelentőségű, mert következtetni lehet belőle a növekedésre, az elöregedésre, a nemi érettség kifejlődésére. Ezek az adatok pedig fonto-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom