Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

1983. AUGUSZTUS 34.. KEDD Országos találkozó Gödöllőn Hagyományőrző Szeptember 4-én és 5-én hetedik alkalommal rendezik meg a hagyományőrző nép­művészek és táncegyüttesek országos találkozóját. Eddig Veresegyház volt a házigazda, mostantól viszont Gödöllő ad otthont a hazánk legfontosabb néprajzi tájegységeiből és a határainkon túlról érkező kisközösségeknek és egyéni alkotóknak. A gödöllői műve­lődési központban tegnap megtartott sajtótájékoztatón közölték: a résztvevő 17 cso­portot a Népművelési Intézet szakmai irányításával válasz­tották ki. A találkozó az is­merkedésen túl azt a célt szol­gálja, hogy a folklórt eredeti­ben megőrző együttesek min­den évben bemutathassák mű­soraikat egymásnak, és a szakembereknek, s az értéke­lésen véleményt és tanácsot kaphassanak általános és egyéni gondjaikra további munkájukhoz. Gödöllőn elmondták azt is, hogy az idén tovább gazdago­dik a találkozó programja. Első ízben hívják meg a tár­gyi és szellemi népművészet idősebb és fiatalabb meste­reit, akik bemutatókat tarta­nak. A találkozó során arra is lehetőség nyílik, hogy még meg nem jelentetett népzenei felvételeket, meséket játsza­nak át az érdeklődők saját kazettáikra. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a ta­lálkozóra szervezett országos gyűjtésből antikvár néprajzi könyvvásárt rendez. Néprajzi filmeket is vetítenek, s A gyer­mek és környezete címmel fiatal alkotók műveiből nyílik kiállítás a Gödöllői Galériá­ban. Az eseményeket autó­buszkirándulás is színesíti: ennek keretében Galgamácsa, Verseg és Zsámbok népművé­szeit kereshetik fel a kíván­csiak. Megtervezett környezetben 8 " Az Ybl-űí.jas építesz, Herényi József tervezte környezetben áll Kecskeméten a magyar képzőművészet újabb remeke, Széchenyi István bronzszobra, Kiss István Kossuth-dijas szob­rászművész alkotása. A szoboralak előtti asztalon Magyar- ország térképe látható. Kiállítóié rmekből Tisztelni a közönség igényeit Hock Ferenc Dömösön, a mű­velődési házban mutatkozott be régi és új képeivel, llhrig Zsig- mond festményeit a gödi napolt alkalmából a hely; tanács dísz­termében tekintették meg az ér­deklődök. Ivanka Jovanovic ju­goszláv naiv festő kiállítása a szentendrei Művésztelepi Galé­riában augusztus végéig nézhe­tő meg. 5 fi Hock Ferenc ismert festő, mégis felfedezésre vár. Pest megyében még kevésbé isme­rik, mint az országban. Bony- hádon, Kiskunhalason, Szom­bathelyen avatták fel nagymé­retű murális munkáit, legutóbb üvegkompozícióját a Feszi Fri­gyes tervezte Vigadóban, de sa­ját pátriájában ilyen közössé­gi megrendelést eddig nem ka­pott. fedig megérdemelné. A látvány egésze Nemzedékének egyik legszi­gorúbb, s ezért egyik legjobb festője. Erénye, hogy a korsze­rűséget és a hagyományt op­timálisan egyesíti művein: a látvány egésze mindenki szá­mára jelismerhető, a részletek­ben azonban az absztrakció különböző árnyalatai figyelhe­tők meg. Fogalmazási nyelve­zete összetett: törődik a Hock- kép a pillanatnyi közízlés mér­tékével, a holnap igényével, a magyar festészet karakterével, a nemzetközi léptékkel. Min­den igényt tisztel, számbavesz és teljesít. Mindez azonban nem kompromisszum, hanem hiánytalan gazdálkodás képes­ségével, jellemével, szándéká­val és karakterével. Megérdemelné figyelmünket azért is mert hosszú évekig a váci Duna Műhely kiállítására is elküldte képeit, bár mindig az élen haladt, díjakkal akkor sem vették észre. Hock Ferenc arra törekszik, hogy jó és hiánytalan legyen a kép, ez a fő öröme, mégsem jelentheti e valóban példás magatartás azt, hogy ilyen hosszú ideje orszá­gosan is megfeledkezzünk róla. Legfőbb erénye mégis az, hogy Dur.abogdányt festészetté avatta. Nézi az ember a part­szakasz színes lándzsáit, a nyá­ri fákat, a domboldalakra kú­szó gyümölcsöst, az asszony­ként kanyargó Dunát, a gyom- rozott Bánya-hegyet. A Nap vörös tüzében fennakadt háza­kat, füzest, s arra gondol, hogy ez maga a természet itt Viseg- rád előtt, Tahitótfalu után, Kisoroszi mellett, s még vala­mi : művészetté magasított valóság — az alkotó cselekvő festő közreműködésével. Festői élmények Kimagasló Hock Ferenc fes­tői életvitele abból a szempont­ból, hogy a természetben él, igényli ezt a szövetséget az év­szakokkal, a naprakész kap­csolatot fákkal, fövennyel, a hegyi ösvények illatos virágá­val, a felszántott föld friss sza­gával és barnásfekete tónusá­val. Artisztikus édesanyja szem­üveges arca, a Bányász egész alakja, színekben dús környe­zete. Színrendjében csak a fe­kete hiányzik, mert Hock Fe­renc a derű hullámhosszán akar és tud szólni hozzánk ké­peivel. Váci vedutájával ugyan­úgy, mint ráckevei látképével, Dunabogdány tornyával. Köz­vetlen és mély festői tapaszta­latai élményeken alapulnak. Meghúzza az origót, s ehhez a geometrikus vonalhoz, a kép elvéhez tömődnek gömbös mél­tósággal a színes formák, el­rejtve e mértani startot. Egy világban Kiemelkedő Uhrig Zsigmond festői szorgalma és közművelő figyelmessége. Az elmúlt év­Emberi települések jövője Vitafórum, sok barátsággal Szentendrén vasárnap véget ért az interdiszciplináris (a tudományágak kö­zötti kapcsolatok lehetőségeivel foglal­kozó) tudományos diákkör II. nyári egyeteme és az Eszperantó Ifjúsági Vi­lágszervezet közös nemzetközi konfe­renciája, amely az emberi települések jövőjével foglalkozott. Eredményt fölmutatni — Érdekes volt ez a nemzetközi program. Leginkább a személyes talál­kozás élményét nyújtotta nekünk — mondotta Révész Sándor szabadfoglal­kozású szociológus, aki maga is előadó­ja volt a szekcióülésnek. — Hasznos volt, akkor is, ha néhány személyes ta­lálkozás kiábrándítónak bizonyult, azaz az előadók nem igazolták hírnevüket, s akkor, ha helytállóak voltak a'művek alapján meglevő elképzeléseink egy- egy neves, Európa-hírű tudósról. Per­sze, mindaz, ami itt elhangzott, inkább csak elmélet. Jó lenne kiegészíteni konkrét kísérletek tapasztalataival, a munkafolyamat fázisainak ismertetésé­vé!. De ez még a jövő feladata lesz, hiszen a közösségi kísérleti lakótelep létrehozása csak a következő fővárosi lakásépítési programban szerepel majd. — Kétféle típusú előadást hallottunk. Az egyik a show-jellegű volt, amely kifejezetten a kérdezőnek volt érdekes, és a kapcsolatteremtést szolgálta, kü­lönösebben újat nem adott. Ilyen volt Aronsoné. Kellemes csalódást okozott viszont Meggyesi Tamás városépítész, aki számos új, érdekes, izgalmas témát vetett fel — kapcsolódott a beszélgetés­be Kelen András, az Ybl Miklós Építő­ipari Főiskola tanársegédje. — Vissza­térve arra, amit Révész Sándor mon­dott. mindössze két éve elfogadott nyil­vánosság az ITDK, s még legalább 10 év kell ahhoz, hogy konkrét eredményt tudjon felmutatni. Mozaik rendszerű oktatás Gyülekezik a közönség a városi ta­nács dísztermében. Míg az előadóra várunk, két frissen végzett tanárnő, Bajcsi Cecília és Lénárt Ágota arról beszélnek, hogy ők másként látják mindezt. — Nagyon jó volt az Aronson-elő- adás. Még a tanítás során is hasznosí­tani tudjuk — vallották egybehangzó­an. — Beszélt a mozaikrendszerű ok­tatásról, ami annyit jelent, hogy egy- egy témát annyi felé kell osztani, ahány gyerek van egy osztályban. Így a tan­anyagot csak akkor tudják a gyerekek megtanulni, ha figyelnek egymás elő­adására. A külföldiekkel folytatott beszélge­téshez két eszperantótolmácsom is akadt. Az egyik Dandási Dzsamal liba­noni fiatalember, aki Magyarországon végezte el az Egészségügyi Főiskolát és az itt eltöltött négy és fél év alatt kez­dett el eszperantót tanulni. Tagja a Ma­gyar Eszperantó Szövetségnek is. — Sok eszperantórendezvényen jár­tam már szerte a világon — meséli tö­kéletes magyarsággal. — Ide is azért jöttem, hogy a régi barátokkal talál- kozhassam, s még továbbiakat szerez­hessek melléjük. A várpalotai Kerekes Andrea most megy a gimnázium IV. osztályába, s egy év alatt tanult meg eszperantóul. A nyelv gyakorlása és a barátok miatt jött, és kellemes meglepetésként érte, hogy milyen érdekes előadásokat hall­hatott. Ezen a nyáron már másodszor járt Szentendrén, mert júliusban részt vett egy építőtábor munkájában is. Jövőre is találkoznak A szakállas Martin Haase az NSZK- ból érkezett, ahol általános nyelvésze­tet tanul A környezetvédelem olyan téma számára, amiért a világban min­denfelé képes elutazni, s már számos ilyen szemináriumot hallgatott meg. — Nagyon sűrű ez a program — ma­gyarázza. — Az előadások nagyon tet­szettek, kár, hogy közvetlenül utánuk nem lehetett az előadókkal megvitatni a témát. Különösen izgalmas volt a kí­sérleti lakóteleppel kapcsolatos anyag. Yves Scheffer orvostanhallgató Fran­ciaországban. A pszichológia mellett a Elliot Aronson a diákok gyűrűjében Erdősi Ágnes lelvétele környezetvédelem a hobbija. A témá­kat ő is nagyon érdekesnek találta. Hibául azt rótta föl, hogy nem lehetett fordításban jól visszaadni az előadáso­kat. Az angol- vagy az eszperantótol­mács mindig egy beugró volt. — Nagyon tetszett viszont az a csen­des kisvárosi légkör, a hangulatos bel­város, amely megérkezésünkkor foga­dott bennünket Szentendrén — mondja mosolyogva. — Nagyon jól választották meg a konferencia helyét és a szállá­sunkat is, amely közel volt a .-entrum- hoz, de mégsem bizonyult zajosnak, le­hetett pihenni is. Valamennyiünk szá­mára nagy élményt jelentett a sok mú­zeum, s közülük is kiemelkedett a Ko­vács Margit-gyűjtemény. Beszélgetőpartnereink már türelmet­lenek, mert a teremben Aronson, a ne­ves szociálpszichológus, válaszol az Eu­rópa számos országából érkezett diákok záporozó kérdéseire. Búcsúzóul még visszaszólnak, hogy jövőre is eljönnek, mert megszerették az országot, és kü­lönben is, itt rendezik meg az eszpe- rantisták világkongresszusát. Körmendi Zsuzsa tizedben képek egész sorát ado­mányozta Gödön és Dunake­szin oktatási és egészségügyi intézményeknek. Fáradhatat­lan odaadással festi képeit külső és belső utazásairól, amit helyváltoztatásnak és gondolkodásnak nevezhetünk. Ismertek hollandiai, bulgáriai, jugoszláviai tematikájú akva- relljei és olajképei. Ezúttal Gödről vall. Hallatlanul követ­kezetes és mély a kapcsolata a gödi képpel, folyóparttal és kü­lönösen a kertekkel, melyek­nek színes növényvilágát, azok bensőségét hűen és szeretettel fejezi ki. Ivanka Jovanovic naiv festő látomásai más műfajt képvi­selnek. mint amit profi festé­szetnek ítélünk. Különbözik a galgamácsai Vankóné Dudás Juli és Balázs János műveitől is. Pontosabban: komoly elté­rés van szemléletben a magyar és a jugoszláv naiv festők kö­zött. Egy azonban bizonyos: mindenütt a világon nagy a sikerük, igényli a közönség ezt a merész eredetiséget. Található itt minden, amit az élet produkál és a képzelet kitalál. Ami különös: a nagyon erős színkezelés. Ezzel a látás­móddal örökíti meg a kakas­viadalt és a nyári dinnyeevést, napraforgótáblát, szántást, ara­tást, a vásár forgatagát. Kár, hogy A szerbség költözése Szentendrére című alkotása — nem az ő hibájából — nem ér­kezett meg Szentendrére. Az a mű. melyet itt már temati­kájánál fogva is legjobban vár­tunk. Losonci Miklós Évadnyitó társulati ülések Hétfőn évadnyitó társulati ülést tartottak hét budapesti és három vidéki színházban A Nemzeti Színház ülésén Tóth Dezső művelődési minisz­terhelyettes is felszólalt. A Nemzeti Színház legyen való­ban az. ami — legyen a nem­zet színháza — hangsúlyozta. A Nemzeti Színházon kívül évadnyitó társulati ülést tar- t ‘tak hétfőn a József Attila Színházban, a Katona József Színházban, a Népszínházban, a Radnóti Miklós Színpadon, a Budapesti Gyermekszínházban, a Mikroszkóp Színpadon, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Szabadtéri múzeumok Szentendre ad majd otthont Szeptember 5—11. között hazánkban tartja tizedik, ju­bileumi kongresszusát az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége. A kongresszusnak elsősorban Szentendre, vala­mint több más vidéki város ad otthont. Hazánkban az 1960-as évek végén kezdtek először szabad­téri múzeumot építeni. Az első és egyedüli, amely ma már teljesen elkészült, a zala­egerszegi. A külön területre telepített falumúzeum a ter­mészetes környezetben igazi, élő faluvá vált. A többi tele­pített falusi épületegyüttes, mint például a szentendrei, a szombathelyi, a nyíregyháza­sóstói és a szennai még to­vább épül. A szakemberek szerint a hazai néprajzi kutatásokban, a falumúzeumok megvalósítá­sában elért eredmények elis­merését is jelzi, hogy hazánk­ban rendezik meg a kong­resszust.-FIGYELŐ Illyés. Lévén — szelíden fogalmazva is — sivatagi la­posságé a pénteki, a szomba­ti és a vasárnapi televíziós műsor, így hát a toronyma­gasnál is magasabban emelke­dett ki belőle az a beszélgetés, amelyet Domokos Mátyás foly­tatott Illyés Gyulával, abból az alkalomból, hogy nemzeti köl­tészetünk legnagyobb élő alakja hamarosan nyolcvana­dik születésnapját ünnepli. Igaz, a jeles eseményre majd csak november másodikán ke­rül sor, de valahogy tényleg úgy illett, hogy államalapítá­sunk, alkotmányunk és az új kenyér ünnepe táján szóljon ő, amikor a magyarság törté­nelméről. jelenéről, jövőjéről a legnagyobb felelősséggel megfogalmazott mondatok szoktak elhangzani. Arra sincs elegendő hely, hogy csupán jelezzük, mi min­dent tartott szükségesnek el­mondani Illyés a legnagyobb nyilvánosság előtt. Két főbb gondolatsorát azonban föltét­lenül ki kell emelnünk itt is. Az egyik egy régi. kedves hasonlatához kapcsolódott, amely arra figyelmeztet, hogy a rómaiak kétkerekű harci szekere csak akkor futott jól, ha mindkét kerék egyforma igyekezettel nyelte a távolsá­got. A költő a magyar szelle­mi élet szekerének két kere­két a politikában és a költé­szetben jelölte meg, s úgy lát­ja, hogy annyi billegés, fals járás után végre ez is, az is egy ütemre jár a maga ke­rékvágásában. Együttesen fe­lelnek meg külön céljaiknak Ez nagy dolog, történelmi dia­dal. A másik fontos fölvetése az egyetemes magyarságra vo­natkozott. Egészen pontosan arra, hogy akik magyarul ír­nak. szólnak, azoknak nem annyira a földrajzi határokra kell figyelemmel lenniük, ha­nem sokkal inkább arra a? összesen tizenötmilliónyi em­bertömegre, amely nyelvün­ket anyanyelvként használja, szereti, s lehetőségei szerint műveli. Pest megye. A műsorszer­kesztés véletlene úgy hozta hogy a vasárnap esti Hét há­romszor is Pest megyét idéz­te — három egészen különbö*-'"' ző téma kapcsán, s legelőbb egyetértést, másodjára hüm- mögést, harmadszorra pedig értetlenséget keltve. Amivel nemigen lehet vi­tázni, az az, hogy a Soroksá- ri-Duna-ág úszólápos szakasza védelmet érdemel. Hallhat­tuk is, láttuk is. miszerint ott egy közép-európai érdekessé- gű természeti képződményt készül elpusztítani az oda­irányított kotrási anyag — szakszerűen mondva: a zagy —, amely hordalék máris ala­posan elcsúfította a Sziget- szentmiklós környéki tájat. Szerencsére azonban még nem annyira, hogy végképp eltűnjön onnan a vidra, a bú- bosvöcsök meg számos más állatritkaság, hogy a szintén értékes növényeket ne is em­lítsük. Ha a huszonnegyedik óra legutolsó perceiben is, de az óvásra érdemes 65 hektár­ból 62 hektárt védetté fog­nak nyilvánítani, s ha ez megtörténik, nyilván olyan rendszabályok lépnek életbe, amelyek képletesen és valósá­gosan is gátat emelnek annak a csövekből feláramló zagy­nak, Jobb későn, mint soha! A pomázi munkaterápiás intézet házi kiállításáról szóló képsort már vegyesebb érzel­mekkel szemlélhette a tűnő­désre hajlamos néző. Mégpe­dig azért, mert szükségsze­rűén eszébe juthatott, hogy jó. jó. a gyógyult alkoholis­táknak kétségkívül nagy si­kerélmény e tárlaton való szereplés, úgy is. mint képző- művészeti tehetségük igazolá­sa, dehát a kiállítás bezár, az ambíció viszont megmarad, és arra. hogy a bemutatkozott festők, szobrászok később is éhezhessék a publikum érdek­lődését. nem sok lehetőség kí­nálkozik. Mintázni, pingálni, az olyasmi, hogy ahhoz — ha tényleg érdemi tevékenység­nek szánják — rendszeres és élénk visszhang kell: amúgy jobbára csak szalmalángos időtöltés. hétvégi, víkendi hobbi. Vagy csak a laikus gondolkodás, a gyógyító mes­terfogások nem ismerése mondatja mindez! ? Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom