Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

A meghenerés örök folyamat Népművelők a Duna bal partján Nem tanköteles diákok A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 18., SZERDA Munkaverseny Ahol nyáron sincs holt idény Takarékosság, minőség, export Ballagnak a nyolcadik osz­tályosok, a*, középiskolások, mint akik lezártak egy korsza­kot, s nemcsak egymástól, ha­nem a könyvektől az iskolapa­doktól is köszönnek. Pedig ez csak formális. Mert, ha nem is ugyanabban az iskolapadban és tanteremben, de máshol to­vább folytatódik a megszer­zett alapokra épülő ismeret- gyarapítás, ha nem iskolai ke­retek között, akkor másként. Mert korunk jellemzője az is, hogy örök diákoknak kell len­nünk, a könyv mindennapos segédeszközünkké válik. Nsm könnyű pálya A népművelők dolga, hogy az adott közösségekben és te­lepüléseken feltérképezzék, melyek a legfontosabb ismere­tek és információk, amiket az ott élők és dolgozók nem nél­külözhetnek munkájukban, mindennapi életükben, ök döntenek a közvetítés, a meg­szervezés formáiról is és amit lehet, finom tapintattal, szóra­koztató formában nyújtanak át, úgy, hogy közben szó sem esik a tanulásról. Mert a felnőtt ember két dolgot nem szeret. Azt, hogy úgy érzi, nevelik, s napi fára­dozásai után családi gondjai mellett szívesen keres magá­nak könnyed elfoglaltságot a szabad idejében. A népművelők dolga a fi­gyelem és az igények ébreszt- getése, s mintegy a rábeszélés tudománya is az övék, amivel legyőzik bennünk a tartózko­dást, kedvet ébresztenek a művelődés iránt. Nem könnyű foglalkozás ez, korunk új hi­vatása, melynek művelőit a pedagógusok népes táborába sorolják, s a szó tágabb értel­mében azok is. Csakhogy diákjaik nem tan­kötelesek. Nem ülnek be reg­gel 8-kor a tanterembe, a tan­tervet sem készíti helyettük a minisztérium. Munkájuk jó­részt este zajlik. A szervezés, a vezetés, a szociológia tudomá­nyában éppúgy jártasaknak kell lenniük, mint a felnőttpe­dagógia. vagy ahogy nevezni szokás az andragógia területén. Nem könnyű hivatás ez, a társadalmi szükségletek miatt magas a követelmény, ezért nem csoda, hogy sok a szemé­lyi változás az intézmények­ben. Pedig a közművelődés személyi feltétele, a jó nép­művelő éppoly fontos, vagy még fontosabb, mint a tárgyi alapfeltételek megteremtése. Mit, kinsk, hogyan? E viszonylag hosszú beveze­tő szükséges ahhoz, hogy né­hány pillantást vethessünk a váci járás és a város közmű­velődésének személyi feltéte­leire, s tegyük ezt azoknak a megállapításoknak az alapján, melyek a két közigazgatási te­rület pártbizottságainak vég­rehajtó bizottsági ülésein ösz- szegződtek az első félévben. A váci járásban 21 művelő­dési ház, 10 klubkönyvtár, 7 önálló és 35 egyéb közművelő­dési könyvtár fölött gyakorol­nak felügyeletet a helyi taná­csok. A statisztika szerint ezekben az intézményekben a tavalyi év végéig 45 szakalkal­mazottat foglalkoztattak, kö­zülük 22 volt vezető beosztású, 6 állás betöltetlenül maradt az év végéig. Valamennyi köz­ségben van tehát már főállású népművelő, s a korábbi állapo­tokhoz képest ez haladás. Más a helyzet viszont, ha a rátermettség és képzettség ol­daláról vizsgáljuk a helyzetet, s azt tapasztaljuk, hogy a hir­detésekre még szolgálati laká­sok kiutalása mellett is alig akad szakképzett jelentkező. A szakképzettek hiánya fő­leg a kis községekben okoz gondot. Örbottyánban, Vámos- mikolán, Váchartyánban, Ke­mencén, Szokolyán az első fél­évben csak a szakemberek stá­tusza volt meg a tanácsoknál, de nem akadt aki betöltse. Sok egyéb mellett ez a körül­mény játszott döntő szerepet abban, hogy a járás vezetői kénytelenek voltak megállapí­tani: Nincsennek megfelelően feltárva a helyi hagyományok, a művelődési szokások, az újabb igények. Ezt persze már a tagadhatatlanul fontos ered­mények további javításának igénye mondhatja. Nem kis kritikával szólnak például arról, hogy a szakkö­rök, kiscsoportok, az elmé­lyült műhelymunka szervezése mellett, gyakran több a becsü­letük a kevesebb hatást elérő, látványos, nem ritkán drága programoknak, a nem elég tar­talmas műsoroknak. Lassan fejlődik a tartalmi munka irá­nyításának gyakorlata, a he­lyes értékítélet kialakítása a tanácsokon is — állapítják meg. A város funkciójából is kö­vetkezik, hogy Vácott jobb a szakemberellátottság, sőt a létszám fejlődése dinamikus­nak is mondható, hiszen a művelődési központban, a vá­rosi és járási könyvtárban, a hat nagyüzemben, a város kul­turális intézményeiben, ma már 77 közművelődési szakem­bert alkalmaznak. Helyük a közéletben Mellettük 53 technikai dolgo­zó vállalja át a műszaki, ügy­intézői terheket. Ez jelentős szellemi erő, még akkor is, ha a feladatok intézményenként elkülönülnek, és az irányítás is differenciált. Mindössze 10 szakalkalmazottnak nincs meg a munkaköréhez szükséges szakképesítése, ők most foly­tatják tanulmányaikat. A fluk­A Népszabadság fényképes tudósítást közölt a fejlődő Vácról, megemlítve a közeljö­vőben átadásra tervezett új létesítményeket. A Magyarország kissé meg­késve megemlékezett a 62 éves korában Vácott elhunyt Ágh Bíró Béla iskolaigazgatóról, akinek több cikke jelent meg a hetilapban. A Magyar Ifjúság érdekes A családi események megün­neplése visszanyúlik az emberi kultúra kezdeteire. Ezek az ün­nepségek különböző népszoká­sok, szertartások formájában fennmaradtak napjainkig. A szocialista társadalom folya­matosan alakítja, tanítja em­bereit az új érzésekre és ezál­tal új igények is alakulnak ki. Egy-egy családi ünnepség visszahat élményével az em­berek gondolkodására, érzel­mi hatásain át befolyást gya­korol világnézetünkre és ké­sőbbi tudatos cselekedeteink­re. Vácott tíz évvel ezelőtt hív­ták életre a Családi Ünnepe­ket Rendező Irodát. A kezdeti bizonytalanságok után ma már mind többen veszik igénybe színvonalas szolgáltatásait. A tanácsháza épületének emele­tén berendezett díszteremben több száz házasságot kötöttek, s több ezer névadót tartottak 1972 óta. A temetések színvo­nala is emelkedik, sokszor más helységekből — Sződliget, Nagymaros, Verőcemaros — kérik a váci iroda munkatár­sainak a segítségét. Ez az év döntő fordulatot hoz a váci CSŰRI munkájá­ban. A Köztársaság úti volt Pannónia épület egyik részé­ben önálló területet kapnak. Az iroda munkatársai megfe­lelő körülmények között tár­gyalhatnak az ügyfelekkel. A. díszterem — mint mondják — szebb lesz a jelenleginél is. Az épület előtt megoldják a gép­kocsik parkírozását s a te­metkezési intézet szemközti irodája gyorsítja az ügyinté­zést a gyászolók nehéz órái­ban. A váciak munkáját figyelik, értékelik a város határán túl is. Az elvi irányítást gyakor­ló Népművelési Intézet tanács­adó testületébe beválasztották legutóbb István Kálmánnét, a CSŰRI váci vezetőjét is. A szentendrei névadó-bemu- ‘tató után szeptember 30-án Váera látogatnak a Pest me­tuáció néven emlegetett jelen­ség azonban itt sem ismeret­len. Néhol előfordul a ráter­mettség hiánya, olykor pedig a népművelők közérzete lát­szik a gondok eredőjének. Mit kell tenni, hogy lehet feloldani az ellentmondásokat? A váci járásban a képesítet­tek arányát igyekeznek javíta­ni, az irányítás színvonalát emelni, s ami sok gond forrá­sának látszott eddig: az élet- és munkakörülményekre szán­dékoznak több gondot fordíta­ni, ennek egyik legdöntőbb mozzanataként a szakembe­rek letelepítésével is. Lényegében azonos törekvé­sek ezek a városban élők és dolgozók érdekében tett, és sorra kerülő intézkedésekkel, ahol szintén kevés a népműve­lőknek adott lakások száma. Segítik a továbbtanulókat, új­já szervezik a közművelődés­ben dolgozó fiatalok KISZ- szervezetét, amely sokat tehet a politikai képzés és annak ér­dekében is, hogy a meglévő szellemi erő a lakóterület tár­sadalmi-politikai életében is kamatozzék. A népművelők ma még hiá­nyoznak a közéletből, nem töltenek be tisztségeket a tár­sadalmi szervezetek vezetősé­geiben. Pedig ez a munka — sportnyelven szólva, a kiegé­szítő —, hasznukra válna, ta­pasztalataikat gyarapítaná. K. T. I. interjút közölt dr. Katona Sán­dor fehérgyarmati orvossal, aki közúti gázolás miatt bünteté­sének egy részét a váci fegy- házban töltötte. A Dolgozók Lapja (Komá­rom) azt fejtegeti Hol ér véget a Dunakanyar című cikkében, hogy a folyó hajlatában levő városokat jobban érdekeltté kellene tenni az idegenforga­lom fellendítésében. gyei és más társirodák munka­társai és megnézik az itt ren­dezett minta-házasságkötést. A szertartások forgatókönyveinek írására kiadott pályázati felhí­vást megküldték Vácnak is. Várják pedagógusaink, kul­turális munkásaink jelentkezé­sét. A pályázat célja: az ese­mények — névadók, házasság- kötések, gyászszertartások — színvonalának további emelé­se, s a helyi népi hagyomá­nyok beépítése, felhasználása a családi események megünnep­lésébe. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat budapesti központjá­ba kérették Kalocsay Ferencet, a váci Kultúr Filmszínház nyugdíjas üzemvezetőjét. Az igazgatóság elismerő levelét és pénzjutalmat nyújtottak át ne­ki abból az alkalomból, hogy fél évszázaddal ezelőtt kezdte meg' sokoldalú népművelő munkáját s ma is aktív tagja a mozisok nagy családjának. ★ A művelődési központ alkal­mi pénztárában ül minden pénteken és szombaton délután Kalocsay Ferenc. Nem tud meglenni mozi nélkül, s ma is szívesen tesz eleget a kétnapos pénztárosi megbízatásnak. Jönnek jegyért az aznapi, a másnapi előadásra. Jó filmeket vetítenek — ilyenkor nincsen moziválság. Közben felidézi a kezdet éveit, az indulást. Édesapja asztalos volt s ja­vította a régi Városi Mozi szék­sorait. Így került gyerekfejjel először a nézőtérre, be-belopa- kodott a gépházba is. Akkor már tudta: a filmvetítés döntő Bár nyár van, sokan töltik szabadságukat a vízpar­tok mentán, a munkaverseny- mozgalom számára mégsem holt szezon ez az időszak. Bocz- kó Tibornéval, a Váci Kötött­árugyár munkaverseny-felelő- sével, az elmúlt félév mérlegé­ről beszélgettünk. — Januárban irányelveket készítettünk a szocialista bri­gádok részre az 1982. évi mun­kaverseny vállalásaikhoz. Eb­ben üzemrészenként lebontva konkrétan megfogalmaztuk azokat az elvárásokat, melye­ket a VI. ötéves terv vállalati évi feladatai szükségessé tesz­nek. Ennek mellékleteként sze­repelt a művelődési ajánlás. A felhívásnak 95 brigád tett ele­get. Ésszerűen — Az irányelvek általános célkitűzései között ésszerű ta­karékosság, a minőség biztosí­tása és fokozott javítása, a kö­telezettségek előírás szerinti teljesítése, a nem rubel vi- szonylatú export eredményes­ségének, volumenének emelé­se, az önköltség csökkentése szerepelt. — Ezeken kívül megfogal­mazódott a termelékenység nö­velése. a fajlagos anyagfelhasz­nálás csökkenése, a racionális hulladékgazdálkodás, az ener­gia- és vízgazdálkodás javítása, a balesetből kiesett munka­napok számának csökkenése és a társadalmi munkák vállalá­sa. — Az eddigi adatok és ta­pasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos területen az elmúlt év hasonló időszakához és a tervhez képest javulás, ered­ményesség, más területen még lemaradás tapasztalható. Így eredményes volt a nem rubel viszonylatú export, az előírt minőségben határidőre telje­sült. Javult a termelékenység, a tervhez és a bázishoz viszo­nyítva kedvezően alakult a szerepet játszik majd az ő éle­tében is. Négy évig volt tekercselő a Városiban, egy évig a Kúria épületében vetített, gyakorolta a gépkezelés, -javítás csínját- bínját. Sokszor kerékpárra ült, a fővárosba hajtott s egy-egy nagyobb mozi gépházban egé­szítette ki azt a tudást, amit kevésnek tartott, hogy teljesen helyt tudjon állni. ★ 1932-ben került a Kultúr Filmszínházhoz, s innen szá­mították az 50 éves jubileumot is. Vetített néma filmet, de ta­núja volt Vácott, amikor az emberek izgatottan nézték a híradókból összeállított első hangos filmet, a harmincas évek technikai csodáját. Azu­tán megszínesedtek a filmsza­lagok, a vetítővászon szélesebb lett, s ő mindig lépést tartott a fejlődéssel. Nemcsak a mozi munkatár­sa volt. Az épülettömbben helyft kaptak az öntevékeny színjátszók, sokszor segítette a díszletek technikai összeállítá­nyereség. A hulladékgazdálko­dásban is eredmények szület­tek. különösen megmutatkozik ez a szabászati hulladék meg­takarításánál. Az 1981. I. fél­évéhez viszonyítva 21,3 száza­lékkal csökkent a kelmeterme­lésre felhasznált energia. Iskola, bölcsőde Az üzemi balesetek követ­keztében kiesett munkaórák száma is kedvezőbben alakult az elmúlt évhez viszonyítva: 180 napról 129 napra csökkent. Összességében nézve elsősor­ban az útibalesetek miatt ma­gas még mindig a balesetek száma. — A szocialista brigádok eb­ben a félévben 11 ezer 418 óra társadalmi munkát végeztek. Ennek főbb területei: az egy üzem — egy iskola (Sztáron Sándor Gimnázium. Árpád úti Általános Iskola, Báthori úti Általános Iskola) mozgalom, itt 940 órát; a saját óvoda és az új, nemrég átadott bölcsőde részére 498 órát; a vállalati klub építésére, melyet szintén ebben a félévben adtak át. 834 órát, a termelést segítő akció keretében, az exportok határ­idejének teljesítésére 987 órát teljesítettek a brigádok. Külön kell szólnunk a kommunista műszakról, ahol a részvételi arány 82 százalékos volt. — A kulturális vállalások el­sősorban a vállalati szakmai oktatáshoz, és a közművelődés­hez kapcsolódtak. Nagy érdek­lődés kísérte tavasszal a Palo­tai Borissal szervezett író— olvasó találkozót. Az írónő másodszor járt gyárunkban és népszerűségét mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy a könyv­tárban ritkán lehet bent talál­ni egy-egy művét. — A négy textilgyár között megtartott szakmai—politi­kai vetélkedőn az I. helyezést o Komócsin brigád, a IV. he­lyezést a Martos Flóra brigád­ból alakult csapat érte el. Si­keresek a kirándulások. Pél­dául legutóbb a kötődé két bri­gádja kétnapos kiránduláson sát, ötletes világítást biztosított a felvonásokhoz, megoldotta a zenekar elhelyezését. Kevesen tudják, hogy a Kultúrban le­vő váci színpad az akkori vi­déki színpadok közül a legkor­szerűbb volt, s megfelelő adott­ságokat biztosított fővárosi színházak, később a Gördülő Opera vendégjátékához is. Lelkes szervező volt. örült, ha a diákok százait bevitte a nézőtérre. A Déryné Színház előadásai máshol félházzal mentek, ő Vácott mindig telt házat biztosított az előadások­nak. Most is arról beszél, hogy nemrégen a Dekameron című Pasolini-film 60 ezer forint bevételt jelentett Vácott. Ki kell menni az emberek közé, üzemekbe, hivatalokba, isko­lákba. Ezzel egyetért Rakon- czay László, a mozi mai veze­tője is, aki szintén lelkes szer­vező. Ezért olvastuk legutóbb Vác nevét az élmezőnyben a megyei statisztikákban. Feri bácsi régi filmkockákat mutat: a Ben Búr néma vál­tozatában, a Zoro—Huru ko­járt Pécs—Harkány—Siklós út­vonalon. A közeljövőben zalai túráról is beszámolhatunk. Dicsérendő brigádok — A nyár elején készült el a brigádok részére egy felhí­vás. Munkavédelmi vetélkedő indul. Az első fordulóban gyár­egységi elődöntőkre kerül sor, a másodikban bonyolítjuk le a vállalati döntőt. A sportban az MHSZ lövész- és ügyességi ver­senyeket, a senior asztalitenisz­versenyt és a kispályás labda­rúgó-bajnokságokat említhe­tem. — Az elmúlt félév teljesít­ményei alapján több brigád ne­vét is ki kell emelnünk. A var­rodai Kossuth brigád az Árpád úti Általános Iskola részére egyenruhavarrást vállalt, a Semmelweis brigád az új böl­csőde feldíszítésében jeleske­dett, a Makarenko brigád a bölcsődei udvar kialakításában és az óvodai udvar takarítási munkálataiban, a Dobó Katica brigád a vállalati klub meg­épülése utáni rendezésben, ta­karításban végzett kiemelkedő társadalmi munkát. Ahogy di­cséret illeti az Építők brigádot, hogy tenniakarásukkal előse­gítették az új vállalati böl­csőde idejében való átadását. Székelyhídi Ferenc Strandlátogatók Az elmúlt három hónap alatt örvendetesen javult a váci strand látogatóinak száma. A közkedvelt fürdőhelyen 64 ezer 557 vendég lubickolt. Hazai és külföldi turisták egyaránt fel­keresték. r Értesítés Az ÉDÁSZ váci kirendelt­sége értesíti Vác város fogyasz­tóit, hogy az augusztus 20-i pénteki ünnepnap helyett 18-án szerdán 14 és 17 óra kö­zött lehet a villanyszámlákat kiegyenlíteni az ÉDÁSZ váci központjában. mikuspár műsoraiból. Meg­őrizte fél évszázadon át eze­ket a muzeális celluloid sza­lagokat. Akkor volt jó, ha százszor vetíthettek egy-egy te­kercset. Ma 4—500 előadást is kibírnak a robbanás- és tűz- mentes filmtekercsek. ★ Vasárnapjait, ünnepek estéit is feláldozta, hogy mások szó­rakozhassanak. Kapott érte er­kölcsi elismerést. Volt élmun­kás, őrzi a Szocialista Kultú­ráért kitüntetést, az elismerő sorokat, okleveleket. Felvillan­nak előtte a felszabadulás utá­ni első váci filmvetítések, A párttitkár című szovjet film. S arról beszél, hogy nyugdíjba menése előtti évben 222 ezer 600 jegyet adtak el a váci mo­ziban, vagyis a város minden lakója hétszer ment moziba egy év alatt. Ez fölötte volt az országos átlagnak. Ma sincsen probléma, ha jó a film, ha tö­kéletes a vetítés. A gépházban alig hallhatóan zúgnak a modern NEO 4-es csehszlovák filmvetítő gépek. Két fiatal gépész cseréli a te­kercseket. Kalocsay Ferenc is arra büszke, hogy majdnem tíz fiatalt nevelt a moziszakmá­nak ... Papp Rezső . ISSN 01S3-2739 (Váci Hírlap) Vác a hazai lapokban A tizedik évforduló Minta — házasságra Beszélnek a filmkockák A némától a szélesvásznúig Félszázados munka jutalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom