Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

4 1982. AUGUSZTUS 15., VASÄRNAP Kiváló szaktudósok előadásait hallgatják A SZÖVOSZ és a Pest megyei MÉSZÖV meghívására Bu­dapestre érkezett a Londoni Fogyasztási Szövetkezetek gyer­mekkórusa. Az ifjú énekesek első fellépése a váci Pokolsziget úttörőtáborában volt. Az énekkar augusztus 24-ig tartózkodik hazánkban, s ez ideig több helyütt vendégszerepeinek. Képünkön: a fiatal kórus tagjai meglátogatták a Fóti Gyer­mekvárost. Roberto Benzi vezényletével Beethoven-koncert Az idei Beethoven-hangver- senyévad befejező koncertjére került sor szombaton Marton- vásáron, az MTA kutatóinté­zetének parkjában. A záró- hangversenyen a IX. szimfónia és a Coriolan-nyitány csendült fel az Állami Hangversenyze­nekar és a kjagyar Állami Ope­raház szólistáinak előadásában. Közreműködött a debreceni Kodály-kórus. A nagy sikerű hangversenyt a francia Rober­to Benzi vezényelte. Szentendre gyönyörű város — ezt mindenki tudja. Éppen ezért egész nyáron át hemzseg a turistáktól, akik méltán gyö­nyörködhetnek a műemlékek­ben, múzeumokban. Azt vi­szont már jóval kevesebben sejtik, hogy a város környéke is nagyon szép, hogy kirándu­lóhelyei számos természeti szépségben gazdagok. A csör­gedező Bükkös-patak mentén mi is kedvünkre tudtunk vol­na sétálgatni, ha nem a tábo­rozó diákokat keressük éppen. Ma és holnap A tűző napsütésben kelle­mes hűs levegő volt az erdő fái között, s mi úttalan utakon bóklászva, a nagy csendben a fülünkre hagyatkozva keres­géltük az itt dolgozókat. Egy­két hétig tartó tudományos diákköri konferencia résztve­vői tevékenykednek ezen a környéken, s munkával terem­tik meg az ellátásukhoz szük­séges költségeket. A Bükkös­patak közelében levő turista­utat hozzák rendbe, két kilo­méteres szakaszon, valamint magát a patak medrét tiszto­gatják. Vagy kétórás bolyongás, s egy majdnem bokaficam árán sikerült megtalálni a fiatalok egy csoportját. Hárman közü­lük Győrből érkeztek. Barcsik Agotc. a Révay Miklós Gim­názium második osztályt vég­zett tanulója, testvére Géza most kezdi a kirakatrendezői szakmunkásképzőt. Savanyú Éva pedig az egészségügyi fő-' iskola elsőéves gyógytornász hallgatója lesz. Mindhárman a nyíregyházi eszperantó kong­resszuson tudták meg, hogy Szentendrén rendezik az Esz- perantista Ifjúsági Világ- szervezet Emberi telepü­lések ma és holnap című kon­ferenciáját, a II. ITDK önfenn­tartó nyári egyetemmel közö­sen. A budapesti Tanárképző Fő­iskola két most végzett hall­gatója Bajcsi Cecília és Lé- nárt Ágota a főiskolán a filozó­fiatanártól hallottak erről a lehetőségről. — Esténként járjuk Szent­endre házait és szociológiai felmérést készítünk a lakos­sággal. Bár nem minden kér­déssel értünk egyet ami a kér­■ R A DIÓ FIGYELŐ Nem könnyű munka a kapálás — hát még ilyen melegben! dőíven szerepel, ügy gondol­juk, hogy megfelelő földolgo­zás esetén kiválóan lehet majd hasznosítani — magya­rázza Bajcsi Cecília. Van is értelme — Külön örülünk annak, hogy olyan kiváló szaktudósok előadásait hallgathatjuk, mint például Ferge Zsuzsa, Vekerdy Tamás, vagy Czeizel Endre. Ugyanis délutánonként ők be­szélnek nekünk számos érde­kes témáról — kapcsolódik a beszélgetésbe Lénárt Ágota. — Természetesen a jövő heti nemzetközi programok még iz­galmasabbak lesznek, s na­gyon boldogok vagyunk, hogy A szépen rendbe hozott utat már használhatják a kirándulók itt lehetünk. A munkánknak pedig valóban van értelme, hi­szen a környezetet tesszük szebbé — mondja mosolyogva Barcsik Gáza. miközben felém fordított tenyerén a hatalmas vízhólyagokat mutatja. Kö. Zs. Ifjú énekesek Londonból Vendégek a gyermekvárosban Tudományos diákkörök tagjai A Bükkös-patak mentén Négy kötetre tervezik Budapest története képekben Már a nyomdába került a Budapest története képekben című katalógus első kötete. A négy kötetre tervezett munka mintegy 120 ezer, Budapestről készült metszet, rajz vagy fénykép lelőhelye lesz: azok­nak a nyomtatásban megjelent képeknek az adattára, amelyek az 1500-as évektől napjainkig született, s ránk maradt folyó­iratokban, évkönyvekben, érte-, sítőkben, kötetekben megtalál­hatók. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjtemé- nyének munkatársai már ré­gebben, az említett források­ból összeállították o főváros múltjára vonatkozó müvek bib­liográfiáját, ezt egészítik ki majd a várost, illetve a lakói­nak életét felidéző ábrázolások bibliográfiája. A Budapest-gyűjtemény vál­lalkozása a magyar főváros ké­pes krónikájának csaknem fél­ezer évét fogja át. A katalógus, amelyet ezer példányban ad­nak ki, elsősorban a nagy közkönyvtárak és tudományos könyvtárak tájékoztató szolgá­latának kézikönyve lesz. Hasz­nálata megkönnyíti a tudósok, a honismerettel, helytörténettel foglalkozók kutatómunkáját; anyaga jól hasznosítható az is­kolai oktatásban is. Több teherautónyi szemetet gyüitöttek össze a diákok a Bükkös­patak környékéről Erdőst Ágnes felvételei Politikai kiadványok Angyalföldi rapszódia Szentiványi Káljnán regényes szociog­ráfiája híradás a magyar munkásosz­tály mai, nyolcvanas évekbeli életéről, arról, hogy milyen formában élnek, dol­goznak a nagyüzemi munkások, miként alakítják saját maguk és osztályuk hely­zetét. Mindezt a nagy múltú angyalföl­di Magyar Hajó- és Darugyárból vett példákon, mégpedig három munkás­nemzedék, néhány család sorsán át mu­tatja be a szerző. Szép és igaz írás az Angyalföldi rapszódia, méltó Szentivá­nyi Kálmán legjobb regényeihez. Eleven emberekről A szerző eddig is töb|| kötet regényt, sőt, regénytrilógiát írt a munkásságról. Igaz, hogy ezeknek az írásoknak a szín­helyei és szereplői főleg a dunántúli, a Veszprém megyei emberek voltak, míg most Budapest legnagyobb mun­káskerülete, az Angyalföld egyik nagy­üzeme a történet színtere. A szociográ- fikus regény hitelét csak növeli, hogy a szerző csaknem két évtizede szerkesz­ti a hajógyár üzemi lapját, s így közel­ről ismeri a környezetet, figuráit eleven emberekről mintázta. A cselekményt igen izgalmasan és ér­dekesen bonyolítja: a történet vissza­nyúlik még az első világháború előtti évekre, amikor többnyire a falusi sze­génységből jött fiatalemberek vándorol­nak az Angyalföldre, s munkába állnak a már akkor neves, nagy múltú gyár­ban. Részt vesznek az 1918—19-es for­radalomban, a Tanácsköztársaság hon­védő harcaiban. Helytállnak a munká­ban és a mozgalomban, s ugyanebből a környezetből származó lányokat vesz­nek feleségül. Az első nemzedék, a mai veteránok nemzedéke fontos szerepet játszik a felszabadulás után, s ha az ötvenes években csalódások érik is őket, életútjuk harmonikusnak, kiteljesedett­nek tekinthető. Gyermekeik már válto­zatosabb pályát futnak be. Van, aki gyá­ri munkás marad, de sokan jutnak el a szocialista társadalmi ranglétra csúcsai­ra is: diplomata, katonatiszt, tudós vá­lik belőlük, ám van olyan is, aki An­gyalföldtől elszakadva már nem bírja erkölcsi magatartással. A szerző az ő fiaikról és lányaikról, a harmadik mun­kásnemzedékről is érzékletes képet fest: eltérő életutak, sikerek és csalódások váltják egymást. Három nemzedék Egy ilyen nagy család a szerző által megrajzolt Kőműves família is. A Szat- márból jött nagyapa, Kőműves Péter, Angyalföldön teremtett családot, s lett a gyár egyik megbecsült munkásembe­re. A kovácsműhelyben tanulta meg az emberséget, a munka szeretetét, amely végigkísérte életét. Megházasodott, el­vette Bondor Máriát, akinek szülei szin­tén munkások voltak, sőt, a családban voltak más nemzet fiaiból származók, olaszok, németek, szorgalmas emberek, akik Magyarországon maradva beháza­sodtak, és így lettek a nagy munkás­család tagjait. A második nemzedék már Kőműves Péter gyermekei, illetve az ő gyerme­keinek házastársai, akikkel rokonságba kerülve még nagyobbá vált a munkás- família. Ifjú Kőműves Péter már al­ezredes, felesége a Holub lány, míg lá­nyának, Kőműves Máriának férje Win- ter-gyerek, aki már tanárként lépkedett felesége mellett, de mindenki tudta, hogy a szorgalmas Winter-munkásfiúk egyike, aki nagy akarással szerezte meg a diplomáját. S aztán jönnek a har­madik nemzedék tagjai, a Kőműves, a Winter, a Holub-unoJcdíc, akik már a szocializmusba születtek bele, de 'mégis annyi a gondjuk-bajuk, főleg az, hogy miként lehet élni a lehetőségekkel, mi­ként alakíthatják életüket. Persze, ezek a gondok mások, mint az elődökéi vol­tak, de azért valós gondok, az elhelyez­kedés, a családalapítás, a környezetbe illeszkedés gondjai, bajai. Emberi prob­lémák, amelyek eltörpülnek ugyan a nagyapai-nagyanyai gondokhoz, de azért foglalkoztatják az egész családot. Hiteles híradás S ami a leglényegesebb, míg Szent­iványi Kálmán kibontja, megrajzolja a három nemzedék életútját, kibontakozik regényében a Magyar Hajó- és Daru­gyár mozgalmas élete, a munkáskör­nyezet mai krónikája, a magyar rrfun- kásság változása, fejlődése az utóbbi évtizedekben. Szép és hiteles, embersé­ges híradás ez a könyv a mai magyar munkásosztályról, amely a hatalom bir­tokában is megmaradt a munkásság képviselőjének, sőt munkásnak. Gáli Sándor CSALÁDI TÜKÖR. Néhány hónapja a több évtizedes múl­tú Lányok, asszonyok műsorá­nak szerkesztői bejelentették, ezentúl nem csupán a nőkről és nőknek szóló műsort szer­kesztenek szombatonként dél­előttre, hanem az általánossá váló szabadszombatokra figye­lemmel a családok egészének szóló magazinműsort. A Csa­ládi tükör két állandó szerkesz­tő műsorvezetője Juhász Judit, Németh Miklós Attila pedig betartva szavát, azóta is foly­ton emelkedő színvonalon ké­szíti a különböző érdeklődésű és korú hallgatóknak szánt műsoraikat. Szem előtt tartva azt a csatádmodellt, amelyben több generáció él együtt. Tegnap délelőtt például a sportházasságok titkairól fag­gattak két válogatott lovasver­senyzőt, akik elmondták: há­zasságuk nem elsősorban a mindkettőjükben meglevő sporszeretettől harmonikus — noha, természetesen ez is se­gít. Kislányuk nevelésében, jellemének kialakításában a sport hasznos társnak bizo­nyult. Az állatokat gondozva szokott le az irigységről, ta­nulta meg a gyengék, a kiszol­gáltatottak védelmét. Juhász Judit vitaindítónak szánt jegyzete, a mai 30-asok, 40-esek generációját foglalkoz­tató gondról, így például a ba­rátságok hiányáról szólt. A szerkesztők arról kezdtek vi­tázni: vajon törvényszerű-e, hogy a családi barátságok, me­lyek valaha szülőkről gyerme­kekre szálltak, kihaljanak. S a lazább-szorosabb barátságok­nak tűnő családi kapcsolatokat hovatovább már csak az érdek motiválja. Egy érdekes kiállításról Is beszámolt a műsor: több fiatal képző- és iparművész közös vállalkozásában készített esz­ményi játszóteret mutatott be, ahol okos, fantáziát mozgató, természetet pótló játékokkal ismerkedhetnek meg a látoga­tók. Műkőből készült domb, melynek oldalán veszélyesen kanyargó aprócska patak cso­bog. Lehet itt gátat rakni, pa­pírcsónakot úsztatni, de az élő természetet nem pótolja. Bár jobb, emberszabásúbb a beton­házak között manapság épülő sivár játszótereknél, ahová a gyermekeikért kicsit is aggódó szülők nem szívesen engedik le felügyelet nélkül - csemetéi­ket. Pedig hát a játszótereknek éppen az lenne az egyik fon­tos szerepük, hogy ott az el­foglalt apák-anyák biztoságban tudhassák gyerekeiket. MIT-HOL-MIKOR-HO- GYAN? Missziót teljesít ez a negyedórás tanácsadó műsor. Tegnap gyorsan reagált egy hónap elején megjelent rendel­kezésre, mely jelentős összegű OTP-kölcsön felvételét is lehe­tővé teszi a lakások hőszigete­lésének javítására. Ennek kap­csán sok egyéb hasznos infor­mációról esett szó, a takarék- pénztár illetékes szakemberé­vel beszélgetve. E műsornak a sok ismeretet nyújtó informá­ciókon túl, a fő erénye, hogy a riporter kérdéseivel, interjúala­nyai válaszaikkal elhitették: számukra éppen olyan fontos a tájékoztatás, mint a hallga­tóságnak az ismeretek meg­szerzése. B. H. Képzőművészeti világhét A Nemzetközi Képzőművé­szeti Szövetség kezdeményezé­sére ebben az évben szeptem­ber 27. és október 3. között rendezik meg a képzőművé­szeti világhét eseményeit. A magyarországi megnyitó ezúttal Csepelen, a Munkás- otthonban lesz. A központi gondolat: „Művészek a társa­dalomért’’. Ennek jegyében kerül sor a megnyitót köve­tően harminc mai magyar mű vész csoportos kiállítására Szobrászok, festők, grafiku­sok, iparművészek vallanak alkotásaikkal arról, hogy mi­ként látják a művészet lehe­tőségeit a nyolcvanas évek magyar társadalmában. Kerámiaművészetünk elis­merését. az utóbbi évtizedek­ben kivívott rangját jelzi, •hogy idén Magyarországon tartja közgyűlését a nemzet­közi kerámiaakadémia. A genfi székhelyű szervezet leg­fontosabb feladatának a mo­dern kerámiaművészet támo­gatását és népszerűsítését tart- i*\ Jelenős a szerepe a nem­zetköz1 kiállítások megszerve­zésében is. A kerámiaakadé­mia közgyűlése és az ezzel kapcsolatos események soroza­ta több városunkat érinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom