Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

Az alkotmány napjára Vili bemutatóra készülnek ■■ * jÉfl] 1 w$$m mm P •■•: • V-:. í ­Mi Még egy perc és vízre szállnak. 3’ v-;r”'~" <m Üsznak a folyón a páncélozott Jármüvek Halmágyi Péter felvételei Mint már megírtuk, az idén is nagyszabású, parádés ün­nepségek lesznek az alkot­mány napjának tiszteletére. A rendezvényeken, a különböző bemutatókon — mint rendesen — részt vesz a néphadsereg is. A hagyományos augusztus 20-i vízi-légi parádén a legkü­lönfélébb harcászati célokat szolgáló vízi járművek is fel­vonulnak. Fotóriporterünk teg­nap felkereste a horányi komp­átkelőt, ahol a katonák példás fegyelemmel gyakorolták az úszó, páncélozott szállítójár­művek vízreszállását. CSAK ÖT ÉS FÉL? H a öt és fal órát kell vár­ni egy igazolásra, pe­csétre, az embernek már minden hajaszála égnek áll. Ha még ehhez egy kis sorbanállás is párosul — mondjuk a meleg krumplis kenyérért, mert csak azt szereti a család — agyon van csapva az egész nap. Faradtak, nyúzottak va­gyunk. Kevésbé megviseltek viszont, ha a munkaidő, az a bizonyos nyolc óra csak öt és fél. Mert nincs alap­anyag, áll a gép. Ilyenkor az az öreg vicc, vagy az or­szághatárokat nem ismerő tanmese jut eszembe: a hi­vatalnok reggel nyolcra be­megy az irodába. Kirakja a dossziékat néhány tűélesre hegyezett ceruza társaságá­ban, kabátját a szék karfá­jára teríti — s ezek után napi ügyes-bajos dolgai után fut. Kicsit trécsel a büfében, elidőzik két eme­lettel feljebb az iktatóban, mert a lottót-totót csak ki kell tölteni, s ezután bevá­sárol a sarki üzletben. De délre pontosan megjelenik, mert várja az ebédje. A dél­utánt az aktatologatásnak s néhány maszek telefon le­bonyolításának szenteli. A fájrontot már a lépcsőház­ban várja. Hogy kit rövidít meg? Természetesen ben­nünket! Sokat foglalkozunk a munkaidőalap kihasználá­sával, azaz, hogy a nyolc óra minden percét arra kell fordítani, amire való: mun­kára! Nem ismeretlen foga­lom a munkanap-fényképe­zés — tehát amikor alapo­san vallatóra fognak min­den percet, órát —, bár nem is tartják számon az érin­tettek a kellemesek között. Hiszen ilyenkor sokminden­re fény derül. Mutatták már ki elemzések a könnyűipar­ban éppúgy, mint a gép­gyártásban, hogy a nyolc­órás munkaidőalapból öt és fél az, amit tisztességgel, erőbedobással ki-ki a ma­ga területén kitölt. A többi, a fennmaradó kettő és fél? Gyárkapun belül, haszonta­lan sétálgatásokkal megy el. Miért? Mindenki fújja már a leckét: rossz a szervezés, az alapanyag-ellátás. Kinek jó ez? A munkásnak épp­úgy kára származik belőle, mint a népgazdaságnak, öt és fél óra alatt kisebb a ke­reset — persze normában, darabbérben! —, az embe­rek meg mégis munkapad­hoz kötöttek. A téma ősrégi, nehe­zen hozakodik vele elő az ember: a munkaidőalapot sem ártana egyszer végre teljes egészében kihasznál­ni — van már pozitív példa, a PEVDI pilisszentiváni üzemében —, s ennek érde­kében újra és újra szervez­ni. A munkafegyelemről kö­teteket írtak már, ebben az egyén szerepét jól aláhúz­va, de a szervezés, a szerve­zők fegyelme — úgy tűnik — keveset nyom a latban. Pedig a kettő édestestvér, egymástól elszakítva élet- képtelenek. Különösen ma­napság, amikor több ter­mékre, s mindig jobb és jobb minőségűre van szükségünk. A receptet már régen fel-, illetve megírták, a sza­lagszerű szervezésben, a darabbérben, a normában éppúgy, mint a mozdulat­elemzésben. Ezek célja egy: a munkaidőalap minden percét hasznos érték előál­lítására fordítsuk. Van, aki a normára, más a darab­bérre esküszik. Az utóbbiak tábora népesebb, mert a da­rabbérben foglalkoztatottak — vagy a négy-hat gépet kezelő fonónők Kerepestar- csán — jobban hajtanak, mint az, órabéresek. S a nyolc órát követő elszámo­láskor a minőségre is fi­gyelnek! Hogy fizetésnapon a borítékban ne csak lö­työgjenek a forintok. E bben az esetben nem a jelenlét a fontos. Mindahhoz, amit tőlünk várnak, ami megélhetésün­ket, gyarapodásunkat szol­gálja, a jelenlét kevés. De addig, míg az' öt és félórás műszak sem ritka jelenség, míg egy székre dobotj kabát vagy táska hivatott lelkes részvételünket jelezni — addig a nyolc óra minden percében önmagunkat rövi­dítjük meg. Varga Edit »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ara: l,#0 forinl 198Z. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT ücsfyiizem a konzervgyárakban Őszibarack minden mennyiségben Még javában a friss gyümöl­csöt, zöldséget vásároljuk a piacon, a boltokban, a kon­zervgyárakban, azonban már a télire való készül. Befőtte­ket, lekvárokat, különböző zöldségféléket gyártanak tel­jes kapacitással mindenütt. A gyümölcs érésének megfele­lően változnak a feldolgozan­dó alapanyagok, a mezőgazda­ság kellő mennyiségű és mi­nőségű nyersanyagot szállít a feldolgozóiparnak. Nagykőrösön hétfőn fejező­dött be a sárgabarack feldol­gozása, a csúcsra jutott fel vi­szont az őszibarack. A terme­lőktől szigorú ütemezés mel­lett tudják átvenni az árut, naponta 15—18 vagonnal. Eb­ből a gyümölcsből már a ter­vezett mennyiség hatvan szá­zaléka a gyárban van, a jövő hét közepére a szerződött mennyiséget teljes egészében átveszik. A zömében kistermelőktől, az Áfész-eken keresztül vásá­rolt uborka is folyamatosan érkezik, mintegy napi 10—15 vagon, hogy a gyártósorokat elhagyva, külföldi és hazai piacra kerüljön, mint közked­velt savanyúság. Múlt hónap végén kezdtek a paradicsom­mal, a mostani 24—30 vago- nos napi mennyiség még e hó-, nap közepén eléri a 80—90 va- gonos rekordot. Ezenkívül paprika, zöldbab feldolgozása Is munkát ad, naponta össze­sen 70—80 vagon kiszaru hagyja el a gépsorokat. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában jelenleg két műszakban készül a patisszon, amely ötnegyedes üvegekbe csomagolva kerül forgalomba. Végeztek már a cseresznye- és megy feldolgozásával, különö­sen az utóbbiból kaplak bő­ven a termelőktől. Valamivel kevesebb viszont a vártnál a vöröshagyma, ennek szárítása szintén most időszerű. Dunakeszin lement már a kajszibarackszezon. Ide is nagy tételben érkezik az őszi­barack. Míg az előbbiből töb­bet is föl tudott volna dolgoz­ni a gyár. addig az utóbbiból nem képesek minden szállít­mányt átvenni. Kisebb meny- nyiségben uborka is érkezik, amiből a Szovjetuniónak gyár­tanak vegyes savanyúságot. A dunakeszi gyár adja a diabetikus készítmények zö­mét, a beérkező gyümölcs nyolcvan százalékából ilyen terméket állítanak elő. M. N. P. 3. oldal: Rossz nyereség kárral rokon Nehezebben nyílik a pénztárca? 4. oldal: A hölgy nyolcszáz esztendős 6. oldal: Emberek a tetthely két oldalán Együtt az utakon 11. oldal: Hódít a fém kapufa Új edző sok csapatnál 12. oldal: Mérges gombát ettek Hétvégi kalauz Egpe fül parlagföldet vonnak művelés alá Hazánkban befejeződét! az aratás A kalászos gabona betakarí­tása — néhány gazdaság ki­vételével — az ország egész területén befejeződött. Az idei aratás — amint a MÉM-ben elmondták — a rendkívül csa­padékos időjárás miatt — az átlagosnál nagyobb megterhe­lést jelentett mind az embe­reknek, mind a gépeknek, an­nak ellenére, hogy a munka előkészítése alapos és körülte­kintő, a műszaki felkészültség a hiányos alkatrészellátás el­lenére megfelelő volt. A beta­karítási munkákat mind a me­zőgazdasági nagyüzemek, mind az aratásban érdekéit felvá­sárló, feldolgozó, ellátó és szol­gáltató vállalatoknál a magas­fokú szervezettség és együtt­működés jellemezte. A betaka­Elienőrző szemle a Balaton körül Helyeiként javulás Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter — akit a kormány a balatoni víz- gazdálkodás, az üdülőterületi, a kommunális szolgáltatás és ellátás fejlesztésére hozott kor­mányhatározatok végrehajtá­sának koordinálásával bízott meg — a tó körül tett szemle- útján az érintett három megyei tanács vezetőivel együtt ellen­őrizte és értékelte a fejleszté­si munkák helyzetét, eredmé­nyeit, és a további tennivaló­kat. A szemle tapasztalatai sze­rint a Balaton-parti üdülők, vendégek ellátásában, elhelye­zésében nincs visszaesés, s he­lyenként javulás történt, ám további intézkedésekre van szükség, a környezetcsúfító el­árusítópavilonok és -bódék ügyében. A Balaton és üdülő­területének védelme, fejleszté­se nemcsak az állami és egyéb hivatalos szervek feladata és érdeke, hanem azoké is, akik ezen az üdülőterületen élnek, pihennek, szórakoznak. Ennél­fogva további kezdeményezé­sekre lenne szükség, hogy a tettre kész lokálpatrióták köz­reműködésével minél többen érezzék magukénak a Balaton ügyét, s vigyázzák annak tisz­taságát, rendjét, szépségeit — hangoztatta a -zemle során a miniszter. Nemzetközi részvétellel Találkozó Csillebércen A csillebérci vezetőképző és úttörőtáborban az idén nyáron is megrendezték a nemzetközi gyermek találkozót, amelyen Pest megyéből harminc úttörő vehetett részt. Veress Jenő felvétele rításhoz jelentős segítséget ad­tak a társadalmi és az állami szervek, különösen a Honvé­delmi Minisztérium, a Belügy­minisztérium és az Ipari Mi­nisztérium vállalatai és intéz­ményei. A felelőségteljes, nagy erőfe­szítést igénylő eredményes munkáért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köszönetét és elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik a betakarítási munkát szervez­ték, irányították, elvégezték, és akik a szükséges eszközöket, anyagokat, feltételeket előte­remtették. Az első félévben 4500 hek­tár parlagföldet vontak mű­velésbe a gazdaságok, 70 száza­lékkal többet, nint az előző év első felében — állapította meg a MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivatala a határszemlék tapasztalatait összegezve. Amint jelentéséből kitűnik, a művelés alá vett te­rület csaknem fele belvíz miatt maradt tavalyról parlagon, el­sősorban Békés, Borsod, Haj­dú és Szabolcs megyében sok még az ilyen terület. A mezőgazdasági üzemek ez idő tájt mintegy 800 hektár par­lagföldet törnek fel és vetnek be, főként rövid tenyészidejű takarmánynövényekkel. A ter­vek szerint ősszel további 800 hektáron kezdik meg a műve­lést. A parlagföldek művelésbe vonásának gyorsítása egyrészt a fokozott ellenőrzésnek, másrészt az anyagi érdekeltség növelésének tulajdonítható. Szükséges is a növekvő figye­lem, mert az iparosodás, az ur­banizáció, az útépítések, stb. következtében évről évre csök­ken az egyik legfontosabb ter­mészeti erőforrás: a termőföld. A kihasználatlanul heverő ter­mőföldek művelésbe vonása azonban sokszor drága vállal­kozás, jelentős költséggel jár az elvadult vagy eleve kedve­zőtlen adottságú területet jól termő talajjá alakítani. E mun­kák költségeinek egy részét az állam átvállalja: az idén — a földvédelmi alappal együtt — összesen 100 millió forint tá­mogatást ad a gazdaságoknak. Ebből az összegből jut az el­hagyott, romos tanyák felszá­molására is. Az idén csaknem 4000 tanyát lebontanak, feltö­rik a hozzájuk vezető utat, be­tömik a kutakat, főleg Hajdú, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyében. Önkéntes, rendkívüli munkával Lángálló ruhák a mentéknek A várpalotai Vegyesipari Szövetkezet dolgozói egy em­berként jelentkeztek rendkí­vüli munkára, amikor megtud­ták, hogy a Szeghalom melletti gázkitörésnél küzdő mentőala­kulatnak újabb lángálló védő­ruhákra van szüksége. A SZOT munkavédelmi osztályának jel­zésére csütörtökre virradó éj­jel hívták össze a speciális vé­dőruha készítőit. A vidékről bejáró cipészekért autókkal mentek ki, s még o szabadsá­gon levő dolgozók is részt vet­tek az éjjeli, rendkívüli mű­szakban. A várpalotai szövetkezet vé­dőruha-készítő részlege 6 óra alatt végzett a munkával és átadta a szállítóknak a láng­mentes, különleges szigetelés­sel ellátott fólia védőruhákat, kámzsákat és lábszárvédős csizmákat. Közélet Horváth István belügymi­niszter vezetésével hazaérke­zett Moszkvából a küldöttség, amely Vitalij Fedorcsuknak, a Szovjet Állambiztonsági Bi­zottság elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Méhes Lajos ipari miniszter meghívására hazánkban tár­gyalt Wolfgang Mitzinger, az NDK szán- és energiaügyi mi­nisztere. Magyarországi látoga­tása során megtekintette az épülő paksi atomerőművet, a Thorez külfejtésű bányát és a Gagarin hőerőművet. Méhes Lajossal megvitatták a két ország barnaszéntermelési és energiaipari együttműködé­sének fő irányait. Különös figyelmet szenteltek az energiatakarégosságnak és a korszerű szénfelhasználás: eredmények kölcsönös 'alkal­mazásának. Wolfgang Mitzin­ger pénteken elutazott Buda­pestről. 1 Abdullah Muhammad Aziz, a Jemeni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság közlekedés- és táv­közlési minisztere vezetésével dél-jemeni küldöttség érkezett pénteken hazánkba. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom