Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

1982. AUGUSZTUS 13.. PÉNTEK MEcrrt V xJiirkm 3 Készül a KISZ-program A diákév rendezvényei A rekonstrukció útjai Szándékhoz pénz, akarathoz erő Tervszerűsége tetemes előnyökkel kecsegtet ^ A magyar értelmező kéziszótár szerint a rekonstruk- ^ ció kifejezést — a többi között — úgy is magyarázhat- ^ juk, mint ,,üzem berendezésének korszerűsítése". A me- ^ gye iparába'n már a negyedik ötéves terv időszakában jelentős rekonstrukciós teendők körvonalazódtak, mind § iparági méretekben, mind vállalati, üzemi keretekben, ^ ám e teendők végrehajtása csak lassan kezdődött meg ^ az ötödik ötéves tervben, amint napjainkban sem ítél­ni hető gyorsnak a haladás. Az augusztus 30-án kezdődő iskolai évben is gazdag, a ti­zenéves fiatalok életkori sajá­tosságait figyelembe vevő, ugyanakkor a politikát sem nélkülöző KISZ-programok várják a diákokat. A napok­ban formálódnak a KISZ Központi Bizottsága mellett működő középiskolai és szak­munkástanuló tanácsnál az 1982/83-as diákév központi rendezvényeivel, találkozóival kapcsolatos végleges tervek. A tanév első nagy politikai rendezvénye októberben a bu­dapesti II-es országos szak­munkástanuló-napok esemény- sorozata lesz. A budapesti szak­munkásképző iskolák mellett az ország minden megyéjéből érkeznek majd fiatalok, hogy a különféle változatos rendez­vényeken véleményt cserélje­nek politikai, mozgalmi, kul­turális tevékenységük tapasz­talatairól. Az eseményhez kapcsolódóan tanácskozást is rendeznek a szakmunkástanu­lók érdekvédelme címmel. A tizenéves diákifjúság mozgal­mi munkájának továbbfejlesz­téséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról tartanak országos értekezletet októberben a kö­zépfokú tanintézeti pedagó­gus KISZ-titkárok részére. Januárban és februárban rendezik meg a diákpolitiku­Szinte mindennapos beszéd­téma az energiahordozók drá­gulása. Az olajválság, s ennek következményei késztették az illetékeseket arra, hogy fejlő­désünk további szakaszaiban — az atomenergia fejlesztése mellett — ismét helyet adja­nak a szénnek. így került sör az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság felmérésére, melynek célja annak a kérdés­nek a vizsgálata volt: meny­nyiben és milyen formában hasznosíthatók a hazai szén­források az ezredforduló tá­ján. — Mi volt a vizsgálat kiin­dulópontja? — Egyrészt a távlati koksz­igényeket és a kielégítés lehe­tőségeit keltett vizsgálni, más­részt fel kellett tárni a hazai barnaszenekre és lignitekre alapozott távlati energiaigé­nyeket — tájékoztat Csicsay Albin, az OMFB főosztályve­zető-helyettese. — A szénfel­használás módszereit elsősor­ban nem technológiai, hanem gazdasági alapon értékeltük. — Melyek a felmérések főbb megállapításai? — A Dunai Vasmű koksz­termelési kapacitását viszony­lag kedvezően lehetne 2,3 mil­lió tonnára növelni. Ma már van olyan kokszolási technoló­gia, amellyel a hazai szénből termelt kohókoksz az import alapján gyártott kohókoksz minőségét elérheti. A koksz kéntartalma nem okoz gondot, mert a nyersvas kohón kívüli kéntelenítése megoldható. A hazai kokszszén-igény a me­cseki feketeszénbányákból ki­elégíthető. A meglevő mecseki bányák, valamint a máza-déli szénvagyonra építhető új bá­nya kapacitása ugyanis akár évi 10-12 millió tonnára nö­velhető. — Mit mondhatunk a hazai szénből termelt szintetikus földgázról? — Ezt a gázt a földgáz he­lyettesítésére elsősorban akkor lehet a távolabbi jövőben reá­lis alternatívának tekinteni, ha a földgázzal való lakásfű­tés valamely okból problema­tikussá válna. Az új fogyasz­tók részére azonban a távfű­tés gazdaságosabb. Hazánkban az ismert szénvagyonunkra építhető összes új szénerőművi kapacitás 15 000 mW-ra.tehető. Ez mintegy kétszerese az ez­redfordulóig újként tervezett összes erőművi kapacitásnak. Szénvagyonunk tehát még jó­val az ezredforduló után is elegendő lenne az erőművi ka­pacitás növeléséhez. — Mi a helyzet a lakosság szénellátásával? — Az igényeket ezután is sok országos vetélkedőjét, amelynek országos döntőjére áprilisban kerül sor Siklóson, a Táncsics Mihály gimnázium­ban. Az ország 19 megyéjéből és a Budapestről érkező, há­rom-három tanulóból álló csa­patok mérik össze tudásukat, adnak számot a napi politi­kában való jártasságukról. Emellett az idén is megren­dezik a „Ki tud többet a Szovjetunióról?" vetélkedőso­rozatot, melynek iskolai selej­tezőit novemberben, decem­berben tartják. Decemberre hívják össze a kollégiumi diáktanács-titká- rok országos tanácskozását, amelynek napirendjén a fiata­lokat ízig-vérig érintő, mind- annyiukat érdeklő kérdés, a diákönkormányzat szerepel. Űj kezdeményezés az orszá­gos „Diákfórum 1983”, ame­lyet jövő év februárjában rendeznek meg, s az idén áp­rilisban megtartott VII. or­szágos diákparlamenten elfo­gadott feladatok eddigi végre­hajtását elemzik, értékelik. „Tankönyveink terítéken" címmel is országos diákkonfe­renciára hívják össze az ér­dekelteket, s ezen a tanács­kozáson összegezni majd a könyvek érthetőségével, hasz­nálhatóságával kapcsolatos felmérés eredményeit. ki tudjuk elégíteni. A termelt szén — előkészítés nélkül — csak kis részben jó lakossági célokra. Ezért a szén dúsítása elengedhetetlen. A széndúsítá­si program keretében próbál­juk növelni a brikettgyártást is. Ez azonban csak a prog­ram első része, a másik az erőművi célra való termelést foglalja magában. Újra szénben gondolkodunk tehát. És megint előtérbe ke­rülhetnek azok a problémák, melyekkel már találkoztunk annak idején — például a kör­Reggelente, a hajnali órák­ban nagy a forgalom a Pest megyei ZÖLDÉRT monori ki- rendeltségén, Autókon, lovas­kocsikon érkezik az áru a környék termelőszövetkeze­teiből, állami gazdaságaiból és természetesen a kistermelők­től. A paprika, a paradicsom, a görögdinnye most a sláger. Egyre nagyobb a kínálat, s a felvásárlók bizony nincsenek könnyű helyzetben: az áru minősítése, ha tárgyilagosan és a szabvány előírásainak megfelelően végzik, s ezzel a vásárlók érdekeit védik, az eladónak nem mindig je­lent örömet. K. Nagy György, a kiren­deltség vezetője már túl van a reggeli munka zömén. Dél­előtt kilenc órakor csupán el­vétve érkezik áru, de ilyen­kor is akad tennivaló bőven. Kínálat és árak Körbejárjuk a raktárakat, amelyek most nagyrészt ki­ürültek. Az egyik sarokban szépen csomagolt káposzta, most sokkal olcsóbb, mint né­hány hete volt. — Bizony nehéz érvényesí­tenünk a ZÖLDÉRT árszabá­lyozó szerepét — jegyzi meg K. Nagy György. — Talán so­kan emlékeznek még, hogy két esztendeje két forintot is alig adtak a vásárlók a ká­poszta kilójáért, annyi ter­mett akkor belőle. Sok ott ro­hadt meg a földeken, mert a gazdák úgy ítélték, leszedni sem érdemes. Csökkent is a termelési kedv, olyannyira, hogy ebben az évben volt olyan időszak, amikor húsz forint felett volt az ára. Ezzel csak. azt akartam bemutatni, hogy végeredményben első­K6ST keretében Villamos energia A KGST-ben 25 éve műkö­dik az energiagazdasági együttműködéssel foglalkozó állandó bizottság. 1956-ban hozták létre a villamosener- gia-csere és a Duna víziére je energianyerési célú komp­lex hasznosítása kérdéseivel foglalkozó állandó bizottsága­ként, 1962-ben átalakították és azóta a KGST Villamos­energetikai Állandó Bizottsá­ga elnevezést viseli. A hatva­nas évek elején vette kezdetét az európai KGST-országok energiarendszereinek együtt­működése. Eleinte Magyarország, az NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia energiarendszerei, valamint a Ívovi (Szovjetunió) energiarendszer működött együtt. Ezt 220 és 110 kilovol­tos vezetékek biztosították. 1985-ben kezdte meg az üze­melést az első 400 kilovoltos államközi vezeték a romániai Ludus bekapcsolásával (Romá­nia 1963-ban csatlakozott a rendszerhez. A hetvenes évek végén ké­szült el az első országok kö­zötti 750 kilovoltos vezeték. Ez Vinnyicától (Ukrán SZSZK) Albertirsáig (Magyar- ország) húzódik és a Ivovi rendszeren túlmenően csatla­kozást hozott létre a Szovjet­unió egységes energiarendsze­rével. nyezet védelme. A vizsgálat azonban erre is kiterjed. Nem véletlenül találjuk a követke­ző bekezdést a felmérési anyagban: a szénre történő átállás céltudatos előkészítést igényel, de nem abszurd célki­tűzés. A további növelésnek elsősorban környezetvédelmi problémák vetnek gátat. A szénfelhasználás azonban még­is növelhető, ha a széntüzelés színvonalát a minőségi igények kielégítésével, valamint a ké­nyelmetlenségek kiküszöbölé­sével emelni lehet. Farkas Judit sorban a kínálat szabja meg, hogyan tudunk hatni a piac­ra. Tény, hogy a ZÖLDÉRT- boltokban is megkérik a pap­rika, a paradicsom, a dinnye árát, de gyakran még így is olcsóbban adják, mint a kis­kereskedők. Néha csupán tíz­húsz fillér a különbség, oly­kor azonban ez akár egy-két forint is lehet. Sok a kiskert — Mi arra törekszünk, hogy a nagyobb tételben termelő gazdákkal szerződést kössünk — folytatja a kirendeltségve­zető. — Jelenleg hatvannal van írásos megegyezésünk, ők többnyire egy-egy áruféleség­ből 3—4 mázsát is leadnak. — Akikkel írásos megegye­zés van, némileg jobban jár­nak. Az ő árujukat ugyanis a szerződésben rögzített felté­telek teljesítése esetén maga­sabb áron veszik át, akkor is, ha valamiből esetleg túlkíná­lat van. Az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint ez körül­belül 20—25 százalékos több­letbevételt jelent a szerződők­nek. — Monor sajátos helyzet­ben van. Közel a főváros, s a termelők nagy része a Bos- nyák téri piacra szállítja haj­nalonként a terményt. Nem egyszer előfordul, hogy ha ott nem tudják megfelelő áron el­adni, visszahozzák, s nálunk próbálkoznak. Nagyon oda kell tehát figyelnünk, mert nem tehetjük meg, hogy Bu­dapesten nem kelendő áruért mi- esetleg magas árat fizes­sünk. K. Nagy György érdekes je­lenségre hívta fel a figyel­Lsssúbb a kívánatosnál Az állóeszközök teljes újjá­alakítása nem friss lehetőség, rekonstrukciókra sor került lényegében az ipari termelés nagyüzemi formáinak létre­jötte óta, de — s ezen a hang­súly — a korábbi egyedi el­határozások helyébe most elő­ször léphet az átfogó tervsze­rűség, a népgazdasági követel­mények és a vállalati célok józan egyeztetése. Nem lelni abban semmi rendkívülit, hogy a megyében a szocialista szektor összes be­ruházási kiadásainak több mint a fele építési célokat szolgált. Az viszont elgondol­koztató, ha a termelő ágaza­tokban, elsősorban is az ipar­ban — márpedig ez a helyzet hosszú évek óta — magas az építés aránya. Ez ugyanis ar­ra figyelmeztet, a kívánatos­nál lassúbb a gépek, a beren­dezések korszerűsítése, a fej­lesztéseknél a rekonstrukció lehetősége másodlagosnak mi­nősül. Az egészségtelen fej­lesztési arányok, haladási irá­nyok miatt már az MSZMP X. kongresszusa — tizenkét esztendeje, 1970-ben — nyo­matékosan aláhúzta az ipari rekonstrukciók szükségességét és hasznosságát. Ennek jogos­ságát érzékelteti, hogy a me­gyében 1965 és 1972 között az ipar állóeszközei évente átla­gosan öt-hét százalékkal növe­kedtek, akkor is, amikor a termelés alig emelkedett, rá­adásul ennek a növekedésnek a tetemes részét az építés és nem a technológiai fejlesztés tette ki. Üj gyár, üzem, üzemrész épí­tése avagy a meglevők re­konstrukciója. Némi leegysze­münket. Véleménye szerint a kiskertek számának növeke­dése érezteti hatását a felvá­sárlásban és az értékesítésbeh is. A termelő is jól jár Hogy honnan érkezik az áru? Ott jártunkkor éppen a balástyai termelőszövetkezet teherautójáról pakolták le a görögdinnyét. Mint megtud­tuk, átvették ugyan a szállít­mányt, de a minőségével nem nagyon voltak elégedettek a zöldértesek. Annál több dicsé­retet kapott viszont többek között a nyáregyházi Malata család, akik esztendők óta jó partnerei a kirendeltségnek. K. Nagy György tanácsára fel rűsítéssel így fogalmazható meg a választási lehetőség. Természetesen nagyon sok esetben csakis az új üzem lét­rehozása kínálja a várt ered­ményt — ilyen módon sikerült sínre állítani a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi gyáregységét — gyakran azon­ban a rekonstrukció bizonyul célravezetőnek. A' döntésnél alkalmazott legfőbb mérce — mint történt ez a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyá­ra esetében, ahol célszerű épí­tésekkel társult a teljes tech­nológiai rekonstrukció — a gazdaságosság. Miért előnyös adott esetben a fejlesztésnek ez az útja? Azért, mert annak során föl- használhatók a meglevő épü­letek és közművek, azaz ki­sebb áz építési igény, a pénz nagyobb része tehát a gépek, a berendezések, a technológiai vonalak magasabb műszaki szinvonalúakra — korszerűb­bekre, termelékenyebbekre, a fajlagos energia- és anyag­igényt mérséklőkre stb. — tör­ténő cseréjét szolgálhatja. Pél­dákat említve: okos elemzés alapján lényegesen mérsékelte az építésjellegű feladatokat a Dunakeszi Konzervgyár tészta- üzemének létrehozásánál a meglevő helyiségek, közművek hasznosítása; a Lenfonó és Szövőipari Vállalat az SZTB jelű, nagy termelékenységű szövőgépek beállítására ugyan 300 milliót költött, ám ez alap­vető feltétele volt a termék- szerkezet átalakításának; az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság verőcei fűrész­üzemének rekonstrukciójára csak úgy teremtődhetett pénz, hogy nem volt számottevő épí­tési teendő. Említhetünk ter­is kerestük őket: a forró nyári melegben csak Malata Imrét találtuk otthon, ő is éppen ak­kor érkezett meg kis kerti­traktorjával. — A hatvanas években kezdték édesapámék fólia alatti kertészkedéssel foglal­kozni — mondja. — A sike­rek arra ösztönözték őket, hogy egyre nagyobb sátrakat építsenek. Ma már nagy té­telben termelünk paprikát, paradicsomot, sőt virágot is. Megéri szerződést kötni, így biztosak lehetünk, hogy ami megtermett, az vevőre is ta­lál. Igaz, nagyok a minőségi követelmények, de a ZÖLD- ÉRT-nél előre közlik, milyen módon kell megtisztítani, cso­magolni az árut, s azt is, ho­gyan osztályozzuk. Nekünk már akkora rutinunk van eb­ben, hogy ez nem okozhat kü­lönösebb gondot, szinte alig van vita köztünk és a felvá­sárló között. mészetesen olyan, szintén cél­szerű feladatokat is, amelyek évek óta sürgetőek, de ame­lyekre — így a Forte Fotoké­miai Iparnál, a Nagykőrösi Konzervgyárnál, az Eszak- magyarországi Kőbánya Válla­lat szobi üzemében — nagyon lasan jön össze mind a saját forrás, mind a hitel, nem ok­vetlen a vállalati gazdálkodás következményeként, hanem jó­részt szabályozási feszültségek, ellentmondások okán. Csak részben kényszer Példáink a szakemberek ál­tal dinamikus szintentartásnak jelölt féladatsor mibenlétét, jelentőségét is érzékeltetik, hiszen egyebek mellett a szobi kőbányában tipikusan arról van szó, hogy a szinttartás sem lehetséges bizonyos fej­lesztések nélkül. A magasabb műszaki színvonalú és nagyobb értékű termékek előállítása fajlagosan — azaz termékegy­ségre számítva — kisebb költ­séggel és kevesebb elevenmun- ka-ráfordítással, önmagában sem lebecsülhető haszon. Közhelynek számít az ipar­ral, a kereskedelemmel szem­ben. támasztott felhasználói, fogyasztói fokozott igények emlegetése. Tény ugyanakkor, hogy az ipar még csak rész­ben kényszerül versenyt futni ezekkel az igényekkel, Elgondolkoztató tanulságok­kal szolgált ennek a helyzet­nek a következményeire a könnyűipar sok területe. Itt két középtávú tervidőszakon át hatalmas összegek fejében iparágak sorában hajtottak végre rekonstrukciókat. Ami­kor oda jutott a teendők me­nete, hogy összekapcsolják az addigi részleges technikai^ technológiai fejlesztéseket, ki­derült, elfogyott a pénz ... így maradt terhes adósság a me­gye textilüzemeiben például a kikészítés korszerűsítése, a festödék hozzáigazítása a kel­metermeléshez stb. Ezeknek az adósságoknak a felszámo­lása ma is tart, ám nem azért, mert a termelők a belföldi ve­vő kegyeit keresik, hanem mert kiviteli lehetőségeik rendkívül megnehezültek. Utalhatunk arra is, amit a bú­tortermelés és -kínálat vetít elénk tanulságként, nevezete­sen: a rekonstrukció általánor irányainak kijelölésekor nem szabad szem elől téveszteni 8 részleteket, mivel könnyen megtörténhet, a bőségesnek látszó bútorkínálat mögött ki­elégítetlen igények serege rej­lik, azaz sem a belföldi forgal­mazás, sem a kivitel nem so­kat profitál a rendkívül költ­séges fejlesztésekből, bár lát­szatra bútortömeg vár az üz­letekben a vevőkre. Aligha vé­letlen: a megye bútorgyártó üzemei éppen rugalmasságuk­kal, gyors átállásaikkal, a megrendelő igényeinek teljesí­tésével tudtak piacon maradni sőt, némely esetben új vevő­ket szerezni. Az érték fölismerése Néhány esztendeje a vala­mire való cég a fejlesztést még az építéssel, a termelőterület bővítésével azonosította, bár — de ki figyelt akkor az ilyes­mire?! — a meglevő gépekhez sem volt elegendő ember, bár a gépállomány egy része — a nullára leírt, s azokból is a teljesen elöregedett berendezé­sek — fölösen foglalta el a helyet az üzemépületekben. Napjainkban már változik a vázolt gondolatmenet, a gaz­dasági folyamatokban — ke­vésbé a belátás, inkább a kényszer hatására — a re­konstrukció növekvő fontos­sághoz jut. A gyarapodó pél­dák igazolják: a megneheze­dett fejlesztési tevékenység nem okvetlen az anyagi forrá­sok szűkösségére vezethető vissza, hanem lényeges oka ezeknek a forrásoknak a szét- orgácsolódása, célszerűtlen megosztása, a tervszerűen folytatott rekonstrukciós jelle­gű fejlesztések fontosságának értékének lebecsülése. Mészáros Ottó F. Z. Itt a balástyai dinnye. Erdősi Agnes felvétele Az ezred!ordalé ufón Is elegendő Újra szénben gondolkodunk Bosnyók térről A szerződés biztonságot ad 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom