Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
Tiszfavssfás, parádé, tűzijáték Az alkotmány ünnepére készülve A Pest megyei központi ünnepség Táplószelén Haladó hagyományainkhoz híven a szocialista haza iránti elkötelezettség, s a proletár nemzetköziség jegyében rendezik az idei alkotmány- napi események sorát — hangzott el tegnap a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában, ahol az országos központi események szervezői tájékoztatták az újságírókat az augusztus 20-i programról. Javában folynak már az előkészületek, melyeknek több színhelye Pest megyei. A dunakeszi és gödöllői repülőtereken gyakorolnak a légiparádé résztvevői, a pilóták, s az ejtőernyősök, a vízen felvonulók pedig a Vác alatti Duna-szakaszon „próbálnak”. A szentendrei Kossuth Katonai Főiskolán a leendő tisztek gyakorolnak, akik a Kossuth téren tesznek majd esküt. Színpompásnak ígérkezik ez idén is az alkotmány ünnepének eseménysorozata. Ezt 10 órakor a Parlament és az állami zászló előtti nyilvános tisztavatás nyitja: tizenhetedik alkalommal tesznek fogadalmat a katonai főiskolát végzett növendékek. Közülük negyvenegyen kitüntetéssel zárták tanulmányaikat, s a túlnyomó többség jeles és jó eredménnyel készült fel a tiszti hivatásra, Pontosan 11 óra 30 perckor veszi kezdetét a Margit-híd és a Lánchíd között á légi- és víziparádé: itt százezres néző- közönségre számítanak. A másfélórás műsor idején mintegy száz vízijármű és katonai úszóegység, negyvenöt repülő és helikopter, százharminc ejtőernyős szolgál látványossággal. Két szárnyashajó nyitja a sort — az első a Nép- köztársaság, a második pedig az MHSZ címerével, vörös és nemzetiszín lobogókkal. Néhányat a várható érdekességek közül: a közönség láthat vízisíelő és műrepülő bemutatót, rádióirányítású modelleket, s KALLÓDÓ SZAKEMBEREK K özhelyszerű megállapításaink egyike, hogy „szellemiekoen gazdag ország vagyunk”, s ehhez legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken, munkakörökben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányban számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban résztvevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban résztvevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, összehasonlításként néhány példa: Japán 93, Bulgária 30, Portugália -64, Dánia 83 és Ausztria 73 százalék. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — akár szakmunkás- képzőben, akár valamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40-42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat felsőfokon — egy^flUgken, illetve főiskolákon 'í- folytathatják. Mintegy 3Ö százalékuk a különböző szakközép- iskolákat választja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika; vagyis az, hogy miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az „iskola-hierarchiában”. Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40. más források szerint huszonvalahánv százaléka — a szó valódi értelmében vett elemi iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen, szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerőprognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon is! — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzői. Legutóbbi elemzésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25-27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott! —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszaki fejlesztésben — rejlő inten- zifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem' csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! (Egyetlen szélsőséges, ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat nemcsak a világ-, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított elmaradottsága. Ennek oka, hogy soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül >a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, fogy ha például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefonhálózat korszerűsítéséhez, nélkülözhetetlen, e hatalmas összeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem, mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez.) „És általában — írta Iioltzer Lóránt, a Külgaz- gazdaság című folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igaz, hogy ha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alánjává, forrásává válhat”. L egyen szabad megismételni, hogy közhelyszerű megállapításaink egyike: mi. akik szellemiekben, jól kéozett szakemberekben gazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozíciónkat, amelyek nagy szellemi munkahányadot tartalmaznak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, s hol vannak ők. akik képesek ilyen termékek gyártására? Vértes Csaba felvonulnak a motoros sárkányrepülők is. A tűzijáték este 9 órakor kezdődik, s látványosabbnak ígérkezik a korábbiaknál. Idén 1650 különböző színhatású bombát lőnek ki a csövekből, több lépcsőben 1600 vízesés-égőt gyújtanak, s ezer bíborszínű bengálégő fénye világít végül. Több mint tíz tonna robbanóanyagot használnak fel, s idén első alkalommal nem egy, hanem két játékmester — a Citadelláról s a Duna-partról — irányítja majd a tűzijátékot. A színkompozíciókat messzebbről is láthatják majd idén, mert a nagyobb kaliberű csövekből a korábbinál kétszerte magasabbra, 180—200 méterre juttatják fel az elektromos indítású, pirotechnikai anyagokkal töltött patronokat. Pest megyében az alkotmány 33. születésnapját a kialakult hagyományoknak megfelelően színpompás rendezvényekkel köszöntik. A megyei kiemeli ünnepségre augusztus 19-én délután három órakor Tápiószelén, a KGYV-ben kerül sor. Ünnepi beszédet Marjai József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mond. A városokban, a járásokban ugyancsak rendezvények sorával köszöntik az alkotmány születésnapját. Elsőként — augusztus 17-én — Vácott, majd Érden — 18-án —, ezt követő napon Budakalászon — a szentendrei járásiak — Cegléden, Nagykőrösön, Gödöllőn, Százhalombattán lesz nagygyűlés, illetve ünnepség. A budai járás megemlékezésének színhelye a Garancsi tő, s itt az egész napos rendezvénysorozat jegyében, ifjúsági nap lesz. A ceglédi járásiak Köröstetétlenen, a dabasiak Bugyin, a monoriak és a ráckeveiek a járási székhelyen emlékeznek meg augusztus 20. jelentőségéről. Alkotmányunkat köszöntve egyúttal új létesítmények avatására,, átadására is sor kerül Pest megye több településén. Százhalombattán a Ruhaipari Szövetkezet új üzemét, Vácszentlászlón a Zöldmező Tsz most elkészült sütödéjét adják át - rendeltetésének. Foton pedig az egészségügyi központ építését ütemekre bontották, most a második készült el. Dányban gyógyszertárt, Biatorbágyon hat általános iskolai tantermet avatnak. Az utóbbihoz nem kis összegű társadalmi munkát adtak a helybeliek. Budaörsön három új tantermet, s ugvanakkor a 150 gyereket befogadó óvodát.1 Nagykovácsiban a három újabb tantermet és a könyvtárt avatják. Pilisvörösváron harmincöt lakást, Zsámbékon pedig kilenc pedagóguslakást adnak át. 1 ^ /.I' a: l Mí ;zmp PEST MEG' rEi Bízón ‘SAGA ES A MEC ;yei tan ACS lapja PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK Jelentős részeredmények Küzdelem a lángokkal Tűzben és vízben Füzesgyarmaton az égőgáz- kútnál a vasárnap óta tartó megfeszített munka csütörtökre több jelentős részeredményt hozott: a kiépített csatornákon, lefektetett csöveken a tárolókba érkezett az oltóvíz a Berettyóból, s holnapra remélhetőleg lesz elegendő víz a további, az eddigieknél is vízigényesebb manőverekhez. A két, immár kész tározón kívül egy újabb is épül, ez az elhasznált vizet gyűjti majd össze, s tartalékul szolgál az oltáshoz. Az oltáshoz a jelenleginél több víz kell, másodpercenként három köbméternyi, míg eddig a mentőcsopont hűtéséhez óránként 600 köbmétert használtak fel. A kútfejen olvadó vasszerkezetekből immár tizenkét tonnával kevesebb okoz gondot a védelemnek. Az újabb vastömegtől megszabadult kútból megváltozott összetételű gáz, illetve más formájú láng tör az égre. ami szintén kedvez a védelemnek. Ma: 2. oldal: Bejrutban mind súlyosabb a helyzet 3. oldal: Szándékhoz pénz, akarathoz erő Újra szénben gondolkodunk A szerződés biztonságot ad 1. oldal: Még mindig drága a dinnye Bűntény az agyagbányánál 6. oldal: Nyár végi világversenyek Kőolaj-kézilabdarajt 7—8. oldal: Heti rádió- és televízióműsor Nem hagyják veszni a szalmát Alkatrészhiány nehezíti a munkát Az elmúlt esztendőkben még hatalrhas füstoszlopok jelezték, hogy a termelőszövetkezetek földjein égetik a szalmát. Ám a szakemberek gyorsan belátták, hogy ez pazarlás: o szalma nemcsak az állatok almozására használható kiválóan, hanem takarmányként is, sőt a papírgyártás alapanyaga is. A rendelet aztán szabályozta ezt a kérdést, s kategorikusan megtiltotta az elégetést. Export huszonhárom országba Csöndesebbek a csapágyak Huszonhárom országba szállítják a Magyar Gördülőcsapágyművek diósdi gyárának termékeit. Idén új piaci lehetőségek nyíltak az USA-ban, ami növelte az egyébként sem csekély exportot. A néhány évvel ezelőtt végrehajtott, megközelítően egy- milliárd forintos rekonstrukció eredményei most mutatkoznak. Idén a diósdi gyárban 4,3 millió darab kúpgörgős csapágy készül, melynek termelési értéke több mint 500 millió forint. A gyártmányok nagyobbik hányadát exportálják, mintegy másfél millió darab kerül a nyugati országokba. A tőkés export értéke a tavalyi 2,5 millió dollárról idén várhatóan 3,6 millió dollárra emelkedik. Tavaly kikísérletezett, típusában új termék a Jugoszláviába kerülő Zastava-alkatrész. eziránt ugyancsak élénk érdeklődés mutatkozik. A nagyobb megrendelők közé tartozik az NSZK, Spanyolország és Egyiptom. A belső felhasználás is emelkedett az idén 5—6 százalékkal a tavalyihoz képest. Dr. Józsa Ödön, a gyár gazdasági vezetője elmondta, hogy a megrendelők igényeinek csak folyamatos gyártmányfejlesztéssel, a választék bővítésével, megbízható jó minőséggel lehet eleget tenni. A gyártmányfejlesztési kísérletek eredményeként idén elkészült tizennégy új minta nullszériája, mellyel a vásárlók kívánságaihoz igazodnak. Az a követelmény, hogy a kúpgörgős gyapágyak működés közben a korábbinál kisebb zajt csapjanak, nagyobb terhelést bírjanak és növekedjen az alkatrészek élettartama. A gyártmányfejlesztés eredményeként sikerült ezt elérni. Nagy érőfeszítések történnek a diósdi gyárban annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni az igényes műszaki feltételeknek. A kísérleti típusok gyártásához új technológiákat kellett bevezetni, és a korábbitól eltérő szerszámokat kialakítani. Rendkívül fontos a jó munkásgárda, és eredményként lehet elkönyvelni, hogy ma már a fizikai dolgozók 55 százaléka szakképzett. A rekonstrukció óta tíz százalékkal nőtt a szakmunkások aránya, és úgy néz ki, hogy az érdi Szakmunkás- tanuló intézetből folyamatosan érkezik az utánpótlás. Pest megyében ebben az esztendőben csaknem százezer hektárról aratták le a gabonát a gazdaságok. A termés jó közepes, s ez a meghatározás érvényes a mellék- termékekre is. Bár a számvetések még csupán most készülnek, néhány gazdaságból olyan információt kaptunk, hogy némi felesleg is marad szalmából. Ezeket kazlazzák s úgy tárolják, vagy pedig, ha akad rá jelentkező, értékesítik. A szalmalehúzás és az ezt követő tarlóhántás a legtöbb nagyüzemben általában jól halad, bár a folyamatos munkát nagyban akadályozza az alkatrészhiány. Az NDK gyártmányú bálázógépekhez egyáltalán nem lehet kapni kötözőfejet és csomózószerke- zetet, enélkül pedig nem működik a berendezés. A raktárak kiürültek, tartalék tehát nincsen, így jobb híján tol- dozgatásra foldozgatásra kényszerülnek a szövetkezetekben: vagy megpróbálják házilag kijavítani a hibás szerkezetet, vagy két gépből csinálnak egyet. Ez utóbbi utat választották a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában is, ahol a négy gép közül csak három dolgozik, a negyediket alkatrészforrásként használják. Gödöllőn egyébként 250 tonna búza- és mintegy 70 tonna borsószalma betakarításával számoltak még az esztendő elején. Már most látszik, hogy ezt a tervet nem tudják teljesíteni. A borsó felszedése után kiderült, hogy csupán 50 tonnányi mellékterméket tudnak az állatokkal feletetni, a többit idő hiányában, s az esős időjárás miatt kénytelenek veszni hagyni. A nedvesség miatt ugyanis rothadásnak indult a borsószár. Jelenleg a búzaszalma ösz- szegyűjtésével foglalkoznak, de a silókukorica gyors érése miatt elképzelhető, hogy ezt sem sikerül teljesen befejezni. Augusztus 23-án mindenképpen meg kell kezdeni a silózást, így tehát 20-ig tudnak csak a gépek a tarlókon dolgozni. Szerencse a bajban, hogy az alkatrészhiány ellenére tulajdonképpen zavartalan a szalma bálázása: a nyugati licenc alapján gyártott magyar gép kitűnően vizsgázott eddig, csupán az jelent gondot, hogy a henger alakú bálákat nem tudják mindenütt zavartalanul használni. A rakodás gyorsítására egyébként az egyik építőipari vállalattól kisebb darut béreltek. A szalmabetakarítás késése miatt elhúzódik a tarlóhántás is. Jelenleg a munka hetven százalékát végezték el. Mivel az idő sürget, a gazdaság vezetése úgy döntött, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznak a E^pek. Megéri a fáradságot, hiszen a tangazdaságnak 1 ezer 100 tehene, 600 hízója, marhája és 1500 növendékállata van, s ezek almo- zását, etetését fedezik a szalma egy részével. Mivel felesleg is keletkezik, mintegy 50 vagonnyit értékesítenek. ■ Közélet Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője csütörtökön találkozott a pihenés céljából hazánkban tartózkodó Gerry Pocock-kal, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, a párt külügyi osztályának vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a két párt közötti kapcsolatokról.
