Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 10., KEDD RézfáBsl®, egy csillaggal Már csak emlék a tarka forgatag A világjáró szerelő Munkahelyének utazó követe Réztábla a kapu alatt. Raj­ta a felirat: HOTEL KÖZ­PONTI, alatta szerénykedik egy csillag. Meglehetősen diszkrét portál, elkelne még hozzá egy lámpás, pontosab­ban egy világító felirat, amely éjszaka útba igazítaná az elő­ször ide vetődött idegent. Ez azonban egyelőre csupán vágy, pedig aki bejut, s még helyet is kap, szívélyes, noha puritán vendéglátásban részesül. Stáb, lila szobákban Az egyemeletes, téglahom­lokzatú épület négy ablaká­ban virágok díszlenek. Az emeletre vezető lépcső vasrá­csát fehérre, karfáját pirosra festették. A szobák és a folyo­só színe most van változóban. Aki karácsony tájon járt itt, megcsodálhatta a méregzöld falakat, meg a lila szobákat, a szántszándékkal vénné patiná- zott ajtókat. A személyzet még mindigaz akkori fordított világot emle­geti. Nem csoda, hiszen a kis­város egyforma mindennap­jaiban gyökeres változást je­lentett a színészek és a filme­sek megjelenése, Egycsapásra vagy harminc évvel visszafor­dult az idő kereke. Makk Ká­roly rendező és a stáb ott töl­tötte a decembert és a januárt. A mindig sötét szobákban ek­kor mindenki hunyorogva mozgott a vakító fényű jupi- terlámpák tüzében. Ez azon­ban már elmúlt, ismét magá­nyos vendégek kérnek bebo Városunk egyik határrésze viseli a Csipvár dűlő nevet. Várat sejtettek ebben a dűlő­ben, de nem ott keresték, ahol a vár nyomai vannak, hanem a volt Fekete Márton-féle ta­nya környékén és helyén. A város vezető emberei 1894- ben Nagy Géza régészt ide ve­zették. Nem találta a várat, hanem egy Árpád-kori teme­tőt. Ezen a helyen 1960-ban ásattam. Én is Árpád-kori te­metőre és egy XII. századi templom alapfalára találtam a tanya mögötti téren. A volt XI—-XIII. századi faluhelyet 1980—81-ben mélyen felszán­tották. A faluhelyen házak la­kógödrei, kemence és tűzhe­lyének maradványai bukkan­tak elő, a korra valló tárgyak tömegével, de a várnak semmi nyoma nem mutatkozott. A népi elnevezés pedig mindig valóságot rejt. A földvár elne­vezés a volt Földvár dűlőben szintén valóság, mert a helyét régen ismeri a nép. A földvár részleteit az 1879-es, az 1894- es és az 1959-es ásatások iga­zolták. Létezését a helyszínen a nem tájékozott szemlélő is észreveszi, mert 3 méterrel magasabb, mint a környezete. A Csipvár1 esetében is ugyan­ez a helyzet. A volt Csipvár dűlő I. déli részén helyezkedik el. A Pálfájai úttól dél felől látszik, mintegy 500-600 mé­terre. Az árkait a szél homok­kal töltötte fel, de a töltés ma is jól látszik, 25-35 méter széles. Nyugat—keleti irányba, mintegy 300-350 méter hosszú és 200-250 méter széles, a két vége elhegyesedik. A déli vé­ge erősen lejt. A területén ős­kori és szarmata edénytöredé­kek fordulnak elő tömegeseb­csátást bőröndjükkel a hatal­mas fakapun. A kocsit az ut­cán hagyják, látni is ismeret­len, furcsa rendszámtáblákat a fogadó előtt veszteglő or­szágúti cirkálókon. A járóke­lők talán eltűnődnek egy pilla­natra, próbálják megsarkan- tyúzni a fantáziájukat, vajon honnan, s mi ügyben jöhetett éppen Nagykőrösre a sok ló­erőn futó vendég? Fricska Antalné, a tíz szo­ba huszonkét ágyának pa­rancsnoka már valamivel töb­bet tud erről, mint az utca embere. Sorolja is a tudniva­lókat: Jönnek a vadászok — A legtöbben hivatalos küldetésben keresnek szállást. Jönnek a konzervgyárba, most éppen szerelők dolgoznak a tejüzemben, voltak itt nigériai diákok, a veszprémi egyetem­ről, de belgák, svédek, nyugat­németek is álomra hajtották a fejüket, midőn elhallgatott a cigányzene a földszinti étte­remben. Néha annyian szeret­nének szobát kapni, hogy szükség van mind a négy IBUSZ-lakásra, amely ilyen­kor tehermentesít bennünket. Októberre megint jeleztek egy csoportot, amely huszonhat ta­got számlál. Nem lesz könnyű elhelyezni őket — ismerjük meg az őazi programot, amely­ben menetrendszerűen szere­pel a külföldi vadászok meg­érkezése, akik a helybeli va­dásztársaság vendégei lesznek. ben. Szórványosan háznyomok is észlelhetők, bár a helyet egykor a Dózsa Tsz mélyen szántotta a szőlő alá. A mély­szántáskor sok edénytöredék és szarmata sírok kerültek fel­színre. Ekkor sok ház és tűz­helynyom is mutatkozott. Az akkor előkerült tárgyak a mú­zeum gyűjteményében vannak. Az őskori edénytöredékek a kora bronzkorból valók. Á szarmata edények nagyobb ré­szükben római készítmények. Felvetődik a kérdés, hogyan ment ki a köztudatból a Csip­vár helye, amikor azt még az elmúlt századok embere is­merte? Egyszerű a kérdés megoldása. A Csókás erdőtől keletre elterülő homokot egé­szen a múlt század 30-as évei­ig gyep fedte. Ekkor a Pálfá- ja—Bánomot kiosztották szőlő­földnek. A mély földforgatás­sal a növényi takarót eltávolí­tották, és a homok megindult a Kürti vizek szélén levő Csip­vár felé, és azt kezdte elborí­tani. Az 1870-es években, amikor a város körüli legelő­övezetet kiosztották, a Csip- vártól nyugatra eső homokos részek gyep takaróját is eltá­volították, ismét megindult a nyugati szél hatására a homok Kelet felé való vándorlása. A Csipvárban akadt föl, annak a belsejét, és sáncait is meg­töltötte. A várat is szántják, vetik azóta, és a töltéseket az eke jelentősen széthúzta. A vár lassan a környezetébe ol­vadt, de környezeténél még mindig 3-4 méterrel magasabb. A Csipvár tehát valóban vár, éspedig földvár. Kik építhették és mikor? Erre már nehezebb felelni. Lehet, hogy az őskori népek készítették, de későbbi is lehet. Dr. Bal any i Béla — Mire kíváncsiak az ide­genek és milyen szolgáltatá­sokat igényelnének? — Legfőképpen azt szeret­nék tudni, étkezni hol lehet? Általában itt kosztolnak a Központi Étteremben. Van­nak akik igényelnék a regge­lit, ez azonban megoldatlan. Csak egy-két esetben tettünk kivételt, akkor a vendégek előzetes kérése alapján mégis előteremtették a reggeli étket. Prospektus, valamiféle tájé­koztató, esetleg egy-két ide­gen nyelven, elkelne a város­ról, de bizony ez csak álom, ilyesmiről szó sincs, pedig nem ártana, hiszen erkölcsileg, de lehet, hogy egyébként is meg­térülne a szolid hírverés. — Milyenek a vendégek? — Általában rendesek. A két szobaasszonynak és az éj­szakai portásnak sincs rájuk panasza. Igaz, már előfordult, hogy egy jól szituáltnak látszó úr elfelejtett fizetni, de a bí­róság rávette számlája ki- egyenlítésére. Emlékezzenek rá — Az emberek igényesek. Nem csoda, hogy a világosabb szobákat szeretnék, de azokat azok kapják, akik hónapokat töltenek nálunk. A fürdőszo­ba közös, a folyosóról nyílik, bizony máshol másmilyet szoktak meg. Annak viszont nagyon örülünk, hogy a most kezdődő fűtési szezonban az olajkályhákat a gázfűtés vált­ja fel. A társalgóban televízió, a folyosón sok-sok virág. Hihe­tőnek tűntek a főnökasszony szavai, aki szeretné minél la­kályosabbá, barátságosabbá tenni a Hotel Központit, hogy emlékezzenek rá szívesen még a futóvendégek is. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet lakatosrész­legében 11 éve dolgozik Mé­száros Zoltán lakatos, aki an­nak idején a ceglédi szak­munkásképzőben tanulta ki a géplakatos szakmát. — Milyen gépeket gyártanak jelenleg? — Túlnyomórészt konzerv­ipari gépeket, például karton­ba rakó gépet, palettizáló gé­pet (ez utóbbi a kartonokból rakományt képez majd). Jelen­leg a Nehézvegyipari Kutató- intézetnek 3 darab 6 méter ma­gas berendezést gyártunk. Mű­anyag alapanyagot állítanak elő majd vele. Gyártmányain­kat a hazai és a szocialista or­szágokból érkező egyedi meg­rendelésekre 'készítjük. Gyak­ran a kapitalista országok is felkeresnek bennünket. Az egyedi megrendelések mellett orozatgyártásra is berendezke­dünk ugyanebből a géptípus­ból. A hazai és külföldi kon- zervgyárak^j-észére legalább 100 előfőzőt gyártottunk. Ez egy 9 méter hosszú és 1,5 mé­ter széles gépsor, atnelynekaz egyik végén bemegy a zöld­bab, vagy zöldborsó és a má­sik végén főzött állapotban tá­vozik. Ez ám a szolgálat — A mi munkánk nem fe­jeződik be a gépek műhelybeli előállításával. Munkaköri kö­telességünkhöz tartozik a megrendelt gépek helyszíni felszerelése és beüzemeltetése, valamint a gépkezelők beta­nítása a gépek működtetésére. Ezért gyakran vagyunk ki­szálláson hazai és külföldi tá­jakon. — Konzervgyári gép karban­tartó garanciális javításán voltam munkatársaimmal Spanyolországban, Pueblo de Montelbandban 10 napig, na­pidíjat és útiköltséget is kap­tam a rendes fizetésen kívül. Három napot töltöttem Mad­ridban. Sétáltam a királyi pa­lota kertjében, s egy napot Toledóban is voltam. Hirtelen nem is tudnám megmondani, hányszor jártam a Szovjet­unióban. Két alkalommal kiál­lításon vettünk részt gyárt­mányainkkal Kijevben és Le- ningrádban. A kiállításra a csomagoló gépsort vittük ki. Ez a gépsor 6—7 gépből tevő­dik össze. Elvégeztük az ösz- szeszerelést a kiállítás kijelölt helyén, és a műszaki napokon üzemeltettük a vonalat. Kijevben és Leningrádban volt időnk városnéző sétára is. Az Ermitázsba reggel nyitás­kor bementünk és csak este záráskor jöttünk ki. Ugyan­csak iparkodtunk megtekinte­ni a látnivalókat, sok-sok ki­lométert legyalogoltunk, mégis csak elenyésző hányadát lát­hattuk. ­Leningrádban a fehér éjsza­kák valóságáról is meggyőződ­hettem. A város reklámvilági- tása úgy van kialakítva,, hogy a mesterséges villanyfény ne zavarja a természetes fényt. — A Néván minden éjszaka 2 órakor nyitják a hidakat menetrendszerűen, úgy mint a vasúti sorompókat. Sétál­tam az Auróra fedélzetén is. A finn öbölben szárnyashajó­val 45 pero alatt értünk at a régi cári palotához. — Amíg fiatal az ember, bírja az éjszakázást. Szívesen mondunk le az alvásról a lát­nivalók kedvéért. Ä Dnyeper partján — Szintén gépsor átadása és beüzemeltetése révén mehet­tem el Kijevbe. Itt a rendel­kezésre álló kevés szabad időben csak a Dnyeper part­jára és a kazamatákba jutot­tam el. Tiraspolban az egyik konzervgyárnak csomagológép üzembe állítását végeztük. In­nen többször átránduhunk a szomszédos hős városba, Ogyesszába. A tengerparton hatalmas obeliszk őrzi a hősök emlékét. Jártam a Duna del­tájánál is Izmailban, valamint Herzonban. Mindkét városba palettizáló és kartonba rakó gépet vittünk. Ugyanígy szál­lítják és adják át, valamint üzemeltetik be a megrendelt és legyártott gépsorokat a szö­vetkezet többi dolgozói is. Én és munkatársaim nem va­gyunk kivételes egyedi utaz­gatok. Így jutunk el úgyszól­ván az összes szocialista or­szágba, főleg Bulgáriába, Len­Nagykörösi Kinizsi—Abony 5-4 (3-4) Csepel ifi (NBI)—Nagykőrö­si Kinizsi 5-3 (3-0) A két edzőmérkőzésen a következő játékosok szerepel­tek: Molnár, Tiger — Terjé- ki, Gulyás, Karcsú, Szendi, Szombati, Farkas 1., Lövei, Szabó, Németh, Pesti L., To- ricska, Farkas J., Vigh, Ben- kó. Abony ellen igen rosszul kezdett a hazai csapat, nem zárt jól a védelem és a ven­dégek 2-0-ás vezetést szerez­tek Farkas J. szépített. 2-1. Közeli szabadrúgásnál rosszul állt fel a sorfal, 3-1. Szabó szabadrúgásból szép gólt lőtt, 3-2. Németh jó egyéni játék­kal egyenlített. 3-3. Ezután nagy védelmi hiba után Abony ismét átvette a vezetést. 3-4. Fordulás után Szabó szabad­rúgásból Pesti L. jó fejessel egyenlített. 4-4. Kiegyenlített mezőnyjáték után a mérkőzés végén Toricska szerezte meg a győztes gólt. 5-4. A taktikailag és technikailag Született: Tóth István és Köte Ildikó: István; Kovács György és Ugi Zácz Katalin: György; Benkó István és Kiss Katalin: István nevű gyerme­ke. Névadót tartott: Bojtos Já­nos és Bognár Mária: Gábor; Mészáros János és Langer Aranka: Márta nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Horváth Zoltán és Gulyás-Nagy Helga; Kis-Prumik Bálint és Szabó Eszter Erzsébet; Kökény Ba­lázs és j Zahorján Erzsébet; Krétai László és Vincze Er­zsébet Rozália; Kovács Fe­renc és Torma Edit; Bíró Já­nos György és Tóth Veroni­ka; Országh Mihály és Faze­kas Erika; Józsa Zoltán Fe­renc és Pál Katalin Rozália. Meghalt: Faragó Lászlóné Héda Jozefa (Kocsár, VII. dű­lő 45.); Szakállas Sándorné Oláh Judit (Tormás u. 26.); gyelországba, Romániába és a Szovjetunióba. — Mit csinál szabad ide jé* ben? — Csaknem gyermekkorom­tól kísért a nutria. Ceglédi vagyok, ott 25 évvel ezelőtt tört ki a nutrialáz. Én csak néhány éve határoztam el ma­gam a tenyésztésére. Volt már egy 1200 négyszögöles hobbi­telkem. Két évig minden sza­bad időmben csak az ólat épí­tettem. Legalább 12 teherautó (cement, sóder, tégla, pala) építőanyagot építettem bele, néha egyedül, máskor baráti segítséggel. Tenyésztési szakta­nácsért a mindszenti tsz nut- riatelepére mentem. Innen sze­reztem be a 36 jószágból álló törzsállományt, melyet köve­tett a többi. A nutriatenyész- tés egyik elengedhetetlen fel-* tétele az állandóan friss, tiszta víz, tehát kutat is kellett fúr­ni. A nutria növényevő, a csa- lamádét, herét kedveli, a gyom­növények közül a párét. Fa­lánk állat. Az iskolai szünet­ben két fiam segít a gondo­zásukban. — Jól fizet a nutriatenyészJ tés? — Nem végeztem még olyan számítást, hány munkaórát dolgoztam és a munkában el­töltött órákra mennyi munka­bérátlag esne. Ha valaki eset­leg irigyelné a nutriázásból származó jövedelmemet, an­nak azt javaslom, a munkát is irigyelje. Ment vár a szerencsére — Életével, muhkakörülmi«• nyeivel elégedett-e? — Nem. Én nyughatatlan ember vagyok. Az a vélemé­nyem, hogy az erúber soha ne elégedjen meg azzal, ami van, mert az egyenlő a halállal. Van aki lottószelvényen várja a házhoz a szerencsét. Én dol­gozom; így akarom megterem­teni a kedvezőbb életfeltétele­ket magamnak és a családom­nak. Molnár Elekné képzett, jó játékerőt képvisel lő NB I-es Csepel ifi ellen a körösi csapat, indokolatlanul és helytelenül, az edzői figyel­meztetés ellenére, elbizakodot­tan iépett a pályára. Ez meg­bosszulta magát és a csepeli ifik elhúztak 3-0-ra. Kapu előtt a védelem kapkodott, a mezőnyben sok volt az átadási hiba, a támadások nem vol­tak gólveszélyesek. A második félidőben Farkas J.-t gólhely­zetben buktatták, a 11-est Vigh értékesítette 3-1. Vigh szögletéből Karcsú szépen fe­jelt a hálóba, 3-2. Csepeli bombalövésből 4-2 lett az eredmény, majd kapushibából 5-2. A mérkőzés végén jó ak­cióból Vigh állította be a vég­eredményt. 5-3. A két mérkő­zésen látottak alapján min­den csapatrész játékán sok még a javítanivaló. Mint már megírtuk, az új osztályban új edző készíti fel a csapatot és több játékost igazolt eddig a szakosztály ve­zetősége. * P. S. Marticsek László (Kinizsi u. 25.); Tóth Béla Sándorné Már­ta Eszter (Kossuth L. u. 67.); Székely István (Niklosz János u. 22.); Egri Ernő Gábor (Ceg­lédi u. 21/b.); Gőcze Pálné Bó- csai Lidia (Kossuth L. u. 35.); Sinor Lászlóné Barkó Eszter (Balia G. u. 88.). — MqIIbbé Apokalipszis, most I—II. Színes amerikai dzsungelhábo­rús kalandfilm. (16 éven felü­lieknek!) Előadás 6 és 8 óra­kor. _ A stúdiómoziban Krämer kontra Krämer. Szí­nes amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap» T.T. Villákat vág a présgép Több típusú és méretű hegesztőkészüléket gyártanak a TRAKIS telepén. Klinkó Lászlóné 63 tonnás présgép segítsé­gével vágja ki a keréktarló villákat — képünkön. A kés2 liegesztőkészülékekct hazai és külföldi piacon értékesítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Máig talány: kik építették? Vár volt-e a Csipvár? Befútta a homok, szaggatta az ekevas Labdarúgás Elbízta magát a csapat ■ Anyakönyvi hííeIHB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom