Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
Ma: 3. oldal: Kulcskérdés Harminchat százalék 4. oldal: Pannóniában a legnagyobb volt Algéria hármas forradalma 6. oldal: Postabontás 1. oldal: Válogatott hiányzók Sarusi, Hajdú: arany ió rajt vízilabdában 8. oldal: Csoportnak helyfoglalás is Verekedőt vettek őrizetbe PEST 3 MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * V XXVI. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ár«: 1,40 forint 1982. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP finisben az aratás Kedvez az iá# a másodvetésnek A mezőgazdasági üzérnek az idén különös gondot fordítanak a másod- és tarlóvetésekre; máris elérték az eredetileg tervezett 100 ezer hektárt, és előreláthatólag további, legalább 20 ezer hektárnyi szántóföldet hasznosítanak ismételten a gabona betakarítása után. Az országban több helyen — különösen Csongrád és Pest megyében — a gazdaságok eleve beépítik éves tervükbe a kétszeres földhasznosítást, s APRÓK P usztán szavakon való lovaglás lenne, hogy vannak — e sorok írója is —, akik tiltakoznak az aprófalvak elnevezés miatt, mert bár akaratlanul, a kifejezés azt sugallja, hogy ami apró, az nem különösebben lényeges, az a fontos dolog mellett akár mellékes is lehet, azaz figyelemre alig méltó. Csoda-e, ha az aprófalvakban élők gyakran úgy érzik, mintha őket már leírták volna a létezők, a számon tartandók közül? Cso- da-e, ha ezeken a településeken a megszokottnál is érzékenyebbek az embereit mindenre, ami közvetlen környzetünket annak jelenét, holnapját érinti? Nincs ebben semmi különleges. A vélt vagy valódi hátrány mindenkor kialakítja a védekező reflexeket, s tagadhatatlan, az aprófalvakban vagy ahogy némely helyen, némely testületekkel sikerült elfogadtam, a kis lélekszámú településeken élők sok tekintetben hátrányban vannak azokkal szemben, akiket nagyobb településre, még inkább városba vezetett a jobb sorsuk, bár ez a jobb sors legtöbbször a véletlen képében mutatkozik. Falugyűlések sorozatának témája volt Galga- györkön a víz, az egészséges vizet szállító vezeték- hálózat megteremtése, s érthető, ha a közös tanácsú társtelepüléseken élők fölfokozott figyelemmel várták, mi történik a sokszori kérés nyomán, amint fölfokozott figyelem kíséri most már a vezeték éoítését. Mert épül, bizonyítékaként annak, nem okvetlen mostoha a sors akkor, ha a társ jelző jut a településnek, ha sikerül józan belátással mérlegelni a hol, mikor, mit összefüggéseit, hiszen négy falunak egv a tanácsa; nem könnyű a döntés. Leírtunk biztatót, tegyünk mellé egy olyasvalamit, ami érzékelteti: a viszonyok ritkán egyértelműek, öröm és üröm folytonos váltakozása közepette múlik az idő. Az olyasvalami, ami nem keltett, kelt tapsot a faluban: kör- zetesítették az általános iskolai oktatást, s ebbe az itt élők máig sem nyugodtak bele. Az érv az volt, magasabb oktatási színvonal érhető el a koncentrált felsőtagozatos formában. Amire a falubeliek válasza: ők bizony nem vették észre, valami baj lenne a színvonallal. hiszen — nem rsekélvsée — diplomások elvan sorával büszkélkedhetnek. akik itt tárták ki az általános iskola nyolc osztályát. Így valahogy zajlik több mint ezeregyszáz ember felelgetőse egymással és a hivatalos szervek képvise- • lőivel, nem csupán víz, iskola ügyében, hanem seregnyi más dologban is, mert meggyőzni és meggyőzeim emberi gyengéink egyike, azaz nem megy könnyen, egyszerűen. Ha nem is könnyen, ha nem is egyszerűen, de lehetséges a meggyőzés és a meg- győzetés akkor, ha érvek és ellenérvek pengéi találkoznak, ha nem a kinyilatkoztatás, a hatalommal erősített fölény vél igazságot tenni vélemények és ellenvélemények között. Az aprófalvak egy részének sorsa éppen azért nehéz, mert — szemben a galga- györki tapasztalatokkal, a négy falut. átfogó közös törekvésekkel a szót értésre — gyakran és sok mindenben amúgy is hátrányos helyzetüket tetézi a parancsolgatás, a vélemények meghallgatásának mellőzése, a demokratizmus formális megtartása és , lényegének elutasítása. A közérzetet nemcsak dologi tényezők befolyásolják, hanem — és aligha mellékesen — erkölcsiek szintén, amibe beletartozik az is, számít-e, amit mondunk, választ kapunk-e arra, amit kérdezünk. T ermészetes: nem a jó szó, a demokratikus irányítás oldja meg az aprófalvak, azaz a kis létszámú települések jelenének sok gondját és egyengeti jövőjét, ám meggyőződésünk, hogy jó szó, demokratikus irányítás híján ezeknek a falvaknak a jelene és a jövője reménytelen, pontosan azért, mert a semmibe vett ember, érezve, nem szolgált rá a semmibe vevésre, felülvizsgálja kötődéseit és kapcsolatait, azaz könnyen meglehet, egyeriben nem ragaszkodik már falujához, hanem' útnak indul. Igaza Van? Igaza! Ha ő nem számít — mert rá sem figyeltek arra, amit mondott, amivel érvelt —, akkor vajon mi más számíthatna a település jelenében és jövőjében; ha nemcsak lakóhelye, hanem önmaga is aprónak látszik, akkor mi az, ami nagy. fontos, mellőzést nem tűrő?! A kis lélekszámú települések ügyével most már a megyében is, országosan is hivatalos szervek, társadalmi szervezetek sokasága foglalkozik. Késve ugyan, de ne véglegesen elkésve. Űj irányok lelhetők, friss források nyithatók. Csak ne látsszanak aprónak az aprófalvakban élők. Mészáros Ottó vetésszerkezetüket is ennek megfelelően alakítják ki. Jelenleg már derékmagasságú a másodvetésből származó ta- karmánynakvaló, az idő egyébként is kedvezett növekedésüknek. Az aratásnak viszont kevésbé, s mint a megyei tanács mezőgazdasági osztályán hallottuk, Pest megye több részén — így a ráckevei, a da- basi és monori járásban — mintegy 140—180 milliméterre tehető a hirtelen lezúduló csapadék mennyisége. Az utóbbi időszak nagy esőzései tehát jó néhány területen tették járhatatlanná a talajt, azaz az időjárás visszafogta az aratási finist, a kombájnok kényszerpihenőre ítéltettek, illetve másutt álltak munkába. Pest megyében tegnapig a búzának 75 százaléka került a magtárakba, sajnos több helyen még a rozs betakarításához sem tudtak hozzáfogni. Amennyiben az idő tartósan csapadékmentes lesz, akkor három-négy nap múlva befejeződhet a kenyérnekvaló aratása. A megye gazdaságaira egyébként az a jellemző, hogy a másod- és tarlóvetésekre az aratással párhuzamosan kerítenek sort. Jelenleg a búza után vethető takarmányrepce és takarmánykáposzta földbe juttatására készülnek. Nemsokára asztalunkra kerül az új búzából sült cipó. A képen még tenyérben a kenyérnekvaló ... Szigethalmi alvázzal készült Az Ikarus Karosszéria- cs Járműgyár mátyásföldi gyárában az idén negyvenkét autóbusz készül svéd megrendelésre. Az emelt padlószintű, különleges luxusautóbuszok — amelyekbe a Csepel Autógyár alvázait építették be — első példányai már elhagyták az országot. Csökkent az anyagköltséghányad Mérleg műszakonként % A felhasznált anyagok f ésszerű csökkentésével, el- ^ sősorban az úgynevezett ki- ^ hozatali normák szigorítá- \ savai, és a takarékosságra jj ösztönző prémiumrendszer •f alkalmazásával, az Egyeli sült Izzóban újabb 2 szá- £ zalékkal csökkent az í anyagköltséghányad. Az Izzó gyáraiban különféle módokon sikerült az anyagköltségeket jelentősen leszorítani, ha még nem is a lehetséges mértékben. A nagy- kanizsai fényforrásgyárban például, valamennyi gyártósornál bevezették a műszakonkénti anyagelszámoltatás i. A laza normákat így rendszeresen, akár évente többször is kiigazítják. Másutt is szigorftották a követelményeket, mégpedig úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására, sőt a beszerzési formák a minőség további javulására ösztönöznek. Újpesten és Nagykanizsán a műszakváltásnál sem állnak le a gépek, A hagyományos műszakátadás helyett a gép mellé kiírják a műszak selejtarányát, a, leadott jó lámpák mennyiségét, és egyúttal felhívják a figyelmet az esetleges szervezési, műszaki vagy személyi hiányosságokra, Vállalkozásba adják a szállítást Legnépszerűbb a CM-ferma A könnyűiparban is egyre többen érdeklődnek az új vállalkozási formák iránt. Az eddigi tapasztalatok szerint az iparágban a legnépszerűbbek a gazdasági munkaközösségek és a kooperációs kapcsolatokat bővítő vállalkozások. A vállalatok sajátosságaiból és a szükségletekből adódóan sokféle elképzelés alakult ki, de m- még kevés a ténylegesen létrehozott új szervezet, a második félévben számuk várhatóan jelentősen szaporodik. Az már az eddigiek alapján is kitűnik, hogy a kezdeményezések főként azokra a tevékenységi körökre irányulnak, ahol valamiféle hiányt A DKV-bon aeencsak program a környezet védelme Elkerülik a levegőszennyezést A Dunai Kőolajipari Vállalat bitumengyártó üzeme állítja elő hazánkban az útépítéshez szükséges bitument, valamint annak a mennyiségnek is egy részét, mely a brikett gyártásához nélkülözhetetlen. Nem kell tehát különösebben bizonygatni, hogy az üzem munkája népgazdasági szempontból is milyen számottevő. Ugyancsak ismert tény, hogy a bitumen gyártása során keletkező gázok erősen szennyezik a levegőt. Ezek a gázok, s kísérőjük, a kellemetlen, szúrós szag, most tavaszig a negyven méter magas kéményen távozott. Tehát a negatív hatást az óriás kémény volt hivatott mérsékelni, a magasabb légrétegekbe juttatni a szennyező anyagokat. Túl sok szó e megoldás miatt nem érte a DKV háza táj át, s ma már nem is értheti. Hiszen még 1980-ban a megbízásuk alapján a tervezők elkezdték, egy olyan égetőtípus kidolgozását. mely megszünteti a gyártás kellemetlen kísérő jelenségeit, s ugyanakkor az energiafelhasználásban sem ^lent többletet. Ellenkezőleg, megtakarítást eredményez. Az ésszerű megoldás megszületett tehát: a beruházás költsége nem érte el a- kétmillió forintot, s a berendezés tavasz óta üzemel, mégpedig megbíz- i hatóan égéstermékei szagtalanok, ily .módon tisztább lett a| környék levegője. A kedvező tapasztalatok1 alapján a bitumengyártó üzem bővítését már ügy tervezik: azoknak a berendezéseknek is helyük legyén, melyek a gázokat semmisítik meg. Cukorrépa-betakarstók A cukorrépa termesztésében, betakarításában, a betakarító gépek árusításában és a feldolgozásban érdekelt feleknek, a MEZŐGÉP Vállalatnál bemutatták azt a kétmenetes önjáró betakarító gépet, amelyet több vállalat együttműködésével fejlesztettek ki. A szakemberek megtekintettek a szekszárdi gyártó cég korszerű műhelyeit is, ahol a gépeket gyártják. A magyar gépipar összefogásával készült gépből, tavaly húszat adtak át, az idén pedig harminckét újabb gépet készítenek. szüntetnek meg kiegészíthetik h vállalat munkáját. Így például csaknem minden köny- nyűipari szakágazatban szerveződtek vagy szerveződnek a karbantartási feladatok jobb ellátására gazdasági munka- közösségek. Az elsők között a Magyar Posztógyárban hoztak létre gazdasági munkaközösséget: dunaújvárosi fonodájukat március elejétől hét végére bérbe vette a dolgozók 30 fős csoportja. A tapasztalatok kedvezőek, a termelékenység 25— 30 százalékkal magasabb az átlagnál, javult a munkafegyelem és a minőség. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál két munkaközösseget alakítottak, az egyik a csomagolásra használ; karton- plassft dobozok javítására vállalkozott. A másikat a vállalat külkereskedelmi irodájának idegen nyelven beszélő dolgozói hozták létre. Fordítói munkát vállalnak. így a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat idegen nyelvű iratainak, leveleinek, anyagainak fordításához nem kell külső munkatársakat igénybe venni. Terveikben szerepel, hogy a pusztaszemesi tsz-nél 60—80 fővel konfekcionáló részleget alakítanak a vállalat termékeinek feldolgozására, emellett foglalkoznak azzal is, hogy a vállalaton belüli összes szállítási munkát kiadják vállalkozásba a szállítási dolgozóknak. ■ Közélet» Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Fritz Honeggernek, a Svájci Államszövetség elnökének hazája nemzeti ünnepe alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Guyanái Népi Haladó Párt XXI. kongresszusát
