Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

■ Abonyi krónikái Az alapszervezetek jól előkészítették Sikeres pártoktatés Bátran mondták el a véleményüket A XII. kongresszus határo­zatainak végrehajtása nagy­mértékben függ a párttagság s a pártonkívüli tömegek el­méleti és politikai felkészült­ségétől. Ezt a lényeges meg­állapítást vették számításba az abonyi pártszervezetek, amikor ^egy évvel ezelőtt a párt- és tömegszervezeti ok­tatás programját összeállítot­ták és a szervező munkát megkezdték. Mint a nagyköz­ségi párt-végrehajtóbizottság közelmúltban megtartott ta­nácskozásán megállapították, az alapszervezetek többsége körültekintően készítette elő az 1981/82-es oktatási évet, egyedül a textil alapszerve­zetnél nem volt szerencsés a téma kiválasztása, mivel ki­csit túlbecsülték a hallgatóság politikai ismereteit. A községben összesen hu­szonöt helyen volt pártokta­tás, közel ötven továbbképző tanfolyamon, 22 csoportban pedig tömegpropaganda-okta- táson vettek részt. A pedagó­gusoknak ezúttal is elméleti konferencia előadássorozato­kat tartottak, melynek félszáz résztvevője volt. A technikai feltételeket mindenütt sikerült biztosítani, egy-egy foglalko­záson átlagosan a hallgatóság 70 százaléka megjelent. Sokat javult a tanulók akti­vitása, bátrabban mondtak vé­leményt, látszott, hogy a tan­könyveket sűrűbben lapozgat­ták. Többségében ott volt mozgalnias az összejövetel, ahol az elméleti részt a he­lyi körülményekhez kapcsol­hatták. A módszereket ille­tően eredményesnek bizonyul­tak az úgynevezett kiselőadá­sok. Széles körű véleménycse­re alakult ki a pedagógusok elméleti konferenciáin, főleg A szakszervezetek helye a szocialista társadalom politi­kai rendszerében és Az ideoló­giai harc kérdései és aktuális feladatai az oktató-nevelő munkában című témán vitat­koztak sokat. A propagandisták kiválasz­tása zömében helyesnek bizo­nyult, a foglalkozásokon fel- készülten jelentek meg, az el­méleti részeket igyekeztek gyakorlati példákkal illuszt­rálni és sokan különféle iro­dalmat is felhasználtak. A postán és az Üj Világ Tsz- ben egy-egy témakör megbe­szélése után a propagandista szellemi totóval mérte fel a hallgatók ismereteit. A pártbizottság és a propa­gandisták kapcsolata folyama­tos és jó volt, a foglalkozáso­kat követően egy-két esettől eltekintve az értékelő jelenté­seket rendszeresen megküld­ték, így a községi pártszevv- nek mindvégig kielégítő infor­mációi voltak, hol, hogyan halad a képzés. A marxizmus—leninizmus középiskolának 23 hallgatója volt, valamennyien rendszere­sen tanultak és sikeres év vé­gi vizsgát tettek. Tömegszer­vezeti — szakszervezeti, KISZ- és egyéb — oktatáson 35 cso­portban 814-en vettek részt, a képzés színvonalát a Mechani­kai Művek szakszervezeti csoportjánál és a tanács KISZ-szervezeténél találták a legjobbnak. Az agitációs és propagandamunka részeként tizenöt helyen szerveztek po­litikai vitakört. Mind színvo­nalát, mind a részvételt te­kintve az OTP-fióknál, a te­rületi alapszervezetnél, a vas­ipari szövetkezetnél, valamint a Kézműipari Vállalat üzemé­nél bizonyult a legjobbnak. összegezve, a pártfórum megállapította, hogy az okta­tási tervben rögzített célkitű­zéseket megvalósították, a hallgatók marxista világnéze­tének gyarapításában sikerült előbbrelépni, amit hasznosíta­ni tudnak majd a további po­litikai nevelőmunkában. Gy. r. Sokoldalú együttműködés a magántenyésztőkkel Sertésátvétel gondokkal Tájékoztatás a szerződés feltételeiről Bizonyára kevés olyan ter­melőszövetkezet van ebben az országban, mely valamilyen módon nem segíti a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Az abonyi tsz-eknek többszörös kapcsolatuk van a háztáji ter­melőkkel, sőt azokkal a kis­termelőkkel is, akik nem ta­gok. A Ságvári Tsz is ezek közé tartozik. A sokoldalú együttműködés, illetve támo­gatás egyik, fontos része a magánytenyésztők hízóserté­seinek felvásárlása. — A hetvenes évek elejétől végezzük a felvásárlást — tá­jékoztat Kovács László integ­rátor. — Erre azért vállalkoz­tunk, hogy az átvétel ne spon­tán, henem szervezett módon történjen, legyen egy olyan gazdaság Abonyban, mely ösz- szefogja ezt a tevékenységet, egyben népszerűsítse és ösz­tönözze a termelőket a sertés- tenyésztésre. Az én személyes feladatom a szerződések meg­kötése, a szállítások lebonyo­lítása. Hetenként kétszer fo­gadóórát is tartok a tanács­nál, tájékoztatást adok a le­hetőségekről, a szerződések feltételeiről. Sajnos, néha akadnak problémák is. Elő­fordul, hogy az Állatforgalmi Vállalat nem mindig tudja fo­gadni az előre jelzett mennyi­séget, ami bizonyos mértékig rontja a termelőkkel való kapcsolatunkat A közelmúlt­ban például 50 darab sertés maradt vissza. Évente 7200 pusi — Kilencszáz kisállat-te­nyésztővel tartunk kapcsola­tot, akik évente átlag 7 ezer 200 darab pusit adnak le. Gazdaságunk nemcsak a fel­vásárlásban vállal szerepet, hanem segíti is a tenyésztőket. Egyebek között szemester­ményt, alomszalmát, lucerna­földet juttat a termelőknek, sőt félidős vemhes kocákat ad ki. Négy darálónk van, két szemestakarmány-árusító standunk, ahol a szükséges ta­karmányt beszerezhetik az emberek. Kerülni a kedvszegist Ehhez a tömör, de sokakat érintő véleményhez alig kí­vánkozik egyéb: kár lenne a tenyésztők kedvét szegni az akadozó átvétellel. Keddtől keddig Hát szóval... ifiklub Valaki megfigyelte: a han­gos-képes cs az írott sajtóban mostanság leggyakrabban használt fogalom a válság. Sokszor beszélünk például az ifjúsági klubmozgalom válsá­gáról. Okkal. Pest megyében a hivatalosan létező 209 klub közül, jóindulatú becslés sze­rint is csak G0 működik rend­szeresen. Ezt azért kell előre bocsátani, nehogy valaki a ki­ragadott példából általános következtetést vonjon le. Ez­úttal a már említett G0 klub egyike tolakszik tollvégre. A ceglédi Dózsa György If­júsági klubban hetente hat­szor pontosan az történik, aminek mindenhol történnie kellene: hagyják a lányokat és a srácokat a maguk kedvére kötetlenül szórakozni. Rab László népművelő-klubvezető a látványosságokat okosan ke­rülve kínál színvonalas lehető­ségeket. Az áruház alatti pincében volt már pantomim műsor, mini-koncert, könyv­vita, discó, színházesztétikai előadás és fórum a fiatalok érvényesülési lehetőségeiről, GŐt szakkörök is alakultak ... látszólag spontánul. S ez utób­bi szópárban rejlik a kulcs: nem szabad a fiatalok kezde­ményező kedvére, szabadság­igényére rátelepedni. Mert ugye ki hinné el, hogy csak „úgy" spontánul, a ma­guk környezetének szépítésére több mint ötvenezer forint munkabért spóroltak meg az­zal, hogy belülről teljesen fel­újították a pinceklubot, s „úgy” mellékesen összeraktak egy profikból is irigységet ki­váltó hangkeverő-asztalt. Igaz, tíz tucat törzstagból áll a csa­pat, s hozzájuk verődnek a többiek. Hétfőn a brazil—olasz mér­kőzés közvetítésekor tele volt a klub — ez egyébként nem ritka alkalom —, és nemcsak szurkolókkal. Akadt, aki félre­vonult sakkozni, a büfé nagy forgalmat bonyolított le zsíros kenyérből. Egy fiú a borjú nagyságú kutyájával üldögélt a tv-szoba kellős közepén. Egy koromfekete srác fejhall­gatóval élvezte az új discó- szalagot. Párosával is akad­tak fiatalok, a szerelem lát­ható jeleivel. Ugyanazok vol­tak, akii. a klubot szépítették, akik a művelődési ház fel­újításán dolgoznak. És kedden, a szünnapon unottan lötyög­tek az útcán és be-betértek egy kocsmába. De jó, hogy hiányzott ne­kik a Dózsa-ifiklub. Iíriszt György A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1982. JŰLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Gondozzuk a rászorultakat! Nemcsak a pénz a segítség Járási NEB-vizsgálat az öregekért Egyéni és társadalmi fele­lősségünket egyként ébren tartja a Vöröskereszt világ- szervezetének jelszóvá nőtt akcióprögramja: Gondozzuk a rászorultakat! Tehát nemcsak az öregeket, hanem minden­kit, aki önhibáján kívül kép­telen gondoskodni magáról. A számok alapján kimondható, hogy ebbe a nem is kis cso­portba főként az idősek sorol­hatók. S a humanitás egyik fontos mércéje éppen az, hogy hogyan gondoskodunk a kor­ban előttünk járókról. Szocia­lista társadalmunk általános céljai mellett nyilván ez is ösztönözte a járási-városi né­pi ellenőrzési bizottságot, hogy vizsgálja a szociális otthonok épületeinek állagát, az ellátás szintjét és anyagi feltételeit. Többen az átlagnál A téma társadalmi jelentő­ségét mi sem bizonyítja job­ban, minthogy Cegléden és a járásban összesen 17 ezer 570 nyugdíjas korhatár fölötti ember él és többségük nő. Ez a szám a lakosság összlétszá- mához viszonyítva nálunk ma­gasabb az országos átlagnál. Ráadásul — és ennek tulaj­donképpen örülnünk kell — meglehetősen nagy a hetedik X-en is túljutottak csoportja. A közelmúltban befejezett NEB-vizsgálat ellentmondásos képet mutat, de talán a leg­fontosabb megállapításnak mégis azt kell tekintenünk, hogy ez államilag meglevő ke­retek csaknem végső határáig Válasz olvasóinknak Mi is az a műemlék? Levelet hozott a posta szer­kesztőségünkbe, mégpedig az Országos Műemléki Felügyelő­ségtől. Azért nekünk, mert a címzetteket, a Széchenyi, a Rá­kóczi, a Teleki és a Nagy Sán­dor utca által határolt tömb lakóit név szerint nenj ismeri a felügyelőség. Pedig ezek a lakók írtak az országos ható­ságnak, csak éppen aláírás nélkül. Az ügy azonban így névtelenül is közérdekű. Arról van szó, hogy az előbbiekben említett tömb lakói a tervbe vett szanálás ellen tiltakoztak, Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben befejeztek az őszi árpa aratását és megkezdték a búza betakarítását. A gaz­daságnak az idén közel ezer hektárról kell a kenyérnekvalót biztos helyre juttatni Gyuráki Ferenc felvétele műemlékvédelmi szempontok­ra hivatkozva. Az Országos Műemléki Felügyelőség vála­sza következőképpen szól: „A közelmúltban jelöltünk ki a városközpontban elhe­lyezkedő, értékes műemlékek védelme érdekében egy na­gyobb műemléki környezetet. Sajnálattal közöljük, hogy a szanálandó területen védett épületünk nincsen és az a meg­levő műemlékek környezeté­től is távol esik. Ezért nincs törvényes lehetőségünk az el­fogadott városrendezési tervek szerint történő városkialakítás elleni észrevételek megtételé­re. Területi előadónk ismétel­ten meg fogja vizsgálni, hogy van-e a területen olyan, mű­emléki értéket képviselő épü­let, mely a rendezési terv sze­rint lebontásra kerülne. Ha igen, akkor ezzel kapcsolatban intézkednénk, de ekkor is nyil­vánvalóan csak egy-egy épü­letről lehetne szó. Mivel azon­ban a városrendező-tervezők az értékes épületek fennmara­dását figyelembe szokták ven­ni, ennek lehetősége is kevés.” Eddig a levél tartalmi ré­sze. A lényeg tehát az, hogy az említett körzetben nem tud­nak műemlékről, s nem is tart­ják valószínűleg, hogy talál­nak ott ilyen épületet. Ám a biztonság kedvéért újra utána néznek a dolognak. Persze, ha a levélírók elárulnák kilétü­ket: mindjárt egyszerűbbé vál­na a vizsgálódás. S a területi felügyelő feltehetőleg szívesen elmagyarázná, hogy általában milyen épületek tekinthetők műemléknek. F. P. eleget teszünk kötelességünk­nek. Íme, egy példa: minden gondozottra évente valamivel több. mint 44 ezer forintot köl­tenek, s ez az összeg is kicsit magasabb az országos átlag­nál. Nehéz lehet várni Persze, visszatérő gondot okoz, hogy a szociális otthonok eredetileg más célra épültek és többnyire a századfordulón, vagy ezt megelőzően. Tehát állaguk megóvása sok pénzt és — néha műemlékekről lé­vén szó — különleges szakér­telmet igényel. Mégis összes­ségében megfelelőnek minősít­hető mind a ceglédi, mind az abonyi szociális otthon * álla­pota. Sőt, az Országos Műem­lék Felügyelőség engedélyével rövidesen megkezdik az abo­nyi intézmény teljes födém­cseréjét és a meglevő helyisé­gek bővítésre is lehetőséget kínálnak. Ennél sajnos rosz- szabb a székhelyvárosban mű­ködő otthon állapota. És még a lehetőségek is szűkreszabottak. A rászorultak ellátottságá­nak mértéke is ellentmondá­sos, viszonylag sokan várnak szociális otthoni elhelyezésre, de a létesítmények befogadó- képessége az utóbbi évtizedben nem növekedett. Akadnak sürgős esetek, amikor akár egy hónapon belül is felve­szik a rászorultat, viszont a többségnek két-három évet kell várni. Ennél aggasztóbb a szak­otthoni lehetőség — például mozgássérülteknél —, hiszen találunk olyan beteget is, aki tíz éve vár felvételre. Ügy tűnik, hogy az idősek táborá­ban egyre vonzóbb életformát jelentenek ezek az otthonok, s talán ezért is különösen nehéz lehet nekik a várakozás. Sokszor hangzik el jogos di­cséret, sokszor emlegetjük méltó elismeréssel a szociális otthonok dolgozóit. S a NEB- vizsgálat is hozzátesz ehhez új adalékokat. Például azt, hogy általában megfelelő mó­don gondoskodnak az intézmé­nyekben az idősek elfoglaltsá­gáról — és ez életbevágóan fontos. Általában elfogadható a bácrik-nénik szórakoztatá­sa is: a rádión és a televízión kívül gyakoriak az előadó­estek, írókat, híres embereket is meghívnak körükbe. S az sem véletlen, hogy a feltéte­lek felsorolásából — ebben a gondolatsorból — csaknem ki­maradt az alapellátás, az ét­kezés, a gondozás. Hiszen már-már természetesnek vesz-- szűk a jó színvonalat. A magunk garasa Szívderítő és lehangoló pél­dák között olvashatjuk a NEB jelentésében, hogy a szociális otthonok fenntartása is — eb­ben még nincs ellátás — mii-' Hókat emészt fel. Joggal és sokszor említik a népi ellen­őrök a társadalmi segítség fon­tosságát. A mintaadó és pénz­ben kifejezett vállalati támo­gatásokat, szövetkezeti hozzá­járulásokat. De nemcsak a fo­rintok jelentenek segítséget... A jelenlegi gazdasági felté­telek mellett nagymértékben hozzájárulhat a továbblépés­hez a manuális munka, az ap­rónak tűnő javítások elvégzé­se. Ezekkel gyakran tetemes összegeket takaríthatnak meg az intézmények. Igaz, ez a se­gítség nem látványos, csak a magunk garasa, de az öregek mindennapjait teszi élhetőbbé. Kr. Gy. Pingpongfélidő rr Ősszel jön a neheze Az utánpótlás nevelését javítani kell Asztaliteniszben is őszi-ta­vaszi rendszerben rendezik a csapatbajnokságot. így őszről öt fordulót előre hoztak, me­lyek mellett sor került a már hagyományos egyéni ranglis­taversenyekre, az országos egyéni bajnokságra és Buda­pesten a felnőtt Európa-baj- nokságra is. Bizony, a CVSE rosszul rajtolt: az első fordulóban ki­kapott a válogatott Kristonnal megerősödött Kilián FSE-től. De ezután sorrendben három győzelem következett. Ugyan a csapat játékos-edzőjének nem jött ki a lépés, viszont Péter az első, váratlanul el­vesztett mérkőzése után már nem kapott ki, s elsősorban neki köszönhető a siker. Per­sze második félévben várnak az egyesületre a nehezebb fel­adatok. — Az idegi és fizikai fá­radtság kipihenésére megfe­lelő idő áll rendelkezésünkre — mondta Karsai Ferenc tré­ner. — Néhány labdás-edzés után Ausztriába utazunk egy emlékversenyre. Majd először az erőnléti, gyorsaság­fejlesztő foglalkozásokra he­lyezzük a hangsúlyt. A bajno­ki mérkőzések mellett gondol­nunk kell a nemzetközi helyt­állásra is, hiszen ez évben is indulhatunk a Vásár Városok Kupájában. Idén a CVSE képviselhette sportágunkat a svájci vasutas Európa-baj- nokságon, és szerepelhetett Belgiumban, egy nemzetközi versenyen. Ez utóbbin négy dobogós helyezést értünk el, párosban Péterrel egy arany­érmet nyertünk. — Az utánpótlás mezőnyé­ben célszerűbbé, hatékonyab­bá kell tenni az edzésmun­kát, hogy a fiatalok fejlődése töretlen maradjon. Gyerekeink megyei szinten mindén ver­senyt megnyertek, de mi azt szeretnénk, ha országos szin­tű összecsapásokban is egy­re meghatározóbbá válna szereplésük. A kiemelt ifjúsági csapatbajnokságban elért ötö­dik hely és az országos után­pótlás kupákban mutatott tel­jesítmény még nem erre en­ged következtetni. Bár néhá- nyan ígéretesen fejlődtek az utóbbi időben is. Harczi tagja az ifjúsági válogatott keret­nek. Vele nagyon elégedett vagyok. U. L. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Aratják már a búzát is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom