Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 157. S-ZÄM 1982. JÚLIUS 7., SZERDA Létrejött ea GAMS SI Takarékosabb gazdálkodás Nagykőrösön, a városi ta­nács felügyelete alá tartozó 16 alsófokú és 6 közművelődési intézmény gazdasági és mű­szaki feladatainak ellátását július 1-től önálló szervezet végzi. Szakmai önállóság — Mi indokolta a Nagykő­rösi Városi Tanács VB. Gaz­dasági-Műszaki Ellátó és Szol­gáltató Szervezet (GAMESZ) létrehozását? — kérdeztük dr. Makai Katalint, a Nagykőrös Városi Tanács VB. művelődé­si, testnevelési és sportosztá­lya vezetőjét. — Az államigazgatási mun­ka egyszerűsítése, korszerűsí­tése maga után vonja az in­tézményi gazdálkodási, szerve­zeti formák, felülvizsgálatát szükség szerinti továbbfejlesz­tését is, melynek célja a mun­kaerő, valamint a pénzügyi és egyéb anyagi eszközök kon­centráltabb, hatékonyabb fel- használása. — E feladatok végrehajtása érdekében hoztuk létre az al­sófokú oktatási intézmények gondnoksága helyett a GA- MESZ-t. A szervezet tevé­kenységével elősegíti a gaz­dálkodásba bevont intézmé­nyek rendeltetésszerű műkö­dését szakmai önállóságuk megtartása mellett. — Végeredményben a csak­nem két évvel ezelőtti végre­hajtó bizottsági határozat vált valóra most, hogy már vala­mennyi szükséges feltételt megteremtettünk. Ellátó csoport — Hol lesz a GAMESZ székhelye? — Az Abonyi út 2. szám alatt. — A szervezet létrehozásá­Felnő Inőtt- és gyermekheverők Kévesebben vesznek bútort A múlt esztendőben, mond­hatni az eg}sz országban hiá­nyos volt a'lakosság bútorel­látása. A Nagykőrösi Áfész bútorbolt is csak nehezen tud­ta az igényeket kielégíteni. Hiánycikk A napokban belátogattunk a helyi bútorboltba, s változa­tos, nagy árukészletet talál­tunk, pedig az áru nagy része a Botond utcai bemutatórak­tárban van. — Az idén szinte versenyre keltek a bútorgyárosok a ter­melésben — mondotta Mukus József bútorbolt vezető és he­lyettese, Balogh Sándor. Rend­szeresen kapjuk a szállítmá­nyokat, s választékos bő áru­készlettel rendelkezünk, de az eladások mintha kissé csök­kentek volna. Bár nem pa­naszkodhatunk, átlagban a havi bevételünk eléri a másfél millió forintot. — A kapható bútorválasz­tékból adjanak egy kis tükör­képet. — Először a helyi és kör­nyékbeli gyártmányokat em­lítjük. Itt vannak a NEFAG Dóra típusú népszerű kombi­nált szekrényei, asztalkái és ágyneműtartói, a kocséri Pe­tőfi Tsz bútoripari üzemé­nek felnőtt- és gyermekheve- rői és egyéb bútordarabjai, a ceglédi Stylus bútoripari vál­lalat szép kárpitozott garnitú­rái. — A mátészalkai bútorgyár­tól Szatmár lakószoba-berende­zést, a nagykanizsai gyártól a Korsó szobagarnitúrát kapjuk. Az oroszlányi gyár pedig olcsó Garzon berendezést szállít, mely két szekrényből, reka- miéból, asztalból és két fotel­ból áll, és 14 ezer 500 forint az ára. Emellett bő választékban kaphatók konyhabútorok s egyes bútordarabok, heverők, szekrények, asztalok, előszoba­falak, mosogatók, úgyszintén felnőtt és gyermek fotelágyak, melyek hiánycikkek voltak. Az iskolaidő alatt sokszor nem lehetett kis tanulóasztalt kapni, most az is van. Megrendelés Elmondották a boltvezetők, hogy számos vidéki vásárlójuk is van. Ottjártunkkor Kiss Kálmánná helybeli asszony vett egy szegedi Tisza bútor­gyár által készített nagy szo­bagarnitúrát, mely négy szek­rényből, két asztalból, két he­verőbői, két fotelből, négy székből s egy puff ülőkéből áll, az ára 32 ezer forint. Jött az­után autóval egy pesti házas­pár és egy kis kerek asztal­kát ákart venni, melyet egész Pesten hiába kerestek. De itt sem volt. Ügy látszik, nem gyártják. A boltvezetők jó gazdasági és kertészeti termelési eredmé­nyeket várnak a városban, me­lyek jobban felélénkítik majd a vásárlást. Most a bútoráruk folyamatosan érkeznek, ott van az íróasztalon egész köteg megrendelés-igazolás. Kopa László nak céljáról hallhatnánk bő­vebben is? — Célunk az intézmények hatékonyabb költséggazdálko­dásának biztosítása mellett, a gazdálkodás célszerűségének fokozása és az ügyintézés egy­szerűsítése. Ugyanakkor men­tesíteni akarjuk az oktatási és közművelődési intézmények vezetőit a gazdálkodás opera­tív feladatainak ' végzésétől, elősegítve ezáltal az ott folyó oktató-nevelő munkát. — Az intézményeknél szét­tagolt pénzeszközök és anya­gi erőforrások összevonásával lehetővé válik a koncentrál­tabb, irányítottabb és takaré­kosabb felhasználás. A szer­vezethez tartozó szakmunká­sok az intézményeknél meg­előző karbantartásokat, ki­sebb javításokat elvégeznek. — A szervezeten belül gaz­dasági és pénzügyi feladato­kat ellátó, üzemeltető (napkö­zi konyhák), valamint szol­gáltató és műszaki feladatodat ellátó csoportok működnek. * — A szervezet mellett in­tézményi tanács is működik, melynek a gazdálkodással kapcsolatban javaslattevő, ta­nácsadó, valamint az elvég­zendő munkák rangsorát meg­határozó szerepe is van. Az intézményi tanácsnak tagjai a városi tanács VB illetéke.- szakigazgatási szerveinek a vezetői, az intézményvezetők és a szervezet vezetője. Kedvező feltételek — Hány dolgozója van a GAMESZ-nak? — Hatvanhatan fáradoznak azért, hogy az intézmények zavartalan működésének gaz­dasági és műszaki feltételeit biztosítsák. K. K. Aratják a búzát Kárt tett a szárazság Az alkatrészhiánnyal s min­den nehézséggel megküzdve, az előkészületek kellő megté­tele után, a Mészáros János Tsz kombájnosai is kivonul­tak gépeikkel a határba. Szer­dán megkezdték az őszi árpa aratását. Az árpavetésekben sok kárt tett a júniusi száraz­ság, s úgy látják, hogy ezen a héten végeznek az árpa aratásával. A búza is szépen érik, s előreláthatólag annak az ara­tását a jövő hét közepén kez­dik meg. A tsz nagy figyelem- melj&ísétt^’az aratás nehéz nrűnkáját végző dolgozók te­vékenységét. A konzervgyár konyhájáról ebédet szállíta­nak nekik, és üdítő italról is gondoskodnak. Ugyancsak a héten kezdték meg a termelőszövetkezetben a szabadföldi uborka szedését, melyet az idén fizetett, közös művelésben termelnek. A sze­dést külön megfizetik a brigá­dok tagjainak. Az első szedés hétfőn volt, amikor 64 mázsa uborkát szedtek le. A hűvös éjszakák miatt, szerdán a má­sodik szedés már kevesebb lett. A termelt uborkát Illés László, a tsz áruértékesítője veszi át, a kertészeti telepen. A szedésért a kis ecetes ubor­kánál 2,20 forintot, a nagy ecetesnél 1,50, a kovászosnál 75 és a görbe uborkánál 30 fil­lért fizetnek kilogrammon­ként. K. L. Vallomás a kaszáról '...És megsuhintotta apám a kaszát és meg suhintották a bú­zamezőn őt követő aratók, az­tán útjára indult az emberek sora. Három keresztnyi gabona után megállt a rend; tehén- szarvitatóban áztatott fenőkő csókolta a pengét, élesedett az életet hozó szerszám, táncolt a kő az acélon, táncolt a bal kéz hüvelykujja is a szürke-kék kasza vasán. Lányok pihegtek mögöttük, énekük ritmusára táncoltak a kasza élét pengető ujjak. Apámék mögött volt a szent aratás, amiből megma­radtam én és a kasza, a ko­pott, az időpótló jószág — ezt fenem most. Bal kezem tán­col a pengén, s jobbom élesí- ti-koptatja a megmaradtat, azt a vékony acéldarabot, mely most, ötvenöt éves koromban is ugyanúgy fénylik, mint negyven esztendővel ezelőtt. Támaszkodom, pihenek két rend között — apám egyetlen öröksége alattam, de mégsem ez az egyetlen hozományom csupán, hanem a suhogás, a munka, melyet ezzel a régi acéllal bírok. Hallja a köröm zenéjét? Látja, hogyan metszi a vágóéi a júliusi napsugara­kat? ... No, hát folytassuk a mun­kát. Meredek az árokpart, óva­tosan kell mozdulni, srégen le­felé, de úgy, hogy a kasza se bánja. Jobb láb lefelé, a bal megtámasztja a testet. Csak a rendre ügyeljen az ember. Egy­szerű, ugye? Zsombékos, nádas területet kaszálok itt, Nagykőrös nyuga­ti szögletében, a Vasút dűlő közepén, apám, idősebb Fehér György kaszájával. Mennyi az idő? Három óra? Akkor még egy rend elöl, kettő mögöttem — s azután hazamegyek. Le­bontom a fáról az acélt, s hol­nap újra kalapálom a pengét. Negyvenéves ez a kasza, ez az időálló jószág. Télen még bi­zakodott az apám, hogy idén nyáron is belemártja a kasza vasát a búzatáblába. Merthogy ez a tisztesség, mielőtt megin­dulnak a kombájnok. De hát az öreget egy másik kaszás le­terítette a múlt héten... No, akkor kezdjük ... Hallja, ho­gyan surrog a fű, s látja; a nád is lehajtja gerincét? Besze Imre Új elektromos vezetékek A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Nagykőrös 120/20 kV-os alállomásból 20 kV-os polietilén kábeleket fek­tettek le. Ezen kábelek a Kő­cser irányába kitápláló sza- badvezet<yd hálózatra, a Tör­tei irányába kitápláló szabad- vezetéki hálózatra, valamint a Lajosmizse déli 20 kV-os sza­badvezetékre csatlakoznak. A kábelek és a hozzá tartozó 20 kV-os légvezetéki hálózat a mai naptól feszültség alatt állónak tekintendő. Továbbá Nagykőrös 120/20 kV-os alállomásból 20 kV-os szabadvezetéki hálózatot épí­tettek Nagykőrös, Cegléd, La- josmizse 20 kV megnevezés­sel. Az alállomásból kiindulva a vezeték párhuzamosan ha­lad a Törteli úttal, majd nyu­gatra elfordul, Nagykőrös ha­tárában keresztezi az Abonyi és a 441-es Ceglédi utat. A leírt nyomvonalon létesült há­lózat a mai naptól feszültség alatt állónak tekintendő. Ezen létesítmények megkö­zelítése és érintése életveszé­lyes, ezért tilos. Klubdél titánok Az ifjúsági klubházban szer­da kivételével mindennap 15- től 20 óráig várják a fiatalo­kat, akiknek hasznos és szóra­koztató időtöltést kínálnak. Le­het például színes televíziót nézni, rádiózni, magnózni, le­mezjátszózni. logikai játékokon törni a fejüket és asztaliteni­szezni is. Az ifjúsági klubház vezetősége azt szeretné, ha a szabad idejét minél több fiatal töltené ott kellemesen. Osztályozón vesznek részt Hernádi Tsz SK—Nk. Pe­dagógus 78-71 (47-36). Nk.: Ábrahám dr. (16), Pijákovics (10), Lakatos (8), Csikós (18), Demcsik (13): csere: Danóczi (6), Szabó. Idegenben került sor az 1981/82. évi megyei egyesületi kosárlabda-bajnok­ság utolsó nagykőrösi vonat­kozású mérkőzésére. A lista­vezető, NB Il-t megjárt her­nádiak jobbak voltak a tarta­lékos, de időnként jól küzdő körösi felnőtt férfiaknál. Székesfehérvárott rendezték a XVIII. nyári úttörő-olimpia egyik területi kosárlabda-dön­tőjét. A körösi fiúk igyekeztek, s jól helytálltak az NB I-esek utánpótlás játé­kosaival és serdülő válogatot­takkal tarkított mezőnyben. Kodály Zoltán Nagykőrösön — Egy év múlva a helybeli tanítóképző fennállásának 100 éves ünnepére készült a vá­ros. 1939 augusztusában küld­te el Kodály a 8 partitúra ol­dalas kórusművét, amely ma is a következő címen szerepel a zeneirodalomban: „A nagy­kőrösi Tanítóképző Intézet fennállásának 100. évforduló­jára: Semmit ne bánkódjál... Szkhárosi Horváth András éneke. Egykorú dallama sze­rint írta: Kodály Zoltán.” — Az egész ország zenei vi­lágának figyelme ráirányult a jubileum alkalmából a helyi ünnepségre. Ez a mű a ma­gyar kórusirodalom egyik leg­nagyobb értéke. Készült is a 100 tagból álló férfikar, na­ponkénti megfeszített munká­val gyakorolt, Marton Barna ének- és zenetanár, karnagy vezetésével. — Kodály Zoltán ismét el­jött személyesen az iskolai ünnepségre, hogy elvezényel­je a nekünk ajánlott művét. Megemlékeztek erről a fővá­rosi lapok is. A Pesti Napló 1939. szeptember 19-i számá­ban Tóth Aladár zeneeszté­tikus írja: „Az a többszólamú karének, amelyet most a ju­bileumi ünnepen Kodály Zol­tán személyes vezényletével az intézet férfikórusa megszó­laltatott. olyan muzsika, ami­lyenről még csak nem is ál­mondhattak a régi reformá­tus kollégiumok daloskedvű hajdani diákjai.” — Ez az új kórusmű régi­régi magyar dallamot vesz szárnyaira, mégis milyen új, milyen mélységesen egyéni ennek a régi melódiának a hangja..., hogyan nehezedik el, hogyan szárnyal új magyar bánatokkal és vigasztalások­kal telve ebben az irányát vesztett, megzavarodott világ­ban. A legnemesebb hang ez, amely barbár napjainkban megcsendülhet... — Ezt a találkozást követte egy másik. 1939. október 30-án Budapesten a rádióban éne­kelt a nagykőrösi férfikórus Kodály vezényletével. A mű­sort viaszlemezre, szelemo- fonra is felvették, s ezt a fel­vételt a rádió szinte havonta a műsorára tűzte. így 1940. február 7-én, március 2-án, április 18-án, május 30-án stb... — Ugyanebben az időben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermébeni sze­replését az énekkarnak a Ma­gyar Filmiroda hangosfilmre felvette. Ezt a felvételt az egész országban játszották a hangos filmhíradóban, a mo­zik műsorában. A korabeli saj­tó, a Pesti Hírlap, Pesti Napló 1939. október 31-i számában olvasható: „ ... A kórusmű első fővá­rosi előadásában olyan ma­gyar muzsika szólalt meg, amelyekben a hazai prédiká­tor régi éneke a legmagasabb művészet jegyében is testvére a Goudimel Zsoltárnak, a Bach korálisoknak. A meg­rendítő pátoszú, hatalmas ze­neműben a magyar élet tá­mad új életre. És lehetne-e teljes ez a zengő magyar élet napjainkban a magyar refor­máció küzdelmes, hősiesen „protestáló” biblikus hangja nélkül. ... Az egykori dallam drá­mai együttes zengéssel emeli ki az ősi zamatú versek szin­te kísérteties vonatkozásait nemzetünk jelenére.., — Kodály Zoltán és a vá­ros találkozását mi tette lehe­tővé? — Az elmondottakból kitű­nik: a városban elevenen élő magas színvonalú ének-zene kultúra, ami a tanítóképzés, Marton Barna tanítóképző in­tézeti tanár munkája nyomán kelt életre, valamint Kodály Zoltán irányító, segítő jóindu­lata, szeretete, amit több al­kalommal volt alkalmunk ta­pasztalni — fejezte be az em­lékezést Törös tanár úr! Kö­szönjük. Molnár Elekné Sorrendben a következő eredmények születtek: Bp. Ba­rabás úti isk.—Nk. Arany isk. 91-86 (51-35), Soproni Mun­kásőr úti isk.—Nk. Arany isk. 123-54 (74-20), Nk. Arany isk. —Esztergomi isk. 104-19 (51­7), Székesfehérvári isk.—Nk. Arany isk. 57-54 (27-27), Nk. Arany isk.—Nyíregyházi isk. 64-50 (29-31). A körösiek (Barta István 4, Eszenyi Ferenc 16, Erdei Ká­roly 8, Nemes György 69, Si­mon István 13, Valkai Viktor 17, N. Szűcs Dániel 137, Se­bestyén Zsolt 28, Vadnay Gyu­la 63, Eszenyi Ambrus 7), szo­ros mezőnyben negyedikek let­tek, de szerencsés esetben a továbbjutást jelentő másodi­kok is lehettek volna. Az 1981/82. évi Pest megyei férfi ifjúsági kosárlabda-baj­nokság végeredménye a kö­vetkező: 1. Monori Gimn. 12 12 — 1034:654 24 2. Ceglédi DSK 12 10 2 895:550 22 3. Nk. Gimn. 12 6 6 612:757 1» 4. Váci Gimn. 12 6 6 798:757 18 5. Budaörsi G. 12 4 8 766:826 16 6. Nagykátai G. 12 3 9 864:943 15 7. Ceglédi Gimn. 12 111 581:916 13 MHSZ Kupa-viadal Két fővárosi és három vi­déki klub tagjai voltak ott Mátészalkán, a sportlövő MHSZ Kupa-viadal kétnapos nyolcadik és egyben befejező fordulóján. Az MHSZ Nk. Konzervgyári LK tagjai -f 3 pontot gyűjtöttek, a következő módon. Légpuska, serdülő leány: Kása Gyöngyi 40/192, fiú: Lukácsi László 40/153. Ifjúsá­gi leány: Papp Zsuzsa 40/324, fiú: Somodi Zsolt 40/332 (MHSZ bronzkoszorús szintű eredmény). Junior leány: Szatmári Klára 40/201, fiú: Rácz István 60/379. Felnőtt férfi: Gállos Sándor 60/410. Légpisztoly, serdülő leány: Kiszel Erzsébet 40/317. (Bronz­koszorús szint), fiú: Lukácsi 40/256. Ifjúsági leány: Papp 40/266, fiú: Kovács Dénes 40//286. Junior leány: Szat­mári 40/172, fiú: Rácz 60/427. Felnőtt férfi: Gállos 60/535 (bronzko&zorús). S. Z. Mozi Szabadlábon Velencében. Színes, szinkronizált francia— olasz bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kaparj kurta. Színes, szink­ronizált csehszlovák filmvíg­játék, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap» Kodály Zoltán születése 100. évfordulójának megün'- neplésére készül az orízág. Emlékbizottságok alajjdítak. A hatalmas életmű minden em­lékmorzsája fontos. Van-e személyes emlékezni valónk? Járt-e Nagykőrösön Kodály? Dr. Törös Lászlótól kérde­zem, a gimnázium nyugdíjas tanárától. Egy fényképet vesz elő, amelyen Kodály látható, karmesteri emelvényen. A fénykép hátlapján ez olvas­ható: „Kodály Zoltán 1938. május 29-én az Éneklő Ifjú­ság nagykőrösi hangversenyén vezényel.” — Vasárnap, a délutáni gyorsvonattal érkezett meg Nagykőrösre, az akkor már vi­lághírű tanára a Zeneművé­szeti Főiskolának. Fogadásá­ra aki csak tehette, kiment az állomásra. — A gimnázium udvari be­járatánál volt felállítva az ezer tagú kórus számára a szabadtéri színpad, előtte volt a képen látható karmesteri emelvény. A színpad előtti nézőtéren gyülekeztek az ér­deklődők. Sokan jöttek a kör­nyező településekről, a leg­többen Kecskemétről. Sok­sok ezren akarták hallani a 16 énekkari számból álló grandiózus műsort. — Melyek voltak az elő­adott kórusművek? Felszállott a páva, A magyarokhoz, Háry János, Tyúkkergető kánon, Gergely járás, Kárpáti virá­gok, Jánoshidi vásártéren, A csitári hegyek alatt stb..., nem tudok hirtelenjében töb­bet felsorolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom