Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

LLjOI ina A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, I5G. SZÁM 1982. JÚLIUS G., KEDD Ha nem Készünk némák ne nem kessasn» némán Megalakult a fogyaszt éli tanácsa A legtöbben elmondhatjuk magunkról, hogy fogyasztók vagyunk, s az is igaz: számta­lan szolgáltatást igénylünk. Így aztán előfordul, hogy nem ki­szolgáltak, hanem kiszolgálta­tottak vagyunk Egy kissé erős talán ez a szó, de akit, akiket érint olykor, azok joggal fo­galmaznak ekként. Kiszolgál­tatottságunkat pedig úgy, s ab­ban a helyzetben érezzük, amit egymásnak teremt két vagy több ember. A bolti eladó, az árubeszerző, a főnökeik, a gyártók azáltal, hogy ha vala­mi fontosat — nevükkel ellen­tétben — nem gyártanak, nem rendelnek időben, nem ad­nak, vagy legföljebb csak a pult alól. Nagyobb körben Nem csupa rosszban van része a fogyasztóknak, a kü­lönféle szolgáltatást igénybe vevőknek. Igazságtalanok len­nénk, ha úgy fogalmaznánk. No, de amit megkapunk, amiért nem kell szólni, egyébként ez volna a természetes, az nem szül rossz közérzetet, sokkal több a méreg azzal a kevés do­loggal, ami csupán szám sze­rint látszik elenyészőnek. A vásárló úgy van ezzel, hogy hiába látja, hogy tele van az üzlet, kevés vigasz számára, ha pont az nincs, ami neki kell. Vagy hiába tűnik úgy szá­mára, hogy egy-egy nagyobb üzletben, áruházban mindenki kedves, udvarias vele, ha ép­pen az az egy nem az, akivel neki van dolga, akitől ő vár­ja, hogy kiszolgálja. Világos és közismert, hogy a társadalom tagjainak érdek- védelmét számos intézmény, szervezet látja el, segíti ezt a munkát számos jogszabály, a népi ellenőrzés, a Köjál, a Ker- mi, a kereskedelmi felügyelő­ségek. Az utóbbi időben me­rült fel annak igénye, hogy lé­tesüljön egy még szélesebb kö­rű társadalmi szervezet, amely a Hazafias Népfront egyik tes­tületéként, közvetlenebbül kép­viselje a fogyasztók, a külön­féle szolgáltatást igénybe ve­vők érdekét. Nem panasziroda Már korábban létrejött a Fogyasztók Országos Tanácsa, amely úgynevezett jogi sze­mélyként, hivatalos fórumként is felléphet, ha az említett te­rületeken tartós hiányosságot, gondot lát. Májusban alakult meg a Fogyasztók Pest megyei Tanácsa, ezt követően a váro­sokban, a járásokban is létre­jönnek. A Fogyasztók gödöllői Városi Tanácsa a napokban ala­kult meg, amelynek életre hí­vását a Hazafias Népfront he­lyi bizottsága kezdeményezte. Az alakuló ülésen Földi Sán­dor, a HNF városi titkára adott tájékoztatót a tizenhét tagból álló tanács munkájá­nak lényegéről. Egyebek közt elmondotta, hogy a Fogyasztók Városi Tanácsának nem az lesz a feladata, hogy egysze­rűen meghallgassa a bosszan- kodókat, hogy panaszirodát te­remtsen, hiszen, ha valakinek kifogása van boltban, vendég­lőben, az beírhatja a vásárlók könyvébe. A fogyasztói érdek- védelem új testületé ennél köz­vetlenebb módon akar tevé­kenykedni: úgy tervezik — s ebben népfrontbizottságunk­nak is van gyakorlata —, hogy egy-egy szolgáltatási, fogyasz­tásellátási témában fórumo­kat rendeznek. Ezekre meghív­ják a lakosság ellátásáért fele­lős vállalatok, szövetkezetek, kereskedelmi egységek veze­tőit, munkatársait. A Fogyasztók Városi Taná­csának tagjai egyébként a leg­nagyobb helyi vállalatok dol­gozói, így azután bárkinek módjában áll a Volánnál épp­úgy, mint a MÉMMI-ben, a KKMV-nél vagy éppen a Hu­mánnál megkeresni a fogyasz­tók tanácsa tagját panaszával észrevételével. Dícsér is A tanács tagjai egyébként megválasztották az elnököt is, Ács István, a Gödöllő és Vidé­ke Áfész nyugdíjas boltveze­tője személyében. Az ülé­sen jelen volt és felszó­lalt Bánhídi Sándor, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának főelőadója is, aki egyúttal a fogyasztók me­gyei tanácsának titkára. Rész­letesen kitért arra, hogy az új társadalmi szervezet feladatai közé tartozik az is, hogy a fo­gyasztók érdekeit a gyártók­kal szemben is védje, ellen­őrizze a javító, szolgáltatóipart. Ennek különös jelentősége van most, amikor szaporodnak a magánvállalkozások is. Kérdésünkre válaszolva mondta el Bánhídi Sándor, hogy a fogyasztók tanácsa azonban nemcsak bírál, kriti­zál, hanem ahol lehet elisme­rőleg, dicsérőleg is szólhat a szolgáltatásban, a kereskede­lemben fellelhető jó példák terjesztésének érdekében. Vagy egyszerűen csak konstatálnia szükséges, ha példamutató dol­gokat tapasztalnak a tanács tagjai. A munkatervükről is szó esett ezúttal. A Fogyasztók Vá­rosi Tanácsa a közeljövőben a kereskedelmi ellátás javítása végett hív össze fórumot, az­után sort kerítenek a Szolgál­tatás helyzetének elemzésére is. Minderről annak idején előre értesítik a lakosságot, hogy minél többen, aktívan részt vehessenek a reális hely­zet felmérésében, az esetleges panaszok csökkentésében. Ügy is mondható, hogy a jövőben egy kicsit tőlünk, itt lakóktól is függ: élünk-e majd a lehető­séggel, elmegyünk-e elmondani kifogásainkat. F. I. Gyermekfogászat Szombaton felnőttnek is Amint hírül adtuk: átadták Gödöllőn, a Stromfeld sétány 3. szám alatt az egyesített egészségügyi intézmény újon­nan kialakított gyermekfogá­szatát. Az ötszintes ház alag­sorának beépítésével, jelentős társadalmi munkával hozták létre a két munkahelyes ren­delőt, amely hét közben majd csak szeptembertől üzemel tel­jes kapacitással, tekintettel arra, hogy az iskolafogászatot is ellátó fogorvosok egy részé­nek a tanévben nem, hanem csak most, nyáron tudják ki­adni szabadságát. Viszont jó tudni mindenki­nek, hogy ezután ez, a Strom­feld sétányi gyermekfogászat ad helyet a hét végi fogászati ügyeletnek: nemcsak a gyer­mekek, hanem a járás és a város felnőtt lakosságának sürgősségi ellátását is itt nyújtják az orvosok és az asz- szisztensek. Ha tehát szomba­ton fájdul meg a foga valaki­nek, akkor nem a Petőfi Sán­dor utcai központi rendelő­ben, hanem itt talál orvost. Ilyenkor senkit ne tévesszen meg olyan apróság, hogy ezen a rehdelőn azt a kiírást látja: Gyermekfogászat. Tehát min­den szombaton van itt ügye­leti rendelés 8-töl 15 óráig! Megkérdeztük azt is dr. Makra Csabától, a fogászat csoportvezető főorvosától, mi az oka, hogy a Stromfelden tartanak szombati ügyeletet. Egyebek közt azért, mert kü­lönösen télen, kisebb költség­gel tartható fenn a rendelő, tekintettel arra, hogy ennek távfűtése lesz, míg a központi rendelő jelenleg saját kazán­ját ezért fölösleges, illetve igen költséges lenne egy-két helyiségért felfűteni. Igazán büszke lehet egyéb­ként sok ember arra, hogy ez a nagyon jól felszerelt fogá­szat rövid idő alatt, jó minő­ségben elkészült. A kisiparo­sok közül is többen részt kértek a munkálatokból, hozzájárul­va, hogy mihamarabb elké­szüljön. Ifjabb Hrustinszky Lajos, Mester István, Parádi Lajos és Gábori Gyula kisiparosok ezúttal nagyszerű segítséget nyújtottak a városnak, az egészségügy irányítóinak. Nemkülönben segített a gö­döllői Háziipari Szövetkezet, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllő—incsői telepe, a tangazdaság, az Ag­rártudományi Egyetem, a Ve­gyesipari Szövetkezet, s ne fe­ledkezzünk meg a hernádi Március 15. Tsz építőbrigádjá­ról sem, amely tartós munkán a Ganz Árammérőgyárban dolgozik. De ide sorolható a Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat, a helyi Afész és a gépgyár kol­lektívája is. Hűgyományőrző találkozó SzétkUfdték a meghívókat BNV Kiállító kisiparosok > Szakmájukat is népszerűsítik A hagyományoknak megfele­lően megyénk, ezen belül pe­dig járásunk, városunk kisipa­rosai is képviseltethetik magu­kat az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron, ahol termékeik­ből kiállítást rendeznek. Ennek a kiállításnak a fő célja természetesen a szolgál­tató és árutermelő tevékeny­ség, nemkülönben a kétkezi munka népszerűsítése, hogy ez­zel is kedvezőbbé tegyék a kis­ipar társadalmi elismerését. Nem titkolt szándéka a kiállí­tás szervezőinek, hogy a hely­színen végzett munka láttatá- sával a hiányszakmákban könnyítsék az utánpótlás neve­lését. A BNV-n való részvételre a KIOSZ gödöllői alapszerveze­tének Dózsa György úti szék­házában július 12-ig lehet je­lentkezni. Amint azt rttór részletesen hírül adtuk, az idén ősszel szeptember 4-én és 5-én Gö­döllőn rendezik meg a hagyo­mányőrző népművészek és táncegyüttesek országos talál­kozóját, amely a korábbi veres- egyházi fesztivál és bemutató folytatása. A program, amint az elnevezésből is kitűnik, gazdagodott, hiszen korábban csak a hagyományőrző tánc- együttesek legjobbjai adtak egymásnak randevút ezen a találkozón, most először vi­szont meghívást kaptak a nép­művészet mesterei, az ifjú népművészek, s kiállítások, be­mutatók tárják az érdeklődők és a szakma elé a népművé­szet különféle ágazatait, a szellemi és a tárgyi kultúra széles palettáját. A művelődési központban megtudtuk, hogy már széjjel- küldték a meghívókat, tájé­koztatva az érdekelteket arról, hogy mikor és hogyan nevez­hetnek a találkozóra, milyen műsorokkal, összeállításokkal lehet szerepelni a hagyo­mányőrzés e legnagyobb, ezentúl is évente megrende­zendő fórumán. Az esemény egyben elismerése annak a hagyományőrző-szervező te­vékenységnek is, amely a gö­döllői járásban s a gödöllői művelődési központban az el­múlt évek alatt kibontakozott Hiányzó zebra Az élet néha furcsa el­lentmondásokat produkál. Vannak olyan helyzetek, amikor az ember szinte ámulattal nézi, hogy az egyik dolog milyen szépen következik az előzőből, de tapasztalhatja ennek ellen­kezőjét is. A hibák, a bajok forrása is lehet egy-egy, különben természetesnek vélt jelen­ség. Nézem az idős nénit, aki a helyi Gelka előtt várakozó mikrobusz mel­lett áll, s ki-kiles, nem jön-e másik gépjármű a HÉV-állomás irányából. Már majdnem elindul, amikor újra vissza kell hő­kölnie, mert egy Wartburg osont be látómezejébe. A néni annyira nem idős, hogy segíteni kéne, talán meg is haragudna, ha szól­na az ember, segíthetne-e átkelni. Másrészt: legszívesebben rá is szólnék, asszonyom, hibás ez az átkelési forma, mert — a mai iskolások­nak talán már tanítják — sohase lépjen ki az úttest­re egy álló jármű takará­sából, Tudom, megértem én, hogy miért takartatja magát az álló járművel, ahol tényleg nem lehet ba­ja, amíg ki nem lép mögü- le, ám sokkal biztonságo­sabb volna, ha a kocsi el­lenkező sarkán várva tájé­kozódna. Vagy az se lenne rossz megoldás, ha nem siet, menjen el a Kossuth utca közeli torkolatáig, vagy a húszas népboltig. Ja, amúgy is a postára igyekezett? Akkor meg miért vállalta ezt a kocká­zatot, hogy a könyvesbolt­tal szemben halad ót az igen forgalmas úttesten? Mondhatná persze ezt is. Kedveském, gyalogátkelő sincs felfestve az ajánlott helyeken. Igaza van, elkop­tak vagy leöntötték őket bitumennal, egyre megy, tény, hogy hiányoznak. Na­gyon hiányoznak onnan. —fi— Röplabda és teke Kánikulai melegben tartotta soron levő ülését a GSC elnök­sége, amelyen megjelent Ritecz György, a városi tanács elnö­ke is. Az ülésen megtárgyalták a röplabda- és a tekeszakosz­tály vezetőinek beszámolóit. Mindkét szakosztály sportolói nagyszerűen szerepeltek az el­múlt bajnokságban, s így a következő idényben egy osz­tállyal feljebb léphetnek. Sajnos a tekézőknek nehéz lesz a helyzetük, amíg meg nem oldják a fűtést. A jelenle­üandagpielálf, gépmankások Az évi kenyérért arattak Kartalon a húszas években a gabona betakarítására Be- reczki István, Bugyi József és Szűcs István aratogazda szer­vezett egy-egy csoportot, úgy­nevezett aratóbandát, amely harminchárom férfiból állt. A bandagazdáknak jó szervezési készséggel és bizonyos fokú diplomáciai érzékkel is kellett rendelkezniük, hiszen az ura­dalmi intézővel folytatott tár­gyalások során az egész cso­port érdekeit kellett képvisel­niük. A bandába a tizenhat évesnél idősebb legényeket is bevették, ha karjukon már fe­szült az izom. A bandagazda nein aratott. Tübb hátig tartott Az új kaszásokat az első na­pon felavatták. Egy óvatlan pillanatban négy markos férfi lefektette az aratásba ízlelőt a tarlóra, majd felemelték és visszahuppantották. A felava­tottnak annyi liter bort kellett áldomás gyanánt fizetnie, ahányszor emelgetés közben az ülepe a tarlót érte. Az aratást napkeltekor kezdték, s fél nyolc tájban áll­tak meg reggelizni. Délelőtt még egy rövid pihenőt tartot­tak, tízóraiztak. Az ebédet ott­honról hozták az asszonyok, de a meleg étel elfogyasztása mellett, az egyórás időtartamú ejtőzés alatt a kaszát is meg­verték. Fél öt körül ismét megszakították a munkát, uzsonnáztak. Az utolsó rend levágását kö­vetően szalmából díszes koszo­rút készítettek, elvitték az urasághoz, átadták neki, aki étellel, itallal fogadta az ara­tómunkásokat. A több hétig tartó nehéz fizikai munkát táncmulatság zárta. Hárman újak Az aratók fizetséget szerző­désben rögzítették, amely sze­rint száz mázsa búza után ki­lenc mázsát kaptak, de annak fejében a keresztekbe rakott gabonát be is kellett hordani, s helyt kellett állni a cséplés- nél és a kazlazásnál is. A ma­rokszedők fél részért dolgoz­tak, de a valóságban csak har­madáért, mert nekik száz má­zsából mindössze három má­zsát részeltek! Többségük sum- más volt, tizenkettedik élet­évét betöltött lány, asszony. A harmincas években a régi bandagazdák közül hármat újak váltották fel: Bereczki, Bugyi és Szűcs tisztét Hrágyel István, ifjabb Szűcs István és Urbán János vette át. Az év­tized végén Bognár János és László Vince került egy-egy aratóbanda élére. A kézi aratás lassúsága miatt a kiszámíthatatlan idő­járás jelentős károkat okozha­tott mind az álló, mind a levá­gott gabonában, ezért az ura­dalmak igyekeztek aratógépe­ket vásárolni, már amennyire a pénztárcájuk megengedte. Az aratómunkások emiatt felhá­borodtak és elkeseredtek, mi­vel az évi kenyérnekvaló megszerzési lehetősége forgott kockán. Küzdelmükkel elérték azt, hogy az uradalmak . ugyan­úgy fizették továbbra is őket, mint korábban, tehát á gépek által levágott gabonából is ré­szesültek. Akadt olyan eszten­dő, minden bizonnyal a gaz­dasági világválság éveiben, amikor a lucerna gépi vágása miatt a munkanélkülivé vált napszámosok a járási főszolga­bíróhoz fordultak segítségért, aki a munkalehetőség biztosí­tása végett leállíttatta a gépe­ket. Síén és olaj A bandagazdák egyfajta munkaközvetítői szerepkört is is betöltötték. Az uradalmi in­tézők velük közölték — e meg­beszéléseknek a kocsma volt színhelye — vasárnap délutá­nonként, hogy mikor, milyen munkára s hány emberre van szükség a gazdaságban. Ezt kö­vetően ők jelölték ki, kik lesz­nek azok, akik hétfő reggel munkába állhatnak. A banda­gazdával tehát érdemes volt barátkozni, egy-egy pohár ital­lal megnyerni a jóindulatát. A húszas évek elején öt cséplőgép volt Kartalon. Elég gyakran meghibásodtak, ha vi­szont működtek, egy fennma­radt kimutatás ‘szerint 6300 mázsa szénre és háromszáz mázsa nyersolajra volt szüksé­gük. A cséplőgépekhez szintén szerződtették a munkásokat, gépenként tizennégy-tizenöt embert. Közülük öt lány volt: négy törekhordó, egy pedig kévevágó. Munkájukért a fér­fiak részének felét kapták. Száz mázsa elcsépelt gabona után öt mázsa illette a gép tulajdonosát, s négy-öt a szer­ződött munkásokat. Nsgyobb felelősség A szomszédos Versegen másként is fizették az arató­kat: naptőkés formában. A munkásoknak hét-nyolc napi aratás ellenében hatszáznégy négyszögöles búzaparcellát ad­tak, de vállalkozhattak a ti­zedik részért is a legnehezebb paraszti munkára. Ha a beta­karított termésből honorálták munkaerejüket, száz mázsa után tizenegy mázsa gabonát kaptak. A két szomszédos köz­ség között e téren a különbség a népesség és a határnagyság erősen eltérő arányában gyö­kerezett. Az aratóbandákat elsöpörte a második világháború viha­ra, a hatvanas években a csép­lőgépeket is felszívta az idő, s ma ugyanazok a korszerű kombájnok aratnak Kartalpn is, Versegen is, mint másutt az országban. S akik rajtuk ül­nek, nem pusztán családjuk megélhetéséért, egyévi kenye­réért dolgoznak, s így a fele­lősségük is összehasonlíthatat­lanul nagyobb. Bene Mihály gl körülmények között nem biztosítható a versenyzéshez minimális hőmérséklet sem. S tudjuk, a bajnokság nem a mostanihoz hasonló melegben zajlik majd. A gödöllőiek pá­lyája nem automatizált, ezért a bábuállítás is gondot jelent. Az elnökségi ülésen hangoz­tatták, a problémákat meg kell oldani. Igen ám, de ahhoz pénz kell, de a sportkör nem ren­delkezik az okvetlenül szüksé­ges összegekkel sem. A tanács elnöke sem mondhatott mást, mint hogy tisztában van a sportolók nehézségeivel. Han­goztatta a város lakosságának összefogásában rejlő lehetősé­geket. összefogásra szólított fel az ügyvezető elnök, Adám István is. Meiiorádésjshgs Sok a gyenge talaj a kere- pestarcsai Szilasmenti Terme­lőszövetkezetben. Ezek termő- képessége eredetileg is igen ki­csi, jelentősége van tehát min­den olyan módszernek, amely/ a termőképesség növelését se­gíti elő. Sok éve már, hogy — mindenekelőtt a GBBR segít­ségével — talajminta-vizsgála­tokat végeznek, s ennek adatai alapján határozzák meg a szükséges műtrágyák mennyi­ségét. Nemcsak műtrágyát hasz­nálnak a szövetkezetben, éven­ként mintegy ezer vagon istál­lótrágyát is kijuttatnak a föl­dekre. Ily módon mintegy két­százötven hektárt trágyáznak. Felhasználnak még a talaj ja­vításához 500—600 vagon tőze- ges iszaptrágyát is. Egyébként évi kétmillió forintot tesznek félre a meliorációs alapra. bbh Mozi A XX. század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm, II. helyáron. Csak 4 órakor. Bosszúvágy. Színes, ameri­kai bűnügyi film, Ill-as hely­áron. Csak 1G éven felüliek-' nek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (GödüllSi Hírlap}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom