Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

NAGYKÖRÖS! t/tíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1983. JÜLIUS 4., VASÁÉNAP Vigyázat, megváltozott a fforgsslmi rend Befejezték a helyreállítást A februári időjárás az utak állagát alaposan megrongálta. A rendszeresen visszatérő éj­szakai fagyok és a nappali ol­vadás következtében a KPM ceglédi üzemmérnökségének kezelésében lévő, mintegy négyszáz kilométeres útháló­zaton jelentős burkolatkárok keletkeztek. Szivárgók — Az első és legfontosabb feladatot ezeknek a hibáknak a helyreállítása adta — mond­ja Bangó Lajos, az üzemmér­nökség vezetője. — Ezek mennyisége meghaladta az előre számítottat. Most folyik annak elemzése, hogy emiatt az eredeti üzemeltetési, kar­bantartási tervünkből mit kell elhagynunk! Május végére végeztünk a kátyúzással. Leg­több dolgunk Nagykőrös bel­területén, a 441-es úton, a Ceg­léd—Vezsenyi úton, mintegy tizenöt kilométeres szakaszon és a ceglédi Szőlők útján, a Vett úton volt. Ez utóbbi há­romszáz méterén a burkolat teljesen felfagyott. Szivárgók építésével próbálunk segíteni, ha pedig ez nem bizonyul meg­felelőnek, teljes talajcserére lesz szükség. Ezt a munkát a szélesítéssel együtt — melyet már elkezdtünk — végezzük. Egyébként az áremelkedések és a korlátozott pénzügyi kere­tek gpiatt az elmúlt évihez ké­pest? csökkent az egyszerűsített fejlesztés lehetősége. Ez a fejlesztés a házi kivitelezésű szélesítést foglalja magába, Ehhez a Csemőben felállított keverőtelepről kikerülő anya­got használjuk fel. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a ce­menttel kevert helyi anyag, a homok útalapnak kiváló, könnyű a bedolgozhatósága, viszonylag olcsó ,és a szállítá­si költség is jóval kevesebb, mint más anyagoké. Ebben az évben a keverőtelepen mint­egy harmincezer négyzetmé­terre elegendő betont gyár­tunk, mely a teljes kapacitás­nak legalább ötvenszázalékos kihasználtságát jelenti. — Szélesítenek még ezen kívül valahol? — További öt kilométeres szakaszon lesz még erre lehe­tőség. Július második felében kezdjük el a munkát a Buda­pest—N agykőrös—Tiszakécs­kei úton, a 71—76 kilométer közötti szakaszon. Burkolat­megerősítésre, mely a pálya teherbírásának növelését je­lenti, 1982-ben nem kerül sor és a csupán állagmegóvásra megfelelő felületi zárásból is kevesebbet tudunk készíteni az elmúlt évinél. Fő a biztonság — A nyári hónapokban így milyen munkák elvégzése ke­rül előtérbe? — Elsősorban a közlekedés biztonságáról kell gondoskod­nunk, melynek keretében cé­lunk az állagmegóvás és a megfelelő környezet kialakítá­sa. A burkolt utak legnagyobb ellensége a víz. Persze, t földutaké is, de azokon nagy esőzések idején nem is aján­latos közlekedni. Arra kell tö­rekednünk, hogy a leesett víz minél gyorsabban a vízelve­zető rendszerbe jusson, hogy ne kerülhessen be az útszer­kezet alá. Ennek érdekében kátyúztunk, kijavítottuk a re­pedéseket. Az útmenti padká­kat és árkokat is rendbe kell tenni. — A padkarendezések­kel eddig mintegy tíz kilomé­teren végeztünk. Amennyiben az időjárás kedvező lesz és a gépeink sem romlanak el, úgy nyáron folytatjuk ezt a munkát, összesen közel százöt­ven kilométeren szeretnénk a padkát erősített technológia alkalmazásával megjavítani. A szikkasztóárkok létesítésében előrelépés tapasztalható. Eddig a Monor—Dánosi úton nyolc, az Albertirsa—Örkényi úton két kilométer hosszan építet­tünk árkot. —1? A biztonságos közleke­dést nagyban segítik az utak mellett kihelyezett, különböző KRESZ-táblák. Ezeknek meg­felelő az állaga? Idén kevés a kullancs Kevesen vannak, akik ne ismernék dr. Tasáry Ilona bőr­gyógyász főorvos nevét. Ren­delőjében ugyanis naponta 40—50 beteg megfordul. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy nyaranta különösen sokan ke­resik fel a bőrgyógyászatot, így van ez Nagykőrösön is? — kérdeztük dr. Tasáry Ilonától. — Hetedik éve dolgozom itt — válaszolja —, s ez az első esztendő, hogy viszony­lag nyugodt, nyarunk van. Jó­val kevesebb a gombás meg­betegedés, s a káros, túlzott napozásból eredő elváltozás­ból sincs sok. — Jobban vigyáznának ma­gukra az emberek? — Jó lenne, ha ez lenne az ok. Ám nem hiszem, hogy a körülmények változtak volna meg, talán inkább ez egy sze­rencsésebb nyár. . — Előfordult-e extra be­tegség? — Szerencsére nem. Nálunk nincs olyan vegyi üzem, mely elősegítené a allergiás bőrbe­tegségeket. — Sokan félnek mostanában a kullancstól... — Elenyésző azoknak a szá­ma. akik kullancscsípések miatt keresnek fel minket. Kö­zülük fertőzést senki sem ka­pott, s mivel távol vagyunk a nagy erdőktől, bízhatunk ab­ban, hogy a kullancsok ter­jesztette félelmetes kór erre­felé nem támad meg senkit. IAC1 JELENTES Pénteken rendkívül nagy piac volt. A gyümölcs- és zöldségfélék ára olcsóbbodott. A termelők örömmel vették tudomásul, hogy az árusító­asztalok egy része fölé meg­kezdték a tetőzet építését. A szemestermény-piacon az árak nem változtak. A gyü­mölcs- és zöldségpiacon meg­jelent a sárgadinnye és az őszibarack, az előbbit 50, az utóbbit 30—40 forintért adták Az, üvegmeggy ára 22—24, az apró meggy 16—18, a cseresz­nye 12—16, újburgonya 7—9, paradicsom 20—30, uborka 3—6, fehér káposzta 6, kel­káposzta 8, főzőtök 6, zöldbab 12—14, a zöldség csomója 1— 5, vöröshagyma 4—5, zöldpap­rika kilója 32—38, darabja 1—4 forint volt, de már 30—50 fillérért is adtak. A fokhagy­ma darabját 2 forintért árul­ták. A baromfipiacon a tyúk párja 170—200, vágócsirke 70—180 • forint volt. Sok volt a növendékcsirke, a napos darabját 10, a kéthetest 16, a háromhetest 24 forintért árul­ták. A tyúktojás 1,50—1,60 fo­rint volt. A halászati szövet­kezetbe hal nem érkezett, Sok voT a piacon a virág. A szeg­fűt rövid szárral 3. hosszú szárral 5 forintért adták. — Tavasszal a tartozékokat már rendbehoztuk, most a buszmegállót jelző táblákat cseréljük. Az áttekinthetőség érdekében az üzemmérnökség működési területén, Cegléd és Nagykőrös városokban, vala­mint a ceglédi járásban tizen­hat csomópontban változott meg a forgalmi rend. Ezért sok az új tábla. — A telepen dolgozók szor­goskodnak a gépek mellett és egyre tekintélyesebbé válik az ide szállított só mennyisége. Ezzel már a következő télre készülnek? — Természetesen, már fo­lyik a gépek felkészítése is. Remélhetőleg a most még megmutatkozó alkatrészhiá­nyok megszűnnek. igyiiüműködés — A KPM kezelésű utak la­kott területeket is érintenek, községeket, városokat kötnek össze. A helyi tanácsokkal a feladatok koordinálása érde­kében milyen a kapcsolatuk? — Megítélésem szerint jónak mondható. Általában figyelem­mel kísérik munkánkat és azt időnként hasznos tanácsokkal, észrevételekkel igyekeznek se­gíteni. Néhány esetben karölt­ve próbálunk egymásnak segí­teni, korszerűbbé tenni az úthálózatot. Erre legutóbb .Cegléden akadt példa. A Kos­suth Ferenc utca tervei taná­csi pénzből készültek el, s ők finanszírozták a közművek megépítését is. A KPM végez­te a minőségi ellenőrzést, és fedezte a burkolat szerkezeti rétegeinek költségeit. Most ugyanilyen formában végzik a Széchenyi út korszerűsítését. Ungureán László A konzervgyári borsóvonni A közismert márkanévvel Zöld szemecskék üvegben, dobozban Pótkocsis IFA kapaszkodik föl. a meredeken, s a plató­kon borsótonnák: s hogy fél­rebillen az oldallap, borsósze­mek milliói zuhannak a ga­ratba ... Mindennapos lát­vány ez a Nagykőrösi Konzerv­gyár Il-es telepén: június 9-e óta tart a borsószezon, s — Bogdán Imre üzemvezető sze­rint — két-három hétig eze­ket a zöld szemecskéket vár­ják a bázisgazdaságokból. Tá- piószentmártonból, s — töb­bek között — a Ceglédi Álla­mi Tangazdaságból érkeznek a borsótonnák. Mennyi is? — Zöldborsóból, a terv sze­rint, 750 vagon (!) termésre kötöttünk szerződést a gazda­ságokkal — mondja Bogdán Imre. — Sajnos, a korai faj­ták „nem jöttek be”, azaz a partnercégek jó, ha 550—600 vagonnyi borsót szállítanak gyáregységünkbe. Állunk a platón, tompa mo­rajlás hallik alattunk: a ga­ratba öntött borsózuhatag für­dik a vízben. Szivattyúmoto­rok, csővezetékek tucatjai la­birintusában utazik a borsó­szem, s néhány tíz méter után kerül a dobozba, üvegbe. Egy­általán nem hosszú a borsó útja ... Kövessük hát.., — Innen, a garatból mosás, tisztítás és osztályozás után az előfőzőbe jut a borsórengeteg — mondja az üzemvezető. — Négy-hat percig 96—98 Cel- sius-fokon főzzük a szemeket, szelektálás és ventillátoros tisztítás után jut el a töltő­gépekhez a borsómilliárd ... A „borsóvonal” üzemcsar­nokában magas páratartalmú levegő, s monoton, hangos gépzúgás közepette dolgoznak a fehér köpenyes, fehér sapkás asszonyok és lányok. Az egyik szalagon üvegek, a másikon litografált fémdobozok vonul­nak a töltőgépekig és tovább. S közben szapora kezű mun­kásnők vigyázzák önmaguk, s a töltőgépek fegyelmét... Óvatosan rendezi sorba a 860 grammos üvegeket Sza­bó Balázsné, hogy a PANO zárógép az előírt ütem szerint dolgozhasson. Azaz, az üveg törés, zúzás nélkül juthasson át az eloxált zárókupak-csava- ró gép alatt a csomagolóba. — Három hete vagyok, e ma­sina mellett — mondja Szabó Tilalmas ruhadarabok Szeretnénk tudni, hogyan öltözködtek a három szomszéd városban (Kecskeméten, Ceg­léden, Nagykőrösön) elődeink? Viseletre vonatkozó képek — néhány kivételtől eltekint­ve nem maradtak ránk, így közvetlenül képekről nem ol­vashatjuk le, de egykori le­véltári iratokból közvetve mégis kikövetkeztethetjük. Segítségünkre vannak az egykori körözőlevelek (körle­velek), mert a körözött sze­méllyel kapcsolatban pontos személyre és öltözetre vonat­kozó leírást tartalmaznak. A hatósági rendeletek, ti­lalmak az erkölcs nevében üldözik az újat, a cifra vise­letét. Ezek a tilalmi rendsza­bályok a divatváltozás törté­nelmi forrásai. A céhek árszabályai nem csak az árakat, a viseleti da­rabok anyagának a' minőségét is tartalmazzák. Ugyanilyen hasznos források a végrendeletek, hagyatékok leltárai, és a lopott holmik felsorolásai. Egy viselet élettartama leg­feljebb három nemzedéknyi idő. Kevés menthető át a jö­vendő számára. A három alföldi város mú­zeumaiban található népraj­zi tárgyak, viseleti darabok színtelenek, dísztelenek. Annak találjuk őket, ha az ország más néprajzi tájegységeivel hasonlítjuk össze azokat. Ennek az elszíntelenedésnek az oka az a kíméletlen hadjá­rat, amit a város magisztrá­tusa folytatott a XVI. szá­zadban a színes népviselet, a cifrálkodás ellen. Az üldözés kiterjedt a gazdasági szerszá­mok díszítésére is. Erre vonatkozólag a városok tanácsi jegyzőkönyveiben szá­mos példát találhatunk. Például Dékány György fe­jő juhásza cifra ködmönt csi­náltatott, de nem hordhatta, mert a magisztrátus rendelke­zésével megtiltotta: .. .vonják le róla a ködmönt és adjanak neki 12 pálca bün­tetést, a szűcs pedig, aki csi­nálta börtönben fejtse le a ködmennek a cifráját, s a ködmen árából fizesse vissza a juhásznak azt, amit egy kö­zönséges ködmön árán felül kapott... A fehér nép a csipkéért, a tarka ruháért a lelke üdvös­ségét is odaadta volna, ezért a vászon-cselédekkel szemben sem tett engedményt a ma­gisztrátus. ...ha valamelyik vászoncse­léd bársonyt, csipkét kíván a főbíró úr által 12 korbács ütés­sel fenyíttessenek minden eset­ben s mind kicsapassanak a városból... A női viseletre vonatkozó sokféle tilalmas ruhadarabokat alig győzték felsorolni a ren­deletek. A nők a tilalmak el­lenére megkísérelték ruházko­dási vágyukat kielégíteni. Pél­dául a kötényt három szélben kezdték viselni, mert ilyen ti­lalom nem volt a magisztrá­tus éberségét ez elkerülte, de amint észrevette, ettől is el­tiltotta a nőket. Ezek a ti­lalmak a köznépre vonatkoz­tak. Ugyanígy a gazdasági szerszámok cifrázása elleni tilalom is. íme 1815-ből egy példa: ... 12 pálca botütéssel és 12 Ft büntetés pénz lefizetésével bűnhődjön a rendelet ellen vétő, aki jármot cifrázza, ki­faragja. .. ★ A mezővárosi népművészet — Kecskemét, Nagykörös címen az Arany János Múzeumban október 3-ig megtekinthető. Molnár Elckné Balázsné. — Azelőtt az előfő- ' ző üzemben dolgoztam. Ez látványosabb munka ... — Miért? — Műszakonként 25—30 ezer üveg „vonul” el előttem, megannyi, jó minőségű, kon­zervgyári termék ... Magam is gyakorló háziasszony va­gyok, hát vigyázok a minő­ségre. Hirtelen — a töltőfej alatt — megroppan egy üveg, tar- talmg aláhull. — Előfordul — nyugtázza Szabó Balázsné. — Vagy re­pedt, vagy gyenge falú az üvegtest. Ilyen esetben megál­lítom a szalagot, kiseperjük a borsót, s aztán szabad az út... Keskeny görgőcsatornában futnak tovább az üvegek, hő­kezelés, majd sterilizálás után sorolnak a szárítóegységbe, ahol Horváth Erzsébet dolgo­zik. A fiatalkorú kislány ta­valy szeptember óta keresi ke­nyerét ennél a részlegnél. — A lehűtött és megszárí­tott üvegeket szedem ki a gép alól — mondja. — Előfordul, hogy összetorlódnak az üve­gek, olyankor a művezetőm. Meszes Lajos bácsi segít. — Nem unalmas a munká­ja? — Nem. S mint fiatalkorú, a fizetésre sem panaszkodha­tom. Tizennyolc-ötven az óra­bérem ... Domonics Anikó fönn, a „toronyban” ül. Ott dolgozik, a dobozolt borsókonzervet ' „so­rolja” az abonyi kislány. — A Toldi Miklós szakkö­zépiskola — szeptembertől — harmadéves tanulója vagyok. A kötelező, négyhetes gya­korlati munka felét itt, a konzervgyár Il-es egységében töltöm. — S két hétig- csak ezt csi­nálja? — Ó, nem, tanáraink, s a gyár vezetői igyekeznek olyan területekre beosztani, hogy az élelmiszeripari technológiát mind jobban, sokrétűbben megismerjem. Most a soroló­nál dolgozom, lehet, hogy hol­nap a csomagolóban. — Mikor kezdődik a mű­szak? — Reggel hat órakor. — S akkor hogyan ér be Abonyból? — Kollégiumban lakom ..: Az pedig itt van, alig pár száz méternyire a gyártól. Az üvegbe, s dobozokba szorított borsószemek útja a csomagolóban ér véget. Jön­nek, vonulnak az üvegek, so­rolnak a fémdobozok, s a csomagolóban egy ügyes szer­kezet — vállalati újítás — kartonozza, zsugorfóliázza azokat. Targoncák sorakoznak, föl­emelik az immár acélpánttal átkötött üveg- és dobozbálá­kat, s aztán a raktárhelyiség­ben lévő tárolóhelyekre szál­lítják a tegnap még Tápió- szentmárton, Cegléd határá­ban zsendülő, érő borsószemek millióit. — Két-három napig, a kö­telező kontrollidőszakig tart­juk raktárban termékünket — mondja Bogdán Imre üzemve­zető. — S aztán szállítjuk a hazai piacra, s a szocialista országok üzleteibe. A gyártelep másik kijára­tánál szintén pótkocsis teher­autókkal találkozunk. Plató­jukon az immár zsugorfóliá­zott, konténerekbe rakott zöldborsókonzervek tízezrei. Az üvegek, fémdobozok olda­lán a közismert márkanév: Nagykőrösi Konzervgyár.... B. I. Sporthírek w Atlétikai sikerek A Magyar Atlétikai Szövet­ség Budapesten megrendezett országos válogató versenyén a meghívott, még ifjúsági korú Palotai László (Nk. Pedagó­gus SE) is elindult. Férfi ge­relyhajításban 61,14 méteres dobásával az erős mezőnyben nem jutott be a nyolcas dön­tőbe. ★ Nagyon sok indulója volt a fővárosi serdülő A korcsopor­tos országos viadalnak. A kö­rösi fiatalok idősebbek között indultak. Fiú gerelyhajításban (28 induló volt): 6. Ványi Fe­renc 40,50; 7. Parázs György 39,80; 8. Dobránszky Zoltán 38,50 (mind: Nk. Pedagógus). ★ A XVIII. nyári úttörő-olim­pia kisterületi többpróba dön­tőjét Cegléden rendezték. Vá­rosunkat négy kategóriában a Kossuth-iskolások képviselték, akik több számban értek el dobogós helyezést. IV. korcsoportos fiúk, öt­próba csapatversenyben: 3. Nk. Kossuth-isk. 1358 ponttal. III. korcsoportos fiúk, négy­próba. Csapatversenyben: 4. Nk. Kossuth-isk. 916 pont. Egyé­niben (36 induló közül): 1. Péli László 269 pont (kiemelkedő eredmény, mind a négy szá­mot megnyerte, 400 méteren 60,1 másodperccel korcsoport­ja idei legjobb eredményét ér­te el az országban). II. korcsoportos leányok, hárompróba. Csapatban: 6. Nk. Kossuth isk. 644 pont. Egyéniben: 2. Pörge Rita (még 2. osztályos) 155 pont, kiemelkedő eredmény. ★ Vácott rendezték a testne­velés tagozatos iskolák me- i gyei atlétikai versenyét, ahol jól szerepeltek a Nk. Kossuth- iskola képviselői. Mindenki 60 és 400 méteren, valamint távol ugrásban és kislabdado- básban mutatta be tudását. Korcsoportonként a tízfős csa­patokból 7 személynek szá­mított az eredménye. ★ III. korcsoportos fiúk: 2 Nk. Kossuth isk. (Ágoston Csaba, Szemenyei István, Szűcs Sándor, Zatykó István. Árvái Attila, Molnár Attila, Nagy Attila, Tóth Pál, Godó Sándor, Tóth Szabolcs). III. korcsoportos leányok: 2. Nk. Kossuth isk. (Kecskés Il­dikó, Baranyai Ágnes, Sós Ágnes, Soós Annamária, Nagy Zsuzsa, Módra Eszter, Papp Erzsébet, Balogh Julianna, Pillér Katalin, Kristóf Anita.) Kisdobos fiúk: 1. Nk. Kos­suth isk. (Karsay Zsolt, Bar- csay Valter, Árki Csaba, Rácz Tamás, Józsa Sándor, Fekete Zsolt, Hoffér Ferenc, Kiss Dezső, Pécsi Csaba, Papp Fe­renc.) Kisdobos leányok: 2. Nk. Kossuth isk. (Budai Nikolett, Görbe Zsuzsa, Jakabházi Eri­ka, Karsay Mariann, Viszkok Mónika, Veszprémi Ildikó, Gál Henriett, Erdős Tímea, Mérei Krisztina, Tóth Ildikó.) A kisdobosok 30 méteren, távolugrásban és kislabdado- básban vetélkedtek. Hétfői sportműsor Labdarúgás Gimnáziumi pálya, 16.30: NEFAG—Mészáros Tsz, 17.30: VGV II.—Pedagógusok, 18.30: Törteli Tsz—PVCSV: Ifjúsá­gi sporttelep, 16.30: Tormás —ITV, 17.30: TRAKIS—Kos­suth utcai lakótelep, 18.30: 21-es Volán—VGV I., kispá­lyás TRAKIS Kupa-mérkőzés, S. Z. M Mozin™ Tűzszekerek. Színes, szinkro­nizált Oscar-díjas angol film. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A kapitány kalandjai. Színes, szinkronizált, szovjet ifjúsági kalandfilm, fél 4-kor. A szentév. Színes, francia bűnügyi film, fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Szabadlábon Velencében. Színes, szinkronizált francia— olasz bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6- és 8 órakor. A stúdiómoziban Kaparj kurta. Színes, szink­ronizált csehszlovák filmvíg­játék, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom