Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
6 1982. JÚLIUS 4., VASÁRNAP POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Ha késve is Vállalatunk, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kicsit késve, júniusban rendezte meg a majálist. Törökmezőn töltöttünk egy napot, s felnőttek, gyerekek egyaránt jól éreztük magunkat. Volt lepényevés, zsákban futás, kötélhúzás, célbadobás, férfi- és női foci, kézilabda és még sok más. Valamennyien nagyon jól szórakoztunk, a kollektíva még az eddiginél Is erősebben összekovácsoló- dott. A nagyszerű rendezvényért dicséret illeti a szervezőket, s azoknak a kislcatonák- nak is köszönetét mondunk, akik babgulyást főztek a résztvevőknek, s ki is osztották a finom ételt Bentényi Mártonnő Zebegény Sehol nincs Régóta keresek az OMKER üzleteiben 15 milliméter átmérőjű csőkefét, azaz kanült. Sajnos, sehol nincs, pedig bejártam érte az egész fővárost. Kérem, írják meg, hol kapható? Szaller János Dabas ★ Olvasónk kérésének igyekeztünk eleget tenni, de nem sikerült, ugyanis bárhol érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy más dolog a csőkefe és más a kanül. A csőkefe csövek belső felületének tisztítására való, a kanül ezzel szemben nem más, mint injekcióstű. Kérjük olvasóinkat, ha egyes termékek beszerezhetősége felől érdeklődnek lapunknál, szíveskedjenek pontosan megjelölni, mire van szükségük, mert máskülönben segíteni nem tudunk. Darálva A közelmúltban kellemetlen eset szenvedő alanya voltam. Albertirsán a Hősök útja és a Vasút utca kereszteződésében levő húsboltban darált húst szerettem volna vermi. Az eladó kezében két szép dagadó csábította a vevőt. Kértem, darálja le nekem az egyik darabot, de erre furcsát kérdezett, azt, hogy akkor ő vajon mit jog enni a hét végéig? Miután látta, hogy mindenképpen szeretnék abból a húsból, kijelentette: talán egy kilóra való darált húst még tud adni. Levágott a dagadóból egy kilónyit, a darálóba tette — én csak a mérlegre tett papírcsomagot láttam. Otthon nagyot néztem, mert a száz forintért vett darált hús inkább darált háj volt. A fasírozott- jaimból sütés közben kiolvadt a zsír, összesen három és fél deciliter, és én ott álltam tehetetlenül: vissza már nem vihettem — nem tudom, mit tegyek ezek után, ki orvosolja a panaszomat? Sipőcz Ferencné Albertirsa ~k Olvasónk jól sejti: visszavinni a darált húst akkor, amikor már fasírozott, nem lehet. Azt viszont már többször tanácsoltuk, hogy vásárláskor legyenek résen a vevők, s ha mégis nórul járnának, azonnal vigyék vissza az árut, a vásárlást igazoló blokkal együtt. Ha az eladó nem cseréli ki — de erre köteles — ez esetben be kell jegyezni a történteket a vásárlók könyvébe, s a felügyeleti szerv orvosolja a panaszt. Csak emlék_____ Budakeszin az idős emberek sokat emlegetik a Pihenőhelyet és a szomszédos Madaras erdőt. Ma is kedvelt kirándulóhely, de egykori varázsát már elvesztette: a Madaras erdőnek csak a neve a régi, az egykori csicsergésnek nyoma sincs, az énekesek elköltöztek. Nem ok nélkül, ugyanis ezen a részen portyáznak a kispuskások, akik a madarakat veszik célba ... A pátyi idősebb korosztály még jól emlékszik a Kettős árok elnevezésű dűlőrészre, ahol hosszú éveken át pihenőnapokon majálist, vidám ösz- sze jöveteleket, mulatságokat Válaszolt a MÁV Sok az utazók panasza A közelmúltban levelet kaptunk a MÁV Budapesti Igazgatóságától. öt olvasói levelünkre válaszoltak, amelyeket kivizsgálás céljából megküld- tünk az üzemviteli osztályhoz. Darázs Istvánná túrái olvasónk azt kérte, hogy a 6336a számú vonatot, amely Gödöllőig közlekedik, vigyék tovább Túráig, esetleg Hatvanig, mert jelenleg azok a dolgozók, akik nem érnek ki a korábbi vonathoz, csak het- venperces várakozás után indulhatnak haza. A MÁV válasza: nincs lehetőség arra, hogy a kérdéses vonat útvonalát meghosszabbítsák, mert Gödöllőről rövid várakozás után visszaindul, több vonatot pedig — személykocsik hiánya miatt — nem közlekedtethetnek. Besztercei János Isaszegről azt kérte, magasítsák meg a peronokat, másik kérése pedig az, hogy a nap első felében állítsanak meg néhány vonatot Isaszegen, mert nagyon körülményes ebben az időszakban Budapestről Isa- szegre az utazás. A válasz: van ugyan vonat, amely a délelőtti órákban áthalad Isaszegen. de ennek megállítására nincs lehetőség, s különben sem szükséges, mert egy vonat megy délelőtt a településre, s ott olyankor nem nagy az utasforgalom. A peronok megmagasításával kapcsolatban Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatósásának igazgatóig adott választ. Levelének lényege: az állomás biztosítóberendezésének zavartalan működéséhez az kell. hogy az úevnevezett kiszigetelt sínszálakhoz ne érien hozzá az ágyazati anyag, mert különben esős időben ez zárlatot okozna. A peronokat a lehetőségek szerint megmagasították, ennél nagyobb mérvű átépítésre nincs mód, mert az nagyon sokba kerülne. Harmati László Albertirsá- ról azt kérdezte, miért hevernek parlagon a vasúti sínek melletti területek, különösen Albertirsa állomás környékén? A válasz: a MÁV a hasznosítható földterületeket dolgozóinak kiadja konyhakerti vagy szántóföldi művelésre, ha van rá jelentkező. A Budapest—Cegléd közötti vonalon jelenleg átépítési munkák folynak, bizonyára ezért nem kértek a dolgozók ezen a szakaszon földet, megvárják, míg a munka befejeződik. Id. Verőcei Béla Verőcemarosról azt tette szóvá, hogy Dunakeszi vasútállomása nagyon elhanyagolt, piszkos, télen pedig sosem fűtik. A válaszból megtudjuk, hogy az állomás tisztaságát, télen pedig a fűtését rendszeresen ellenőrzi az üzemfőnokség, a belső helyiségek festése, felújítása folyamatosan történik, arra pedig nincs most anyagi lehetőségük, hogy az épületet egészében tatarozzák. Számos százhalombattai levélíró panaszolta, hogy megszüntettek több, sokak által igénybe vett gyorsított személyvonatot. A válasz ezt megindokolja: az utazóközönség igénye a gyorsvonatok irányába tolódott, ehhez alkalmazkodott a MÁV, s az új menetrend szerint több gyorsvonat és kevesebb távolsági személyvonat közlekedik. Budapest és Százhalombatta között az utazási lehetőségek megfelelőek, naponta 12—13 vonat jár. rendeztek. Ma szomorú látvány a dűlő: szemét- és trágyagyűjtőhely, a helybeliek és a kirándulók messze elkerülik. Telkin ugyanilyen sivár a Boszorkányvölgy — szemét ugyan nincs, de hajdani érdekességét, a tölgyest teljesen kiirtották, akárcsak a zsámbé- ki Kálvária mögötti dióst, amely jelenleg birkalegelő. Bizonyára másutt is el lehetne helyezni egy-egy település hulladékait, nem éppen ott, ahová kirándulni, pihenni jártak az emberek. Meg lehetne fékezni a madarakra lövöldözőket, s arról sem ártana gondoskodni, hogy egy kivágott erdő helyére újat telepítsenek ! Padányi Lajos Budakeszi Vetítettek Nemrég egy délelőtt eljött a szigetszentmiklósi mozigépész a szigetújfalui öregek napközi otthonába. Levetítette nekünk a Csárdáskirálynő című filmet. Nagyon örültünk ennek a figyelmességnek, hiszen fiatalságunkat idézte fel a film, szinte valamennyien láttuk egykor az operettet. A vetítések rendszeresek, nagyon jó, hogy ezt így megszervezték, mert nekünk, öregeknek már nehezünkre esne elmenni a moziba, így viszont mégis sok jó filmet láthatunk. Özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Veszélyben Utcánk végében van egy gólyafészek. Minden évben költ a gólyapár, de sajnos, nem tudják felnevelni fiókáikat, mert a közelben méhek vannak, s ez nagyon veszélyes a kis gólyákra nézve. Gyermekeim hoztak már haza olyan kis gólyafiókát, amelyiket annyira összeszúr- káltak a méhek, hogy hiába hívtunk állatorvost, már nem lehetett megmenteni a madarat. Jó lenne a fészket áthelyezni, de mi nem értünk hozzá, szükség lenne hozzáértő emberek segítségére. Horgosné Bander Ilona Újszilvás ★ Olvasónk levelének másolatát továbbítottuk a Magyar Madártani Egyesülethez, ahonnan Tompái Katalin szervező titkár válaszolt. Leveléhez csatolta annak a tájékoztatónak a másolatát, amelyet Horgosné Bander Ilona címére küldtek el. A válaszból megtudtuk, hogy ilyenkor már nem sokat tudnak tenni, mert a költés alatt és után a gólyákat nem háborgathatják, ősszel azonban feltétlenül áthelyeztetik a fészket. A Pest megyei Tanács rendelt 150 gólyafé- szektartó állványt, ezeket a veszélyeztetett gólyafészkek áthelyezésénél használják fel. Ősszel felkeresik olvasónkat, viszik a fészektartó szerkezetet is, s ott helyezik el, ahol a kis gólyákat nem fenyegeti semmi veszély. Hátaslovak Albertirsa régen olyan község volt, hogy sokfelé ismerték lótenyésztéséről. Valamikor rengetegen jártak lóháton, ma már ez nagyon ritka látvány. Fiatal körzeti orvosunk és felesége nagyon szeretik a lovakat, legkedvesebb időtöltésük, ha végiglovagolhatnak a falun. A gyerekek mindennap lesik, mikor jönnek, s az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az autók már nem is érdeklik annyira a gyerekeket, sokkal nagyobb öröm számukra, ha hátaslovat láthatnak. Virág Mihály Albertirsa Utcanevek Évek óta látom a Sashalomtól Mátyásföldig húzódó hosz- szú utca kerítésein, házain a szemet szúró kettős táblákat. A régi táblán áthúzva a volt utcanév (Széchenyi utca), mellette pedig az új tábla azt hirdeti, hogy az utca ezentúl Veres Péter nevét viseli. Megértem, hogy néha az utaknak és utcáknak új nevet kell adni, de meggyőződésem, hogy Veres Péter maga is felháborodna a megoldás módján. Lehetséges hogy abban a kerületben több Széchenyi utca is van, nem kutatom, miért kellett megváltoztatni a nevet. Az viszont felháborító, hogy évek óta neM szakítottak időt az illetékesek arra, hogy a régi, áthúzott névtáblákat leszedessék. Sajnos, sok ilyen táblát láttam már. nemcsak Széchenyit, hanem Wesselényi Miklóst is áthúzták néhol. A tudatlan szemlélő azt gondolhatja, hogy e nagyjaink elvesztették mindazt, amiért annak idején elnevezték róluk az utcákat. Ez természetesen nem így van, de miért kell azt a látszatot kelteni, hogy igen? Sík István Gödöllő Olvasónk fotózta Gondozni is kellene SIlÉilI SPtfn* mUmmm . V ; Százhalombattán, a Benta-patak fölött ível át a régi, úgynevezett Római-híd. Igaz, nem a rómaiak építették, de így is egyik nevezetessége városunknak. Még a Bcnta-völgye Termelőszövetkezet emblémájában is szerepel. Nem bontották le, ez igaz, de rendbehozva sem válik dicsőségünkre: környéke csupa dudva, szemét. Gondozni is kellene.. • Kaposváry Béla Százhalombatta Magas a villanyszámla Városban minden olcsóbb Nagykátán lakom. Ez a település — bár járásszékhely ■— nem város, így az itteni lakosságnak jellegzetesen vidéki gondjai vannak. Nálunk is van lakótelep, magam is itt lakom, egy előregyártott elemekből épült emeletes házban, ahol éppen az építési mód miatt tilos a gázberendezések használata. A fürdőszoba és a konyha fűtését elektromos készülék biztosítja, s a konyhai tűzhelyünk a villanyárammal működik. Meglehet, hogy régebben ez volt a korszerű, de ma már tudjuk, hogy elektromos árammal főzni és fűteni drága mulatság. Bizonyos vagyok abban, hogy a bérlakásokat nem azért szerelték fel villamos berendezésekkel, mert a lakóknak ilyen igényeik voltak. Megtette volna a propán-bután gáz is, de mert ez volt, ezt kellett elfogadnunk. Ebben a kényszerű helyzetben viszont Jó emberek és borstörők Hány jó ember van Kőrösön? — kérdi lapunk június 20-i számának nagykőrösi különkiadásában az egyik szerző, aki virágot keresett a város utcáin, s így próbált következtetni a nagykőrösiek jóságára. Mi egészen más okból róttuk a körösi utcákat, panaszlevelek íróit kerestük, olyan embereket, akik szomszédháborúk csatáiból kerültek ki — nem éppen győztesen. Mindkét panaszos özvegyasszony. Egymástól távol élnek, s talán nem is sejtik, mennyire hasonlók a gondjaik. Egyikük most ért a pereskedés végére, négy évig járta a bíróságokat, s nemrég született meg az utolsó, immár megfellebbezhetetlen ítélet. A harcot a szomszéd kezdte, panaszosunk kertjéből követelt egy csaknem két méter széles sávot, most kapott is a telekből hatvan centiméter szélességben egy csíkot, amely ezentúl egyiküknek sem lesz hasznára. A szomszéd nem tud vele mit kezdeni, hiszen a háza mögött van ez a földecske s olyan keskeny, hogy végig sem tud menni rajta anélkül, hogy ne lépne idegen területre, panaszosunk pedig nem műveli meg, mondván, minek, úgyis letapossák. A szomszéd bizonyára elégedett, megnyerte a pert, a kerítést ki is bontotta azon a hatvan centiméteres darabon: neki kell az a sáv, hogy hozzáférjen a panaszosunk felé eső falához, hogy meg tudja tisztítani ottlevő ablakait. Igaz, a falhoz amúgy is kötelesek odaengedni, az ablakokat pedig belülről is volna mód megtisztítani... A másik körösi özvegyasszony a város szélén lakik, annyira a szélén, hogy kertje végéből már a mezők indulnak. Van azonban egy szomszédja, egy öregúr, aki — ki tudja miért — állandóan talál valamilyen kivetnivalót az asszony háza táján. Kifogásolta, hogy hangosan ugat a kutya, erre a kutyát odaadták egyik ismerősüknek. Utána azt tette szóvg, hogy az unoka zajos, tüntessék el a gyereket — ezt már panaszosunk sem hagyta szó nélkül: az hagyján, hogy levágta a kakasokat, mert kukorékolásukkal háborgatták a szomszéd nyugalmát, hogy a kutyán túladtak, de a gyereket nem adják oda az ismerősöknek, csak mert a szomszéd úgy kívánja. Ettől kezdve a bácsi bejelentéseket tesz olvasónk ellen, az asszony időnként pénzbírságot is fizet (nem tudni, kinek, mert a tanács sem az idén, sem a múlt évben nem bírságolta meg), s úgy érzi, tehetetlen, senki sem védelmezi meg szomszédja háborgatásaitól. A szomszéd néha fölényesen ítszól a kerítésen, közli, hogy ez és az szabály- ellenes, ne tartson az asz- szony állatokat, mert ezzel szennyezi a környezetet (ottlétünkkor nem tapasztaltunk hanyagságot, pedig váratlanul érkeztünk). Nem tudjuk, hány jó ember él Nagykőrösön. Reméljük, hogy sok, sokkal több, mint amennyi kellemetlenkedő, mások orra alá borsot törő polgár. Igaz, a szomszédokat szeretni nem kötelező, de az esetleges ellenszenv sem vezethet oda, hogy lehetetlenné tegyük a másikat. Van más megoldás is, lehet úgy is élni egymás mellett, hogy elkerüljük a találkozásokat. Belekötni a kakas kukorékolásába, az unoka létébe, elperelni egy parányi területet, amelyre semmi szükség — ezeket a cselekedeteket nem szép indulatok diktálják. Ez nem az igazság keresése, nem a törvények és szabályok tisztelete, hanem egyszerűen csak borstörés ... P. M. büntetésnek tűnik, hogy nálunk drágább az elektromos áram, mint a városokban. Ott tartunk, hogy félünk élni az adott lehetőségekkel, ugyanis, ak viszonylag rendszeresen főz, nagyon magas villany- számlát kénytelen fizetni, 1500 forint körüli díjat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy télen naponta 10 liter fűtőolajat is elhasználunk (emellett még csak nem is verítéke- zünk), a kettő együtt elviszi egy ember fizetését. Helyes lenne, ha vidéken sem kellene magasabb árat fizetni az elektromos áramért, hiszen — különösen ott, ahol nem a lakó komfortosította a lakást — főzni és melegedni nem luxus. Városon minden olcsóbb, az élelmiszer, a zöldségfélék, ráadásul 'nagyobb a választék. Népgazdasági érdek, hogy a vidéki emberek éljenek és dolgozzanak vidéken, hiszen a korszerű mező- gazdaságnak emberekre is szüksége van. Ahhoz azonban, hogy a vidéki ember ne kívánkozzon a városba, az is szükséges, hogy ne érezze magát többszörösen hátrányos helyzetben, ne tapasztalja, hogy városon minden olcsóbb, vidéken pedig még világítani is csak magasabb árért lehet! Dr. Makády Lajosné Nagykáta Szerkesztői üzenetek S. D,, Vác: Levelében az lránt érdeklődik, most mit, mivel és mi ellen kell permetezni. A kérdés túl általános, nem tudjuk, pontosan mire kíváncsi, ezért azt javasoljuk, figyelje lapunkat, a Pest megyei Növényvédő Állomás rendszeresen ad tájékoztatást az időszerű növényvédelmi munkákról. Figyelmébe ajánljuk ezenkívül a Mezőgazdasági Könyvkiadó kertbarátoknak szóló könyveit. N. L., Érd: ügy nailotta, megkezdik hazánkban a 20 literes kuktafazekak gyártását és árusítását. Érdeklődik, hol árusítanak ilyen edényeket? Érdeklődtünk az Alumíniumárugyár vevőszolgálatánál, s azt a választ kaptuk, hogy a legnagyobb kuktafazék, amelyet gyártanak, 8 literes. Ennél nagyobb is létezik, egy szövetkezet gyárt 50 és 80 literes főzőedényeket, de nem magánszemélyek számára. A. Gy., Kóspallag: Beszámol róla, hogy balesete után nagyon lelkiismeretesen gondoskodtak önről a váci kórházban, s utána otthon a körzeti orvos is mindent megtett, hogy minél előbb meggyógyuljon. örülünk, hogy elégedett az egészségügyi ellátással. Azt is kérdezi, a levelek közléséért kell-e fizetni? A válasz: nem. A beérkezett levelek közül választjuk ki a sokakat érdeklőket, s azokat közöljük.
