Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
1982. JÚLIUS 4., VASÁRNAP ^Miiap 5 Több mint gyűjtemény Ember és természet harmóniája Bizonyít a budaörsi PVCSV Előkészítve, szervezetten A nullszériából negyedszáz gazdára talált Fejtörés és töprengés nélkül is találni magyarázatot — az építkezések, a beruházások elhúzódására, a határidők be nem tartására. A kivitelezők gyakorta hivatkoznak a hosz- szú hideg télre és a munkaerő egyre erőteljesebb elvándorlására. Állítják: az építőipar — legyen szó mély-, közmű- vagy magasépítésről — gépesítettsége és műszaki-technikai fejlődése messze nem pótolja az egyre több hiányzó munkáskezet. Meglepetésként ért — aminek különben természetesnek kellene lennie —, amikor Kővágó Ferenc, a Budaörsön székelő Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat termelési osztályvezetője a következő szavakkal kínált hely- lyel: — Kivétel nélkül teljesítettük valamennyi szerződéses határidőnket. Jól sikerült félévet hagyhatunk magunk mögött. Teljes vállalati árbevételi tervünk 401 millió forint; ebből az építés értéke 190 millió. Eredményességük titkát is mindössze két mondatban összegezte: — Javítottuk a munkaszervezést, illetve már a műszaki előkészítést. Növeltük emellett minden szinten a vezetők felelősségét — és megszigorítottuk az ellenőrzést. Víz — nyolt községnek Több éve tartó nagy munka Végére kérült pont június elején: ekkor adta át 30 napos próbaüzemelésre a PVCSV műszaki gárdája a Galgavöl- gyi Regionális Vízműrendszert. A 200 millió forint költségű nagyberuházással lehetővé vált nyolc község vízellátása — s úgy tűnik, jól vizsgázik a vízmű. Csak két települést érint ugyan a következő információ: július 8-án elkészül a galga- györki községi vízmű is. A víz Püspökhatvanból jön. Szintén befejezéshez közeledik a tápió- szentmártoni vízműrendszer építése is. Most készül a telep és a tároló. Átadását szeptember 30-ra tervezik. Itt, szintén nem kis költségről van szó: a teljes beruházás értéke 34 millió forint. Végső szakaszba jutott az építkezés Pilisvörös- várott is. Negyvenkét kilométer vezeték készült el, augusztus közepére számítják a szintén 34 milliós munka utolsó simításait. Ügy tervezik: a munkások egy része továbbra is a nagyközségben marad, most az üdülőtelepet szintén bekötik a hálózatba. Pest megye északi csücskében Kemence és Tésa vízhálózata már kiépült. Idén még öt, egyenként 200 köbméteres víztároló és épület készül el. Ber- necebarátiban és Perőcsény- ben pedig a következő két évben fejeződik be a megkezdett munka. A fővároshoz közeli Nagykovácsiban is dolgoztak a Pest megyei víz- és csatornások. Kiépült a teljes főnyomóvezeték; jövőre készülnek a tárolómedencék; a vizet majd a Fővárosi Vízművek szolgáltatja. Kilenc új kút Gyomron A vállalat történetének legnagyobb víztárolóit építik meg majd Tökölön. Két- kétezer köbméter folyadék befogadására lesznek alkalmasak. Az utóbbi években elkészült ott is a főnyomóvezeték. Idei szerződésük értéke 42 millió forint. A teljes befejezést 1984-re számítják. Ezt a nagyközséget egyébként szintén Budapest vízhálózatába kötik be. Akik ott laknak, tudják: mekkora gondot jelentett Szi- getszentmiklóson a szennyvíz- elvezetés. Különös tekintettel arra, hogy új lakótelep nőtt ki a földből. Nos, mint az osztályvezető elmondta: már valamennyi épület áll az új szennyvíztisztító telepen. Jelenleg a belső szerelésnél tartanak. Egy bizonyos, a próbaüzem megindítását nem halasztják el szeptember végén. Egy hír a szigetújfaluiak- nak: a vállalt határidő december, de már a harmadik negyedév végére elkészülnek a víztárolóval és a vezetékhálózattal. Feltehetően javul Gyömrő vízellátása is. Kilenc új, 300 méter mélységű kutat fúrtak; üzembe állításuk folyamatos. A megoldás nem tűnt egyszerűnek, mikor meg kellett oldani a fóti gyermekváros szennyvízének elvezetését. A 24 millió forintos munka zömével már készek a PVCSV emberei. Az új csatornarendszer a dunakeszi szennyvíztelepre csatlakozik. Ideiglenesen már megoldott a vízellátás, ám a vízmű építése sem halogatható Szent- mártonkátán. Itt a munka folyamatos, várhatóan jövő év végére vonulhatnak majd le a budaörsiek. Ceglédnek is több jut Vállaltak úgynevezett közületi munkát is. A vecsési Ferihegy Tsz megbízásából — 11 milliós költséggel — megépítették és át is adták a zöldség- feldolgozó üzem csatorna- és vízhálózatát. Az előrelátás, a folyamatos munka egy-egy településen, tetemes költségmegtakarítást jelenthet. Így láttak hozzá például a piliscsabai komplett községi vízmű létrehozásához. Szakaszosan épül és több éves nagyberuházás lesz. Zárjuk körképünket még egy jó hírrel: Cegléd vízellátásának javítására néhány héten belül vizet ad egy nagy teljesítményű új mélyfúrású kút. Dodó Györgyi Mint egy írógép Kis számítógép Kisszámítógép gyártását kezdték meg a sárisápi Vj élet Termelőszövetkezetben. A számítógépet az Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat fejlesztette ki, a termelőszövetkezet pedig bedolgozói rendszerben — villamosmérnökök, elektronikai szakemberek közreműködésével —, állítja elő. A mindössze írógépnagyságú gép alkalmas többek között készletek nyilvántartására, adatfeldolgozásra, bér- számfejtésre, számlázásra, egyes technológiák optimalizálásra és termelésirányításra. Az alapgép ára mindössze 34 ezer forint, s a megrendelő kívánságára változtatható programokkal is ellátják, és felszerelik egyenként 200 adat rögzítésére alkalmas tárolókkal is. A Mickey—80 elnevezésű számítógép sikerét mutatja, hogy a nullszéria első 25 darabja máris vevőre talált, kórházak, oktatási intézmények, üzemek vásárolták meg. További piackutatás után jövőre már 300 kisszámítógé- pet gyártanak. Ha a bicskei templom harangja ide hallatszik, eső lesz. Ha a nagykátai vonat dübörgése kihallatszik, hideg jön. Ha a lovak patájának dobogása behallik a bicskei köves útról, télies, de gyenge idő, nyáron eső jön... és így tovább, sorakoznak egymás alá a mondatok. Itt nincs tévedés Ott állok a tanya falára kiszögezett tábla előtt, mellettem Chmely Ödön. Hatalmas szálfa termete, napszítta arca erőt, vidámságot sugároz. — A Meteorológiai Intézet valamennyi munkatársa ide jöhetne tanulni — kopogtatja meg a táblát és nevet. — Mert itt nincs ám tévedés! A volt tulajdonos, akitől hat éve megvettem ezt a tanyát, legféltettebb kincsként rámhagyományozta majd hatvan év megfigyeléseiből leszűrt tapasztalatait. Ha hiszi, ha nem, minden betűje igaz! Kisétálok a tornác szélére, körülnézek és mindent elhiszek. Mert csak az eperfának támaszkodó Jawa motor, a gé- meskút káváján terpeszkedő motoros szivattyú jelzi az időt, egyébként teljességgel úgy érzem, valami csoda folytán visszapottyantam a múltba, vagy száz évet, ahol az öreg, földig hajló fűzfa alatt, mint múlt századbeli szemérmes kisasszonyok gubbasztanak az ódon fonott székek, a gémes- kút égbe nyúló karja mögött ott fehérük az ól, nádtetején pamacsokban zöldülő mohával, mellette a nyitott szérű, benne a csöndes türelemmel ácsorgó szekerek, telirakva illatos fahasábokkal, balra, pár méterre az istálló, még távolabb a földbe guggoló krumplisverem, annak sipkája is borzas nádtető, valamennyi épület fehérre meszelt falán régi-régi szerszámok, használati eszközök és az egész tanyát karcsú jegenyék, dús koronájú nyárfák ölelik körbe. Annyira elmerülök a látványban, hogy összerezzenek, amikor Chmely Ödön megszólal mellettem. — Ez az én büszkeségem, alkotásom. Olyan rezervátumot próbáltam kialakítani, úgy élni benne, hogy közben megőrizzem eredeti szép égét, száz év alatt kiformálódott arculatát, hangulatát. — így első körbepillantásra is látszik, micsoda kincs gyűlt itt össze. Mikor, hogyan született ez a nem is gyűjtemény, nem is múzeum, inkább hamiA háztáji és kisegítő gazdaságokban is előtérbe kerül az energiával való takarékosság, az olcsóbb energiahordozók felhasználása. A fólia alatti termelés, a broilerbaromfi-te- nyésztés jelentős mennyiségű energiát igényel, amit jelenleg többnyire olajtüzelésű berendezésekkel biztosítanak. Nép- gazdasági érdek, hogy a kissítatlan múltdarab, a maga tárgyi emlékeivel. — Igazában hat éve, amikor megvettem ezt a tanyát. Akkor úgy spekuláltam, ha nyugdíjba megyek, biztosan lesz időm végre befejezni, ami régóta foglalkoztat. Chmely Ödön harminchat évig a közművelődésben dolgozott. Nógrád megyében mint ifjú népművelő kezdte pályáját, onnét Ceglédre, majd Nagykátára került, ahol 1958- tól egészen ez év június 11-ig a művelődési központ igazgatója és egyben a községi pártalapszervezet titkára. Nem villa a vasvilla — Hogyan született? — folytatja Chmely Ödön kis tűnődő szünet után. — Régre, ifjú koromra nyúlik vissza érdeklődésem a nép múltbéli élete, hagyományai, művészete iránt. Annak idején a Tápió- menti Népi Együttest is én hoztam létre Dómján Lászlóval, aki jelenleg is az együttes vezetője. De, jöjjön, azt hiszem nálam többet és izgalmasabban mesélnek a tárgyak, melyek közül nem egyet itt-ott jártamban szemétdombokról szedtem össze, de sokat úgy hoztak a községbeliek, ismerve szenvedélyemet és van néhány darabom, amit otthonról, a nagyanyám őrizgette holmik közül kaptam, ritka kincsként. Elindulunk kényelmesen — teli kíváncsisággal — a gazdasági épületek között. Nem lehet felsorolni, lapokat töltene meg mindaz, amit a szisz- tematikus és megszállott munka hosszú-hosszú évek alatt itt értékként fölhalmozott. A valahai istálló, most műhely, falán fölaggatva egymás mellett szép rendben lóvakarók, disznóvakarók, fagereblye, faborona, soroló, ökör járom és mé^ egy tucat, számomra ismeretlen rendeltetésű szerszám. Amint nézelődöm, gyönyörködöm, vendéglátóm vidáman vizsgáztat is közben. — No, mit gondol, ez mi? — emel le a falról egy háromágú szerszámot, amire én diadalmasan rá is vágom, vasvilla, csak hát nincs szerencsém, mert ez bizony olyan eszköz, amivel a kútba esett holmikat halászták ki, és ha figyelmesebb lettem volna, nem téveszthettem volna össze a vasvillával, emennek a három ága ugyanis sokkal hosszabb és mélyebben begörbül. Ugyangazdaságok az egyre drágább olaj helyett más tüzelőanyagok felhasználására térjenek át. Ehhez azonban nem állnak rendelkezésre a megfelelő tüzelőberendezések. Ezért az Ipari, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium közös pályázatot hirdetett a kisegítő és háztáji gazdaságokban előnyösen alkalmazható fűtőberendezések gyártására, amelyeknek használatával az olajtüzelés gazdaságosan helyettesíthető. A pályázatot az ipari és mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, azok társulásai és a kisiparosok számára írták ki. Olyan 4500—6000 watt teljesítményű kályhákra, illetve kazánokra van szükség, amelyek egyszerűen, könnyen kezelhetők, esetleg részegységekből is ösz- szeállíthatók. Fontos szempont, hogy a szilárd, illetve vegyestüzelésű kazánok ne legyenek érzékenyek a tüzelőanyag változó minőségére — összetételére, és nagyságára —, s adjanak lehetőséget esetleg különböző hulladékok hasznosítására is. A pályázaton — amelynek beküldési határideje július 31. —, csak bemutatható gyártmányokkal lehet részt venni. A legsikeresebb konstrukciók sorozatgyártásához, a műszaki feltételek megteremtéséhez, a pályázat kiírói támogatást adnak. így megjártam a fészerben álló fa gyerekkocsival is, mert mint kiderült, a múlt században ilyen kis négykerekű tákolmányon szállították a járni nem tudó beteget a doktorhoz. De van itt disznópör- zsölő, eke, borona, szövőszék, amin hosszú, téli estéken a tanyai asszonyok pokrócaikat szőtték, kétágú vízhordó, régi- • régi katonaláda, szakajtó, két szekér. — Most jöjjön, valami egészen mást mutatok. — És mélyen meghajolva belép az alacsony ajtón a műhelybe, én utána. Fölmutat a fagerendás mennyezet biztonságos zugában megbújó három fecske- fészekre, aztán benyúl az egyikbe, és tenyerén már mutatja is felém az apró kis toll- gombócot. — Mert ez az én tanyám valódi rezervátum, nemcsak a tárgyakat, az eszközöket gyűjtöm, őrzöm féltékenyen, de együtt lakom barátságban minden élőlénnyel, ami valaha is a tanyához tartozott. Látja, milyen nyugodt — simítja végig gyengéden az apró fiókát —, ismer, de ismernek a szülők is. Hajnalban az első utam ide vezet, mikor meghallják lépteimet, előbújnak, és jó reggelt kívánunk egymásnak. Van nyolc szürke, pislogó szemű baglyom is, a fészer alatt tanyáznak. Esténként, amikor a fűzfa alatt üldögélek a feleségemmel, sorra kiülnek, kuvi- kolnak, sziszegnek. Rengeteg magnófelvételt is készítettem már madaraim énekéről, húszfajta él itt a környezetünkben. A műhely hűvöséből kilépve, visszaindulunk a lakóépület felé. A néma múlt varázsa — Tudja, hogy ezen a százéves épületen jóformán semmit sem kellett javítani? A plafongerendák sértetlenek, ezek a vert falak olyan masz- szívak, mint a kő — kopogtat végig rajtuk büszkén, miközben belépünk a kinti forróság után jólesően hideg, félhomályos első helyiségbe. — Ez az én legénytanyám — mutat körül házigazdám. Múzeumba való, szebbnél szebb tárgy sorakozik itt is, a petróleumlámpáktól, a faládikóktól a bútorokig, a falon pedig egy egész késgyűjtemény. — Ezt nézze! Ez az egyik legkedvesebb darabom. Sokszor veszem a kezembe, és nézegetem tűnődve elvékonyodott, kicsorbult élét, amit az idő koptatott így el. — Hány éves lehet? — Több mint száz. A legtöbb kés, amit itt lát, a valaha híres jászberényi köszörűsök munkája. Tudja, hány éjszaka figyelem csöndben ezeket a tárgyakat? Ilyenkor szinte elborít a néma múlt varázsa. Ha ezek a kések beszélni tudnának, ezek a ko- lompok egyszer itt a fejemnél megszólalnának — és Chmely Ödön hirtelen megrázza előbb az egyiket, aztán a másikat. A juhnyáj kolompja rekedtes mély, a tehénkolomp éles, világos hangja hosszan zeng a csöndes szobában. Fanyarédes akácbor Felejthetetlen volt a Chmely- tanyán eltöltött nap. Több volt és más, amit ott láttam, mint egy megszállott, szenvedélyes gyűjtő hobbytanyá- ja, a tárgyaknak, eszközöknek múltból a jelenbe átmentett, megőrzött gazdag gyűjteménye ez. A tanya nemcsak a múlt őrzője, hanem visszahódítása az ember és természet közös harmóniájának. Vendéglátóm a búcsúzásnál, kerek fatálcán két aranyló itallal teli borospoharat tett az asztalra. Az egyiket átnyújtotta, a másikat felém emelte. Furcsán illatos, fanyarédes ital volt a pohárban. Chmely elmagyarázta: ősrégi szokás volt errefelé, hogy a tanyai ember bort készített az akác fürtös virágából. Csak maguknak, eladásra soha, és csak a jó bará.ot kínálták ezzel köszöntésképpen. S. Horváth Kiár» Partoldalon és víz alatt A Holtfoki öntözőcsatornán | kisgépeit a vízügyi igazgatósá- mutatták be a nyugatnémet | gok, társulások és közúti igaz- Mulag vállalat töltésrézsű-ka- | gatóságok szakembereinek és száló és csatorna-karbantartó I az érdeklődőknek. Az ötletes berendezés munka közben Az üszőkasza, alkalmas a víz alatti növényzet és a partoldal kaszálására Hétköznapi üvegestánc Élelmes suhancok, talpraesett fiúk összeszedegetik a strandon a szerteszét szórt üres üvegeket, s viszik beváltani: nem csekély összeg üti a markukat. Ráérős, öreg barátok ugyanezt művelik népligetekben és szabadtéri ünnepségeken. Végtére is olyan ez, mintha kétforintosokért hajolnának le, bújnának pad alá, vagy bokrok közé. Hiába: az üres üveg pénzt ér, s egy szatyornyi, különösen fizetés előtti napon, hallatlan gazdagság. Természetesen nem mindegyik és nem mindenhol. Kitalálták már azokat az élelmiszerüzleteket, ahová üres üvegeket bevinni, enyhén szólva, szentségtörés, sőt kitalálták azokat a bonyolult szabályokat is, amelyek az üveg és üveg közötti diszkriminációt hivatottak szolgálni. Mindez azonban egy háziasszony gyakorlatában: a boltba cipelt üvegek felét, mint vissza nem váltottat (magyarul: értéktelent) immár cipelheti hazafelé is. Cipelte is, sokáig, nagyon sokáig, mindaddig, míg az ABC-k és a közértek előtt meg nem jelentek azok a bizonyos Carbák — fehér üveg — színes üveg feliratokkal. Az ötlet zseniális, és kitalálója, a MÉH ekképp okoskodhatott: az üzletben felbosszantott vásárlóknak aligha van kedve haza is vinni a vissza nem váltott üvegeket. Kedve? Legszívesebben a földhöz vágná valamennyit, ám ekkor megpillantja az üveggyűjtő konténert... Nos, bizonyára így van: megpillantja, elszáll a mérge, s a haszontalan üvegeket a fehér vagy a színes lyukba dobja. Igen helyesen, hiszen a bedobott üveget nagyszerűen lehet majd hasznosítani. Nem véletlen, hoev ennek az értéknek a megmentésére a MÉH fáradságot és költséget nem kímélve, a drága gyűjtőberendezések százait helyezte el megyeszerte is. De ha így van... Ila az a sok-sok vissza nem váltott üveg ennyire hasznos, akkor ... Nos, akkor miért nem váltják visz- sza? S miért nem fizetik vissza a betéteket? Magyar Éva Tervezzenek kazánokat Gazdaságosabb fűtés
