Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
Aratnak a tangazdaságban [ Az Agrártudományt Egyetem tangazdaságának gödöllői .'kerületében öt nap alatt befejezik a csaknem 300 hektáron ! Iábon álló őszi árpa vágását, öt E—516-os kombájn járja ' rendületlenül a sorokat, s •gyűjti hatalmas gyomrába a ’ kicsépelt szemet. Az első két napon a szállítás akadozott, hiszen még a tehergépkocsiknak a borsót is el kellett szállítani, a felvásárló központba. Jobb oldali képünkön: Makár- dl István kombájnos vizsgálja la learatott árpaszemek minőségét. Alsó felvételünkön: Munkában az E—516-osok. Barcza Zsolt felvételei Hegy utca A busz kényelmesebb Tizenkét éve, 1970 nyarán megszűnt a Gödöllő és Veresegyház közötti kisforgalmú vasútvonal. Éjfélkor indult az utolsó útjára a szerelvény. Szakadó esőben hagyta el a gödöllői állomást, felvirágozva. Egyesek virágot raktak rá, mások megsiratták. A köny- nyek azért is hullottak, mert a vonat évről évre szedte áldozatait. Munkába álltak a MÁV dolgozói, elbontották a közúti sorompót, felszedték a síneket. Nem sokkal később megjelentek az útépítők, egy évvel később már aszfaltozott közúton gurultak az Ikarus- b^zok. Nincs többé füstös vonat, amelynek sípjához az órákat lehetett igazítani. Gyermekkorunk emlékei közé tartozik a Muki, amely a vonatot vontatta. A buszok gyorsak, sűrűbben közlekednek, kényelmesek, de mégis akad panasz. Tizenkét év után sem igazodik teljesen az igényekhez. Különösen az év eleje óta, mióta áttértünk az ötnapos munkahétre. A bevásárlások zöme a városközpontban történik. A vonatpótló járat, a Hegy utcai 10.20 és 11.20 között nem közlekedik. Előfordul az is, hogy váratlanul marad ki a járat. A Hegy utcai, azaz a blahai rész ma már hétvégi házakkal beépült vidék, ahol nemcsak autótulajdonosok,'de sokan olyanok is kertészkednek, akik busszal járnak ki. Egy kis jóakarattal talán segíteni lehetne rajtuk. A vasúttal párhuzamos Gizella, ma Isaszegi úton laktunk. A vonatok zakatolása, sípszava úgy hallatszott nálunk, mintha az udvaron robogtak volna a vasparipák. Nagyapám, édesapám és hét nagybátyám is a vasutat szolgálta, s így csak természetes, hogy a gimnázium hat osztályának elvégzése után én is ezt a pályát választottam. Régen volt, 43 év telt el BZóta. Az évtizedek emléke azonban ma is úgy él, mintha sosem szakadtam volna el a vasúttól. Az emlékek megszépültek, pedig nehéz évek voltak azok. Erről is beszélgettünk Hajdú Gézával, a gödöllői MÁV-állomás raktárirodájában, amikor az utolsó szolgálatát teljesítette. Elvégezte a kocsik felírását, értesítette a feleket, intézkedett, hogy az igényelt kocsikat megkapják a vállalatok. Reggel utoljára jött szolgálatba, s miközben utolsó teendőit ellátta,' felidéztük a kezdeteket is. Valaha a felvidéki Ógyallán lakott, Bajcson szolgált, amíg a szükséges vizsgákat letette. Ott volt gyakornok és csak ritkán jutott haza. Akkoriban még nem volt ingyenjegy, csak szolgálati, amit akNincs minden rendben a várakozóhelyeken sem. A Hegy utcai fordulóban még e'gyet- len alkalommal sem söpörték össze a szemetet. A takarítás a szélre és az esőre van bízva. Tavasszal ideszállítottak egy fülkét, felállították minden rögzítés nélkül. Ha a vihar ledönti, az utasok felállítják. Elkelne a megállókban egy-egy pad, hiszen járnak errefelé idősebb emberek, és kismamák is. Cs. J. Äz anyák m elmentője Semmelweis Ignácra emlékeztek születésének évfordulóján a gödöllői egyesített egészségügyi intézmény, a város és a járás egészségügyi dolgozói a művelődési központban tartott ünnepségen. Dr. Hüttl Tivadar, az orvos- tudományok doktora, megyei sebész szakfőorvos méltatta az anyák megmentőjének munkásságát. Az ünnepségen, ahol megjelent Ritecz György, a városi tanács elnöke is, kitüntetéseket, s törzsgárda-jutalmakat adtak át. Az egészségügyi miniszter ' Kiváló munkáért részesítette kitüntetésben dr. Merényi Gábor, körzeti főorvost, dr. Takács Edit, körzeti gyermekorvost, Varró Lászióné és Onofer Mihályné védőnőt. Dicséretet Ecker Dániel- né védőnő kapott. kor kapott Hajdú Géza, amikor a Nyugati pályaudvarra utazott vizsgázni. Közvetlenül a felszabadulás előtt már Foton teljesített szolgálatot. 1944 őszén a németek felrobbantották és használhatatlanná tették a Gödöllő és Veresegyház közötti vasútvonalat. Választás előtt állott, hogy Mogyoródról Fótra gyalog jár szolgálatba, hazafelé pedig Veresegyházról. Ezt választotta, csakhogy ne kelljen Pestre mennie, ahonnan esetleg a németek elhurcolhatták volna. A felszabadulás számára igen emlékezetes. Fótról tartott haza, szolgálatból és reggelre megérkeztek a felszabadító csapatok. Mihelyst a helyzet engedte, jelentkezett a gödöllői állomáson szolgálattételre. Részt vett a szétdúlt vasút helyreállításában. A békés esztendők mindennapi munkája után 1956-ban is helytállt. E..kor több vonat állt a gödöllői állomáson felA PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1982. JÜLIUS 3., SZOMBAT r Áramkimaradás eilen Korszerűsítik a HÉY-vonalat Nyilvánvalóan sokan szeretnék, ha a Gödöllőt, Kerepes- tárcsát, Cinkotát, azután Csömört a fővárossal összekötő elővárosi vonatok a mostaninál is gyorsabban, sűrűbben járnának. Ezreket, tízezreket érint ez közvetlen közelről, hiszen igen sokan vannak, akik bejárnak, mások kevesebben, a főváros kerületeiből kijárnak. illúzió nélkül Ami a HÉV gödöllői vonalát illeti, azon régen járt úgynevezett gyorsjárat, ezt sokan visszasírják ■—, csakhogy az élet, a gyakorlat azóta alaposan megváltozott, nem várható a gyorsjárat újbóli megindítása, sokkal inkább reális az az igény, hogy egyszer majd valóban gyorsvasút legyen errefelé. Nem is csak a gyorsaság, inkább a szerelvények sűrűsége az, ami igényként jelentkezik, noha a jelenlegi forgalom mellett a sűrítésre talán még a csúcsforgalomban sincs szükség, ekkor ugyanis a legújabb rend szerint reggel és kora délutántól huszpercenként, máskor viszont a régi negyvennel szemben most már harmincpercenként jön szerelvény Gödöllőig. Ez is haladás, ami most csak azért érdemel említést, mivel úgy szervezték, hogy he növekedjen, hanem inkább csökkenjen a szerelvények továbbításához, a teljes üzemhez használt villamos energia. Meg azért is érdemes a fejlesztésekről szót ejteni, mert nehogy illúziókat tápláljon valaki a munkálatok gyorsabb üteméről. Hiszen majd legföljebb a hetedik ötéves tervben Kezdődhetnek nagyobb arányú felújítások. Mindehhez vegyük hozzá, hogy anyagi lehetőségeink sem engedik, hogy egyszerre több vonal korszerűsítése történjen. Hiszen, ha hozzáfognak, akkor már arra is gondolni kell, hogy — mint a metró — nemcsak öt-tíz évre oldja meg a gondokat. Az ezredfordulóig még majdnem két évtized hátravan, addig — az előrejelzések szerint— tovább növekszik a HÉV-vonalai által érintett helységek lélekszáma, ezáltal az utazóké is. Tehát mindenképpen gonoszlatva. Ez annyit jelent, hogy mozdony hiányában nem tudták tovább vinni az értékes áruval megrakott szerelvényeket. Ezeknek az őrzéséből vállalt részt Hajdú Géza, s amikor konszolidálódott a helyzet, I a kocsik sértetlenül mehettek tovább. Utána ismét szabályos napok következtek. 'Sorakoztak egymás után a szolgálattal eltelt esztendők, mígnem a negyvenharmadik is elérkezett, amely a nyugdíjazását jelentette. Hajdú Géza befejezte utolsó napját is a vonatnál, de ezzel még nincs vége, mert néhányszor, ígéretéhez híven, bemegy az állomásra, hogy segítse az utód beilleszkedését. Búcsúzáskor mit is kívánhattam volna neki, minthogy töltsön nyugdíjban is annyi évet, ahányat szolgálatban. Huncutul mosolyogva annyit válaszolt: — Nem volna rossz. Csiba József dőlni kell hosszabb távon a fejlesztésre, de addig is van tennivaló. Most a forgalom biztonságosabbá, zökkenömen- tesebbé tételén van a sor, viszonylag kisebb beruházásokkal. Ilyen az, amelyről a napokban kértünk tájékoztatást a HÉV-et üzemeltető BKV cinkotai üzemegységében. — Napok, hetek óta figyelemmel kísérheti az utazóközönség, hogy a vonalon, Budapesttől Gödöllőig munkaárkot ásnak, s kábeleket fektetnek. Milyen munka folyik? — Az az igazság, hogy eddig, s még jelenleg is, ha valamelyik községben, amelyiken a HÉV átmegy, áramszünet van, ez a mi forgalmunkat is akadályozza — magyarázza Miklós János, a cinkotai üzemegység vezetője. — Ugyanis a peronok, szolgálati helyiségek, a biztosítók, a fénysorompók, a jelzőberendezések nem egy központi helyről kapják az áramot, hanem a községi hálózatoktól. Ez a jövőben is így lesz, de csak részben. Eddig, ha valahol áramkimaradás volt, nemcsak lelassult a forgalom — hiszen a biztonság a legfontosabb —, hanem adott esetben le is álltak a szerelvények, mert nem működtek a jelzők. Biztonságosabb — Nálunk nagyon szigorú a rend, ha a jelzőrendszer nem működik, a szerelvény nem haladhat tovább mindaddig, amíg a hibát el nem hárítják, vagy éppen az áramszolgáltatás helyreáll. Csak megjegyzem, hogy a vontatást ez nem befolyásolja, mivel az egészen más áramforrásból történik, annak külön, magasabb feszültségű hálózata van. A balesetmentesebb, biztonságosabb közlekedést segíti majd a jövőben az, hogy a most lefektetett vezetékrendszeren áramot kaphatnak mindazok a fogyasztók, amelyeket az imént felsoroltunk. Tehát továbbra is működik a helyi áramellátórendszer, de annak kimaradásakor e tartalékra kapcsolnak át, így emiatt a forgalomban nem lehet majd fennakadás. Csomópontok Nagy program a vasutaknál, így itt is a fénysorompók telepítése. A HÉV gödöllői vonalán az idén két helyen épül fénysorompó. Az egyiket a városban, a nagy forgalmú Szabadság téri csomópontban adják át év végéig, ezt úgy alakítják ki, hogy megfelelő szinkronban legyen az ugyanott telepítendő közúti jelzőlámpákkal. A másik fénysorompó ugyancsak Gödöllőn létesül, a Táncsics út torkolatában levő átjáróban. Jövő évi terveikből való az, hogy végre korszerűsítik a mogyoródi átjárót. Ott most a hagyományos teljes sorompó van, helyette félkaros fénysorompós biztosító rendszert építenek, mint amilyen a harmincas főút és a HÉV gödöllői találkozásánál van. F. L Moziműsor Szicíliai védelem. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor. Ez Amerika. Színes, hangbemondásos amerikai dokumentumfilm. III-as helyáron! Csak tizenhat éven felülieknek. 6 és 8 órakor. Új gépalkatrészek A Monori Mezőgép aszódi gyáregységében több tízezer különböző mezőgazdasági gép pótalkatrészét készítik el. Többek között nagy teljesítményű erőgépekhez gyártanak kup- lungtárcsákat, amelyből az idén több mint 10 ezer kerül ki az üzemből. Barcza Zsolt (eivetele i Szombati jegyzet a Vályog Gyerekkoromban, ha házeladásról vagy -vételről beszéltek a felnőttek, ritkán, de annál nagyobb áhítattal mondták ki, megokolva éppen a borsós árat: téglából van. Valami nagyon szépet, jót, általunk el nem érhetőt képzeltem ilyenkor. Téglából épült ház: erős, árvíz el nem pusztítja, földrengés el nem rombolja. Vert falból a legszegényebbek építették fel hajlékukat, vályogból a már valamivel tehetősebbek, A felszabadulás után, de jóval utána, amikor annyira javult a gazdasági helyzet, hogy ilyesmivel is törődhettek, kezdték ezeket a házakat utólag aláalapozni, kátrány papírral szigetelni, hogy ne szívódhasson föl a nedvesség. Állnak még ilyen házak, dacolva az idővel, nyáron hűvösséget árasztva, télen jól tartva a meleget. Az újabb fokozat a beton'alapra emelt vert falú ház volt, majd amikor még tehetősebbek lettünk, mindinkább áttértünk a téglára, blokkra. Ma már nem szorulunk a szegénységet jelképező építőanyagra, a jobbat, a valamikor vágyottat, az úgynevezett korszerűt használjuk. Betonból készül nemcsak a falakat lezáró koszorú, a gerenda, de a csirke- és a disznóól is. Így könnyebb rendben tartani, takarítani. Hanem az utóbbi esztendőkben valamelyes változás észlelhető a korszerűség, a modern anyagok megítélésében. A gyakorlatban még nem, egyáltalán nem. Alighanem hosszú idő telik el, míg ismét tömegesen építenek vályogból házat, netán hétvégi házat. Kellene? Ismét olyan szegények vagyunk vagy leszünk — tette fel a kérdést valaki, amikor ez szóba kerül. Jellemző felfogás. Sokak tudatában jelenik meg ilyeténképpen a vályog, a vert fal, mint annak idején gyermeki kobakomban. Vályog, vert fal — szegénység. Ami bizonyos értelemben igaz is. Azok a régi vert falú és vályogházak valóban egészségtelenek voltak. De nem a vályog és a vert fal miatt, hanem elsősorban az alapozás és szigetelés hiánya miatt, no meg a bennük élők létformája miatt. Ahogy nagy- apáméktól hallottam, a régi időkben valaki kijelölte a ház helyét, azt fölsöpörték, és kezdték rakni a falat. Ahogy lenni szokott, a rosszal a jót is száműztük gyakorlatunkból. Ügy látszik, az embernek mindig kell egy bizonyos idő, hogy feledve a régit, újból visz- szatérhessen hozzá, feltámasztva az abban rejlő hasznosat. Így vagyunk valahogy a vályoggal is. Aki lakott vályogházban, az tudja, hogy rekkenő nyári napokon milyen hűvösek annak szobái, ellenben a téglafalak és a betonkolosszusok ontják a magukba szívott meleget. Szakemberek ma a rádió nyilvánossága előtt magyarázzák az okokat, biztatva az építőket, ne idegenkedjenek a vályogtól, jó, használható az ma is. Sőt, most csak igazán, hiszen megfelelő alapot készíthetünk alája, s hatásos szigeteléssel láthatjuk el. Hiába azonban a szakemberek gyözködése, a korszellem pillanatnyilag nem kedvez a vályognak. El sem tudom képzelni, hogy akár másutt valaki, aki nem tartozik a nagyon szegények közé, vályogból emeljen házat. Borúlátóknak persze nem kell lennünk. Ki hitte volna, hogy divat lesz a szégyellt öreg parasztházakban üdülőt berendezni? Eljöhet az ideje a vályognak is. Lehet, hogy egészen más formában, mint régen. . A fő, hogy gazdaságosan építkezzünk. Gazdaságosan és ésszerűen. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Negyvenhárom év Az utolsó szolgálat
