Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

r RÓLUNK VAN SZÓ G ondolkodtató látvány lenne, ha Pest megye térképére apró zász­lócskákat tűznének azoknak a településeknek a neve mel­lé, amelyekben új közműve­lődési intézmény épült az * elmúlt évtizedben. Tekinté­lyes zászlócsokorra lenne szükség, s mindegyik azt jelentené, hogy friss lehe­tőségek kínálkoznak a tar­talmas szórakozáshoz, az érdeklődésünket bővítő és kielégíteni igyekvő progra­mok megrendezéséhez. S jeleznének a zászlócskák egy sokkal fontosabb dolgot is: hatalmas társadalmi erő­ket megmozgatva, az anyagi lehetőségek határain is túl, javultak a kulturális ellá­tottság objektív feltételei. Tudományos elemzések adatai alapján állapították meg párt- és állami vezető testületek, hogy az anyagi és szellemi befektetésekkel nincsenek arányban az eredmények. Alapos magyarázkodás­ra teremt alkalmat a nép­művelőképzés ellentmondá­sossága és az életforma­változásokból eredően a művelődési szokások eltoló­dása, azaz az érdeklődés, az aktivitás látszólagos vissza­esése. Mindez, részigazság­ként valóban elfogadható, de fontosabb, hogy a külön­böző műveltséget gyarapító intézmények munkájának hatása nem tudott komp­lexen érvényesülni. Hiány­zott és hiányzik még sok helyen az összeforrottság. Indokoltan sürgette hát több határozatában a Pest megyei pártbizottság a köz- művelődés irányításának korszerűsítését. Napjaink­ban kétségtelenül ez a köz- művelődési munka haté­konyságának legfontosabb kérdése. Sikerült már — nem könnyű harcok árán — eredményeket is elérni: egyre több komplex intéz­mény működik a megyé­ben. Közös igazgatás alá tartozik az alig másfél éve épült pomázi művelődési ház és könyvtár; a ceglédi művelődési központ és a korábban különálló ifjúsági klub; a gödöllői új intéz­mény és a helytörténeti gyűjtemény. S csendben, különösebb publicitás nél­kül sorra alakulnak a tele­püléseken az oktatási és közművelődési intézmények gazdasági munkáját össze­fogó szervezetek, szörnyű névrövidítéssel a GATE-k. Ez utóbbi szervezetek nagy előnye, hogy megteremtik a közös gazdasági alapot a komplex és az integrált in­tézményekhez. Persze vannak negatív példák is, sőt valószínűleg több, mint ahány kedvező. Fél évvel ezelőtt Kisoroszi­ban egy népművelő két kü­lön munkaszerződés alap­ján irányította a klub­könyvtár klubrészét és könyvtárát, külön statisz­tikát és külön könyvelést vezetett! Bugyi községben egv épületben dolgozik a művelődési ház és a könyv­tár, két külön igazgatóval, és a még tapasztalatlan ifjú könyvtárosnő szakmai­lag teljesen függetlenül dol­gozik a szakképzett műve­lődési házi igazgatótól. Bu­dakeszin — szintén új léte­sítmény — teljesen elkülönül a művelődési központ és az emeletén működő járási könyvtár. Ezeknek a prob­lémáknak a megoldása az első lépcsőfokot jelenthet­né az irányítás korszerűsíté­se. egységessé tétele érde­kében. Csökkenhetnének, megszűnhetnének a párhu­zamosságok, gazdasági és szellemi források szabadul­hatnának fel. S ajnos nincsen ezek­ben a mondatokban újdonság, hiszen a Művelődési Mimisztérium már ötévvel ezelőtt közre­adott irányelveiben buzdí­tott a komplex intézmények létrehozására. Sőt, akkor körvonalazta a további le­hetőséget is: az egységes nevelési, integrált közpon­tok létrehozását. Tehát olyan intézmények kialakí­tását, amelyekben biztosí­tani kell az alapfokú okta­tás felételeit, a könyvtári ellátást, a felnőttoktatás és a szabad idő hasznos eltöl­tésének lehetőségét, vala­mint a mozgalmi és közös­ségi élet. illetve a sportolás megfelelő körülményeit. Ezekben az ' intézmények­ben megvalósulhatna az oktatási, művelődési és sportlétesítmények munká­jának egymásra épülése, kölcsönhatása és a hatások összefonódása. Ismét felbukkan a zász­lócskákkal teletűzdelt térkép gondolata azzal: vitathatat­lan mennyiségi változások történtek Pest megyében. A minőségi javulást — jelen­leg úgy tűnik — a komp­lexitásra, integrációra tö­rekvés hozhatja meg. Van példa erre is: Nagykovácsi, ahol már két éve közös irá­nyítás alá tartozik az álta­lános iskola és a művelődé­si ház. Kár, hogy a szemé­lyi feltételek hiánya miatt jobbára eredménytelennek ítélhetjük ezt a kísérletet. Tavaly július elsején jelent meg a művelődési minisz­ter utasítása az integrált intézmények létrehozásá­nak lehetőségeiről, amely szabályozza az egy telepü­lésen működő óvodák, is­kolák, diákotthonok, úttö- rőházak, művelődési ottho- nők, könyvtárak, sporttele­pek és a mozik összevont vezetésének lehetőségeit. Az utasítás megjelenésé­vel egy időben született ta­nulmány az Integráció meg- vatósAtasáról Halásztelken és Ceglédbercelen, de fog­lalkoznak ezzel a gondo­lattal Tápiógyörgyén, Per­bálon és a gödöllői járás több községében is. Csak­hogy a 119/1981. MK 13. számú miniszteri utasítás­ban szerepel egy nehezen értelmezhető mondat: „ösz- szevondsra csak ott kerül­het sor, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítot­tak.” A feltételek megléte vagy nemléte ezek szerint egyedi elbíráláson múlik — tiszteletben tartva a helyi tanácsok önállóságát. Nem könnyű eldönteni, hogy hol vannak a határok, hogy az adottságok milyen fokán kell, s milyen szintje alatt nem szabad megvalósítani az integrációt. T alán a mérce az le­hetne, amely sok szemléletből fakadó akadályt is legyőzne, hogy a létrehozandó új szerve­zetben hatékonyan össze­adódnak-e a tudást, mű­veltséget, az egységes kul­túrát gazdagító tevékenysé­gi formák. Mert az integ­ráció nem cél, hanem esz­köz, módszer, amely lehető­vé teszi a befogadó számá­ra a sokoldalú műveltség megszerzését és folyamatos gyarapítását, amely egyben aktív közéletiségre ösztö­nöz. Ebből következik, hogy az irányítás korszerűsítésé­ről beszélve mindig rólunk, a közönségről van szó; vég­ső soron a társadalom szel­lemi potenciájáról. Kriszt György Nyolcmillió liter tej az idei cél A vácszcntlász- lói Zöldmező Tsz tejfeldolgozó üze­mében tavaly 6 millió 700 ezer li­ter tejet csomagol­tak. Idén szeret­nek elérni a 8 mil­lió literes mennyi­séget. Erdős! Agnes felvételei Ma: 2. oldal: Utazás kérdőjelekkel 3. oldal: A semmiért nekik sem jár bér 4. oldal: A fehér köpenyes harcos 6. oldal: Együtt az utakon 7. oldali Nem minden virágból lesz gyümölcs 8. oldal: A sorsos ember 10. oldal: Családban — ház körül 11. oldal: A nagy utak bajnoksága 12. oldal: Hétvégi kalauz Két vonat karambolja »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Ara: I,SO forint 1982. JÜLIUS 31., SZOMBAT Közös raktár, bázis bolt Túra járattal a Dunakanyarba % Az ABC-áruházakat, élel- $ miszcr- és vegyesboltokat a ^ nagyságuktól, forgalmuktól ^ függően hetente kétszer, ^ egyszer vagy kéthetente kc- ^ resik fel a Duna Élelmiszer i és Vegyiáru Kereskedelmi ^ Vállalat {Korábbi nevén: $ Pest megyei Füszért), áru- ^ val megpakolt jármüvei. $ Ezeket a menetrend sze- $ rint közlekedő gépkocsikat í túrajáratnak nevezik. Menetrend szerint járják sorra az üzleteket, de hogy mit visznek, az a rendeléstől függ. S természetesen attól is, hogy abból mit tud a nagyke­Nemzetközi kérdéseket tekintettek át Brezsnyev-Husák találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken a Krímben fogadta Gustáv Hu- sákot, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárát, Csehszlo­vákia államfőjét, aki üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Brezsnyev és Husák átte­kintette a két ország között az utóbbi időszakban létre­jött megállapodások végrehaj­tásának menetét, hangsúlyoz­va: a gazdasági együttműkö­dés terén újabb lépéseket kell tenni a termelési kooperáció elmélyítése érdekében. Rámutattak arra, hogy bár a Szovjetunió és Csehszlová­kia kész a kölcsönösen hasz­nos gazdasági kapcsolatok ápolására a tőkés országokkal, az Egyesült Államok imperia­lista körei által érvényesített szankciók, az általuk gyakorolt bojkott megfelelő követkéz te­tősek levonására készteti mindkét országot. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák megállapította, hogy a nem­zetközi élet bonyolultabbá vá­lásának legfőbb oka a jelenle­gi amerikai vezetés kalandor magatartása. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és Cseh­szlovákia követeli: haladékta­lanul vessenek véget az izraeli agressziónak Libanonban, s támogatásukról biztosítják az olyan, tartós és igazságos po­litikai rendezést, amely tisz­teletben tartja a térség vala­mennyi népének törvényes jogait és érdekeit. Abonyi pólók Alma-Atában Versenyben az idővel is Moszkva, Leningrád, Alma- Ata s a közép-ázsiai köztársa­ságok áruházaiban kedveltek, keresettek azok a férfi- és női kardigánok, pulóverek, gyer­mek kötöttáruk, amelyek a Budapesti Kötőipari Szövetke­zet abonyi üzemének címkéit viselik. A szovjet piac növekvő igé­nyeivel szeretnének továbbra is lépést tartani, ezért láttak hozzá az abonyi üzem nagy­szabású rekonstrukciójához. A pillanatnyilag 450 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarno­kot csaknem megkétszerezik. Ugyanakkor két újabb korsze­rű gépsort állítanak be az új üzemrészben. Ez nem keve­sebbet jelent, mint hogy har­minc embernek teremtenek ismét munkalehetőséget a hat­vanhárom varrónő mellett. A Budapesten szőtt kelmék kon­fekcionálására hivatott ugyan­is az abonyi üzem. A Szovjetunióba irányuló export idei mennyisége 190 ezer darab. Újdonságaik közé tartozik az abonyi üzemben készített bőr-, illetve kordbár­sony betétes, sportos fazonú férfikardigán. Az üzemcsar­nok bővítése mellett már a jövő évi kollekcióajánlat el­készítése a feladatuk, hiszen néhány hét múlva a moszkvai kötöttáru-börzén be kell mu­tatniuk ezeket. A hazai nagykereskedelmi vállalatoknak, boltoknak ti­zenöt modellt kínálnak, me­lyek alapanyaga a gyapjú, a bükié az akril. Az áruvá­laszték bővítésére hivatott termékekből nem hiányosnak a pulóverek, a kötöttruhák s a kardigánok. Jövőre, a keres­letnek megfelelően, nagyobb mennyiségben készítenek frot­tír, illetve nyírott plüss anyagból különféle fazonú szabadidő-ruhákat. Az üzembővítés, mely az exportfeladatok ellátását épp­úgy szolgálja, mint a hazai igények kielégítését — egyút­tal a munkafeltételeket is ja­vítja. Az új épületrészben ugyanis korszerű szociális lé­tesítmények is helyet kapnak a nyersanyag- és a készter­mékraktárak mellett. K. Z. Közélet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Josef Hav­iint. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak titkárát, aki üdülésen tar­tózkodik hazánkban. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találko­zón részt vett Andrej Barcak budapesti csehszlovák nagykö­vet. reskedelem teljesíteni. Külön- j ben hatalmas összegekről, ér- i tékekről van szó. Mint dr. Szi­lágyi Péter, a Duna Élelmi- | szer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyet­tese elmondta, tavaly 6,5 mil­liárd forint értékű árut adtak át a kiskereskedelemnek. Az idei forgalmuk körülbelül 8 milliárd forint lesz. (Az emel­kedés elsősorban a vegyiáru­kereskedelem átszervezésének köszönhető.) Mindezt saját ko­csijaikkal (több mint száz van belőlük), valamint a BSZV- től és a Volántól bérelt* teher­autókkal szállítják ki. A kiskereskedelem ellá­tásának útja Füszért-, és ve­gyiárukkal: a boltosok a terü­letet felkereső üzletszerzőknél vagy közvetlenül a nagykeres­kedelemnél megrendelik a kü­lönféle termékeket, majd a legközelebbi túrajárat azt ki­szállítja. Az évek során jól be­gyakorolt rendszert azonban megzavarta az ötnapos mun­kahét bevezetése, pontosabban a boltok nyitvatartásának megváltoztatása és esetenkén­ti módosítása. Egyre több a felesleges fuvar, aminek a költségeit nem sokáig tudja viselni a nagykereskedelem. Közben az ellátást javító új módszerekkel is próbálkoznak a Duna Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalatnál. A budapesti Majakovszkij ut­cai fiókból a budai járásba, az esztergomiból pedig a Du­nakanyarba indítanak az ide­genforgalmi szezonban úgyne­vezett kínáló járatokat. Ezek a kocsik többféle árut visz­nek, s az útjukba eső üzletek­nek felajánlják megvásárlás­ra., Addig nem fordulnak visz- szá, amíg mind el nem kelt.. Az esztergomi fiók például júniusban és júliusban 18 al­kalommal indított kínáló já­ratot. Jó tapasztalatokat sze­reztek, s augusztusban is foly­tatni fogják. Jövőre szeretnék bevezetni az új módszert a Duna alsó részén, a ráckevei Duna-ágban lévő boltoknál. Oda a monori fiók szállít majd. Ugyancsak tervezik, hogy Monoron a kiskereskedelem részére önkiszolgáló raktárt, s a megyében több helyen a gö- döllöihez hasonló közös rak­tárt és bázisboltot hoznak létre. Ezeket az érdekelt kis­kereskedelmi vállalatokkal és szövetkezetekkel közösen tart­ják fönn, s innét látják majd el a körzet üzleteit. Sz. P. Egész évben télre készülnek Havonta 1200 darab gyermekdzsekit készítenek az aszódi Gal- gavidéke Átész konfekcióüzemében Keresik a jó tapasztalatokat Ügyintézés munkaidőn túl Az élelmiszer-csomagolás minőségét, s annak az élel­miszerexportra gyakorolt ha­tását elemző országos vizs­gálat összefoglaló jelentését vitatta meg és fogadta el teg­napi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A Sza­kai i József elnökletével tar­tott tanácskozáson a testület úgy határozott, hogy az élel­miszeripari termékek csoma­golásának színvonaláról ké­szült jelentést — a népi ellen­őrök további intézkedésekre tett javaslataival — hamaro­san a kormány Gazdasági Bi­zottsága elé terjeszti. A továbbiakban a KNEB megvitatta és elfogadta máso­dik félévi munkatervét, majd döntött a munkatervben sze­replő nagyszabású vizsgálat programjáról. A népi ellenőrök szeptem­berben és októberben Buda­pesten s az ország tizennégy megyéjében helyszíni vizsgála­ton elemzik: hogyan Intézik az állampolgárok ügyeit munka­időn kívül. Széles körben tá­jékozódnak például a tanácsi igazgatás ügyfélszolgálati te­vékenységéről, az e céllal lét­rehozott irodák munkájáról, a lakossági ügyintézés korszerű­sítésének eddigi eredményei­ről, kimutatva az ügyintézés felesleges mozzanataira is. A vizsgálat célja: közreadják az ügyfelekkel napi kapcsolatban álló különféle intézmények jó tapasztalatait. Ugyanakkor a népi ellenő­rök a szolgáltatás, a bolti kis­kereskedelem területén is vizs­gálják majd az ügyfélszolgá­lat működését. az érdemi ügyintézés eredményeit. Vá­laszt keresnek arra is: a kü­lönféle munkahelyek hogyan kezelik a dolgozók magán- ügvekből adódó munkaidő-ki­eséseit. hogyan szabályozzák a munkaidőn belüli eltávozáso­kat. miként mérik az ilyen jel­legű munkaidő-kiesések hatá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom