Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1983. JÚLIUS 39., CSÜTÖRTÖK Ritkán Jönnek n szakmunkástanulók Kevesebb a felnőtt olvasó örámra nézek. Még van egy kis idő háromig, de a vác- szentlászlói könyvtár már nyitva. Kinn még harminc fokon áll a hőmérő higanyszála, benn a könyvtárhelyiségben viszont kellemesen hűvös az idő. Egy évvel ezelőtt léptem át a küszöbét utoljára, mert legutóbb, amikor hétfőn be akartam menni, kissé meglepve láttam, hogy e napon az olvasók fogadásának idejét délelőttre helyezték át. A szoba a régi: fénylő parkettáján szőnyegek, s a polcok is ugyanígy álltak. Az első pillanatban mégis furcsának hatott, nem így maradt meg az emlékezetemben. Tavaly zsúfoltak voltak a polcok, most szellősebbek. Miért? Tóth Imre, a helyi általános iskola tanára (aki sokszor besegít a könyvtári teendőkbe feleségének) adja meg rá a választ: Betűkártyák — Július másodikán egy alapos állományellenőrzés zajlott le, amelyben kiemelték az elrongyosodott könyveket, selejtezték a használhatatlanná váltakat, amelyek csaknem kivétel nélkül ifjúsági vagy szépirodalmi jellegűek voltak. Egy részük ismét visszakerül, mert a könyvtár évente harminc darabot újra beköttet. Ily módon olyan könyvek is az állományban maradnak, amelyek egyrészt keresettek, népszerűek, másrészt a legközelebbi kiadásuk idejét nem ismerve talán évekig nélkülözni kellene őket. A válogatás tehát nem lehet véletlen- szerű. A csaknem mennyezetig érő polcokon, amelyek tetején díszes képzőművészeti könyvek sorakoznak katonás rendben, színes borítójukkal kifelé fordítva, külön csoportban helyezték el a szakkönyveket, a kézikönyvtárat, az ifjúsági és szépirodalmi műveket. Az eligazodást feliratok és betűkártyák segítik, s ha valaki mégis bizonytalankodna, a könyvtáros készséggel segíti. Ennyi könyvet, ennyi címet természetesen nem lehet fejben tartani, de bármelyiknek pillanatok alatt utána lehet nézni a naprakész raktári katalógusban, ahol ugyancsak szakrendszerűén követik egymást a cédulák az egyetemes tizedes osztályozás szerint, akárcsak a polcokon a könyvek. Mennyi is? Hevesi gyűjtemény — Az állományban jelenleg 4858 kötetet számlálunk, amelynek anyagi értéke meghaladja a 155 ezer forintot. Megoszlásuk is arányos: 1424 szakkönyv, 1135 ifjúsági és 2299 szépirodalmi mű közül válogathatnak az olvasni vágyók. Külön érdemes megemlíteni, hogy fokozott figyelmet fordítunk az általános és középiskolai kötelező és ajánlott olvasmányok kellő számú beszerzésére, s ezekből teljes mértékben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Az elkövetkező időben a verses kötetek számbeli fejlesztésére fordítunk nagyobb gondot, ameny- nyire a keretünk és lehetőségeink engedik. Jelenleg a könyvár hétezer forinttal gazdálkodik évente. Az összeget jó néhány évvel ezelőtt állapították meg, azóta emelkedtek a könyvárak, a számbeli gyarapodás üteme lelassult, de egyelőre ennyit tud adni a tanács. Sok iskolai könyvtár is csaknem ennyit költ beszerzésre évente. Tóth Imrét újra és újra elszólítja az olvasóasztal mellől a kötelessége: tíz-tizenöt percenként érkeznek gyerekek, jobbára hárman-négyen, hozzák a kiolvasott könyveket, lassanként megtelik a fél asztal, mivel a szabad percekben feltartom a könyvtárost, aki kedvesen érdeklődik a látogatóktól, hogyan telik a szünidő, hol voltak, hová mennek nyaralni. Addig egy kicsit körül is nézek, s elsőként egy a Heves megyei Levéltár által kibocsátott kiadvány tűnik a szemembe; két kötetből álló történelmi fogalmakat tartalmazó gyűjtemény. A napokban érkezett. Bizonyára örül majd a történelemszakos. Új időrend — Amint e rövid idő alapján is tapasztalható, a látogatók többsége tanuló, a százötvennégy beírt olvasóból Vakációs gondok Bevált a módszer Az általános iskolák zömében a politechnikai képzés az őszi és tavaszi hónapokban a gyakorlókertben folyik. A gyerekek alapvető kertészeti, mezőgazdasági ismereteket szereznek, s azokat a gyakorlatban alkalmazzák. Szépek, gondozottak is a kertek, a vakáció azonban némi gondot okoz e téren. t Vácszentlászlón évek óta egy sajátos, szimpatikus megoldási mód dívott, ami nagyon jól bevált: a kertgazdarendszer. Az év vége közeledtével a politechnikus nevelő az önként vállalkozók közül kertgazdákat, ügyeleteseket jelölt ki, minden napra egyet, akik egymásnak adták át a kert kulcsát, s napközben mindig ott tartózkodott az éppen soros kis Kertgazda. Leszedték a gyümölcsöt, kiásták a zöldségféléket, s ők maguk árusították. Egy idő után már helyükbe mentek a Vevők. Tevékenységükről naplót vezettek, s annak alapján számoltak el az új tanév elején a nevelőnek. A kertben nem egyedül ők ténykedtek. A területet kis parcellákra osztották fel, s kijelölték ezek felelőseit. Kezdetben e rendszer fokozott odafigyelést kívánt, a későbbiekben azonban annyira a saját gondjuknak, felelősségüknek érezték a rendben tartását, hogy táborozás, nyaralás idején megkérték parcellá- juK gondozásara a barátnőjüket, olykor az anyukákat. így ősszel mindig tiszta, rendezett kertben láttak munkához. A szünidőben legkiemelkedőbben tevékenykedőket könyvvel jutalmazták. A vakáció ebből a szempontból több nehézséget is felvet. A tanulókat nem lehet kötelezni, hogy bejárjanak, egy részük nem is tartózkodik otthon. A nevelő szabadsága egy részét kénytelen a kertgondozásra fordítani. Megoldásként kétféle gyakorlat terjedt el: az esetek kisebbségében fogadott napszámosokkal végeztetik az időszerű munkákat a napszámbér terhére, általánosabban pedig kijelölt időpontban várják hetente-kéthetente a’ nevelők a gyerekeket, akiknek csupán egy kis töredéke, a lelkiismeretesebbje jelenik meg. száznyolc az iskolás. Sajnos a felnőtt látogatók száma az utóbbi évek folyamán valamelyest csökkent, ez részben talán azzal is magyarázható, hogy a szakmunkástanulók a későbbiekben már egyre ritkábban jönnek be, majd végleg elmaradnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csupán azok olvasnak a községben, akik könyvtártagok. Sokan gyűjtögetik otthon a könyveket, s a gyerekek a szüleiknek is vihetnek ki olvasnivalót. A kölcsönzési idő módosulására is megkapom a választ: — A kölcsönzés időrendje szeptember elsején változott meg az iskola igényeinek kielégítése miatt. Az irodalom- tanítás szerves részévé vált a könyvtárismeret, s hogy a követelményeknek megfelelő szinten eleget tudjanak tenni, elképzelhetetlen könyvtár, az itt meglelhető lexikonok, kézikönyvek és szakkatalógus nélkül. A megváltozott időrend következtében valamelyest visszaesett a könyvforgalom. hiszen a délelőtti időpont sem a középiskolásoknak, sem a felnőtteknek nem alkalmas a könyvtár felkeresésére. Kis műhely A könyvtári órák nem tekintenek vissza túlságosan nagy múltra, az elmúlt tanévben célkitűzéseikben, szervezésükben is új vonások jelentek meg. amelyek révén a részben könyvtárban nevelkedő tanuló, a gyerekkori élmények kisugárzó erejétől serkentve jóval kevesebb számban fordít hátat iskolai tanulmányai befejeztével a kultúra eme kis műhelyének, mint azok a nemzedékek, amelyeknek tagiai csak az iskolapadban hallottak a könyvek sze- retetéről, s messziről nézhették alkalmasint a nevelőjük által bevitt, féltve őrzött saját könyveket. B. M. Éld, működő modell Vácssenflászlón Tettre kész szülőkkel leket A szabad szombat általános iskolai bevezetésének ered ményeként megnövekedett a tanulók szabad ideje. A változtatás társadalmi igényekre épült, s lehetővé tette, hogy a hétvéget együtt töltsék a családok. A valóság azonban mindig bonyolult, s az ellentmondások e téren is jelentkeztek, hiszen a családok egy része a legkülönbözőbb okoknál fogva nem tudott az újonnan teremtett alkalommal élni, mert vagy nem állt módjában, vagy ha igen, képtelenek voltak beilleszteni ezt a napot a megszokott életritmusba úgy, mint az a népes tábor, akiknél valós igényeket elégített ki a kéthetenkénti szabad szombat. Próbálkozások Elég, ha a rendszeres hétvégi kirándulókra, telekkel rendelkezőkre gondolunk, akik esetében a gyerekek kényszerű otthonhagyásából, sokszor felügyelet nélkül maradásából feszültségek keletkeztek a szombatok jó részén. Ahol hárman vannak, ott nehéz mindegyik kedvének eleget tenni, mondogatják az öregek, s milyen igaz ez a bölcselet egy országos rendelkezésre tekintettel, amikor nem három, de sok száz ezer ember szája ízéhez kellene igazodni. A közművelődés dolgozói, a pedagógusok, gondjaik növekedésétől tartottak, érthetően az utóbbi réteg maga is családi körben képzelte el a felszabadult időt. A bizonytalankodás nem volt alaptalan, elszaporodtak a szombati lődörgők, a felügyelet nélkül ődön- gő, magukkal kezdeni mit sem képes gyerekek. Aztán megindultak érdekükben a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt folyt vitákat felváltó próbálkozások. Átütő eredmény alig született, vagy nem jutott el a széles nyilvánosságig, ahogyan a vácszentlászlói kezdeményezés sem, noha kívánatos lenne a megoldás ígérete, mivel az ősszel már az iskolákban is öt nap folyik a munka. Kísérletezés Vácszentlászlói kezdeményezést említettem, pedig rég nem kezdeményezésről van már szó, hanem élő, működő modellről, amely példa a gyerekek szervezett keretben zajló szombatjaira. De mi ez a minta, hogyan született meg? Három évvel ezelőtt Tóth Imre, a helyi iskola tanára is szembekerült a mi legyen a gyerekekkel problémájával, Uborka és bab — kiskertből A túrái Galgavidéke Afész felvásárlói tevékenységének sikere elsősorban a termelői csoportokon alapul, amelynek valkói részében Sibak Mihály- né és Sziráki Jánosné is régi tag. Sibakné az idén tizenöt mázsa uborkára és két mázsa babra, Szirákiné pedig húsz mázsa uborkára szerződött. Sibak Mihályné juüskababot szed. (Jobboldali felvételünk) Sziráki Jánosné és unokája, Sziráki Tamás, szedi az uborkát, immár hatodszor. Bene Mihály felvételei mint osztályfőnök s rajvezető. Az ötletet az Egy család — egy őrs akció adta. amit kiszélesítve megfelelő formának vélt a cél eléréséhez, s kísérleti jelleggel belevágta fejszéjét ebbe az ugyancsak vaskos törzsű fába. Siker Az Induláshoz igyekezett olyan tettre kész szülőket kiválasztani, akik korábban maguk is oszlopos tagjai voltak az ifjúsági mozgalomnak, és szívesen vállalkoztak a szombati ügyeletfélére, egészen pontosan a gyerekekkel való együttélésre, együttes játékra, tevékenységre. Miután az első próbálkozások igazi sikerrel jártak, szülői értekezleten ismertették a kezdeményezés állását, s végül sikerült a szülők több mint kilencven százalékát rábírni, hogy vállaljon egy szombatot. Ezzel megtörtént az alapvetés. A huszonnyolc tagú osztályt két részre bontották, s a szabad hétvégeken más-más családnál gyűltek össze délelőtt kilenc-tíz óra között, és csak kettő után búcsúztak el egymástól. A közösen múlatott órákkal szemben alapvető követelmény volt, hogy ne emlékeztessenek az iskolára, ne érződjön rajtuk az irányítottság. Megállapodtak abban Is, mivel a déli étkeztetés beleesett az együttlét időtartamába, hogy nagyon szerényen — szendviccsel, málnával — megvendégelik a gyerekeket, ami még nem terheli meg kü- lönösöbben a szülők pénztárcáját. A szabad szombatos foglalkozásokra természetesen azok a gyerekek is eljártak, akiknek szülei valamilyen indoknál fogva a felügyeletet nem tudták vállalni. Versengés A szabad szombatos foglalkozások programjainak egy részét manuális tevékenység alkotta: szerelés, nyírás, bábkészítés, kézimunkázás, amely- lyel az volt a cél, hogy valamit alkossanak, ötletben nem volt hiány. Az idő nagyobb részét játékkal töltötték, s rengeteget kirándultak. Az előkészítés, a szervezés sok időt, energiát igényelt, de megérte a fáradozás, mert nemcsak a gyerekek szerették meg e foglalkozásokat, hanem a szülők is, akik között egy idő után nemes versengés indult meg, ki tud érdekesebb, vonzóbb programmal előrukkolni. Ilyen alapon ismerkedtek meg az egyik helyen a fényképezés titkaival. A szabad szombatos foglalkozások közkedveltségét beszédesen bizonyítja az, hogy a két évvel ezelőtti kísérlet nem vallott kudarcot, ma is él, virágzik, mégpedig nevelői felügyelet nélkül. Az első évben a szervezési teendők mellett a szombatjait is fel kellett áldoznia Tóth Imrének, hogy az elképzelés olajozottan valósuljon meg, a második évben már nem érezte szükségét a folytonos jelenlétnek, de meg-meg látogatta a két csoportot, az elmúlt tanévben pedig a látogatások is elmaradtak, tevékenységük-, ről azonban rendszeresen tájékozódott. A mozgalom az öntevékenység szintjére emelkedett. A modell kiforrása és ténykedése közepette az eredeti célnál sokkal több valósult meg. A hasznosan, közösen töltött idő kedvező pedagógiai hatásainak taglalása szak- folyóirati téma — s erről a Köznevelés tavaly október 17-i számában lehetett olvasni —, de két általános tanulságot feltétlen érdemes megemlíteni. Országosan? A gyerekek sokkal jobban megismerték egymást, egymás szüleit, körülményeit, s a szülők is gyermekük osztálytársait. A felügyelet vállalása — nem kellett folyton a gyerekek nyakán ülni, elég volt időnként rájuk nézni —évente átlagosan egy szombatot kötött le a szülők részéről. A három esztendő alatt nem fordult elő rendetlenkedés, fegyelmezetlenkedés. E forma más jellegű, de közömbösnek egyáltalán nem minősíthető előnye az is, hogy nem volt szükség hozzá anyagi eszközöket kívánó feltételek megteremtésére. A szabad szombatos foglalkozás ily módon társadalmia- sított megszervezése révén éppen azok vállaltak részt a probléma ' megoldásában, akik a leginkább érdekeltek a gyerekek hollétének, időtöltésének kérdésében. Nem véletlen, hogy a nagyszerűen bevált foglalkozások híre eljutott a legfelső szervekhez is, s elismeréssel szóltak a mozgalomról, és bevezetését országosan javasolják. Bene Mihály Mozi Csárdáskirálynő. Színes magyar—NSZK operettfilm. Csak 4 órakor! Handa-lovag. Színes szinkronizált japán kalandfilm, 6 és 8 órakor. Női kézilabdázók között Mint annak eredményeiről mi is rendszeresen hírt adtunk: Túrán sikeresen szervezték meg tavaly ősztől a helybeliek kispályás labdarúgó-bajnokságát. Most pedig arról számolhatunk be, hogy a Túrái /ö- rös Meteor SC, a Galgavidéke Afész és a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet tömegsportbizottságai női kézilabda-bajnokságot szerveznek ez év őszétől. A Vörös Meteor SC által kiadott versenykiírás szerint az augusztus 17-től október 10-ig tartó őszi, valamint a május 1-től június 30-ig tartó tava-1 szí szezonban hétfői napokon, az esti órákban rendezik a mérkőzéseket. A verseny célja, csakúgy, mint más tömegsportversenyek esetében az, hogy rendszeres testedzési alkalmat teremtsenek a nagyközség üzemeiben, szövetkezeteiben, intézményeiben dolgozó nem aktív sportolóknak. Tehát mindenkinek, akinek kedve van csapatot alakítani, vagy csapatba lépve játszani, szórakozni, mozogni, s egy kicsit a nemes versengés szellemében küzdeni. A nevezés határideje augusztus 10., a nevezéseket a helyi sportkörnél kell leadni A csapatok létszáma hat mezőnyjátékos, egy kapus. Csere négy mezőnyjátékos és egy kapus lehet. Túrán tehát várják a kézilabdázni szerető lányok, aszszonyok jelentkezését. A bajnoksággal kapcsolatos költségeket a rendezők fedezik, így a díjakat is. Értékelték a bajnokságot Az elmúlt napokban tartották meg a járási asztalitenisz bajnokság értékelését, évadzáró ünnepségét. A bajnokságban hat csapat vett részt, ezek: Aszód, Őrbottyán I., Gal- gamácsa, Mogyoród, Vácszent- lászló és őrbottyán II. A bajnokságot Őrbottyán első csapata nyerte, s jutott a megyei első osztályba, A csapat tagjai: Szűcs Vince, Szűcs Tibor, Monori János és Kármán János. A második helyen Aszód csapata végzett. A csapattagok: Herényi István, Németh Pál, Szászi Tibor és Szecsei Sándor. A harmadik helyezett Galgamácsa csapatában Tóth András, Turcsán János, Fóti József és Könczöl József játszott. A bajnokság zárásának egy szépséghibája is akadt: a második és a harmadik helyezett csapat képviselői nem jelentek meg az érmek átvételére. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
