Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

1982. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK xMinav 5 Ünnepség a telepen A tömegsport úttörői voltak ^ „Testvér, hová mégy — ^ jól vigyázz, csapdába csal § a csúnya kor, testben, lé- 5 lekben leigáz a mérgezett i szó, és a bor ... pincék pe- § nésze elcsigáz és szívedre ^ száll a szürke por...” Rozgonyi Ernőné dr., a szentendrei városi-járási párt- bizottság titkára idézte Ben­jamin László fenti sorait azon az ünnepségen, melyet az el­múlt vasárnap délelőttjén rendeztek a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egye­sület szigetmonostori erdei te­lepén. Akkor — vendégek és vendéglátók — az MTE (Mun­kás Testedző Egyesület) meg­alakulásának 75. évforduló­jára emlékeztek. Rozgonyi Er­nőné dr. ünnepi beszédének bevezetőjeképpen nem vélet­lenül idézte a költőt. Hiszen Benjamin László verse — Szalmás Piroska zenéjével — az MTE indulója lett. A visszapillantásból — a kétnapos ünnepség második napjának délelőttjén hangzott el — a jelenlevők megismer­hették (sokaknak nem volt új, hiszen veteránok is részt vet­tek a találkozón) az MTE lét­rejöttének körülményeit. így például azt is, hogy a magyar testnevelés és sport történeté­ben ez az egyesület hirdette meg elsőként a tömegsport eszméjét, több sportág meg­szerettetésében pedig úttörő szerepet játszott. ★ Találkozóhelyük, a sziget­monostori telep tehát a ma­gyar munkásmozgalmi múlt fontos helyszíne. (Akárcsak a nagyszénási turistaház vagy a gödi Fészek.) Az MTE megalakulásának 75. évfordulójának tiszteletére életre hívott ünnepség, első napjának — érthetően — a sportrendezvények álltak a középpontjában. A második napon pedig, vasárnap a már említett ünnepséget megelő­zően megkoszorúzták a telepi emlékművet. (A telep megala­kításának 50. évfordulóján, 1978-ban avatták fel.) Ezt kö­vetően pedig az MTE, vala­mint későbbi jogutódjainak Könyvvel a Pilisben címmel rendezett tábort (27-én feje­ződött be) a HNF szentendrei bizottsága, valamint a műve­lődési központ. A sokat sejte­tő címet viselő összejövetel­ről Máté Györgytől, az intéz­mény főmunkatársától kértünk információt. — ökológiai kukkantó ne­vet kapta az a foglalkozás- sorozat, melyet Kendefy Ju­dit és Szentendrey Géza ve­zetésével egy évvel ezelőtt in­dított el a művelődési köz­pont. Az összejöveteleken ter­mészetszerető gyerekek vettek részt, s megismerkedhettek a város és környéke állat- és növényvilágával, csakúgy, tagjai (ma már valamennyien 70 év fölött járnak) színes műsort tekinthettek meg. A szabadtéri színpadon Horváth Ferenc előadóművész, a Szal­más-kórus, a dunabogdányi citerakör, valamint a pilis- szentkereszti szlovák pávakör lépett fel. ★ S hogy ezután mi követke­zett? Az ünnepség apropója adja meg erre a választ. Spottbemutató. A látványos produkciókkal természetesen még nem ért véget a jubileu­mi összejövetel. Utolsó ak­kordként a veteránok és a fia­talok találkozójára került sor. mint a természetvédelmi alap­szabályok legfontosabbjaival. A kukkantó tulajdonképpen a mostani tábor felkészítő, elő­készítő rendezvénye volt. Résztvevőinek többsége tölthe- tett el most egy hetet a kő­hegyi turis'taházbam. — A cél? — Szentendre hegyeinek já­tékos, ám alapos megismerése. S természetesen — mint leg­főbb motiváció — a termé­szetvédelmi szemlélet kialakí­tása. Valamennyi program ezt szolgálta. A gyerekek — ál­talános iskolás valamennyi — bebarangolták a Kő-hegyet, felkutatták az erdei és vízi növényeket és az állatokat. Gondoltak a télre is: madár­odúkat készítettek, a repülő kétlábúaknak télen tehát lesz hol és mit csipegetniük. Az ökológiai úttörőtábor tagjai — térképpel és iránytűvel — föl­keresték a Kiscsikóvárat, a Holdvilág-árkot, a Lajos-for- rást, de voltak Pilisszentlász- lón és Visegrádon is. Az er­dők, mezők, völgyek megis­merésében segítette őket töb­bek közqtt. Janata Károly, Szentendrey Géza, Kertész Jó­zsef, Babulka Péter is. — Izgalmas kalandok? — Áttételesen abban sem volt hiány. A szakemberek el­beszélései egészen különös, és új világot nyitottak meg az iskolások előtt. Találkoztak például Bergmann Károllyal, a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság fővadászával, valamint Szél Ede erdészetvezetővel is. — Folytatás? — Az ökológiai kukkantók- nak nincs vége. A mostani honismereti úttörőtábor részt­vevőiről tehát lesznek, akik gondoskodjanak. A tanultakat nem felejthetik el, természet­szeretetüket valameonvien még tartósabbá akarjuk ten­ni. Annyi bizonyos, ők már soha sem fognak kárt okozni a védett növényekben, az ál­latokban. Talált tárgyak tára Történet sok-sok pénzről A férfi egy nap az úton ballagott, s egy kis csoma­got talált a földön. Fölvette, legnagyobb meglepetésére sok-sok pénzre lelt. Annak rendje és módja szerint — becsületes ember lévén — jelentkezett az illetékesek­nél. Jegyzőkönyv született, a sok-sok pénz páncélszek­rénybe került. Aztán teltek-múltak a hónapok. Ponto­san három, a szabályok szerint ugyanis ennyi idő után — ideiglenes használatra — a talált tárgy a becsületes megtalálóé lehet. Ezt követően pedig, egy esztendő múl­va — ha a tulajdonos addig sem jelentkezik — véglege­sen az övé. Az igaz történetet Szoóné Bamberg Katalintól hal­lottam, aki nemcsak a városi tanács ügyfélszolgálati iro­dájának a vezetője, hanem egyszemélyben ö a talált tár­gyak osztálya is. Az elvesztőket és a megtalálókat mind­össze egy éve fogadja, ám, mint a bevezetőben említett mesébe illő sztoriból is kitűnik, tarsolyában van néhány izgalmas história. Páncélszekrényében pedig értékes tárgyak. Dagadt pénztárcák, kulcsok, órák, fontos apróságok. Aztán bi­cikli, sőt még motorkerékpár is található az osztályán (ezeket másutt tárolják), s ruhák, cipők, pulóverek. Szoóné Bamberg Katalintól azt is megtudtam, hogy sokan nem ismerik azt a szabályt, mely szerint a tár­gyak elvesztőinek, illetve megtalálóinak nem a rendőr­ségen kell jelentkezniök, hanem nála, a tanács ügyfél- szolgálati irodáján. (A rendőrségről úgyis mindenkit ide irányítanak.) S hogy érdemes-e? A raktáron lévő érté­kek azt mutatják, igen. Hiszen pénztárcák, órák és kul­csok most is várják hűtlen tulajdonosaikat. Könyvvel a Pilisben A szép természet öröme Frissen csapolt Dreher-sörok Rab Ráby láncai a vendéglőben N Legolcsóbb, legszebb hely a városban! Mulatságok. $ majálisok megrendezésére a legalkalmasabb kerthelyi- § ség! Kitűnő halászlé és túrós csusza, elsőrangú zene, ^ frissen csapolt Dreher-sörök, legkitűnőbb zamatú bo- ^ rok! — Hogy mi ez? Aprócska részlet egy vendégcsalo- & gató plakátból. S hogy mindez hol van? Csak volt, a | Rab Ráby halászkertben (cégtulajdonos özv. Lutz Ká- $ rolyné), a század elején. t(i Angyalhegybe nyúlt A lokálpatrióták, a szent­endrei honismereti szakkör tagjai előtt nem ismeretlen az iménti idézet. Sőt, közülük akik tayasszal végighallgatták Szombathy Viktor nagysikerű múltkalauzát, azt is tudják, hogy a Rab Ráby halászkert és szálloda gyönyörű por- és szélmentes kerthelyiségével, csupa virágos intim kis fül­kéivel, tekepályáival, s ma is látható. Angyalhegybe nyúló hatalmas, évszázados régi pin­céivel egykoron az előkelő szentendrei, valamint környék­beli, illetve kiránduló közön­ség kedvelt szórakozóhelye volt. „Rab Ráby” most újjáéledt. Igaz, a Jókai által megénekelt hősről elnevezett vendéglő nem egykori helyén, a régi művésztelep szomszédságában nyitotta meg kapuit, hanem az óváros centrumában, a Pé­ter Pál utca 1. szám alatt, egy 150 esztendős házban. Kovácsműhely volt A boltívekkel, kedves be­ugrókkal, váratlan haji ltokkal ékesített ház valamikor, a múlt században kovícsmüh«ly volt és gazdasági épület. Mos­tantól pedig Ráby Mátyás ne­ve áll a cégtáblán, s belső ter­meiben ötven, kerthelyiségé­ben ugyanennyi látogató foga­dására vár. S hogy miként? Erről faggattuk a vendéglőst, Kubovicsné Szabó Ildikót. — Az épülettel kezdeném — mondja a fogadós. — Az elül­ső fronton megmaradtak a ré­gi falak, belül azonban úja­kat kellett felhúzni. Természe­tesen olyanokat, melyeket a műemlékesek jóváhagytak. Tö­rekedtünk a századelő hangu­latának a megidézésére. Ez a vágyunk vezérelte a erthe- lyiség megtervezését is. A fákkal, virágokkal díszített kert fele fedett, tehát esős időben is használható. A múl­tat itt e*gy majd százötvenéves faprés, valamint öreg kocsik és régi használati eszközök is jelképezik. Mindezt egy mini­kiállítás keretében tettük köz­szemlére. Gyertyafcnyes sütés — És a koszt? — Röviden úgy jellemez­ném; régi magyar ízek. vala­mint dalmát ételek. Mindez másodosztályú áron. S hogy a minket felkeresők sokáig em­lékezzenek erre az új szent­endrei vendéglőre, arról is gondoskodtunk. A kertben egy SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Mikor lehet már kajakozni? fRi -T rr í : A kérdést, mikor lehet már kajakozni?, sokan felteszik mosta­nában. Főképp azok, akik tudják: épül a szentendrei vízisport­telep. A Dunamcnti Regionális Vízmű gondozásában készülő bázis átadását — érthetően — várják már a víz, a napfény sze­relmesei. Nos, ha túl nagyszerű hírrel nem is rukkolhatunk ki (azaz holnap még semmiképpen sem lehet), annyit elmond­hatunk, hogy a vízisporttelep építményének alapjai, falai már állnak, most zsaluznak és a gerendákat teszik a helyükre. A képből is sejteni lehet, jövő nyár már örömteli változást hozhat az evezni vágyóknak. Oklevelek az alapítóknak Huszonöt éves a baráti kör Szentendre Barátainak Kö­re — jelenlegi elnöke Szako- nyi Károly író, titkára pedig Zaszlavik Jenő, a rendező iro­da vezetője — idén 25 eszten­dős. Az évforduló tiszteletére a múlt héten ünnepséget ren­deztek a városi tanács dísz­termében, ahol a köszöntő be­szédeket és a korreferátumo­kat követően a baráti kör ala­pítói, valamint első vezetősé­gi tagjai okleveleket vehettek át. A huszonnégy kitüntetett között ott volt dr. Antal Szil­veszter (a városi tanács volt párttitkára), Barcsay Jenő, Balogh László, Beck Judit fes­tőművészek, dr. Czibulka Gyu­la nyugdíjas gyógyszerész, Gáspár László nyugdíjas fő- agronómus, Hornyák Jenő nyugalmazott téesz-elnök. Ko­vács Béla (volt megyei párt­titkár), Kovács Lajos, a váro­si kórus vezetője, Köves Béla nyugdíjas mérnök, Kisházi Iván György újságíró, Major Tamás színművész. Marosvöl­gyi Lajos, a városi tanács el­nöke, dr. Mohácsi László (volt városi jogtanácsos), Gnodi Bé- láné (egykori múzeumigazga— Nem kell félni, a bilincs, a béklyó, a rács csupán jfelkcp, azaz in me­móriám R. R. scsevabcsicsa-sütő áll, aki akarja, saját maga készítheti el azon a finom falatokat. Kí­vánságra gyertyafényes mi-ac- sütést is rendezünk. tó), dr. Pásztor János, Szent­endre egykori református lel­késze, Réth György (volt vá­rosi főmérnök), Seregélyes La­jos (a gépállomás egykori fő­mérnöke), Soproni Sándor ré­gész (múzeumigazgató volt), Szánthó Imre grafikus, dr. Sziráki Ferenc (a város régeb­bi tanácselnöke), Szösz Jenő rajztanár, Tibel Ferenc (egy­kor a szentendrei tanács élén állt) és Virovecz József (volt gyárigazgató). A kitüntetettek többsége még ma is a baráti körben te­vékenykedik, munkájukhoz és a kör valamennyi tagjának munkájához, sok sikert kívá­nunk! Szentendrei oldalunk mini tárgyalótermi tudósításainak témájául nem először választ­juk az ittas vezetést. Hogy miért ezt pellengérezzük ki ismét? Nem azért, mert alig- alig akad olyan autós, aki né­mi szesztartalmú nedű felhör- pintése után ne esett volna kísértésbe — ha a tettig nem is jutott el —, s ne gondolt volna arra, hogy lesz ami lesz, kocsival megy haza! Nos, azért, mert a statisztika, mely az alkoholos állapotban vo­lánhoz ülők karamboljairól ad hírt, riasztó. Az alábbi három történet főszereplői szerencsére nem csináltak bajt. Ám hogy más­kor megfontoltabbak legyenek, arról bíráik gondoskodtak. Azaz pénztárcájuk laposabb lett, s jogosítványuk pedig egy időre talonba kerül. Annak a szentendrei férfi­nak például, aki kora reggel iszogatott, s utána ült kocsi­jába, 4 ezer 800 forintjába került 2 deci pálinka, s ké: évig nem ülhet a volán mögé. Szánja-bánja már bizonyára, hiszen útja nem volt sürgős, akár gyalog is hazaballagha­tott volna. Ám ő előbb az autójában szundikált egy ki­csit, s azután folytatta útját, méghozzá úgy, hogy az ügye­letes járőrnek nem volt ne­héz rájönnie, mitől görbe az egyenes... Kaleidoszkóp ■ Visegrádi műemlékek. Kedden délután ülést tartott a visegrádi tanács végrehajtó bizottsága. A vb-tagok egye­bek között a község műemlé­keinek helyreállítását vitatták meg. ★ 0 Hold utcai hírek. A ter­vek szerint még ebben az év­ben át kellene adni Szentend­rén a Hold utcai óvodát. Saj­nos, az építkezés döcög, ve­szélyben hát a határidő, pedig a mielőbbi avatásra száz szüiő vár. ★ 19 Stúdiótárlat. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója és a Vajda Lajos nevét viselő stú­dió tagjainak közös kiállítása augusztus 1-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik meg Szentendrén, a Péter Pál utcai kiállító teremben. ★ © Járda Pécsin egyeren. Ma­napság a kistelepülések nagy vívmánya, ha az emberek száraz lábbal közlekedhetnek. Tesznek ezért Pócsmegyeren is, ahol nemrégiben — társa­dalmi munkában — 80 méter járdát építettek. ★ B Nap utcai házak. Elké­szült a szentendrei Nap utcai lakótelep tanulmányterve. A 74 lakás építéséhez csak a ké­sőbbiekben fognak hozzá. ★ B Vujicsics-koncert. Július 31-én, szombaton este 7 órától hallgathatják meg a zenerajon­gók a Vujicsics-együttes kon­certjét, melynek a Barcsay- gyűjtemény udvara ad ott­hont. A hangversenyt rossz idő esetén a művelődési köz­pontban rendezik meg. ★ • Logikai játékok. A duna­bogdányi Úttörő Szövetkezet töltőporüzeme még alig kezd­te meg próbatermelését, a he­lyiek máris újabb ötlettel áll­tak elő. A szövetkezet logikai játékok gyártására szerződött. ★ B Bővül az óvoda. Augusz­tus 20-ra fejezik be a pomázi 4. számú óvoda bővítését. Az átadás után 25 gyerekkel töb­bet fogadhat be az intézmény, a tervek szerint rövidesen is­mét megnagyobbítják majd oz óvodát. Csakúgy, mint annál a pi­lisszántói férfinál, aki Pilis- vörösvárról Csobánkára' tar­tott vontatójával, s az őt autó­val követő rendőr rögtön gyanút fogott, mikor látta, a vontató hol letér az útról, hol pedig vissza. A szonda ez esetben csak biztonsági „fú­jást” jelentett, hogy elszíne- ződött, azon senki sem lepő­dött meg. A végeredmény: a kacsázó vezető két évig nem ülhet traktorra, azaz elvették jogosítványát, s még 2 ezer 400 forintot is ki kellett fi­zetnie. Egy szentendrei fiatalem­bernek viszont 7 ezer forintja bánja a sörözgetést. Hogy nem lehetett színjózan, azt az ő esetében sem volt kunszt kiderítenie az ügyeletes járőr­nek. A fiatalember ugyanis meglehetősen bizonytalanul — egy mindkét oldalról behajta­ni tilos utcában — kocsiká- zott. Mint igazoltatása után vallotta: nem ivott sokat, csak három üveg sört. Másfél liter ebből az italból egy estére valóban nem sok — annak, aki gyalogosan folytatja út­ját. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Haimágyi Péter 1 Ä TÁRGYALÓTEREMBŐL« Egy korty és más semmi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom