Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982 jűltoss,szombat A fiatalok és a szakszerrezet Beszélgetés Dávoti Istvánéval a SIÓT Ifjúsági Bizottságának elnökével ü IENESARO(C)K Q A mákos tészta máktaian Csaknem másfélmillió harminc éven aluli, köztük több mint száznegyvenezer szakmunkástanuló tagja van a szakszervezeteknek. A fiatalok gondjai — a tanulás, a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás — az általános, minden munkavállalóra kiterjedő teendőkön túl, sajátos feladatokat adnak a mozgalomnak. Erről a munkáról beszélgettünk Dávoti Istvánnéval, a SZOT Ifjúsági Bizottságának elnökével. • A SZOT elnöksége a tavasszal tár5 (falta meg a szakszervezeteknek az júság körében végzett tevékenységét, az elmúlt, több mint tfz esztendő tapasztalatait. Milyen eredményeket ho- zott ez az időszak? — A hetvenes években számos olyan szakszervezeti intézkedés született, amely kedvezően befolyásolta a mozgalom sajátos ifjúsági munkáját. Csupán a legfontosabbakat említem meg. A kollektiv szerződések tartalmára vonatkozó irányelvek részletesen kitértek a dolgozó fiatalok érdekeinek érvényesítésére. A bizalmiak hatáskörének bővítése ugyancsak módot adott a hatékonyabb érdekvédelemre. A szociálpolitikai tervek jobb lehetőséget teremtettek az önálló életkezdet, a családalapítás, a gyermeknevelés gondjainak megoldására. A jogsegélyszolgálat bevezetésével javult a fiatalok tájékoztatása. Kialakult a KISZ és a szakszervezeti mozgalom közötti munkamegosztás. Különösen jó az együttműködés a megyei szakszervezeti szervek és KISZ-szervezetek között. Végül, de nem utolsósorban létrejöttek a szervezeti, jogi feltételei a szakmunkás- tanulók érdekében végzendő szakszervezeti munkának. • Maradjunk a szakmunkástanulóknál. A mozgalom mindig is fokozottan törődött velük. — Valóban, hiszen ők jelentik az utánpótlást Nevelésük, munkássá formálásuk sokrétű feladatot jelent. Ma már a pályaválasztásban is igyekszünk segítséget nyújtani. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkástanulók már az iskolában belekóstoljanak a mozgalmi munkába. S bár már 1951 óta lehetőség volt arra, hogy a leendő szakmunkások teljes jogú szakszervezeti tagok légyenek, ennek szervezeti kereteit, jogi feltételeit csak 1979-ben teremtette meg a SZOT elnökségének határozata. Ma 335 tanulói alapszervezet működik, a diákok szervezettsége 78 százalékos. A tanulók érdeklődését felkeltve szeretnénk mind tartalmasabbá tenni az iskolai szakszervezeti életet. 0 Milyen módszerekkel? — Nagy gondot kell fordítanunk a tanulók szakszervezeti ismereteinek bővítésére, mert sajnos, nagyon keveset tudnak a mozgalomról. Erre számos módszer kínálkozik. Nem kötelező, tanítás utáni foglalkozásokra gondolok, az ilyesmiktől, érthetően, fáznak a gyerekek. Sokkal hatásosabbak a kötetlen beszélgetések, összejövetelek. A vasasszakszervezet és az ÉDOSZ például üdülő szakmunkástanulók közé hívta meg a mozgalom kiemelkedő személyiségeit. Egyes megyékben rendszeresen szerveznek vetélkedőket a szakmunkástanuló bi* * zalmiak részvételével. Mindezek ösztönzést adhatnak a diákoknak az aktívabb munkára, arra, hogy gyakorolják is jogaikat. Más kérdés persze, —II hogy ehhez elengedhetetlen a pedagógusok támogatása. Nem rég, egy szegedi főbizalmi-tanácskozáson meglehetősen élesen vetődött fel a kérdés; mit tud egy tanár a tanulóknak átadni a munkahelyi demokráciából, ha neki, magának is kedvezőtlen tapasztalatai vannak?... A főbizalmiak, akik pedagógusok vagy szakoktatók ugyancsak több segítséget kaphatnának. Órakedvezmény nélkül, társadalmi munkában látják el feladataikat. S nemegyszer az ő ügyszeretetükön, aktivitásukon áll vagy bukik az iskolai mozgalmi munka színvonala. • A szakmai felkészítést adó vállalatokról, üzemekről még nem esett azó ... — Fölöttébb nagy szerepük van, vagy volna ebben a munkában. Sok helyen azonban nem foglalkoznak kellőképpen a _ szakmunkástanulók mozgalmi nevelésével. Nem veszik figyelembe például átigazolásukkal egy időben az. iskolában szerzett szak- szervezeti tapasztalataikat. Nem fordítanak elég gondót a tanulóként bizalmi funkciót betöltött ifjúmunkások fogadására. Erre pedig már csak azért is szükség volna, mert a fiatal hamarabb bekapcsolódhatna a munkahelyi közösség életébe, könnyebbé válna számára a beilleszkedés, a pályakezdés nehéz időszaka. 41 A munkahelyi beilleszkedés hosz- szú évek óta gond. Mit tesznek a megoldás érdekében a szakszervezetek? — Ma már mind több munkahelyi alapszervezet igényli, hogy a belépő fiatalok előtt a gazdasági vezetők ne csak a bért és a kedvezményeket ismertessék, hanem a perspektívákat, a szakmai és anyagi előbbrejutás lehetőségeit is. A szocialista brigádok mind többet foglalkoznak a közéjük csöppent fiatalokkal, nekik is érdekük, hogy az új tag mielőbb közösségre találjon és szakmailag is megállja a helyét. Kimondottan fontos feladat a fiatalok munkabizottságának a megteremtése. Bár az elmúlt esztendőkben sokat javultak a munkakörülményeik, a munkavédelem feltételei, sajnos még mindig igen sok ifjút ér munkahelyén baleset. Különösen az első munkahelyeken, az első években. Ha esünk hát nagyot Ezek a fiatalok — a sződligeti KISZ-iskola hallgatói — láthatóan nem felnek az eséstől. Bizonyára úgy gondolják, ha esünk, hát nagyot essünk! A kötélhúzóverseny győzteseinek (képünkön) azonban szerencséjük volt. Nemcsak nyertek, hanem állva is maradtak. O Anyagi megbecsülésük? — A fiatalok anyagi elismerése ma még nem differenciált kellőképpen. Az elismerés mértékét a népgazdaság egyes területein nem elsősorban a teljesítményük, hanem egy-egy munkahely anyagi lehetőségei határozzák meg. Gyakori, hogy bármilyen gyorsan felzárkóznak a fiatalok teljesítményben és minőségben az idősebb dolgozókhoz, anyagi előbbrejutásuk eléggé vontatott. Ez főképp az alkalmazotti és értelmiségi fiatalok helyzetére jellemző, mivel itt eleve alacsonyabbak a kezdőbérek, és lassúbb a bérnövekedés üteme. A fiatalok jö- védelme nem biztosítja az egzisztencia, a családalapítás, az önálló otthonteremtés nagy gondjainak megoldását. E sarkalatos problémán a szakszervezetek is igyekeznek enyhíteni. Támogatják a reális elképzelések megvalósítását a vállalati anyagi források feltárásánál. Szorgalmazzák az önerős lakásépítésekhez nyújtott anyagi segitség kiszélesítését. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a családalapítás, a gyermeknevelés gondjai is mérséklődjenek. Komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézményi ellátottság bővítésére, a szociális támogatásra fordítható összegek igazságosabb elosztására. O Az erkölcsi elismerésnek ugyancsak fontos szerepe van a pályakezdés időszakában. — Igen. Ösztönözhet, befolyásolhatja a további életút alakulását. Az erkölcsi megbecsülés módjai, a kitüntetések adományozásának lehetőségei ma már rendezettek a különböző vállalati szabályzatokban, s igen sok fiatalnak honorálják ily módon a helytállását, munkáját. A munkaköri előrehaladás és a vezetővé válás területén már korántsem ilyen megnyugtató a kép. A gazdasági vezetői munkakörökben nem növekedett a fiatalok aránya, s különösen rossz a helyzet a fiatal nők esetében. Az elért eredmények mellett még számtalan megoldandó teendőnk van tehát. A jövőbeni munkánk megtervezésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy változtak gazdasági viszonyaink, hogy felnőtt egy új nemzedék, hogy változtak a fiatalok, és megváltoztak igényeik is. Igazodva az új helyzethez, a fiatalok jogos igényeit szem előtt tartva kell dolgoznunk, ha növelni kívánjuk befolyásunkat körükben. KENDE KATALIN Táncdalfesztivál, 1981. Többségében könnyen felejthető, szokványos programok. De — kavics az állóvíz- ben — színre lép egy sajátos megjelenésű, különös hangzásvilágé társulat, a KFT; a Bábu vagy című dallal. Az addig szinte ismeretlen zenekar feltűnő sikert arat, s elviszi a fesztivál különdíját. Az év végén újabb elismerés: a popmeccsnek nevezett szavazáson a KFT kiérdemli az esztendő meglepetés-együttese címet Januárra már befutottak a fiúk, a stúdióban első nagylemezüket készíthették. A korong az elmúlt hetekben került a boltokba, és kijelenthetjük: a Korlátlan Felelősségű Társaság nyugodtan felelősséget vállalhat ezért az albumért. . Elmúltak az ünnepek — ezzel a dallal kezdődik a lemez, a groteszket kedvelő kvartett karikírozó stílusában. A mákos tészta máktaian, mert elfogyott a mák; íme, egy KFT-pil- lanatkép az ünnepek utáni hétköznapok hangulatáról. Gunyoros hangvételű a Budapesti anziksz, itt azonban a szöveg és a dallam sem sikerült igazán. Annál jobb a harmadik szám, A vonat, amely talán a nagylemez legkitűnőbb kompozíciója. Szomorkás hangulatú, lassú dal; muzsikája és verse is gondosan kimunkált, ráadásul a nóta nem tipikus KFT-szerzeméhy (ez utóbbi azért lényeges, mert a zenekar gyakorta ismétli önmagát). Nem nagyon értjük viszont, hogy mit akart az együttes a Telefonnal, s a Szép szolidan sem kerülhet fel a dicsőséglistára. E két szám között hallhatjuk a Tea című kompozíciót, amelynek refrénjére a Compack is felfigyelt; az ötletes dal reklámnak sem rossz... A B-oldal a már jól ismert Macska az úton cimű slágerrel kezdődik majd két kevésbé sikerült szerzemény, az Ugatnak a kutyák és a Szunnyadó város következik. Már- már feszengünk, de felhangzik a Reggae, amely valóban kitalált dal, csakúgy mint az Izgalom című szám. A befejezés igazi KFT-s ötlet: a Jój- szakát dallama az Orfeum hangulatát idézi, miközben az együttes búcsút vesz a kismamáktól, a nagymamáktól, az Üllői úti fáktól — a hallgatóktól. Érdemes még megemlíteni a kitűnő hangminőséget, ami elsősorban a zenei rendező Kóbor Jánosnak és a hangmérnök Nemes Lászlónak köszönhető. A nem mindennapi lemezborító (Hegedűs György fotójával) ia hozzájárul ahhoz, hogy örömmel tegyük fel a korongra a szórakoztató lemezt. VANKŐ MAGDOLNA Úgy jé a farmer, ha vizes Egy ősi — cgy-két évtizedes — népszokás űzőit kaptuk lencsevégre. A ráckevei Duna-part strandján magukra formálják a farmert a fiatalok, ők nagyon jól tudják, úgy jó a farmer, ha vizes. S miután megszárad, semmivel össze nem cserélhető, semmivel nem helyettesíthető, príma viselet. A Epítőtábori anziksz Sebaj! Készülünk az életre! Hajnali Hobo-sláger — Voltál már építőben? — Persze. — Persze? Ez olyan természetes? — Igen, bizony. Először azért megy el az ember, hogy kipróbálja, aztán meg azért, mert jól érezte magát. Akinek „persze”, aki már kipróbálta, és mert jól érezte magát, többször is ismételt: Soóky Attila Vácról. A párbeszéd színhelye pedig: Tiszakécske—Kerekdomb, KISZ- építőtábor. Kátai Ildikó, a tábor vezetője (civilben a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatársa): — Idén — 2300 megyei fiatal részvételével — nyolc színhelyen szerveztünk nyári tábort. Itt, a tiszakécs- kein az első turnusban 120 diák — szakmunkástanulók, gimnazisták és szakközepesek — tölt el két hetet. Öntöznek, szőlőt kapálnak, teheneket •gondoznak, a libatelepen tevékenykednek. Néhány lányt a konyhában fogtak be, vannak, akik meggyet, paradicsomot szednek. Napi hat óra munka, aztán délután szabad a vásár: szomszédban a strand, de a különféle vetélkedőkre — sport és szellemi tornák ezek — is bárki benevezhet Aztán mozi és disco és minden ami szükségeltetik ahhoz, hogy egy tábor jó legyen. Takarodó: este tízkor, mert reggel háromnegyed ötkor csörög az óra, pontosabban bekapcsoljuk a magnót, és a hangszóróból felcsendül valami jó zene, leginkább egy-egy Hobo-sláger, — Álmos vagy? — Á dehogy! Meg lehet ezt szokni! S aki már megszokta (éppen a hangárt takarítja), Rácz Erzsébet budapesti gimnazista. Hogy kissé kábán csapkodja a seprűt? Az lenne a furcsa, ha másképpen tenné, hiszen a nap sincs fönt régóta, mégcsak most nyújtózkodik. A tiszakécskei templom toronyórája az imént ütötte el az ötöt. A dobogóvárományosok, a nyolcas brigád tagjai is nehezen ébrednek hajnalonként. Ám délután, beszélgetésünkkor, már frissek valamennyien. A hangár egyik asztalánál ülünk. Két volt elsős: Pákozdi János és Kri- zsán József, valamint két lesz másodikos, Lvomszki László és Koncz István. Akárcsak a brigád többi tagja, ők is ceglédiek valamennyien. Hogy miért szeretnének elsők lenni? Azt mondják azért, mert az jó. S hogy könnyű-e? Állítják, egyáltalán nem az. A föld kemény, a kapa sem a legkönnyebb, o szőlő meg tele van gazzal. S mégis miért? Ismét azt mondják jó dolog győzni. S mi lesz a jutalom? Azt nem tudják, de mindegy nekik, igaz, titkon remélik, talán egy kis pénzt is kapnak. Mindentudó hangár Magnó, erősítő, hangfalak, egy szem televízió, néhány asztal, szék — és nagy-nagy üres tér. Ez a helyiség mindenre jó. Itt az izgalmas vb- meccseket százhúszan nézhetik végig; itt próbálhat az alkalmi tábori kórus, az énekel, aki akar. Itt lehet a vekni kenyereket fölvágni, a szeletekre hatalmas lábosból zsírt kenni, s a frissen szedett paradicsommal teletöltött láda is itt áll. Itt lehet táncolni, vetélkedni: egy szóval príma hely. Most éppen szól az ének. Néha kicsit hamisan, néha bizonytalanul — de hát a tábori karba nincs felvétel. A részvétel feltétele a jelenlét. Munkában is együtt Királyvári Zsolt Ginsbergért rajong, meg Esterházy Péterért. Pontosabban mindenért, ami egy nyitott, értékekre fogékony gimnazista megismerési lajstromán szerepelhet Mindazért, ami érzelmi-etikai töltésénél fogva — ahogy ő fogalmaz — kimagaslik a vaskalapos, kispolgári viselkedésből. Jó vele beszélgetni. Egyébként ő a nyolcas brigád főnöke, a tábortanács egyik tagja. Természetesen ő is mindennap kint kapál a többiekkel a földeken. Mert a táborvezetőség úgy döntött (Kátai Ildikót már említettük, a helyettese pedig Vörös László, a sződligeti KISZ-iskola tanára, a tanács többi tagja pedig diák), hogy valameny- nyien együtt dolgoznak a fiatalokkal. Ebben a táborban egyedül a nem játsszunk fönökösdit címet is viselhető alapelv okozott kalamajkát. A tsz alkalmazottai ugyanis sehogyan sem értették, hogy egy vezető, egy irányító, egy főnök — és kapál!? Hiába, egy fecske nem csinál nyarat! A sajátos magyar specialitást — a főnök az dirigáljon — egykönnyen nem lehet mellőzni. Sebaj! mondogatták többen, készülünk az életre ... KOFFÄN ÉVA
