Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

Az Egyesült Izzóból Fénycsőgyár Ghánának Folyamatosan szállítja a fénycsőgyári berendezéseket egy, a múlt év végén aláírt szerződés értelmében az Egye­sült Izzó Ghánába. A Tungs- ramnak ez a második jelentő­sebb vállalkozása a nyugat­afrikai országban. (A hetvenes években már felépítettek egy izzógyárat, amely azóta is fon­tos szerepet tölt be a környék izzólámpaellátásában.) A piaci felmérések igazol­ták: a fénycsövek iránt igen nagy a kereslet az afrikai kon­tinensen. A most épülő accrai fénycsőgyár rövidesen évente 2,2 millió fénycsövet állít majd elő és a számítások szerint leg­alább másfél millió dolláros exportbevételre is szert tehet­nek a szomszédos országok megrendelései nyomán. A gyár avatására még ez év vége előtt sor kerül, PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. JÚLIUS 28., SZERDA Szigetszentoiikíésrál még Vietnamba is... Már náluk is a piac diktál Ms; 3 oldal: Elmúlt esőnek nem kell köpönyeg 3 oldal: Pedagógusok nyara, pihenése 5. oldal: Jogi összefoglaló Vizek partján — horgászbottal Már alakulásakor tudták: csupán a lakossági szolgáltatá­sokból nem tehetik gazdaságos­sá a vállalatot. Nem tudnak a fejlődéshez elegendő nyeresé­get elérni. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a televízió, a rádió és a háztartási gépek javítása mel­lett, a kevésbé anyagigényes, de annál nagyobb kézügyessé­get kívánó elektrotechnikai cikkek termelésének teremtsék meg a műszaki feltételeit. Azt sem tartották lényegtelen szem­pontnak azonban,* hogy a nagy­községben és a környékén élő nőknek újabb helyi munkale­hetőséget teremthetnek. A szigetszentmiklósi Termi­nál Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat termékei ma már nemcsak hazai tájakon, hanem határainkon túl is hírnevet sze­reztek maguknak. Eljutottak tavaly még Vietnamba is.. Milyen cikkeket gyártanak? — Fő profilunkat az idén is a fázisjavító berendezések és r FÉNYRE VÁGYUNK M | ostanság szívós szor­galommal százezrek fekszenek ki a nap­ra, a hegyek között vagy vízpartokon.' Nyaralunk. Mozdulatlanul süttetjük magunkat a sugarakkal; a zsebrádió is csak addig duruzsol, amíg meggyőz, hogy fiem fenyegeti közvet- len veszély a „csúcsokat”, a Csepel-, a Szúnyog- és a Papszígetet, aztán egyet­len ujjunk mozgásával va­lamilyen semleges zenét keresünk. S ha már cson­tunkig hatolt a forróság, hűvös szobában pihenjük ki a pihenés fáradalmait és közben arra gondolunk: holnap ismét kifekszünk a napra, mert ugye fényre vágyunk ... napvilágra, amely beragyog... Ha e fő nyaralási att­rakciót kiegészítjük ulti- és kanasztapartikkal, némi sö­rök elfogyasztásával, peca- botok szorongatásával és esetleg mérsékelt testmoz­gással, akkor nagyjából összeáll egy honi polgár üdülési programja. Persze ez csak az átlag, amely sohasem ölt konkrét embe­ri arcot. Átlag, mert az egy-két hétre szabott pihe­nési szokásaink összesítésé­ből kelt életre, s úgy rakó­dik ránk, mint az év köz­ben nehezen leadott, most meg visszalopakodó ki­lók ... Az üdülésre szánt időt egyszerűen feláldozzuk tes­tünk oltárán. Kis túlzással még azt is mondhatjuk: szinte vigyázunk rá, nehogy szuggesztívabb hatás érje szellemünket, agyunkat. S ha otthon be is kerül az utazótáskába két-három könyv, amelynek elolvasá­sa a magunkkal szembeni adósságlistán szerepel, job­bára csak fellapozásukig jutunk el. Már azzal is nyugtatjuk lelkiismeretün­ket, ha erőt véve magun­kon, elzarándokolunk a nyaralóhely közelében álló műemlékhez és ott meg­próbáljuk felidézni a letűnt kort, amelyet egy-egy erek­lye képvisel. Azt már egye­nesen áldozatnak érezzük, ha egy kilométert kell gya­logolnunk a moziig, de ezt már csak akkor vállaljuk, ha bolondosán könnyed szórakozást ígér a film. S ha megjön a rossz idő, ha esni kezd az. eső, meg­szólal az üdülők kórusa: nem lehet csinálni semmit, nem jók a feltételek. Mert fényre vágyunk, napvilág­ra, amely beragyog min­dent ... Apró, személyes tapasztalat: az ország egyik népszerű üdülőjében 520 beutalt két hét alatt 73 könyvet kölcsönzött ki, és a tv-s szobába is legin­kább Charlie angyalai csá­bították be az embereket. Borús napokon szolgálat­ban volt valamennyi pakli kártya. A közeli múzeum nem vonzott a szokásosnál több érdeklődőt, a művelő­dési házról pedig annyit le­hetett tudni, hogy egy szá­zadfordulón épült klasz- szicizáló kastélyból alakí­tották át... Nagyjábari-egészében eh­hez a képlethez juthatnánk, ha Visegrád, Leányfalu vagy Ráckeve üdülőit láto­gatnánk meg. És sokan, sokszor joggal kifogásolják: nem megfelelő az üdülő­övezetek kulturális ellá­tottsága. Itt keresztúthoz ér a krónikás: merre is tart­son? Ha nincs igény, akkor ugye nem lehet panasz az ellátatlanságra. Ha viszont túl szegényes a kínálat, ak­kor meg miből válogasson az ember. Ilyenkor min­dent megold, ha kisüt a nap, mozdulatlanul süttet­jük magunkat az űrből ér­kező sugarakkal és vigyá­zunk, nehogy szuggesztí- vebb élmény érje az agyunkat. étségtelenül jogos igé­nyünk, hogy szerveze­tünk regenerálódása érdekében pihenjünk, s az is, hogy mindennapi mun­kánk szellemi, idegi terhei­től egy időre megszabadul­junk. Csakhogy megújulá­sunknak éppen ennyire fel­tétele: üdülés közben is legalább egy laza program szerint éljünk, s ebben a programban helyet kell hogy kapjon a szórakozás tartalmas, személyiségünket is gyarapító néhány válto­zata. Ehhez vitathatatlanul szükséges, hogv egyszerre legyenek adottak az igé­nyek és a színvonalas lehe­tőségek. Az üdülés jelenlegi álta­lános formáin oda vezethet, hogv két hét elteltével jo­gossá válhat a már nagyon récén kiforgatott mondás emlegetése: Ép testben, épp’ hogy élünk. Kriszt György K a különféle transzformátorok jellemzik — mondja Szabó Ti­bor főüzemvezető-helyettes. — Belőlük mintegy 23 millió fo­rint értékűt adtunk el június végéig. Űj partnert találtunk tavaly egy NDK-beli cégben a kondefenzorokra — ezek villa­mos alállomások biztonsági rendszereiként szolgálnak —, s az első félévben újabb 80-at szállíthattunk nekik. Két-három éve jöttek rá, hogy nincs magyar gyártója a hegesztőapparátusokhoz nél­külözhetetlen huzalelőtoló ké­szülékeknek. Hogy tőkés im­portot válthassanak ki a nép­gazdaságnak, utánanéztek, mi­ként készíthetik elő a gyártá­sukat. Gondot jelent ugyan, hogy sok alkatrészre a mai napig sem találtak hazai gyár­tót. Emiatt a tervezettnél ke­vesebbet, százat tudtak csak előállítani, illetve eladni mos- tanig.. Pedig az igényt jól jel­zi, hogy év végéig még 250-re van megrendelésük. Szintén új termékük közé so­rolja Szabó Tibor a nyomtatott áramkörű paneleket. (A mikró- elektrotechnika rohamos térhó­dításával ezeknek egyre ha- gyobb a szerepük.) Egy tavalyi szerződés alapján a nyugatné­met Lenze-cég ötezret vásárolt a szigetszentmiklósiaktól. Hogy elégedett volt a vevő a termék­kel, azt jól- mutatja, hogy az első félévben 12 ezret indítot­tak útnak a panelekből. Ugyan­csak egy tavalyi jól sikerült üzlet folytatása, hogy öntvé­nyeket is szállítanak az NSZK- beli partnerüknek. Ugyanak­kor 250 darabos úgynevezett 0-szériát küldtek a speciális alumínium csapágypajzsból. S ennek alapján év végéig .10 ezer kiszállítására írtak alá szerződést. — Mindez azt jelenti — álla pítja meg a főüzemvezető-he­lyettes —, hogy a második fél­évben alaposan fokozni keli az iramot. Csodára nem várba tunk természetesen. A jövő hó­napban vagy szeptember ele jén megkezdjük egy magunk készített, zárt ciklusú, elekt­ronikus-mechanikus gyártóso­ron a szalagszerű termelést. Ezáltal jelentősen megnövek­szik a termelékenység. Csak így érhetjük el, hogy az elekt­rotechnika üzem teljesítse az éves, 82 millió forintos terme­lési tervét. Azazhogy vala­mennyi megrendelőnket kielé­gítsük. D. Gy. Amerikai—szovjet gabonaegyezmény Megújítják a szerződést Az amerikai kormány égy évvel meg fogja hosszabbítani a Szovjetunióval kötött gabo­naszállítási egyezményt — je­lentette hétfőn este, fehér há­zi forrásokra hivatkozva a CBS tv. Reagan elnök döntése min­den bizonnyal tovább élezi majd az ellentéteket Washing­ton és nyugat-európai szövet­ségesei között, akik már ismé­telten felrótták Washington­nak: miközben meg akarja til­tani szövetségeseinek a Szov­jetunió és Nyugat-Európa kö­zött létesítendő gázvezeték épí­tésében való részvételt, az Egyesült Államok maga mil­liárdos üzleteket köt a Szovjet­unióval. A két ország közötti szep­tember 30-án lejáró szerződés alapján a Szovjetunió évente legkevesebb hatmillió tonna gabonát és kukoricát vásárolt, takarmányozási célra. Az ame­rikai mezőgazdaság idei re­kordtermésének következtében a mezőgazdasági termékek bel­földi árai olyan mélyponton vannak, amilyenre utoljára a harmincas évek válsága ide­jén volt példa. E helyzetben mind a mezőgazdasági tárca, mind az agrárvidékek képvi­selői, szenátorai sürgetik a kor­mányt: ne bőszítsék a farme­reket, segítsék a feleslegek el­adását. Szudán kész befogadni a PFSZ-t Nem szűnik a feszültség 5 Az izraeli vadászbombá- ^zók kedden délután a hato- ^ dik egymást követő napon ^támadták az ostromgyűrű­sbe zárt Nyugat-Bejrút leg- S sűrűbben lakott belvárosát, S tengerparti lakónegyedeit és ^ a külső kerületekben levő ^ palesztin menekülttáboro- ^ kát. A délelőtt folyamán a ^ hadiflotta is részt vett a vá- % ros ágyúzásában. Szudán kész befogadni a Li­banonban harcoló palesztinai fegyvereseket, akik „ki vannak téve a különböző felek össze­esküvéseinek” — jelentette a hivatalos szudáni hírügynök­ség, Gaafar Nimeri szudáni el­nök szavait idézve. Nimeri — aki nem közölte, hogy milyen felekre gondol — azt mondot­ta, hogy a khartoumi PFSZ- iroda lehetne a palesztinok ügyének afrikai központja. Egyben felszólította az „arab nemzetet”, hogy védje meg a palesztinai harcosokat, „akik a Leányvállalatot alapított a PA ÍV Új utat keresnek az állami építők Űj gazdasági egységgel gya­rapodott szűkebb pátriánk: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója — Általá­nos Szerelő néven — leány- vállalat alapítását határozta el. Mára — az áprilisban kez­dődött előkészítés-szervezés eredményeként — megkapták az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium kedvező vé­leményét és a Pénzügyminisz­térium egyetértését; nincs te­hát akadálya, hogy megkér­dezzük Somorjai Béla igazga­tót. — Milyen céllal hozták lét­re az új kivállalatot? — Azzal kezdeném inkább, mi indokolta elhatározásun­kat — feleli. — Vállalatunk az V. ötéves tervidőszakban nagymértékben növelte mű­szaki-technikai felszereltségét. Zömmel hitelekből. Ügy gon­dolták az akkori vezetők, hogy szükséges a termelési kapaci­tás és a hatékonyság növelésé­nek megteremtése — eszkö­zökkel. A létszám viszont fo­lyamatosan, a vártnál na­gyobb mértékben csökkent az egész kivitelező építőiparban és nálunk is; a folyamatot ta­valy is csak lassíthattuk. Tud­tuk, a munkaerőhelyzet javu­lása továbbra sem várható, te­hát valami újjal kell próbál­koznunk. Megszületett az öt­let: hozzunk létre egy gazda­sági szervezetet, amely rész­ben a mi berendezéseinkkel, anyagainkkal, valamint a meglevő műszaki-gazdasági- ügyviteli rendszerre támasz­kodva olyan eredményt érhet el, amellyel a PÁÉV nyere­ségalapja is növekszik. — Ha úgyis kevés az ember a kivitelező építőiparban, hon­nan jött össze a leányvállalat létszáma? — Év végéig szeretnénk ki­alakítani a teljes munkásgár­dát. Mintegy 170 fizikai dol­gozóval számolunk. Elsősor­ban a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek építőipari részlegeiből térnek vissza az emberek — az állami szektor­ba. — Milyen termelési profilt alakít ki a leányvállalat? — Az elvégzett piackutatás alapján megállapítottuk: fő­ként rekonstrukciós és fenn­tartási munkákra nagy az igény. Leányvállalatunk épü­letgépészeti és egyéb szerelési — ez az összes tevékenységük 80—85 százalékát teszt majd ki —, valamint építőmesteri­szakipari munkákat vállal. — Besegíthet-e az új egy­ség a PÁÉV-nak, ha bajba jutnak a kivitelezések szak­ipari-befejező szakaszában? — Később természetesen ar­ra is számítunk, hogy afféle tartalékkapacitást jelenthet­nek számunkra. Először vi­szont azt szeretnénk, hogy sok szabadáras, jó hasznot hozó feladatot végezzenek. Felmé­réseink arra utalnak, hogy lesz elegendő megrendelésük. A jövő évet természetesen a felfutás időszakának szánja a PÁÉV vezetése. (Az új gazda­sági szervezet augusztus else­jétől teljesen működőképes.) Jelenlegi számításaik szerint 17—19 százalékos árbevétel­arányos nyereséget várnak a leányvállalattól. D. Gy. Együtt a MÁV és a Volán Csaknem 5 ezer tehergépko­csival és több mint 1700 pót­kocsival rendelkezik a főváros és Pest megye közúti szállítá­sának legfőbb gazdája, a Vo­lán 1. számú Vállalat. A gép­járművek teherbíró-képessége — a megrendelők igényeinek megfelelően — 1 és 23 tonna közötti. Az idén — a váltako­zó igényekhez igazodva — tí- pusváltásba kezdtek. A ben­zinüzemű ZIL-ek helyett nagy teljesítőképességű billenő és fixplatós — dízel — Kamaz és Skoda-Liaz típusú kocsikat vettek. Ezekkel nagyobb faj­lagos energiamegtakarítást tudnak elérni, gazdaságosab­bak, s így ezután velük pótol­ják a kiselejtezett járműveket, illetve bővítik a kocsiparkot. Schimcsik Miklós, az 1-es Volán fődiszpécsere elmondta, hogy a ceglédi üzemigazgató­ság már kapott fix rakterü- letű Skoda-Liaz teherautókat, Gödöllőre és Vácra pedig Ka­mazokat telepítettek. A Volán — a MÁV-hoz ha­sonlóan — a nagy közületi fu­varoztatókkal egy évre szóló szerződést köt, amit aztán a nyári, őszi szezonban havonta pontositanak. Most például a Kőbányai Sörgyár, a budapesti és a Pest megyei Zöldértek jelentkeztek a korábbinál jó­val nagyobb igénnyel. A Nagykőrösi Konzervgyárnak minden szállítást ők végeznék. A megrendelések ugyan nőt­tek, de most még minden kí­vánalomnak eleget tudnak tenni, sőt Heves megyéből is vállalnak Pest megyébe és a fővárosba irányuló szállítást. Elmondta a Volán fődiszpé­csere, hogy egy régi panaszt is orvosoltak. Az ócsai ka­vicsbányából az anyagot az 5-ös főútvonalon vitték a kecskeméti házgyárba. Ezt so­kan. kifogásolták, mondván, nagyon megterhelik a főutat. Ezért az ócsai vasútállomáson létesítettek egy rakodót, s jú­lius 5-tői odáig teherautókkal, onnét pedig vasúton szállítják a kavicsot. A Volán és a MÁV között egészséges együttműködés ala­kult ki. Kucsera Károly, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak osztályvezető-helyettese közölte, hogy Budapesten öt. Pest megyében hat vasútállo­máson folyamatosan dolgozik az 1. számú Volán. Az év első felében az igazgatóság terü­letén a 65 299 vagonból 22 173-at a Volán kezelt. Az ötnapos munkahét bevezetése ellenére csökkent a késve ki­rakott kocsik mennyisége és az egy késett vagonra eső órák száma. Négv budapesti, valamint a ceglédi és a váci állomásokon MÁV—Volán komplexbrigá­dok dolgoznak. Sz. P. palesztinai forradalom folya­matosságának tiszteletreméltó jelképei”. Az amerikai külügyminisz­térium máris üdvözölte a szu­dáni vezető ajánlatát. Nem hivatalos értesülések szerint a PFSZ visszautasította az amerikai politikát kiszolgá­ló szudáni rezsim befogadási ajánlatát. A libanoni és az iz­raeli kormány korábban már elvetette a jeruzsálemi rádió­ban ismertetett szakaszos ki­ürítési tervet. Közben kedden Jeruzsálem­be érkezett Philib Habib ame­rikai elnöki megbízott, hogy egyeztesse az izraeli vezetőkkel a Nyugat-Bej rútban bekerített palesztin gerillák eltávolításá­nak tervét. A kiürítési program első szakaszában olasz, fran­cia, kanadai és görög csapatok­ból álló multinacionális haderő fedezete alatt ideiglenesen Észak-Libanonba és a Bekaa- völgybe telepítenék át a pa­lesztin fegyvereseket, miköz­ben az izraeli inváziós erőket kivonnák Bej rút térségéből. A második szakaszban a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet vezetősége és a harcosok egy része Szíriába, a többi gerilla pedig Jordániába és Egyiptom­ba távozna. Jeruzsálembe érkezett az az amerikai képviselőházi kül­döttség is, amely Bej rút­ban Jasszer Arafattal tárgyalt. Paul McCloskey képviselő az izraeli televíziónak adott in­terjújában azt mondotta, hogy nem kételkedik Arafat őszin­teségében. Begin, az amerikai kongresz- szusi küldöttség tagjaival foly­tatott megbeszélésén kijelen­(Folytatás a 2. oldalon) ■ Közélet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Raj­nai Sándort, hazánknak a Szovjetunióba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a perui köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban üdvözölte Fer­nando Belaunde Terry köztár­sasági elnököt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Japán Kommunista Párt XVI. kong­resszusát. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden találkozott a hazánk­ban üdülő Kiril Zarevvel, a Bolgár Kommunista Párt Kö:> ponti Bizottsága titkárával, a bolgár minisztertanács elnök- helyettesével. A szívélyes, elv­társi találkozón véleménycse­rére került sor az MSZMP és a BKP kapcsolatainak idősze­rű kérdéseiről, a két ország gazdasági együttműködése to­vábbfejlesztésének lehetőségei­ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom