Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

Új szdfgálfafás A szerelő pontosan érkezik A kisírt szemű fiatalasszony szinte beesik a Biczó Géza ut­cai Gelka szerviz ajtaján. — Itt kell kérni a názszere- lőt? — Palackos gázkészülék­hez igen. Tessék mondani a cí- met. — Es mikor jönnek ki? — Kedden vagy szerdán. — De kérem, ma csütörtök van! Tehát csak a jövő héten? — Igen. Sajnos. Veszélyes próba — De hát nekem azonnal kell a szerelő. A nyomáscsök­kentőből ömlik a gáz! Még jó, hogy nem gyújtottam rá! Most tessék elképzelni. Mikor ki­szellőztettem, megpróbáltam gyufával a nyomáscsökkentőt, s teljesen bellobbant! Alig bírtam elzárni. — Te jó isten! Máskor szap­panhabbal tessék próbálni. — Mit csináljak. Nem volt otthon borotvahab. — Mosóporos víz is jó. — Ezt nem tudtam... De tessék mondani, most mivel főzzek! Tényleg nem tud jön­ni a szerelő? Akkor hol van egy maszek? Tud mondani maszekot? Nem? Ez szörnyű. Mit tegyek? Már úgy meg va­gyok ijedve. Annyit bőgtem, hogy pont most... — Azért tessék mondani a címet... — Á, minek? Nem várhatok egy hetet. Hát, a viszontlátás­ra. Csak találok valakit... Égő gyufával? Lehetséges, hogy egy-két szót nem jegyeztem meg pon­tosan az előző beszélgetésből, de a lényege mindenesetre ez volt. Vegyük először sorra a szerelőért esedező fiatalasz- szony szabálytalanságait. Ugyebár a használaton kivüli gázpalack nyomáscsökkentő­jéből nem jöhet gáz, mert a főzés befejeztével a palack felső csapját is el kell zárni. Sőt, ezt kell először, s csak az­tán’ lehet a tűzhely csapjait. Tehát arra senki sem mehet haza, ha szabályosan jár el, hogy a nyomáscsökkentőből ömlik a gáz. Legfeljebb a pa­lackból. Ám itt kiderült, hogy ha a palackot elzárják, akkor nincs semmi baj. A hajme­resztő szabálytalanság pedig az volt, hogy égő gyufával ke­resgélte a gázömlés helyét. Erről a felelőtlenségről nincs mit mondani. S az is elképesz­tő, hogy valakinek nem jut eszébe, hogy a gázpalack és tartozékai ellenőrzésére min­den anyag jó, ami habzik. nemcsak a borotvahab. A kéz­mosó szappan is megteszi. Remélem, hogy nem visz az utam arrafelé, ahol ez a pb- gázpalack szolgál. Vizsgáljuk meg most, hogy mit ajánlott a Gelka. Javítást 5—6 nap múlva. Mi tagadás ez nem szívderítő ajánlat. Viszont egyelőre nincs jobb. A Gel­ka ezt a szolgáltatást, amely­ről meglehetősen kevesen tud­nak városunkban, január else­jén vezette be. A kezdet nem sok jót ígért. A szerelő hol jött, hol meg nem. Olykor he­tekig kellett rá várni. Ezt már a vállalat sem tűrhette. Két hónap óta pontosan jár az új szerelő. A személyi változ­tatás visszaadta a Gelka be­csületét. Panaszkodók azon­ban így is akadnak. Merthogy lám, várni kell. A szerelő Ceglédről jár át kedden és szerdán. Naponta átlagosan tíz címre jut ei. Nehezíti a hely­zetét, hogy nem ismeri a vá­rost, s főként a tanyavilágban nehezen igazodik el. Ami egyébként nem csoda. Talán a postásokkal kellene szövet­keznie, vagy kérnie egy pon­tosabb térképet a városi ta­nácstól. A lényeg az, hogy helybeli szerelő nincs. A Gelka pedig ... Hát ennyit tesz pillanat­nyilag. S voltaképpen szolgál­tatásainak idei bővítéséért még dicséret is illeti. A gáz­palackokat persze ez nem na­gyon érdekli, s eléggé illetlen módon rosszkor romlanak el. Várakozni pedig rossz. Még akkor is, ha megértő az em­ber, s tudomásul veszi, hogy a Gelka megtesz minden tőle telhetőt. Könnyű segíteni Egyébiránt különös, hogy ma, amikor az embereknek mindenféle elektromos beren­dezése van, s már az ablakot is villany-szerkentyűvel tisz­togatják, éppen egy elektro­mos főzőlapjuk — magyarul resójuk nincsen otthon ilyen esetekre. Márpedig a viszonylag sok panasz bizonyítja, hogy nin­csen. Nos, ezen könnyű segíte­ni. F. P. Jobb minőségű kábelek A Dél-Pest megyei Távközlési Üzem II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádjának tagjai, Tabán Mihály és Farkas László a telefonhálózat kábelrendszerét korszerűsítik a Széchenyi té­ren. Varga Irén felvétele Növekedett a forgalom Városunk kiskereskedelmi üzleteiben a forgalom az idén 6 százalékos növekedést mutat a tavalyihoz képest. Az év első hónapjaiban in­G!:só malac, drága ló Bőséges vásári kínálat A magánkereskedelem foly­tatását megkönnyítő rendelke­zések hatása jól érzékelhető volt a vasárnapi nagykőrösi vásáron, ahová igen sok ke­reskedő érkezett az ország minden részéből. Ám nemcsak a kirakodó, ha­nem az állatvásár is nagy volt. Szembetűnő volt a nagy felhozatal a sertésvásáron. A malacokat négy hosszú sorban kínálták. Ezzel szemben hiány mutatkozott környékbeli, vidé­ki vevőkben, s emiatt estek az árak is. Ennek tudható be, hogy 700 forintért már igen szép malacot lehetett venni, s a 8—9 hetes jószágokéit sem fizettek 1100 forintnál többet. Az olcsóságra jellemző, hogy az egyik barátszilasi tenyész­tő 500 forintért adta oda ma­lacait. A 40 kilogrammos sül­dők 1600 forint körüli áron keltek el. Az anyadisznőkért C—7 ezer forintot kértek. Az Allatforgalmi és Húsipari Vál­lalat a 15—25 kilogrammos malacokat kilónként 40 forin­tért vette meg. A lóvásáron is nagy volt a kínálat, de ott az árak a ko­rábbihoz igazodtak. A tenyész­tési célra is megfelelő jó fu­varoslóért 60 ezer forintot kértek. A vásári szóhasználat szerint nyugdíjas gazdának való idősebb lovat sem adtak most 15—20 ezer forintnál ol­csóbban. Ám például egy négyhónapos szép csikó árát 22 ezer forintban szabta meg a gazdája. A vásáron sok volt a felfelé állított rúdú, szalma­csóvával megjelölt, eladó táb­láskocsi. Ezeket általában idős emberek árulták, 7—10 ezer forintért. A szarvasmarhavásárra sok jószágot hajtottak fel, de itt is kevés volt a vevő. A legol­csóbb tehén 18 ezer forint volt. A legdrágább pedig borjúval és 25 liter garantált tejhozam­mal 26 ezer forint. Az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat a gyenge bikaborjút kilóra 65, az üszőborjút pedig 40 fo­rintért vette. Juhokat is árultak a vasár­napi vásáron. Többen vettek bárányt már a szüretre gondol­va. A bárányok ára 1000—1200 forint volt. Az éve3 birkát ál­talában 2 ezer 400 forint kö­rüli áron kínálták. A napi 3— 4 liter tejet adó kecskét 2 ezer 900 forintért, a fiatal, négyhónapos kecskét pedig 1400 forintért adták. A gyalogvásár forgalma el­maradt az igen gazdag kíná­lattól. Meglehetősen sok hor­dót kínáltak. K. L. Mozi Csárdásklrálynö. Színes, ma­gyar—nyugatnémet film. Elő­adás 6 és 8 órakor. A STŰDIŐMOZIBAN Fayard biró, akit seriffnek hívtak. Színes magyarul beszé­lő, francia film, (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Fél 6- kor és fél 8-kor. kább az élelmiszerüzletek for­galma növekedett erőteljeseb­ben, míg a tavasz beköszön­tővel a gazdálkodást segítő iparcikkek kereslete nőtt meg. A ruházati boltok forgalmában ilyen változások nem voltak ki­mutathatók. Érdekesség, hogy az idén eddig heten kértek és kaptak a városban magánkereskedői engedélyt. Remélhetőleg va­lamennyien jól szolgálják majd a város lakosságának ellátá­sát. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 174 SZÁM 1932. JULI ÍJ' , y.r. KEDD Kevesebb energiával Inkább a magas gázszámla Magyarország közvetlen energiafelhasználásának leg­nagyobb tétele — 38,8 száza­lékkal — a fűtési és kommu­nális célú fogyasztás (a világí­tás, szellőztetés, hideg-meleg vízellátás, valamint a háztar­tások és közösségi létesítmé­nyek egyéb energiafogyasztá­sa tartozik a fűtés mellett e rovatba). összehasonlításul még két adat: az ipar 29,6 szá­zalékkal, míg az egész gépjár­műközlekedés 10,3 százalékkal részesedik az országos energia­felhasználásból. Ezúttal ma­radjunk csak a lakóépületek­nél, hisz az elsőként közölt fogyasztáshányad csaknem fe­lét odahaza használjuk el. Fele megtakarj itató Ismert a tétel: a takarékos­ság nem kellemetlenséget, le­mondást jelent, hanem a pa­zarlás megszüntetését, illetve a szükségletek változatlan szintű, de kevesebb energiá­val való kielégitését. Nézzünk egy témánkba vágó példát. A 65 négyzetméteres átlaglakás (az állami kivitelezésűek és a magánerőből készültek alap­területének átlaga ennyi) elké­szítéséhez szükséges energiát vegyük 1 egységnek. (Ebbe be­letartozik a beépített anyagok­ban foglalt energia ugyanúgy, mint az építés közben elhasz­nált mennyiség.) Ennyit kilenc év alatt „fo­gyaszt” egy átlagos háztartás. Túl sokat. A következtetés: a megtakarítás forrásait az üze­meltetés körében kell keresni, akár úgy is, hogy ennek érde­kében növeljük az építéshez felhasznált energia mennyisé­gét. A VI. ötéves terv mintegy évi 2 százalékkal kívánja nö­velni az épületállományt úgy, hogy a fűtésre fordított ener­gia csak 1 százalékkal emel­kedjen. Miként érhető ez el? A vesz­teségek csökkentésével. A csa­ládi házak hőveszteségének csaknem fele a külső falak ro­vására írható. A maradékon — csökkenő sorrendben — a tetőfödém, az ablak és a pad­ló osztozik. Az 5—10 szintes lakóépületeknél fordított a helyzet. Ott az ablakok vesz­tesége 60—65 százalék, míg a Pcrosodó segédeszközök Kedves apukák, ki ért a hír­adástechnikai készülékekhez? így szólt a kérdés nemrégi­ben az egyik középiskola ér­tekezletén. Majd az osztályfő­nök elmondta, hogy elromlott a külföldről származó képvetí­tő készülék, és nem tudják megjavíttatni, mert nincs hoz­zá alkatrész. Talán az apukák közül valaki meg tudná javí­tani ... A kérdés elhangzását köve­tően eszembe jutott, hogy 10— 15 évvel ezelőtt mjjyen gyak­ran hallottam az iskolában azt a panaszt, hogy kevés a szemléltetőeszköz, s emiatt nem elég eredményes az ok­tatás. Az utóbbi évtizedekben a költségvetés a hiány felszámo­lására külön évi 60 millió fo­rintot irányzott elő e célra. Az iskolák többségében megjelen­tek a televíziós készülékek, a diavetítők, s a legkülönfélébb technikai eszközök. Igen ám, de a beruházásokat követően a fenntartás és a kezelés felté­telei a legtöbb helyen nem jöt­tek létre, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a milliárdos vásárlás eredménye igen so­vány lett. Az eszközök gyor­san megrongálódtak, elhaszná­lódtak, a javításukra ilyen vagy olyan okból nem került sor, s többségük valahol po­rosodik. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szemléltetőeszközt valamely tanár óhajára meg­vette az iskola, de miután az illető pedagógust áthelyezték más intézményhez, a kollégái már idegenkedtek az eszköz használatától. A sorsa ugyan­az, mint az elromlottaké: po­rosodik a raktárban. Nagyon nehéz lenne a tanin­tézetekben kialakítani azt a követelményrendszert, amely megszabná a szemléltető és ok­tatógépek használatát. Azt azonban el kellene érni, hogy az intézmények úgy gazdálkod­janak, hogy az iskola szemlél­tetőeszköz-, gép- és műszer­állománya a rendeltetésnek megfelelően — ez anyagi el­használódás normális határáig — az &ktatás szolgálatába áll­jon. Ehhez — bár kétségkívül elgondolkodtató az osztályfő­nök kérése, megnyugtató meg­oldáshoz nem vezethet — a szülők segítségét igényelni di­cséretes szándékra utal. Nem árt erre gondolni most sem, amikor még tart a nyári szü­net. Wiesel Iván külső falaké 25—30 százalékra csökken. A tetőfödém és a padló vesz. tesége viszont szinte elhanya­golhatóan csekély. Az új hő­védelmi szabványban előírt és 1986-tól alkalmazandó foko­zottabb hőszigeteléssel a fűté­si energia 30 százalékkal csök­kenthető. Ennek körülbelül a fele takarítható meg a múlt év óta érvényes szabályok be­tartásával. Kétrétegű szigetelés Mi hát a teendő? Az állami és szövetkezeti építőparban könnyebb a helyzet. A pane­los házak építésekor vasta­gabb hőszigetelő anyagot kell beönteni a homlokzati ele­mekbe, míg az utólagos hőszi­getelést igénylő betonra, illet­ve vasbetonra vastagabb védő­réteget kell felragasztani. Emellett a jó hőszigetelésű ab­lakok beépítésével tulajdon­képpen eleget is tettek a hő­védelmi szabvány követelmé­nyeinek. Családi házak esetében en­nél nehezebb a helyzet, mert nincs megfelelő választék. A ma kapható, korszerűnek ne­vezett falazóanyagok — vé­konyfalú, nagyüregű vázkerá- mia-elemek és a porózus po- roton téglák — csak az eny­hébb követelményeket elégítik ki. Az 1988-tól alkalmazandó hővédelmi szabályoknak a mai falazóanyagok közül talán egyedül a gázbeton elemek tesznek eleget önmagukban, egyrétegű falként. A többinél utólagos hőszige­telést kell alkalmazni. E cél­ra jelenleg 3 terméktípus használatos, és a fejlesztés is ezek gyártóbázisát növeli: oz isványgyapotról, a műanyag- nabokról — ezek közül is el­sősorban a polisztirol habok­ról —, valamint a duzzasztott perlitről van szó. Fontos, hogy ezek szabvány által előírt, állandó minőség­ben kerüljenek a felhasználók­hoz és ki kell építeni az anya­gok felhasználásához szüksé­ges infrastruktúrát (megfele­lő szállítást; tárolást, a ta­nácsadást és a beépítés segéd­eszközeit, anyagait értve ezen). A jó hőszigetelésű ablakok döntő hányada műanyagból, fából, illetve a kettő kombi­nációjából készül. A fémala- púakat a különféle építési rendszerek komponenseiként gyártják. Valamennyi típus légzárása és a kétrétegű hő­szigetelő üvegezés hőátbocsátó képessége összehasonlíthatat­lanul jobb a ma használatos termékekénél. Anyagi feltételek További megtakarításokat rejt magában a programozott fűtés — amikor napközben senki nincs otthon, illetve éj­szaka csökkenteni lehet a la­kások hőmérsékletét —, de a távfűtéses lakásokban a hő­energia mérése már önmagá­ban is csökkentené a felhasz­nálást. Mindkét megoldás ed­dig nem gyártott szerelvénye­ket. berendezéseket kíván. Mint a számításokból kitűnt, hosszú távon az építéshez fel­használt anyagok, szerelvé­nyek értékének emelkedése — így a beépített energia növe­lése — csökkentheti csak a használat során fogyasztott energiát. Ennek viszont meg kellene teremteni az anyagi feltételeit is. Mert ma inkább fizetjük a magasabb fűtési számlát, minthogy egy összeg­ben letegyük — akár építés­kor, akár vásárláskor — a hő- szigetelés árát. Németh K. Géza Anyakönyvi hírek Született: Hollósi Ferenc és Bagi Márta: Szilvia; Baradlai László és Farkas Rozália: Dó­ra; Karai Dénes és Kárászt Mária: Zoltán Norbert nevű gyermeke. Névadót tagjott: Kerekes Dániel és Tanács Márta: Dá­niel; Inges János és Kovács Éva: János. Horváth György és Pintér Ilona: Melinda nevű gyermekének. Házasságot kötött: Forgács László és Szentpéteri Rozália, Pesti Ambrus István és Bognár Magdolna Mária, Illés György és Kovács Mária, Parázs Sán­dor László és Hegedűs Piros­ka, Harsányt László Zoltán és Perlaki Márta Terézia, Hor­váth István József és Megyesi Irén Ibolya. Meghalt: Juhász Lászlóné Parázs Mária (Knézich u. 11.); Szőke Ferencné Boti Rozália (Kocsér, Dózsa György utca 22.); Tanács Istvánná Hajnal Erzsébet (Árpád utca 1.); Pap Ferenc (Tormás utca 36.); Ha­lasi Ambrus (Kassai utca 33.). Sporthírek A labdarúgók készülődnek Labdarúgóink programja meglehetősen zsúfolt ezen a héten. A tervek szerint négy edzésük és két edzőmérkőzé­sük lesz. Csütörtökön délután 5 órakor hazai pályán a Törtei csapata ellen, szombaton pedig Tiszakécskén játszanak ba­rátságos mérkőzésen. Tiszakccske—Nagykőrösi Kinizsi 4-1 (1-1). Kinizsi: Molnár — Szalai, Gulyás, Dajka, Csikós, Cseh, Szabó, Kovács, Benkó, Vigh, Németh. Csere: Tiger, Lövet, Farkas I. Rövid edzési időszak után már második komoly edző- mérkőzését játszotta a Kinizsi labdarúgó-csapata, erős ellen­fél ellen. A tiszakécskei csa­pat most esett ki a területi bajnokságból a megyei első osztályba. Jó játékerőt képvi­selő. rutinos, technikás csapat. Az első félidőben a vendé­gek szerezték meg a vezetést. Az első félidőben, a tempót még erővel is bíró és egyenlő ellenfélként játszó hazai csa­pat Németh révén egyenlített. Fordulás után nyilvánvalóvá vált a vendégcsapat nagyobb rutinja, melynek segítségével a helyzeteit értékesítette is. A hazai csapat erre nem volt ké­pes. így alakult ki a 4-1-es végeredmény, mely a mutatott játék alapján némiképp túl­zottnak tűnik. Mai sportműsor Természetjárás Cserhát hegység—Szlovákia: A II. Rákóczi Ferenc úttörő- csapat vándortábora. Autós, motoros Iskola tanfolya­mot indít VII. 29-én 16.30-kor. Je­lentkezés Nagykőrös, Művelődés- ház 33-as szoba fo’yamatosan na- oonta 8—16 óráig. Fizetési lehető­ség OTP-re is. ■SSN 0133—2798 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom