Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Ára; 1,40 forint 1982. JŰLIUS 23., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány komplex programot fogadott el az anyagtakarékosságra és a technológiák korszerűsítésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról, és meghatározta a tárgyalásokból adódó kormányzati feladatokat. Lázár György tájékoztatást adott Constantin Dascalescu- nak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének meghívására •Romániában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács jóváhagyta az anyagtakarékosság fokozására kidolgozott komplex programot, valamint a hozzá kapcsolódó intézkedési tervet. A program megvalósításának — amelynek célja a rendelkezésre álló források gazdaságoKEVESEBBŐL, JOBBAT A Minisztertanács jóvá** hagyta az anyagtakarékossági és technológia- korszerűsítési programot. Nem nehéz megjósolni, hogy erről a szaknyelven megfogalmazott programról még sokat fogunk olvasni és hallani, s előbb-utóbb az élet minden területén érezni fogjuk hatását. Miről is van sző tulajdonképpen? Arról a felismerésről, hogy a Föld és az egyes országok nyersanyagforrásai végesek, ezért az embernek meg kell tanulnia ésszerűbben, takarékosabban, okosabban gazdálkodnia ezekkel a forrásokkal. Nyilvánvaló, hogy e komplex feladat alaposan átgondolt és körültekintően előkészített programot igényel. A VI. ötéves terv időszakára már készültek programok az energiagazdálkodás hatékonyságának javítására, a fafelhasználás ésszerűsítésére, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására. Ezek beépültek a népgazdaság tervezési rendszerébe és eredményei már érzékelhetők. A kényszerítő gazdasági körülmények közepette azonban egyre inkább szükségessé vált a termelésben felhasznált anyagok ésszerűbb hasznosításának átfogó programja. A fejlett ipari országokhoz képest számos alága- zatban és gyártási kultúrában jelentős a lemaradásunk. A termelés anyagigényességét tehát feltétlenül mérsékelni kell ahhoz, hogy versenyképességünket növelni tudjuk. Ennek egyik fontos eszköze lehet a technológiai és a gyártmánykorszerűsítés. Mint ahogy azt a kormány is megállapította, a jövőben a gazdasági növekedésnek egyik legfontosabb mozgósító és mozgósítható erőforrása épo a gazdaságos anyagfelhasználás lehet. Mert tartalékok bőven vannak! Ez azonban nem jelentheti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatnánk a minőségi követelményeket, az exportképességet, vagy a bérköltségeket! Az efféle magatartás veszélyei nem kicsik. Erre korábban szervezett akciók figyelmeztettek. A programhoz tehát olyan gazdasági feltételek és eszközök létrehozása, olyan ellenőrzési és beszámoltatási rendszerek kialakítása is hozzátartozik, amelyek csak a tényleges eredményeket felmutató vállalatok tevékenységét ismerik el. A kormány elé —• a program kiegészítéseként — külön akciótervet is terjesztettek, amely tartalmazza a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, illetve a vállalatok konkrét feladatait is. Az akcióprogram a fémekben, műanyagokban, textil-, bőr- papír- gumi- és cementipari alapanyagokban elérhető konkrét — 1985-ig 17 milliárd forintra becsülhető — megtakarítási lehetőségeket veszi számba. A közgazdasági környezet kényszerítő hatásán kívül fontos, hogy az anyagfelhasználásban érdekelt legfontosabb résztvevők szemlélete is megváltozzon. Nagy lehetőségek rejlenek a munkaversenyben, a szocialista és ifjúsági brigádmozgalomban, az Alkotó ifjúság pályázataiban éppúgy, mint az újítómozgalomban. Tízért a Minisztertanács felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a programból adódó teendőket kezeljék megkülönböztetett figyelemmel és segítsék az anyagokkal való takarékosabb gazdálkodás .szemléletének és gyakorlatának mind szélesebb körű elterjedését. sabb hasznosítása — fontos feltétele a gyártmányok és a gyártási technológiák gyorsított ütemű korszerűsítése, az érdekeltségi viszonyok, valamint a munkakultúra továbbfejlesztése. A kormány felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogya program megvalósításához nyújtsanak segítséget. A Minisztertanács jelentést fogadott el az agráripari egyesülések eddigi működésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy az agráripari egyesülések, amelyek a gazdasági együttműködés új formájaként jöttek létre, beváltak és eredményesen működnek. A kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesülések munkájában még inkább, mint eddig, a gazdálkodás hatékonyságának javítását kell előtérbe állítani. Érintőleges hidegfront Csökken a meleg A következő időszakban mérséklődik a nagy meleg. Időnként erősen megnövekszik a felhőzet, záporok, zivatarok várhatók. A gyenge lehűlés egy érintőleges hidegfronttól várható. Bár az időjárásban ez jelentős változást nem okoz, az emberi szervezet ugyanúgy reagál rá, sőt esetenként jobban, mint az erőteljes fronttevékenységre. A hét végén és a jövő hét elején ezért a hidegfrontra érzékenyeknél léphet fel rosszullét. Egyébként a hosszan tartó meleg időjárás a szívbetegeket érinti érzékenyen. Fáradtságot, rosszulléteket okoz, és még a közlekedésben is jobban kell figyelni. Rossz a koncentrálóképesség, lassabban működnek a reflexek, így ajánlatos a nagyobb óvatosság. Kádár János Pest megyében Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap látogatást tett a ráckevei járásban Kádár János a megyei pártbizottság előtt, vendéglátóival ÉRTÉKEINKET GYARAPÍTANI - EZ NEMZETI PROGRAM Tegnap Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Baranyai Tibornak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének kíséretében Pest megyébe látogatott. Első útja az MSZMP Pest megyei Bizottságának székbázához vezetett, ahol Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pártbizottság első titkára, és a pártbizottság titkárai, valamint dr. Mondok Pál, Pest megye tanácselnöke fogadta. A pártbizottság előtt várták a kedves vendéget a megyei, a budai járási pártbizottság apparátusának dolgozói, a KISZ Pest megyei és budai járási bizottságának fiataljai. Kádár János jól szervezett, de zsúfolt programja a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival való találkozással kezdődött, amelynek során meghallgatta Cservenka Ferencné tájékoztatóját a megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A végrehajtó bizottság tagjaival őszinte, kötetlen beszélgetés alakult ki. Ezt követően a ráckevei járásba, a Csepel Autógyárba vezetett a kedves látogató útja, ahol Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Pest megye 18-as, szigetszentmiklósi választókerületének képviselője is bekapcsolódott a gyári programba. A kora délutáni órákban a rekkenő hőségben aratók munkáját tekintette meg a párt első titkára: a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet dolgozóival találkozott. A meghitt és sokáig emlékezetes látogatás a kora esti órákban fejeződött be. Tartós eredményt, sikert csak csapatmunka teremthet Cservenka Ferencné a pártbizottságon részletesen tájékoztatta Kádár Jánost, a párt KB első titkárát és kíséretét Fest megye életéről. Elsősorban arról, hogy a párt XII. kongresszusának határozatait miképpen hajtják végre a megye kommunistái, hogyan mozgósítják céljaink elérésére a pártonkívülieket. Kádár János előtt nem ismeretlenek Pest megye viszonyai, mégis nagy figyelemmel, érdeklődéssel hallgatta, miképpen küzKéthetes előnyt szereztek Közutak a fővároson át A főváros északi részén alaposan meggyorsultak az utóbbi időben a közlekedési építkezések. A tempósabb munka nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács kora tavaszi állásfoglalása alapján pontos, összehangolt, és részletes ütemterv készült. A beruházások meggyorsítása annál is inkább szükséges, mivel ezek a közlekedési útvonalak, csomópontok nemcsak a főváros, hanem az ország közlekedése szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek. Display exportra is A számítógépek elterjedése és alkalmazása olyan berendezést igényel, melynek segítségével az ember és gép közötti párbeszéd gyorsan. kényelmesen bonyolítható le. Az erre a célra kifejlesztett display készülékekből az Orion-gyárban ez évben ezer-ezcröt- száz darabot gyártanak külföldi és hazai megrendelésre. Ez utóbbiról mindazok meggyőződhetnek, akik Pest megye déli részeiből például a budai járásba, vagy Vácról a Balatonra utaznak: a legritkább esetben lehet elkerülni a fővárost. Ezért is örvendetes egyebek közt az, hogy a Flórián téri aluljáró építése a program szerint alakul, az év eleji lemaradásokat a generál- kivitelező hídépítő vállalat behozta, s a jelenlegi készültség megfelel az ütemtervnek. Az Árpád-híd szélesítése során az úgynevezett déli hídpálya Margitsziget és Pest közötti szakaszán június 7-én megindult a forgalom. A Margitsziget és Buda között a pályaépítők mintegy kéthetes előnyt szereztek a tervhez képest, s várható, hogy szeptemberben ezen a szakaszon is megindul a forgalom. Még az idén megkezdődik a Vörösvári út átépítése, főleg azért, mert a korábbinál jóval nagyobb forgalom várható itt jövőre, illetve 1984-ben. A BKV 1983-ra tervezte e helyen a vágányok átépítését, de ehhez már az idén hozzálát. A megfelelő koordináció, a pontos szervezés alapján várható, hogy 1984 végére Észak- Budapest közlekedése — a Flórián térnek, az Árpád-hídnak, a Róbert Károly körútnak, a Hungária körútnak, az M3-as autópálya itteni csomópontjának egyidejű elkészültével — egyszerűbbé és gyorsabbá válik. denek a megváltozott gazdasági körülmények között a dolgozók. Mindaz, ami érvényes az országra, hogyan jelentkezik Pest megyeben? A KB első titkára megnyugvással hallgatta, hogy szüntelenül kutatják, hogyan lehet a legjobb eredményeket elérni. Támogatják a kezdeményezéseket, felkarolják a kockázatot vállalókat. Nemrégiben a pártbizottság megvizsgálta munkamódszerét, s megállapította, hogy az eredményeknek egyik titka az az egység, amely vitában születik, a kollektív munka és az a fegyelem, ahogyan a határozatok végrehajtásáért küzdenek. Az egymillió lakosú megyéiben 180—200 ezer a fővárosba bejáró dolgozó él, s évente még mindig mintegy tízezer ember vándorol be. Mint Cservenka Ferencné mondotta: vannak olyan utcák egyes községekben, amelyekben csupa szabolcsi vagy Hajdú megyei volt lakosok élnek. Ennek tudható be, hogy még mindig számos iskolában három műszakban kell tanítani, és minden erőfeszítés ellenére — úgy, hogy az előirányzott terveinket teljesítettük, sőt túlteljesítettük a tanteremépítésben — még mindig sok — 300—400 — a szükségtantermek száma. Mind Cservenka Ferencné, mind a hozzászóló párt-végrehajtóbizottsági tagok: dr. Mondok Pál, dr. Baráth Endre, a Szentendre városi-járási pártbizottság első titkára, vagy Furulyás János, a vácszent- lászlói termelőszövetkezet elnöke elmondották, hogy a megyében jó a dolgozók hangulata. Bíznak a párt irányításában, megfelelő a tömegkapcsolat, tisztelettel övezik a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság tevékenységét. Mindez nemcsak szavakban, hanem sokat érő tettekben is megnyilvánul. Pest megyében nincs gond a társadalmi összefogással. Sokszor szervezésre sem várnak az állampolgárok: h* szükség van társadalmi munkára, legyen az kórház, iskolai tanterem, óvoda vagy útépítés — önként jelentkeznek. Az évek során Pest megye jelentős ipari és mezőgazdasági megye lett, a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is tovább fejlődik. Eredményeikben különböznek egymástól az üzemek, de akaratban, abban, hogy keresik, kutatják miképpen sokszorozhatnák meg saját- és az ország forintjait —, abban hasonlók. A megyei pártbizottság első titkára számadatokkal bizonyította mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlődését, s elmondotta a többi között, hogy a családokban már együtt található az ipari munkás, a tsz- tag és az értelmiség is. A legnagyobb munkáslakta megye lettünk. A termelési volumenben is — ha a bányászokat és a kohászatot nem tekintjük — előkelő helyet foglal el Pest megye. Kádár János különösen nagy figyelemmel hallgatta a mező- gazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok integrálódásáról szóló beszámolót, vagy azt, mit tett a megye a kiegészítő és a melléküzemágak fejlesztésében, az utóbbi időben milyen kisvállalkozások születtek. Felkeltette érdeklődését az is, hogy a műtrágya alkalmazása milyen nagy szerepet játszott a mezőgazdasági termelés növelésében, s ha a következő években az öntözési programra ugyanilyen gondot fordíthatunk, óriási módon tovább növelhetjük terméseredményeinket. ■S hogyan élnek, hogyan gondoskodnak a dolgozókról? — érdeklődött Kádár János. Érdemes volt meghallgatnia, hogy túlteljesítette a megye az OTP-lakások építési tervét, (Folytatás a 2—3. oldalon.) ELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács eftiöke táviratban üdvözölte Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter táviratban üdvözölte Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából.
