Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVI OLY AM, 170, SZÁM 1982. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ülésezett a járási pártbizottság Növeli exportjai az IMI Hármas koncepció a gyártásban, es fejlesztésben Azt gondolom, nem érde­mes arra sok szót veszteget­ni: milyen fontos számunkra, népgazdaságunk számára a külső piacok kihasználása. Az igazán jó az volna, ha annyit lennénk képesek ezeken a pia­cokon eladni, mint amennyire nekünk onnan szükségünk van, illetve mindig egy kicsivel többet volna jó értékesíteni. A helyzet persze bonyolultabb, s jól felkészült közgazdának kell lenni ahhoz, hogy az ef­fajta egyensúly megteremté­sének lehetőségeit csupán váz­latosan előadja valaki. Az tény, hogy ha a ná­lunk nem termő élelmiszeripa­ri termékeket, gépeket és más javakat, munkaeszközöket to­vábbra is jelentős mértékben szeretnénk behozni külföldről — bármely piacról —, akkor a kivitelt, az exportot a mos­taninál is jobban kell szorgal­mazni. Nem új keletű ez az előrelátás, hiszen a külgazda­sági tevékenység javításának szükségességéről az MSZMP Központi Bizottsága még 1977 októberében határozatot ho­zott. Felfutóban Vajon miképpen alakult en­nek figyelembevételével a mi vállalataink közül az ikladi Ipari Műszergyár tevékenysé­ge? Az IMI nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal. Külpiaci tevékenységét külke­reskedelmi vállalatok közre­működésével valósítja meg. A Központi Bizottság említett határozatának megjelenése­kor, amint erről a járási párt- bizottság tegnapi ülésén dr. Bognár Sándor, az IMI vezér- igazgatója beszámolt, már fo­lyamatban volt náluk a vil­lamosgépgyártás rekonstruk­ciója, ez különféle hitelekhez is kapcsolódott, s ezek a hitel­rekonstrukciók már ajkkor is a tőkés exportból származó ár­bevételek emelését igényelték. Az ikladiak idejekorán rá- éreztek arra is, hogy érdemes a mezőgazdaság egyes terüle­teinek műszaki fejlesztésében közreműködniük, hiszen az élelmiszertermelés az, amelyre egyre nagyobb szükség van. Felfutóban volt náluk a nagy­üzemi és a háztáji termelés gépesítéshez és elektronizálá­sához kapcsolódó gyártmányok előállítási programja. Mindeh­hez tegyük még hozzá, hogy öt évvel ezelőtt az értékesítés mintegy 76 százalékát a villa­mos motor tette ki. Volt tehát náluk egy olyan termelési alapkoncepció, ame­lyet éppenséggel felgyorsítha­tott az említett határozat, amelynek végrehajtása az IMI- ben így hatékonyabb lehetett. A piaci háttér is kedvezett en­nek a dinamikának a hazai és a tőkés relációban egyaránt. Csupán a szocialista export esett vissza náluk, méghozzá bizonyos árképzési gondok, a felügyeleti szervek részéről el­maradt támogatás, valamint egyebek közt a termelésiadó- kötelezettség miatt. Hátrány ekkor elsősorban a mosógép­motorok gyártásában mutatko­zott. Fokozatosan javult termé­keik műszaki színvonala, ezt az üzembe helyezett korszerű technikai háttér biztosította, amit viszont a vásárlói igény föltétien megkövetelt tőlük. A termelési háttér javítása, a technológiai rekonstrukció végrehajtása a villamos motor gyártásban nemzetközileg is ismert szintre emelkedett. Igaz, közben a gyártóberende­zések kapacitásának kihaszná­lása egy ideig, főként a kezde­ti időszakban, elmaradt a bennük rejlő lehetőségektől. Hozzá jött ehhez, hogy az új gépek üzembe helyezése után átmenetileg növekedett a ter­mékek importhányada. Ármun­kájuk azután 1979—80-ban nagymértékben javult, aminek révén, legalábbis részben, si­került az anyag- és az ener­giaárak emelkedését érvénye­síteni. Javítottak termékeik gazdaságos előállításán is: devizakitermelésük mind dol­lárra, mind rubelre vetítve egyre javult. Minimálisan Mind nagyobb hangsúlyt fektettek az importot, a beho­zatalt kiváltó anyagok és fél­kész termékek hasznosítására, továbbá a tőkés importból származó cikkek, kisebb gépek gyártására. Ez utóbbiak ered­ményeként kezdtek a fűnyírók, a festékszalag-meghajtó moto­rok, a hajtómüves motorok és például a hőkandallós ventil­látor gyártásához. Az igazság­hoz tartozik azonban, hogy a termelés és az árbevétel meny- nyiségét tavaly csak minimáli­san emelték, a tőkés export így is visszaesett. Ezen javítani akarnak, s ahogy megfogalmazták: a mi­nimum az, hogy 1982-ben ötven százalékkal magasabb tőkés exportot érnek el mint tavaly. Az idén újabb népgazdasági igény merült fel a tőkés ex­port növelésére, ezért a ter­ven felül további tíz millió fo­rint árbevételt akarnak elér­ni. Nem lesz mindez könnyű, s úgy tűnik: a gazdaságosság rovására léphetnek előbbre. Jóllehet, tehetjük hozzá, ez egy kicsit pesszimistán hang­zik, mégis mindent el kell követniük, hogy az ellenkező­je igazolódjék. Kiaknázható Annál inkább, mert fontos célkitűzéseket fogalmaztak meg legutóbb. Azt, hogy a termelésben, s így az árbevétel­ben is fő szerep jut a villa­mos motorok gyártásának, igaz ennek részaránya most már csupán 68—72 százalékos lesz. A másik termékcsoport: az ál­taluk gyártott motorokra épü­lő vagy hozzájuk szorosan kapcsolható készülékek gyár­tása. Ezeken kívül olyan önálló termékcsoport kimunkálására gondolnak, amelyek a vállalat további fejlesztési lehetőségei­ben, a piaci lehetőségekhez való rugalmas alkalmazkodás­ban célirányosan kiaknázható. Néhány kísérlet már történt ebben a dologban. Erre most nem térünk ki részletesen. An­nál inkább érdemes megemlí­teni, hogy amennyiben idén is jól gazdálkodnak, az év vé­gével lezárul hitelvisszafizetési kötelezettségük. _____________ F. L Eg észségügyi ellátás Ha a számszerűséget nézzük: egyáltalán nem panaszkodhat lakosságunk az orvosi ellátás­ra. A városban jelenleg kilenc, a járásban negyvenhárom körzetorvos látja el a betege­ket. Nálunk egyébként átlago­san 2500—2700 emberre jut egy körzeti orvos. Galgavidéfce Áfész A dolgozók fele üdülhet évente Ezekben a napokban — aki teheti — kiveszi az éves sza­badságát és a kánikulai hőség elől a víz mellé, vagy a he­gyekbe menekül. A Galgavidé- ke Afész túrái irodaházában is szinte elviselhetetlen a forró levegő. A hivatalos munkaidő kezdete előtt fél órával már húsz fokon felül mutat a szo­bai hőmérő higanyszála. Az igazgatási osztály irodájában üdvözlőlapok sokasága díszíti a a falat. Tíznapos turnus — Kollégáink közül sokan voltak az elmúlt hetekben, és vannak most is szabadságon — mondja Valentinyi László elő­adó. Magyar Sándorné a szövet­kezet üdültetési felelőse öröm­mel válaszol arra a kérdésemre, hol pihenhetnek a szövetkezet dolgozói. — Azt hiszem, sok nagyobb vállalat megirigyelheti dolgo­zóink üdülési lehetőségeit, hi­szen a szövetkezet alkalmazott tagjainak közel ötven százalé­ka akár évenként igénybe ve­heti üdülőink valamelyikét. Az elmúlt évben kétszázötvenket- ten éltek ezzel a lehetőséggel. — Hajdúszoboszlón két üdü­lőt bériünk, a Balaton melletti Alsó-Bélatelepen egyet. Az előbbiben tizennyolcán, az utóbbiban pedig tízen üdülhet­nek tíznapos turnusokban. Régebben egyhetes volt, az el­múlt évben — éppen dolgo­zóink kérésére — emeltük fel tíz napra a pihenés időtarta­mát. A vállalat térít Magyarné kimutatásaiból megtudhattam, hogy elsősor­ban a nagycsaládosok részére biztosítják a beutalást, s ez a törekvés érthető, mert a szak- szervezeti üdülők helyeit első­sorban házaspároknak és ma­gányosoknak adják. Ebből a helyzetből kiindulva a bérelt üdülőkben igyekeztek teljes komfortot nyújtani. A kony­hát jól felszerelték, a sütéshez- főzéshez szükséges valameny- nyi kellékkel ellátták, ugyan­akkor gondoskodtak televízió­ról, rádióról, asztalitenisz és tollaslabda felszerelésről is. És hogy az üdültetés biztosítása évről évre milyen anyagi erőfe­szítést igényel, senki nem vi­tatja. — Az a szerencsénk, hogy szövetkezetünk vezetősége min­den lehetséges módon biztosít­ja a dolgozók szervezett pihe­nését — mondja Magyarné. — A nyári üdültetésen kívül is teremtenek alkalmakat, hogy a jó munkához szükséges pihe­nést szervezetten is lehetővé tegyék. Ez év tavaszán például negyven dolgozónk négy napig turistáskodott Prágában és a költségek jelentős részét a vál­lalat térítette. — De nemcsak az aktív dol­gozókra gondolunk. Hajdúszo­boszlói üdülőnket a nyugdíja­sok is szívesen igénylik. Május­ban és szeptemberben szövet­kezeti mozgalmunk nyugdíja­sai pihennek a gyógyfürdőjéről híres városban, és hazajövete­lünk után megelégedetten nyugtázzák, hogy szövetkeze­tünk biztosította részükre a gyógyulás és felfrissülés lehe­tőségét. Utóidényben is Meleg Józsefné, a szövetke­zet szakszervezeti bizottságá­nak üdülési felelőse gondos lis­tát vezet a szakszervezeti be­utaltakról. — 1981-ben harminchét üdü­lőjegyet kaptunk, s ennek se­gítségével hatvankilenc dolgo­zónk üdülhetett. Közismert, hogy a szakszervezeti beutal­tak nemcsak szállást, hanem teljes ellátást kapnak, így kedvezőbb a helyzetük a vál­lalati üdülőben pihenőknél, ezért szívesebben veszik igény­be a szakszervezeti üdülés for­máját. Csak itt a számok na­gyon behatároltak. A tizenhat házaspári, míg a tizenöt egyé­ni beutalóval szemben mind­össze kettő volt családos be­utaló, s ebből az egyik az utó­idényre szólt. Megérdemelt pihenés — Az idei esztendőre vala­mivel kedvezőbb a helyzet. Negyven beutalót kaptunk, s ezek igénybe vételével össze­sen nyolcvannégyen üdülhet­nek. A családos beutalók szá­ma kilencre nőtt, s így ezt a leginkább kedvelt formát az előző évinél lényegesen többen vehetik igénybe. Magyar Sándorné gyorsan összeszámolja, hogy a két lehe­tőséggel élve a szövetkezet dol­gozói közül az 1982-ben három- százharminckilencen üdülhet­nek a vállalati, illetve a szak- szervezeti üdülőkben. Elisme­résre méltó a szám, de nem végleges, mivel biztosan emel­kedik majd, hiszen ebben az évben is lesz lehetőség arra, hogy a gazdasági és a tömeg­politikai munkában élenjárók közül többen eljussanak kül­földre. Az erőfeszítések dicséretesek. A hétszáz embert foglalkoztató szövetkezet nagy igyekezettel szervezi dolgozóinak jól meg­érdemelt, kulturált, frissítő üdülését. Fercsik Mihály Két hét szünet Karbantartás, javítás Két hét szünet a városi-já­rási művelődési házban. Szo­katlan a hír, de meg kell ér­tenünk. Hiszen az intézmény­nek is kijár a hosszabb pihe­nés másfél év után. A csen­des napokat arra használják fel a ház dolgozói, hogy elvé­gezzék a karbantartást, a nagy- takarítást. Elsősorban a szín­padi technika és a fűtés szo­rul ellenőrzésre, javításra. Amire a közönség előtt is újra kinyitják a bejáratot, berendezik az ifjúsági öveze­tet. Jobb szó híján így hívják egyelőre a földszinti, a büfé körüli helyiségeket, szabad te­reket, ahol a későbbiekben komplex ifjúsági foglalkozáso­kat tartanak majd. Lesz itt mini-fonotéka, hírlapolvasó. Ízelítő a régmúltból A rézkor nyomai a ml vidékünkön VáEasztófaSas fái, gazdag lelet Az ember a fémek közül el­sőként a rezet ismerte meg, de felfedezése után még jó ideig egyszerű ékszereket, tűket ké­szítettek belőle, nagyobb esz­közöket nem, a gazdálkodásra tehát eleinte nem volt semmi­féle hatása. Két évezred A rézeszközök elterjedése a késői rézkorban következett be, s ilyetén térhódítása a bod- rogkeresztúri kultúra népéhez fűződik. Vidékünkre a rezet az erdélyi hegyekből vagy a Mátrából hozták, s késeket, árakat, baltákat, csákányokat formáltak belőle az ügyes mes­terek. E népcsoport a Tisza jobb partján nyugat felé ter­jeszkedett, s megszállta a Gal- ga és a Rákos-patak völgyét is. Túráról jellegzetes rézkori edény. Aszódról, Galgagyörk- ről. Ácsáról, Kerepestarcsáról eszközök egész sora, Versegről ellentett élű csákány került elő. Bagón és Gödöllőn pedig a sírjaikra bukkantak. Ebben a korban — mintegy négyezer évvel ezelőtt — je­lent meg e tájon a badeninnek nevezett kultúra népe, amely­nek első emléke hazánkban — egy belsejében választófalas tál — Pécelen, a község köz­ponti részén került elő, s en­nek alapján egyes kutatók pécelinek is nevezték e nép­csoportot. Tárgyi emlékeik Ba­gón a Diósbereki dűlőből, a vasúti átvágásból, továbbá Mogyoródról ismeretesek. Első ízben figyelhető meg szokásaik között a halottak el­hamvasztása, amely csaknem két évezreden át más-más né­pek temetkezési gyakorlatára jellemző. Gazdasági életükben alap­vető szerepet töltött be a szarvasmarhatartás. Valószí­nűleg igázásra is felhasznál­ták, mert olyan edényük is a napvilágra került, amellyel a hajdani fazekasmester négy­kerekű kocsit próbált meg utánozni. Őzre vadászott A rézkor idejéből még egy műveltség nyomai találhatók meg járásunk területén. Jel­legzetes díszítésű edénytípu­saik után, a harang alakú edényekről kapták nevüket. Hosszú vándorlás után -1- az Ibériai félszigetről indulva Franciaországon, Thüringián, Szász-, Cseh-, Morvaországon és Alsó-Ausztrián át — jutottak el megyénkbe. Az ő nevükhöz fűződik az eszközök készítésé­re réznél alkalmasabb bronz­nak a meghonosítása, amellyel a kora bronzkori kultúra alapjait megvetették. Halot­taikat zsugorítva és hamvasz- tással is temették. A század elején Versegről, Dobó István ajándékaként töb­bek között három talpcsöves cserépedény jutott a Nemzeti Múzeumba, majd Márton La­jos régész ásatást végzett a plébánia területén, s bütykös díszítésű tálakra lelt, amiket véleménye szerint „nem ne­vezhetünk joggal csőtalpú tál­nak, talpuk ugyanis harangláb alakú; ugyanazon a területen csontvázak is fordultak elő, ezek kíséretéből való állítólag egy kis rézabroncs karperec. Ugyanezen a helyen jelenlé­temben ástak ki egy kis tálfé­lét, melyben elégetett emberi hamvak voltak összegyűjtve". A legkorábbi bronzkori em­lékeket azokon a helyeken ta­lálták meg megyénkben a ré­gészek, ahol a harang alakú edények műveltségének népe megtelepült. A bronzkor korai szakaszából vidékünk számos helyén kerültek a felszínre em­lékek, közülük a domonyi a legjelentősebb. Az itt élt, zóki kultúrához tartozó etnikum főleg szarvasra, őzre vadászott, de jelentős súllyal bírt élet­módjában az állattartás is. Sík területen Leleteik közül a legkiemel­kedőbb az az agyagból formált fél öntőminta, amelyben bal­tát készítettek. A leletmentés­kor csontból készült ár, agyag kanáltöredék, kocsikerék mo­dellje és több hamvasztásos sír került elő. Vidékünket nagyobb szám­ban körülbelül 3500 évvel ez­előtt szállták meg. A kor em­berének létalapját az állattar­tás és a földművelés képezte, az utóbbin belül a búzater­mesztés. A kialakuló szántó­földi gazdálkodás következ­tében a lakosság erősen hely­hez kötött lett, az egy helyben lakás azonban nem biztosított nyugalmat. A telepek a dombos vidéke­ken a nehezebben megközelít­hető pontokon, sík területeken, vizek, patakok által védett ré­szeken jöttek létre, amiket a későbbiekben még sáncokkal is megerősítettek. Ebből az időből a vatyai és a hatvani kultúra emlékanyaga ismere­tes vidékünkön. Az előbbihez Mogyoródon leltek bizonyíté­kokat, az utóbbihoz Bagón, Dá- nyon, Galgahévízen, Aszódon, Galgamácsán és Versegen. A vas elterjedése A termelő életmód az érté­kek felhalmozódásához veze­tett, amelynek beszédes bizo­nyítékai a raktárleletek, ame­lyek olykor több száz tárgy­ból állnak, és sokszorosan meghaladják az egyéni hasz­nálat szükségletét. Ilyenre bukkantak Szentkirályon (Dány), amely karkötőből, hengerded formájú tekercsek­ből és egy gazdag díszítésű csákányból állt. A vaskoriak élete sem volt békésebb. E korszak elejéről származik a vácszentlászlói raktárlelet — országosan is a legjelentősebbek közé sorolha­tó —, amely bronzból készüli edényt, diadémot és tűket fog­lalt magába. Valkón a Kásate­tőn a vaskor későbbi idejéből karpereceket, gyűrűket, lánd­zsahegyet rejtegetett a föld. Túrán urnatemető nyomait fe­dezték fel. A vas elteljedése a gazdálkodás fejlődését ered­ményezte, s meggyorsította az ősközösségi társadalom embe­rei közötti különbségek mé­lyülését. Bene Mihály Űj játékokat kap a játéktér rém is. A művelődési ház augusz­tus 2-án nyit ki újra, s hogy addig sem tétlenkednek a nép­művelők, rögtön az első napi program bizonyítja. Ekkor nyílik az Irka-firka kiállítás a Gödöllői Galériában, s a Gö­döllő a családi fényképalbu­mokban című, különleges cse­megét ígérő fotókiállítás az emeleten. Este pedig a Beat- les-film, a Help! szerepel a nyári filmmúzeum programján. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pécelen, Szadán és Veresegy­házon július 24-én, szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Ver­segen és Zsámbokon július 24- én, szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig: dr. Ipács Imre, Galgamácsa, Egresi u, 7/a. Szada Egész nyáron tábor Nincs üresjárat a szadai köz- művelődési táborban: most ép­pen a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola diákjai s tanárai lakják. Az alkotótábor után augusztusban a rajzpedagógusok veszik bir­tokukba a faházakat s az ud­vart, itt tartják továbbképzé­süket. Ezután a bábos szaktábor következik, erre ugyancsak pe­dagógusokat várnak. Végül, akárcsak tavaly, ezen a nyá­ron is a komplex néprajzi tá­bor zárja a sort, amely hason­ló lesz a korábbihoz, de a ta­pasztalatok alapján méginkább hasznossá szeretnék formálni. Mozira^ Meztelenek és bolondok. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmszatíra III-as helyáron! 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4, 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlap>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom