Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
Jogi tanácsok A közös ingatlantulajdon megszüntetéséről Két éven belül el kell kezdeni az építkezést Rendeletek és szabályok Jól eligazít A társadalombiztosítási jogszabályok mindannyiunkat közelről érintenek. Ezért mindenki haszonnal forgathatja a Népszabadság most megjelenő kiadványát, amelynek címe: Társadalombiztosítási jogainkról. a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata. Ha kiskorú az építkező vagy az, akinek a telek a tulajdonában (közös tulajdonban) van, akkor a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges. Sem az építési, sem a bontási munkák elvégzéséhez nincs szükség a szomszéd, illetőleg a bérlő hozzájárulására. Természetesen építkezni csak mások jogos érdekeinek sérelme nélkül lehet. Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról 30 napon belül határoz. Típusterv vagy hatósági engedéllyel gyártott és forgalmazott épület, építmény, faház elhelyezése esetén a tanács 15 napon belül dönt. Elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye a felettes tanácsi szervhez. A jogerős építési engedély két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt megkezdték és folyamatosan végzik. A kiadvány valamennyi társadalombiztosítási jogszabályt feldolgozva ismertet. A két szerző, dr. Molnár József és dr. Nagy József közérthetően, kérdés-felelet formájában megírt magyarázatokat fűz hozzájuk. Ily módon a jogban és a jogi nyelvezetben járatlan olvasó is biztonsággal eligazodhat a rendeletek és szabályok között. Többek között világos választ kap rá, hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat, kiket illet meg a családi pótlék, a terhesség-gyermekágyi, az anyasági, a temetési segély, a baleseti ellátás, a rokkantsági nyugdíj, melynek az új gazdasági vállalkozási formák részvevőinek, valamint a kisegítő közreműködő családtagoknak társadalombiztosítási jogai, végül mit kell tenni, ha valakit jogsérelem ért. Mivel ez a kiadvány a több forrásból összegyűjtött, valamennyi társadalombiztosítási jogszabályt magába foglalja, a jogászok, az SZTK-ügyintézők és más vállalati szakemberek is segítségül vehetik. Dr. M. J. MTíFnap kende létéi bőTII A A bíróság a kSzós tulajdon megszüntetésének azt a módját nem választhatja, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Olvasónk 1976-ban adás-vételi szerződéssel megvásárolt munkatársával közösen, egymás között egyenlő arányban, egy ezerötszáz négyzetméter nagyságú (területű) balatoni telket. A vételt követően az ingatlant természetben megosztották. A két részt kerítéssel, valamint külön bejárattal látták el és így használták. Az Ingatlan a telekkönyvi betétben egyenként hétszázötven négyzetméter területtel, két önálló ingatlanként szerepel az ingatlannyilvántartásban. Olvasónk azt panaszolja, hogy tulajdonostársa néhány hónapja arról értesítette őt, hogy az ingatlan illetőségét eladta harmadik személynek. Az értesítésben arra is felhívta olvasónk munkatársának ügyvédje őt, hogy elővásárlási joga tekintetében 8 napon belül nyilatkozzék, mert ellenkező esetben arról lemondott- nak tekinti. Olvasónk az adásvétel ellen munkatársál *il, annak ügyvédjénél is tiltakozott, közölte, hogy az eladáshoz nem járul hozzá, mert munkatársa részére ő kölcsönözte a vételárat, valamint az illeték és a költségek fedezéséhez szükséges összeget is, és ezt még nem fizette vissza. Arról is tájékoztatta munkatársának ügyvédjét, ha a szerződést ennek ellenére aláírják, jogainak érvényesítése végett pert indít. Olvasónk azt kérdezi tőlünk, helyesen tette-e, hogy ellenezte az eladást, és megvásárolhatja-e ő, a tulaj donostárs részét. Mit kell neki tennie, mert hiszen ki lehet téve annak, hogy tiltakozása ellenére, a tulajdonjogot bejegyzik a vevő nevére, akkor pedig őt átjátszották. Elsősorban azt tanácsoljuk olvasónknak, ha az ingatlanilletőség megvásárlásának szándéka komoly a részéről, akkor a legsürgősebben kérje az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál a per megindításának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését. Ezzel egyidőben a területileg illetékes bíróságnál a közös tulajdon megszüntetése iránt is indítsa meg a pert, és ebben azt is kérje, hogy a bíróság közbeeső intézkedésével végzésben hívja fel a földhivatalt annak széljegyzetelésére, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt, a megjelölt bíróságon és ügyszám alatt per van folyamatban. Ezáltal olvasónk elkerülheti, hogy az ingatlan illetőséget más, harmadik személy vásárolja meg. A megvásárlás feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint amelyek a harmadik személlyel kötött adás-vételi szerződésben szerepeltek. Olvasónknak, hogy úgy mondjuk, versenyt kell futnia az idővel, mert ha a földhivatalhoz intézett azon kérelme, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt indított pert jegyezze be az ingatlannyilvántartásba, korábbi keletű, mint a vevő tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme, nyert ügye lesz. Ugyanis, a per bejegyzése azt jelenti, hogy ezt követően a jogokat csak ennek befejezésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Mindenesetre olvasónk akkor lehet teljes biztonságban, ha a tulajdonostársa és a vevő ellen együtt indít pert. A tulajdonostársával szemben azért hogy a bíróság a közös tulajdont szüntesse meg, jogosítsa fel őt az ingatlan illetőség megvásárlására — minthogy természetbeni megosztás a körülmények folytán lehetetlennek tűnik már —, a harmadik személlyel szemben pedig az legyen a kereseti kérelme, állapítsa meg a bíróság, hogy érvényes adás-vételi szerződés közöttük nem jött létre, illetve, ha valami folytán a tulajdonjogot a telekkönyvbe mégis átírták volna, a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó keresetét a harmadik személyre is kérje kiterjeszteni. A jogi döntést a körülmények tisztázása, a tényállás teljes felderítése és a megfelelő bizonyítékok értékelése után, a bíróság fogja meghozni és reméljük, olvasónkat az kielégíti majd. • Engedélyezés „négyparancsolattal”. Több olvasónk az építkezés engedélyezési eljárás ügyében fordult hozzánk tanácsért. Általában minden építkezést csak engedéllyel lehet megkezdeni, illetve folytatni. Az engedélyezésnek, eljárásjogi, illetve alaki feltételei vannak, különféle okiratokat kell becsatolni, ezek általában négy csoportba foglalhatók össze: 1. Az építési és tulajdonszerzési jogosultságot igazoló okirat. Ez lehet 90 napnál nem régebbi telekkönyvi szemle (ingatlannyilvántartási tulajdoni lap), jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági vagy államigazgatási határozat, illetve szerződés, vagy az ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője, tartós használója, kezelője vagy más címen jogosult az építkezésre. 2. Helyszínrajz. 3. A tervező nyilatkozata arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket egyeztette a közművekkel és a műszaki megoldás előírásszerű. 4. A közművek nyilatkozata. Ha a kérelmező idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon kíván építkezni vagy az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, akkor szükséges a tulajdonostársak (kezelő), illetve Hatalmasat dörren a gyámügyi előadó ajtaja. Fiatal indulatos nő hagyja maga mögött. Zokogva rosikad le a kis előtérben. Próbálom megnyugtatni, tudakolni felindulásának okát. — Inkább kenyéren és vizen élek, de nem adom intézetbe a gyerekemet — hüp- pögi. Lassan kibontakozik a kép. A kis szoba-konyhás lakás, a súlyosan beteg anya, akinél a fiatal, nemrég elvált nő, meghúzza magát a gyerekével. Él-hal a gyermekekért — A nagymama miatt a kicsi otthoni harmonikus fejlődése nem biztosított. Addig is, amíg legalább egy szükségszobát tudnak nekik adni a lakásügyesek, intézetbe kellene tenni a kislányt — mondja később a gyámügyes. — Nincs szívünk állami gondozásba venni, és úgy kényszeríteni az aniyát, hogy vigye intézetbe a gyereket. Él-hal érte. Mindent meg is tesz, hogy enyhítse az otthoni rossz körülményeket. Hozzánk nevelési segélyért jött. Dehát az már ismert a gyakorlatból, hogy ennek foi(yósí- tására csak akkor van lehetőség, ha egyébként minden rendben van otthon, csak a kereset olyan alacsony, hogy az egy főre jutó összeg nem éri el a mindenkori legkisebb ipari nyugdíjat. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő szülők ritkán kérik gyermekük intéAz általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet módosítását a 28/1982. (VI. 26.) MT számú rendelet tartalmazza. Megjelent a Tanácsok Közlönye 20. számában. A magánszemélyek gépjármű használatáról a 29/1982. MT. számú rendeletet szintén a Tanácsok Közlönye július 8-i számában találják meg az érdekeltek. A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról az egészségügyi, illetve az építésügyi ágazatban megjelent két fontos rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet, mégpedig a 7/1982. (VI. 26.) zeti elhelyezését, amelyet sokan tévesen azonosítanak az állami gondozásba vétellel. És bár áz intézeti nevelők, igazgatók a megmondhatói, hogy a gyerekek luxusigényeinek kielégítésével szinte már átestünk a ló túlsó oldalára, a nevelőotthonok életét nem ismerő emberek az állami gondozott szó hallatán a régi Árvácskára és menhelyekre gondolnak. Ezért ódzkodnak az állami gondozásba vételtől. Az intézeti elhelyezést pedig tévesen azonosítják is ezzel. Való igaz, hogy az állami gondozásba vétellel a gyerek kikerül a szülő felügyelete alól gyakorlati és jogi értelemben egyaránt. Az állami gondozott gyerek gyámja az illetékes gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója lesz. Ő az állami gondozott lányok-fiúk törvényes képviselője. Ha a gyámhatóságon részletes felvilágosítást kapna a szülő arról, hogy mik az állami gondozásba vétel nélküli intézeti elhelyezés előnyei, bizonyára kevésbé idegenkedne ettől a gondoskodási formától. Maradt törvényes gyámnak Ilyen esetben a szülő megmarad a gyerek törvényes gyámja. (Tehát gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogát.) Kezelheti a gyerek esetleges (például örökségből származó) vagyonát. Felveheti az elhalt másik szülő utáni árvaellátást, családi pótlékot. (Feltéve, hogy Eü. M., és a 12/1982. (VI. 26.) ÉVM számú rendeletre. Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról a korábbi rendelet módosítását tartalmazza a 13/1982. ÉVM. számú rendelet, amelyet többek kérésére közlünk, a Magyar Közlöny 37. számában találják meg az érdekeltek. A zártkerti és a zártkerten kívüli külterületi földrészletekben való építésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról 4/1982. számú ÉVM. irányelvet az érdekeltek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 10. számában találják meg. az intézeti gondozásért térítési díjat fizet.) Sajnos tapasztalatból tudom, hogy a gyámügyi előadók egyike másika ahelyett, hogy a sima intézeti elhelyezés lehetőségére, és annak kedvezőbb formájára felhívnák a nevelési segélyért jelentkezők figyelmét, segítésüknek határait így summázzák: legfeljebb állami gondozásba vesszük a gyereket. Ettől viszont sokan valósággal pánikba esnek. Nem kerül le a listáról Mi az, ami a fentieken túl is visszatartja a rászorulókat (a saját hibájukon kívül nehéz helyzetben lévőket) attól, hogy segítségért felkeressék az illetékeseket? Ügy érzik, ha a gyerekeiket nevelőotthonba vagy nevelőszülőkhöz adják, a lakásügyi hatóságok megfeledkeznek égető lakásproblémájukról. Lekerülnek a listáról. Pedig ez nem így van. A szülő kérelmére a gyámügyi hatóságok továbbra is ugyanúgy tartják számon őket a kiutalásra várók között, mintha a gyerek otthon lenne. Ezért, ha mindenképpen indokolt a gyerek intézeti elhelyezése, és arra lehetőség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szociális körülmények között. Nem szükségszerű, hogy a gyerek elidegenedjen a családjától, ha a család a kapcsolattartásnak minden formáját kihasználja. Dr. Kertész Éva Állami gondozás — intézeti elhelyezés Sokan tévesen azonosítják 1 L’a] L] L ,-----------------------------------------------, O: Üzemi lapokba^J mozgatóért* cd 00 C-4 i cl 9a to {/> N N sa ö > Érdek. Komoly ___„_____ ak ár a magánéletről, akár a g | valamilyen formájáról legyen is i* I különösen nem mindegy, hogy a | kesítésben miképpen lesz kézzel fog. reséggé az adott kisebb vagy nagyol A vállalatoknál, ipari üzemekben, tekben egy-egy új ötlet elfogadásán megtervezésénél és valóra váltásánál \ nyit. Természetes, hogy a gazdasági szül tál diktált lépés, hogy a legtöbb haszna eredményesebben működő ágazatok, tern tésére áldoznak a legtöbbet a gazdálkodók, mai az után kutattunk a frissen megjelent gok hasábjain, vajon milyen új — az érdekei határozott - fejlesztésekről, ötletekről tudós alábbiak bizonyítják, vállalkozó szellemben ni\ most már csak az kell — menjen is az üzlet.. rftTl Bf kr HRT57 in/UIO Export és érdek — felcímet adta beszámolójának Zentai Pál, a szövetkezét exportvállalkozási osztályának vezetője, így a legilletékesebb tollából olvashatnak a gazdaság dolgozói arról a tőkés export fokozására törekedő tevékenységről, amelyet 1980 vége óta folytat a szövetkezet. Nem is akárhogyan. A Nikex és a Technoimpex külkereskedelmi vállalatokkal kötött szerződéseiket teljesítették. A fóti Építő és Szolgáltató GT szakemberei Irakban egy nyomdaüzem építkezésén vettek részt, egy NSZK cég volt a generál- kivitelező. A Haladás GT 24 tagja pedig a fővárosban épülő osztrák szállodaépítkezéseken bizonyított. Tavaly alvállalkozóként 57 fóti tsz-dolgozó tevékenykedett, az NSZK-ba több mint 30,5 millió értékű árut szállítottak, gyógynövényből és fűszerköményből a közvetett export elérte a 17,5 milliót, összességében az export és az alvállalkozói munka 60 milliós árbevételt eredményezett. Hogy mindez nem megy könnyen, azt az élesedő piaci viszonyok között aligha kell bizonygatni. Az exportlehetőségek egyre nehezebbek. A vállalkozások korát éljük. Egy fejlődő ország például nemcsak egy részfeladat megoldására kíván velünk szerződést kötni, hanem egy komplett létesítmény kulcsrakész átadását kéri. Egy ilyen fővállalkozási tevékenység meghonosítása a szövetkezeten belül osztályszervezetben tűnik megfelelőnek — írja Zentai Pál. S ha bejön az üzlet — a megfelelő külkervállalatta] létrejöhet a külkereskedelmi társaság... Ugyancsak a gazdálkodás hatékonyságának szigorú követelménye hozta létre a megye egyik nagyüzemében a számítóközpontot. Régóta munkába fogták már a ki- sebb-nagyobb számítógépeket az üzemekben, vállalatoknál, a PEMU-ben azonban nem egyszerűen csak a technika célszerű alkalmazásáról van szó. Hanem miről is? Simon László, a számító- központ vezetője így fogalmazza meg: Ennek az új működési és szervezeti rendszernek az a feladata, hogy a kilencvenes évek elejéig biztosítsa a hatékony működés és fejlődés vállalati kereteit. Nem kis elvárás ez, ha figyelembe vész- szük, hogy a VI. ötéves tervidőszakra a termelési tervünk 8 milliárd 840 millió forint... Sikerekre csak akkor számíthatunk. ha részletesebben és pontosabban tervezünk, ha feladataink végrehajtását folyamatosan elemezzük, gyors és pontos döntésekkel felszámoljuk veszteségeinket és mozgósítjuk tartalékainkat. Ezért volt szükség a számító- központ létrehozására. A mindentudó masinák segítségével 56 féle kimutatást készítenek rendszeresen, meghatározott terv szerint. Az adatok feldolgozásán túl a fejlesztési feladatokkal is foglalkoznak, a fennmaradó kapacitást pedig bérmunkában hasznosítják. Ez az el gyedévben 250 ezer foi\ vételt hozott. A szám. harmadik műszakját is tervezték. A próbafeldolg sokat követően már üzemi rűen folyik a munka a gy felügyeleti szervének megbízi sából. SASÁD HÍRADÓ I. Vili. évfolyam 6 A budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Ternrlöszövetkezet lapja Mi más lehetne egy kereskedő érdeke, mint az, hogy portékáját sikerrel, haszonnal értékesítse. A dolog mégsem igazán kétszer kettő. A nagy hírű gazdaság dísznövénykereskedelmi ágazatának dolgozói a megmondhatói, hogy mennyire így van. Az utóbbi időben már tulajdonképpen éjfélkor elkezdődik az adás-vétel a virágpiacon — magyarázza Paróczí Józsefné (ágazatvezető). E különös időpontot az őstermelők alakították ki... A változó piaci szokásokhoz nekünk t* alkalmazkodni kell. Minden területen erősödik a konkur- rencia, mely bizonyos tekintetben a virágkereskedelem színvonalának csökkenéséhez vezet, illetve vezetett... A jelenleg kialakult piaci körülményeket minden bizonnyal egészséges mederbe tereli majd az új nagybani piac megnyitása a Budaörsi úton. — Ez pedig a termelő, s a vásárló érdeke is. G. M. § SZIGETCSEPI aj m LENIN MGTS7 ÜZEMI LAPJA JjIJJ. Ha valami, akkőr az önköltség csökkentése igazán érdeke bármely termelőüzemnek. Nem véletlen, hogy a Duna menti kis tsz lapjában is előkelő helyre került ez a téma. Megszokhattuk már, hogy a hírközlő szervek általában csak arról adnak információt, egy-egy gazdaság mennyivel növelte az egy tehénre jutó tejhozamot, a rekordok emlegetésekor legfeljebb a felhasznált abrak mennyisége kerül szóba. A tej megtermelésének költségeiről, arról, vajon a gazdaságoknak mennyibe is- kerül egy liter a tápláló itó- kából — már nem szól a fáma. A szigetcsépiek — olvashatjuk — a legelőgazdálkodás javításával szeretnének lefaragni a költségekből. Ami nem is olyan egyszerű. A tehenészeti telep szomszédságában lévő, néhány éve telepített, jól ápolt öntözött legelő ugyan gazdagon adja a friss zöldtakarmányt, mégis van vele munka éppen elég. Tíz napi legeltetés után öt napig tart a műtrágyázás, az öntözés, majd a 20—30 napos pihentetés következik. Egy-egy szezonban négyszer térnek vissza a jószágok ugyanarra a szakaszra, tehát négyszer kell ezeket a műveleteket elvégezni. S miért mindez? Németh Zoltánné üzemgazdász így kalkulál: — Tavaly 6,79 forint költséggel termeltük a tej literjét... Az idén 1 millió 320 ezer liter tejre számítunk, ebből l millió 260 ezer litert értékesítünk. Ha sikerül valóra váltanunk tervünket — nem haladjuk túl a literenkénti 7,50 forint önköltséget —, akkor minden liter tej után 67 fillér jövedelmet érhetünk el. Ebben játszik igen nagy szerepet a gyepterület hasznosítása, hiszen a legeltetési szezonban a tejtermelés költsége 15—20 százalékkal csökken ., ,
