Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
XM*av 1982. JÜLIUS 21. SZERDA Társadalmi támogatással Oktatáspolitika Oktatási rendszerünk a folyamatos megújulás éveit éli: új tantervek, nevelési programok váltják fel a korábbiakat. Fontos és aktuális tennivalókról tanácskozott tehát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemrég tartott ülésén, amikor az iskola és a társadalom közötti kapcsolat erősítésének lehetőségeit vitatta meg. A népfrontmozgalom számos ajánlással segítette a művelődési kormányzat tevékenységét, s helyi bizottságai a korábbinál több figyelmet fordítottak a pedagógiai kultúra terjesztésére, az oktatási intézmények munkájának segítésére. Közreműködtek abban, hogy az új nevelési-oktatási dokumentumokat a szülők is megismerjék, elfogadják. Több támogatást kaptak a szülői munkaközösségek ahhoz, hogy betölthessék fontos közvetítő, partneri szerepüket a nevelés egészében. Sok helyütt cselekvő feladatot vállaltak a népfrontbizottságok a gyermek- és ifjúságvédelemben, a pd- lyaválasztási tanácsadásban, s nem utolsósorban az oktatási feltételek javításában, a megnövekedett gyermeklétszám okozta gondok enyhítését célzó társadalmi munkaakciók szervezésében. Az országos tanács ülésén kritikusan szóltak azokról a tennivalókról is, amelyek megvalósításában az eddigieknél gyorsabban kell előrehaladnia a népfrontmozgalomnak. Meghatározták, hogy a család és az iskola személyiségépítő tevékenysége, a felnövekvő nemzedékek alakításában játszott szerepe kerüljön mind közfe- lebb egymáshoz; o fiatalokat otthon, illetve az iskolapadban érő hatások összhangban legyenek. Előkészületben van a Tankönyvkiadó és a HNF közös gondozásában a Szülők az iskolában című kézikönyv Klubtábor Öcsín Az ócsai strand környékét a hónap végéig budapesti általános iskolás gyerekek népesítik be. A klubtáborban huszonnyolc szakköri foglalkozás között válogathatnak a diákok. A rajzolni és formázni vágyó diákoknak a falumúzeum ad otthont. Szegedi szabadtéri játékok Újra felhangzik a szignál A szegedi Dóm téren a hét végén ismét felcsendülnek a Szeged híres város kezdetű népdal bevezető dallamsorai. Ez a szignál jelzi, hogy az ország legnagyobb csillagtetős színházában megkezdődnek a szabadtéri játékok előadásai. MOZIMŰSOR JÚLIUS 22-TÖL 28-10 ABONY 22—25: Szuperexpressz* 26—27: Majmok bolygója* BUDAÖRS 22—25: Ez Amerika** 25: Süni a ködben (du.) 26—27: Hárman a slamasztikában CEGLÉD, Szabadság 22—28: Földrengés Tokióban CEGLÉD, Kamaraterem 22—28: A szultán fogságában (du.) Pokoli torony I—II.* (este) DABAS 22—26: A Keresztapa I—II.** 25: A hótündér (du.) DUNAHARASZTI 22—23: Főúr, tünés! 24—25: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 26—27: Ez Amerika** DUNAKESZI. Vörös Csillag 22—27: Szuperexpressz* DUNAKESZI, József Attila 22: Vigyázz, kígyó! 25: A remény joga 26: A domb** 28: A kék laguna* ÉRD 22 _23 és 25 : A Kobra napja** 25: Az emberevő medve (du.) 26—27: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban FÓT 22—23: A remény joga 24—25: A terasz I—II.* 25: A Nagy Medve fiai (du.) 26—27: Egy pisztoly eltűnik GÖDÖLLŐ 22—25: Meztelenek és bolondok* 26—28: A vőlegény GYAL 22—25: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* 25: A tajga császárának végnanjai (du.) 26—27: Szívzűr* LEÁNYFALU Kertmozi 22— 23: Mephisto I—II.* 24—25: Egy kis romantika 26—28: A bíró és a hóhér* MONOR 23— 25: Szicíliai védelem 24— 25: Csizmás kandúr a világ körül (du.) 26—28: Anna* MONOR, Kertmozi 23—25: Favard bíró, akit seriffnek hívtak* 26—28: Kóma** NAGYKÁTA 22—25: Szexis hétvége** 25: A XX. század kalózai (du.) 26—27: Vádoló NAGYKŐRÖS, Arany János 22—25: Arnyéklovas I—II.* 26—28: Csárdáskirálynő NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 22—25: A nők városa I—II.*** 22—28: Az állatok válaszolnak (du.) 26—28: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* (este) PILISVOROSVAR 22—23: Egy elvált férfi ballépései* 24—25: Hegyi emberek* 26: Kalózok Jamaicában POMAZ 22—23: Seriff az égből 24—25: Legyen a férjem! 26: Meséi a bécsi erdő** RÁCKEVE 22—23: Tűzszekerek 24—25: Seriff az égből 26—27: A Kobra napja** SZENTENDRE 22—25: Hárman a slamasztikában 26—28: A kis Muck története (du.) Meztelenek és bolondok* (este) SZENTENDRE Autós kertmozi 22—28: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** SZIGETSZENTMIKLÖS 22—23: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 24—25: Won Ton Ton, Hollywood megmentője (du ) Tűzszekerek (este) 26—27: Seriff az égből TAPIÓSZELE 22—23: Vad ölő 24—25: Kaliforniai lakosztály* 26: Szexis hétvége** VÁC, Kultúr 22— 25: Kéjutazás Las Palmasba 26—28: Hugó, a víziló (du.) A nők városa I—II.*** (este) VECSÉS 23— 25: Mesél a bécsi erdő** 24— 25: Tűz (du.) 26—28: Főúr, tűnés! VECSÉS, Kertmozi 22—23 és 25: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* 26—28: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülteknek A megnyitó július 23-án, pénteken lesz, amikor tisztelegve nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán előtt — születése századik évfordulója alkalmából — a Háry János kerül színre. A daljáték a játékok 1959-ben történt felújítása óta most hatodik alkalommal szerepel programon. Az előadás érdekessége, hogy a rendező Békés András és a karmester Kó- rodi András irányításával a felszabadulás után 1962-ben először színre került mű most is az ő művészi irányításukkal látható. A címszerepet az idén Melis György énekli és játssza a Dóm téren, örzse, a mátkája, Mészöly Katalin lesz. A játékok második napján, július 24-én, szombaton újabb bemutatót tartanak. Verdi operáját, A trubadúrt tekinthetik meg az érdeklődők. Ez a mű még csak egy alkalommal, az 1963-as nyári évadban szerepelt a játékok programján. Csakúgy, mint akkor, most is Mikó András rendezi a darabot. A zenekart Forray Gábor vezényli. Július 25-én, vasárnap ismét a Háry János előadását tekinthetik meg a nézők a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok előadásai az idén minden este fél kilenckor kezdődnek. Egy üzem — egy iskola Mozgalom, nagyító alatt Kérdéseinkre dr. Deák Béláné válaszol Aki a nyár derekán az iskolákat járja, sokhelyütt hallja emlegetni: a közeli üzem dolgozói javítják a megviselt padokat, a fesfő- brigád meszeli a tantermeket, s a termelőszövetkezetiek éppen az iskolaudvar útját betononzzák. Természetes mindez Megszoktuk. Nemigen jut eszünkbe, hogy a ngymúltú Egy üzem — egy iskola mozgalomról van szó. A téma divatos volt a hetvenes években, manapság talán méltatlanul kevés szó esik róla. Pedig érdemes odafigyelni — erről győzött meg a beszélgetés dr. Deák Bé- lánéval, a budai járási hivatal művelődési osztályának vezetőjével. — Hogyan is kezdődött? — Spontán módon. Az iskolák költségvetése talán sohasem volt elég arra, hogy a fenntartáshoz, a működtetéshez szükséges összes kiadásra jusson belőle. így azután a pedagógusok kisebb-nagyobb szívességeket kértek a szülői munkaközösség tagjaitól, az apukáktól, anyukáktól, ök pedig — munkatársaikkal együtt — megvarrták a függönyt, újramázolták a táblát, elkészítették a kért szemléltetőeszközt. A kapcsolatok néhol szorosabbra szövődtek, állandósultak. Másutt viszont támogatók, patrónusok nélkül maradt az iskola. — Lehetett ezen változtatni? — Igen. Ugyanis nem minden tanintézet közelében akadt segítőkész üzemi, szövetkezeti kollektíva, de távolabb már igen. Tizenegy éve, 1971-ben foglalkozott először a kérdéssel az MSZMP Budai járási Bizottsága, s akkor az üzemekkel közösen felosztották a teendőket, az iskolákat. Ettől az időtől tekinthetjük szervezettnek ezt a mozgalmat, mely egy évtizedig töretlenül fejlődött. Azóta több mint 20 millió forint értékű — s esztendőről esztendőre növekvő — társadalmi segítséget adtak az üzemek az iskoláknak, az óvodáknak. Ez utóbbiak gomba mód szaporodtak a hetvenes években, s a munkáltatók saját dolgozóik érdekét szem előtt tartva 20—40 ezer forintért váltottak meg óvodai helyeket. Kétezernyolcszázötven óvodás nevelésének körülményeit. si- került, részint az üzemek támogatásával, megteremteni a járásban. — Miként alakult a dolgozók, az iskolai tanulók közösségeinek kapcsolatai? — Ügy vélem, e tekintetben mutatkozott a legnagyobb fejlődés; 1975-ben megjelent a SZOT és az Oktatási Minisztérium állásfoglalása, ez szorgalmazta, hogy az üzemek egyoldalú segítségnyújtása alakuljon kölcsönössé. Szemléletváltozásra volt szükség ahhoz, hogy az iskolák és támogatóik számára egyaránt tartalmas legyen a kapcsolat. A tanulók üzemlátogatásokra indulhatnak, megismerkedhetnek a munkával közelről, segítséget kaphatnak a pályaválasztáshoz, nyaranta maguk is dolgozhatnak. A munkások, a szövetkezeti tagok az iskolák sport- és kulturális lehetőségeivel élhetnek, ambiciózus dolgozóikat tanulni küldhetik, edzést tarthatnak sportolóik az iskolai tornateremben, a gyerekek között toborozhatják az utánpótlást, megszerettethetnek velük egy-egy szakmát. Ráadásul a patronáló mozgalommal mindenki nyer: az őrsök, a rajok, a szocialista brigádok közös rendezvényei emberfor- málóak lehetnek. Jó példa erre az úttörőavatás, amikor a szocialista brigád tagjai kötik a nyakkendőt a pajtások nyakába, amikor együtt indulnak kirándulni, amikor a gyerekek adnak műsort a vállalati ünnepségen. — S mi a szemléletváltozás eredménye? — Néhány esetben mérhető is. Például, ha arról van szó, hogy a tanulók mennyit segítettek a mezőgazdaság őszi betakarítási munkáinál. Az elmúlt évtizedben 1970 és 1980 között, 2772 felnőtt kapott bizonyítványt az általános iskola egy-egy osztályának elvégzéséről. A járás összes általános iskolai tanulójának egy-egy könyvet ajándékoztak a patró- nusok, az úttörőmozgalom huszadik évfordulóján, 1976-ban. így mintegy tízezer kötettel gyarapodtak az iskolai könyvtárak. Talán az is e mozgalomnak köszönhető, hogy az üzemek többsége nem küszködik súlyos szakmunkás-utánpótlási gondokkal. A környék fiataljait sikerült megnyerniük, többek között a közös KISZ— úttörő rendezvényeken, az üzemek által támogatott szakkörökben. — Mi a helyzet az anyagi segítségnyújtással? — A korábbi formák egy része fennmaradt. Most is évente százezreket tesz ki az összeg, amellyel a társadalmi munka révén a járás minden üzeme hozzájárul a 24 iskola, s az 52 óvoda karbantartásához. De ennél többet is tesznek. Miközben szorosra fonódtak a szálak a brigádok és az őrsök, rajok között, nagyobb méretekben is látványos eredmények születtek. Tizennégy és fél millió forint értékű társadalmi munkával elkészült a járás három — balatonfenyvési, pusztamaróti és ispánki — úttörőtábora, ahol turnusonként 280 pajtás üdülhet. Mozgalmunkra valójában a Sok üzem — sok iskola lenne a találóbb kifejezés... — A gazdasági szabályzók változása következtében nem csökkent az iskolák támogatása? — Vegyük a legutóbbi példát. Az üzemeket most arra ösztönzik, hogy autóbuszaikat állítsák a közforgalom szolgálatába. így nyilván ritkábban, s nehezebben juthatnak majd az iskolák üzemi buszokhoz, ha kirándulni vinnék tanulóikat. Még az is elképzelhető, hogy az anyagi segítségnyújtás nehézzé, ésetleg lehetetlenné válik. Am meggyőződésből mondom, hogy az Egy üzem — egy iskola mozgalom akkor is életképes marad. Hiszen annyira megerősödött a tartalma, hogy ma már az üzemek és az iskolák, óvodák egyaránt erkölcsi és politikai jelentőséget tulajdonítanak a jó kapcsolatok ápolásának. Vasvári G. Pál Az ismeretterjesztés fehér foltjai Beszélnünk kell róla Nem a torkom fáj, mégis bizalommal fordulok Pali bácsihoz. .. így kezdődik az egyik levél a sok közül, ami a Magyar Ifjúság szerkesztőségébe érkezett. Dr. Veres Pál tizenöt esztendeje válaszol a KISZ lapjában a fiatalok — egészségügyi témájú — leveleire. A kérdések az esetek többségében a szexuális életre vonatkoznak. A téma, mintegy negyedszázada már nem tabu, és dr. Veres Pál volt a magyar sajtóban az első, aki nemcsak a „szalonképesnek” minősített orvosi dolgokkal foglalkozott. DIOFIGYELO KI KOPOG? Első hallásra bizony nem túlságosan szimpatikus a produkció. Egy felnőtt férfi félcsap az apró gyerekek barátjának, de nem úgy, ahogy a legtöbben csináljuk, hanem oly módon, hogy maga is gyerekké változik. Leül közéjük, egyenrangú félként beszélget velük, eme egészen ifjú korosztály mindennapi problémáiról. Nekünk felnőtteknek talán nem tetszik igazán ez a játék, hiszen elvárjuk, hogy atyai, anyai tekintélyünket még ily módon se csorbítsa senki. Legyen úgy, ahogy öröktől fogva tart; mindenki játssza a saját szerepét. Pedig, ha jól belegondolunk. Levente Péternek és kis barátainak van igaza. Amikor ugyanis a rádióban ez a műsor következik, a gyerekek egyként kuporodnak a készülék mellé. S az óvóbácsivá lényegült műsorvezető is hallhatóan jól érzi magát ebben a szerepben. MÜZEUMI HÍRADÓ. A hallgatót természetesen nem érdekli, hogy az éppen hallott program gazdája fiatal vagy idős, s hogy mekkora szerkesztői, riporteri tapasztalatokkal rendelkezik. Különösen így van ez, ha rövidke, az újságokban sokszor külön nem is jelzett műsorról van szó. Az egyik ilyen majdnem észrevétlen program a sok-sok éve a zenedélelőttben Holakovszky Istváné. Időről időre egy-egy múzeum, nevezetes vagy alig ismert műemlék meglátogatásához, felfedezéséhez kerekít kedvet ez a néhány perc. Ha mégis most e sorok erre műsorra kívánják felhívni a figyelmet, annak két oka van. A szerény riporter, aki vállalkozik rá, hogy ilyen röviden is szól a hallgatóhoz, igazán nagy tapasztalatokkal rendelkező rádiós újságíró, aki nemcsak tehetségénél, de tiszténél fogva is megtehetné, hogy hosszú programokban szerepeljen — hiszen a belpolitikai rovat vezetője. A másik ok. a fontosabb, hogy ezek a rövidke összefoglalók rendre jól sikerülnek. Bizonyítják azt is, hogy nem mindig az a jó riporter, aki sokat beszél, hanem az, aki mint ez esetben is, partnereit hagyja hozzánk szólni, azok lelkesedését, szakmaszeretetét. rajongását belénk plántálni. SAJTÓKONFERENCIA. Sok száz adáson túl van már ez a mindig érdekes műsor, Társadalmi életünk, közéletünk egy-egy fontos kérdése kerül mindannyiszor terítékre, a hazai napilapok munkatársai és a rádió belpolitikai rovatának közreműködéséve!. Ez alkalommal a gyógyszerekről. így közvetve az egészségügyi ellátásról, de másfelől egy fontos, hazánkban élenjáró iparágról volt szó. S bár a téma új, de a hagyomány a jól bevált régi: úiságírók és neves szakemberek. minisztériumi vezetők egvaránt őszintén kertelés nélkül válaszoltak a nem is mindig könnyű kérdésekre. Cs. A. Az utóbbi években érkezett levelekből és ezekhez kapcsolódó szerkesztőségi üzenetekből jelent most meg egy kötet dr. Hirschler Imre előszavával, az Ifjúsági Lapkiadó gondozásában. A kötetben szereplő 266 levél elsősorban olyan szempontból érdekes, hogy felhívja a figyelmet az egészségügyi felvilágosítás, ismeretterjesztés fehér foltjaira. Felelőtlenség lenne azonban a levelek alapján ítélni róla mennyire általánosítható — gyakran tizenéveseket is megmosolyogtató ez a tájékozatlanság? Kétségtelen, hogy nyíltan, őszintén kell beszélni a fiataloknak a szexuális kérdésekről, és nemcsak szerkesztőségi üzenetekben, hanem családi körben, iskolákban, kollégiumokban is. Dr. Hirschler Imre írja előszavában: Terjed az a felismerés, hogy csak akkor biztosítható a gyermekek egészséges testi ■ és lelki fejlődése, ha a szülők tisztában vannak a szexuális ösztön legkorábbi megnyilatkozásaival és azok jelentőségével. Egyre inkább tudatosodik, hogy az ilyen irányú felvilágosítás és nevelés nagyon fontos a másik nemhez való viszony, a házasság, a későbbi boldogság alakulásában. A korábban tabu-téma most mindennapos lett a sajtóban (gyakorisága kabarétréfák célpontja) és nem ritkák az olyan vélemények sem, hogy átestünk a ló túlsó oldalára. Ne engedjük összetéveszteni a szexológiát a pornográfiával Ezt szerettem volna elérni ezzel a levelek—válaszok gyűjteménnyel is — írja minden bizonnyal hasznos könyve zárószavában a szerző. G. J.
