Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1982. JÜLIUS 20., KEDD Ötletemberek kerestetnek Kapjon ösztönzést az újítókedv A tartalék a fejekben rejlik A jő ötlet a legolcsóbb gaz­dasági lendítőerő, mégis fo­rintokat fial. Megbecsülést, tá­mogatást és ösztönzést érde­melnek hát azok az emberek, akik munkájukat szélesebb összefüggésben látják, s ren­delkeznek az ésszerűsítés, a jobbítás képességével. Az ő eszük azon jár; miként lehet­ne hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni a termelést, jobb minő­ségűvé a terméket, szervezet­tebbé a munkafolyamatot, el­hárítani a baleseti veszélyt. Ha valaha nagy jelentősége volt az ötletemberek képzelő­erejének, találékonyságának, akkor most különösen fonto­sak számunkra ezek a meg­nyilvánulások, hiszen gazdasá­gi helyzetünk megszilárdítását szolgálhatja a sok kisebb-na- gyobb ötletmozaik. Nem elegendő Bár a fentiekben leírtakkal valószínű, mindenki egyetért, a gyakorlat ma még mégis azt mutatja, hogy szűkebb kör­nyezetünkben sem tapasztal­ható különösebb mozgolódás ezen a téren az utóbbi évek­ben. A közelmúltban Cegléden egy vizsgálódást végeztek az iparban, egybevetve az újító­mozgalom utóbbi öt esztende­jének tapasztalatait és adatait. Ebből a felmérésből az de­rült ki, hogy 1978-hoz képest nem változott városunkban az újítók száma, mi több, az el­fogadott ötletek mennyisége csökkent. Az. viszont az újabb rendelkezések hatását mutat­ja, hogy a sikeres ötletekért kifizetett pénzösszeg emelke­dett. Mindez arra vall, hogy az eddigi intézkedések nem vol­tak elegendők ahhoz, hogy széles körben kedvet keltsenek a munkahelyi spekulálásra, az életrevaló gondolatok kiérle­lésére. Pedig az lenne a cél, hogy elsősorban a fizikai mun­kát végzők kapcsolódjanak be minél nagyobb számban ebbe a mozgalomba, saját szakmai, gyakorlati tapasztalataikat ka­matoztatva. Jelentős fejlődésre is van példa néhány üzemben, mint például az EVIG-ben, a hor- iógyárban. a Dél-Pest megyei 'Tanácsi Építőipari Vállalat­nál. Nem mondható el ez pél­dául a cipőgyárban, a Stylus szövetkezetben vagy * vízgaz­dálkodási társulatnál. Hol a határ? A vizsgálat arra a figyelem­re méltó megállapításra int. hogy a munkahelyeken elké­szítik az újítási feladattervet, tartanak újítási előadót, a be­adott javaslatokat hozzáértő szakemberek bírálják el, ám az eredmény mégis elmarad a várttól. Egyes helyeken a vi­szonylag sok elutasított ötlet felfedi a hiányosságot: a mun­kások nem kapnak elegendő műszaki segítséget a téma ki­dolgozásához, megvalósításá­hoz. Az információk hiánya is gátlóan hat. Sokan tájékozat­lanok; nem tudják, hol a ha­tár a munkaköri kötelesség és az azt meghaladó tevékenység között. Ezt példázza, hogy a vasipari szövetkezetben és a vágóhídon több olyan jó ötletet, módszert alkalmaztak magától értetődő természetességgel, amelyet senkinek sem jutott eszébe újításként beadni, a lehetőségek ismeretének hiá­nyában. Az sem használ az ügynek, hogy a bevált, újszerű megol­dások nem kapnak kellő visszhangot. így a szomszéd gyárban mit sem tudnak ar­ról a munkát egyszerűsítő, ta­karékosabbá, gyorsabbá tevő fogásról, amit esetleg ők is hasznosíthatnának. A munka- verseny-mozgalom is alkalmas keret lehet a teremtő gondo­latok megfogalmazására és ki­próbálására. A KÖZGÉP-ben például harminchárom bri­gád tagjai közül tettek le újí­tási javaslatot az asztalra az utóbbi időben. Alkotó üzemi légkört A véleményezők hivatásuk magaslatán állnak, ennek tud­ható be, hogy méltánytalan­ság, sérelem senkit nem ért, ebből származó panaszról nem szereztek tudomást a vizsgá­lódók. Rövidebb az elbírálás időtartama, s az elutasító vé­lemények alaposak, meggyő­zőek. Ezért szűntek meg a jo­gos reklamációk. A jelenlegi jogszabály életbe lépése óta az újítók elégedettek az anya­gi és az erkölcsi megbecsülés­sel is. A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság előtt szerepelt ez a téma, ahol a testület megállapította, hogy a városbeli újítómozgalom né­hány területen fejlődött, több kérdésben azonban elmarad a lehetőségektől és a joggal elvárható színvonaltól. Ahhoz, hogy a jövőben kedvezőbb le­gyen a helyzet, azt javasol­ták, hogy az érintettek tegyék még ösztönzőbbé az ötletadást, frissebbé a tájékoztatást, még gyorsabbá az elbírálást. A vezetői munka joggal el­várt követelménye legyen az alkotó üzemi légkör megte­remtése, az újítások megvaló­sításának támogatása. Legyen meghonosodó gyakorlat a fi­zikai munkások és a műszaki gárda együttgondolkodása, kö­zös ötleteinek formába öntése. Kézenfekvőnek látszik, hogy nagyobb ösztönzést kapjon az újítókedv, hiszen sok olcsón feltárható tartalék rejlik ben­ne. T. T. Vasutasbajnokság Pontversenyben negyedik Ökölvívás: Debrecenben, a DMVSC új csarnokában ren­dezték meg az országos egyéni vasutasbajnokságot, melyen ott voltak a Ceglédi VSE ökölví­vói is. A négynapos versenyen több érdekes, színvonalas mér­kőzést vívtak a résztvevők, az viszont sajnálatos, hogy a ha­zai bírók pontozásukkal sok­szor irreális eredményt hoztak ki. A tizenkét szakosztály ösz- szesen száztizennyolc játékost küldött a szorítóba. A ceglé­diek a tervezettnél kisebb lét­számú csapattal indultak el, ám még így is a negyedik he­lyet szerezték meg az összetett pontversenyben. A végeredmény: (zárójel­ben az indított versenyzők száma) 1. Pécsi VSK (26), 2. Nyíregyháza (24), 3. DMVSC (20). 4. Ceglédi VSE (11). Eredmények: serdülőknél légsúlyban: 3. Pintér György, kisváltósúlyban: 2. Fekete Zol­tán. Fekete jó teljesítménnyel került be a döntőbe, ahol a pontozók egyik „áldozata” lett. Ifjúságiak légsúlyban: 1. Bódi Béla. Mind a négy napra ju­tott ellenfél, akiket a ceglédi fiú biztosan győzött le. Pe­helysúlyban: 3. Pozsár József, könnyűsúlyban: 3. Lakatos Vencel József. Az elődöntőben Lakatosnak az orra annyira vérzett hogy a leléptetés sor­sára jutott, különben akár döntős is lehetett volna. Kö­zépsúlyban 2. Macsik János. Az ifjúságiak között Ungvári Sándor és Fekete András kel­lemetlen meglepetést okozva, enervált, rossz ökölvívással az előcsatározások során kiestek. Visszaesésüket az is mutatta, hogy alárendelt szerepet ját­szottak. A CVSE-ből csak ők ketten nem értek el helyezést. Felnőtteknél váltósúlyban: 1. Földi László. Ö mindvégig na­gyon jó teljesítményt nyújtott, nagy közönségsikert aratott. A döntőben a pécsi, rutinos Koczkát is döntő fölénnyel verte. Középsúlyban: 3. Dávid Sándor. ü. L. Szerdán a Gerjében Nemzetközi mérkőzés A Koreai NDK labdarúgó- csapatának ceglédi bemutatko­zása jól sikerült, 1-0-ra győzte le a Bem SE és a Ceglédi VSE játékosaiból kialakított együt­test. Elsősorban gyorsaságuk­kal tűntek ki, de néhány eset­ben a kapura is igazi veszélyt jelentettek. A koreaiak szerdán délután öt órától, a gerjei sporttele­pen a Bem SE-vel mérik ösz- sze erejüket. Egy éj a tüzes kemence mellett Itt a kalácsot másképp fonják Péklány süti a kiflit, a kakaéstekercset ^ Nézem nagyanyám erős karját; sok évtizedes be- § idegzett mozdulatokkal gyúrja a kelt tésztát, ökölbe ^ szorított kezében ott van az ötven évvel ezelőtti ke- ^ nyérdagasztás, szavai is a hosszú éjszakákat idézik. A ^ dagasztás az asszonyt munkák legnehezebbike volt. ^ Nemcsak mert csaknem két óra hosszat gyúrták a ^ tésztát, hanem mert éjszaka végezték, mivel éjfélre fc kelt meg a kovász. Régóta nem sütött kenyeret, de még ma is ünnep, ha kelt tésztával, kaláccsal vár ben- > nünket. Talán ezért értékelem nagy­ra azok munkáját, kik min­dennapi kenyerünket és a foszlós kalácsot, meg a ropo­gós péksüteményt készítik: Most is nehéz ez a munka, hosszú ideig a kis műhelyek­ben csak férfiaké volt a pék­mesterség, de ma már a ke­nyérgyárakban sok a nő a sü­tőipari szakmunkások köré­ben. Tészta, hűtőben A ceglédi kenyérgyárban is, ahogy belépünk kísérőnkkel a terembe, csak egyetlen férfit látunk. Ez az úgynevezett vá­lasztékos rész, ahol a péksü­teményeket, a kenyéren kívül az összes többi húsz-huszonkét terméket készítik. Jakab Ju­dit mutatja be munkahelyét. Egy éve végezte a szakmun­kásképzőt, azóta ott dolgozik. — Az éjszakai műszaknak még az elején vagyunk, most fogtunk hozzá a kifli készíté­séhez. Itt a másik terem a tá­rolóhelyiség, s innen nyílik a hűtőkamra. Még én sem néz­tem be, milyen előkészített alapanyagot hagyott nekünk a délelőttös műszak — nyitja az ajtót. Kellemes a hűvös leve­gő. — Ebben az épületrészben nincs olyan meleg, mint a ke­mencék mellett — vezet át a másik üzemcsarnokba, ahol hatalmas dagasztógépek for­gatják megállás nélkül a ke­nyértésztát. Ott viszont nő van egyet­len, gyors mozdulatokkal méri a még nyers tésztát. A kemen­cék előtt férfiak, a vetés — a pékáru kemencébe rakása, ki szedése — nehéz fizikai mun­ka. A raktárban érintetlen zsemlék, kiflik halma. A Dél-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat központjában foly­tatódott a oeozeigei.es Jukuo Judittal. — Véletlenül vagy tudato­san választotta ezt a szakmát? — Bizonyára szerepe volt ebben a választásban, hogy a nagyanyám korán megtaní­tott főzni. Különösen a tészták készítése érdekelt, így aztán pályaválasztáskor magam dön­töttem úgy, hogy Nagykőrö­sön, a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézetben tanulok tovább. A gyárban más — Amikor már többet tu­dott a szakmáról, nem bánta meg a választást? — Nagyon jó tanáraim és szakoktatóim volták, akik méginkább megszerettették ve­lem jövendő munkámat. A szakmunkásvizsga is kiválóra sikerült. — Miért éppen a ceglédi ke­nyérgyárban kezdett dolgozni? — Másfél éves szerződésem volt a vállalattal, s mivel már üzemlátogatáson jártam itt, szívesen jöttem. Mindjárt a választékos részlegbe kerül­tem, s ez is szerencsés volt, mert a szakmai gyakorlatom is hasonló helyen töltöttem. — Hogyan fogadták? — Az üzemet ismertem, de ismerőseim nem voltak. Az üzemvezető mutatott be, jó volt a fogadtatás. Nemrég meghívtak egy brigádgyűlésre, s én is szocialista brigádtag lettem. — A munkát, az éjszakai műszakot hogyan szokta meg? — A szakmunkásképzőben korszerűen felszerelt tanműhe­lyek voltak. Szakmai nehézsé­geim nem voltak. Igaz, itt másképp fonják a kalácsot, mint ahogy én tanultam, de ez csak annyi eltérés, hogy a kész fonott kalács vagy maga­sabb, vagy szélesebb lesz. — Szokatlan volt, hogy gép­pel nyújtják a kakaós tekercs­hez a tésztát, s keskeny — a gép szélességének megfelelő — csigát lehet feltekerni. Súlyra ugyanakkora, de jóval kisebb a kész tekercs, mint amit az iskolában készítettünk. A két műszakra — délelőtt és éjsza­ka dolgozunk — nem volt ne­héz áttérni. Délelőtt ki tudom pihenni magam, amikor éjsza­kás vagyok. Szeret utazgatni — A fizetése hogyan alakult? — 14,20-as órabérrel kezd­tem, néhány hónap múlva kaptam fizetésemelést, időköz­ben bérrendezés is volt. Nem­rég ismét emeltek, s a negy­venszázalékos éjszakai pótlék­kal több mint négyezer forin­tot keresek. Igaz, hajnal felé fáradtak vagyunk, de én meg­szoktam, hogy magamról gon­doskodok, így az önállósághoz a fizetésem jó lehetőséget ad. — Hogyan képzeli a jövő­jét? — A szakmámban újdonság, hogy gépkezelő lettem, s itt van még mit tanulnom. Anya­gi terveim is vannak. Most rendezek be magamnak egy szobát, festés, bútorvásárlás következik ezen a ilyáron. Nagy álmom, hogy veszek egy motort. Szeretek utazni, vonz az ismeretlen táj, újabb és újabb városokat akarok meg­ismerni. Barátnőmmel is so­kat utazunk. — Hétvégi programja? — Most moziba megyünk a barátnőmmel — feleli Judit — holnap diszkóba, vasárnap pe­dig autóbusszal kirándulunk Gyulára. A közbeeső időt ol­vasással töltöm. A beszélgetés után árra gon­doltam, hányszor mondják rosszalló éllel: a mai fiatalok! Pedig számtalan társa van Ju­ditnak, akik éjszaka is gép mellett dolgoznak. Tizenéve­sek, érett, felnőtt fejjel gon­dolkodnak, józanul tervezik jövőjüket. Fiatalok, kezdő szakmunkások, az ő kezük munkája is ott van minden­napi kenyerünkben. Győrffy Annamária Az ég és a porond csillagai Élénk a KISZ-élet az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában. Tevé­kenyek az alapszervezetek, a mozgalmi munka mellett a szabad órák célszerű, hasznos kihasználásához is hozzásegí­tik a fiatalokat. Nyár elején például részt vettek a ceglédi veteránok találkozójának elő­készítésében, amely a gyár er­dei pihenőterületén zajlott. Mivel sokan feltették már a kérdést, hogy milyen is lehet a csillagvizsgáló, szerveztek egy kirándulást a budapesti planetáriumba. Az égbolt csil­lagai után a napot a porond csillagainak megtekintésével zárták, ugyanis megnézték a Fővárosi Nagycirkusz előadá­sát, s úgy tértek haza. A Münnich Ferenc KISZ- alapszervezet úgy adott hírt magáról, hogy műveltségi ve­télkedőt rendezett, sok részt­vevővel. Rendezvényeik min­dig érdeklődésre tartanak szá­mot. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 3 szobából álló házrész. Cegléd. Ka­zinczy utca 9. ________ Ce gléden 2 szobás. OTP-lakást keresek, készpénz + OTP-át- vállalással. Értesítő levelet, postán marad jelzéssel. ..Komoly vásárló” jeligére ké­rem Cegléd. 1. számú postára. FELVESZÜNK: férfi és női betanított munkásokat két műszakos munkakörbe, kazánfűtőket, l fö marós­esztergályost, valamint fűrészüzemünkbe két műszakos munkakörbe művezetőt középfokú végzettséggel. Jelentkezni lehet a FŰRÉSZ-. LÉCEZ­ÉS HORDOIPARI VÁLLALAT ceglédi gyáregység munkaügyi osztályán. Cegléd Kosárhegy u. 22. Eladó 12 személyes asztal, 8 darab szék és egy vastragacs. — Cím: Cegléd, Arany utca 5. szám. Elszökött kétmázsás anyadisznó, július 1­én a reggeli órákban Örkényi úti tanyánk­ról. Aki tud nyomra- vezetni. segítsen. Cím: Fritz Antal. Cegléd Elköltözés miatt 2 szo­bás családi ház, nagy kerttel eladó. Cegléd X. kér.. Kőrisfa utca 2. szám alatt. Kis ház beköltözhető­en eladó. Cegléd X. kér.. Tömörkény Ist­ván utca 16. szám. Felveszek 2 főt szak­munkástanulónak víz­vezetékszerelő szak­mában. Érdeklődő le­velet „Megbízható” jeligére kérem, Ceg­léd 1. Posta restant. Eladó 200 négyszögöl házhely a benzinkút­nál. Érdeklődni lehet: Cegléd, Bercsényi út 21. szám. Két szoba. konyha, fürdőszoba, -f- 1 szo­ba. konyhás ház. el­adó. Cegléd, Árok ut­ca 25. szám. XI. kerület. 500. Bontásból faanyagok eladók. Cegléd, Kos­suth LM os utca 4P. Oltott mész állandóan kapható 140 Ft/q. Ceg­léd, Besnyő utca 17. szám. Beköltözhetően eladó családi ház. Cegléd, Arany utca 5. szám alatt. Választási malacok el­adók Cegléd, Álmos utca 27. Július hó 11-én elve­szett most vásárolt fekete kan puliku­tyám, szöges nyakszíj jal, a nyakán lánc, istrángból készült pó­rázt húzva maga után. A becsületes megtalá­lót és visszaszolgálta­tót, megegyezés sze­rint jutalomban része­sítem. Cím: Bónácz György juhász, Ceg­léd V. kér., Fegyver utca 16. 2700. _________ El cserélném Budapest u. 35. VI. emelet 21. VI., Népköztársaság ajtószámű, 3 szobás utcai, egymásba nyíló, komfort nélküli, taná­csi lakásom Cegléden családi házra. Érdek­lődni telefonon: 215­560^ _______________ El adó 1 hl. szőlőprés, valamint hűtőszek­rény. Cegléd, Csalo­gány utca 5. Eladó Csemő belte­rületén. építési anyag­gal. 400 négyszögöl telek, ebből 200 négy­szögöl termő gyümöl­csös, Érdeklődni le­het: Szellő Béláné- nál. Csemő, Zöldha- lom. iskola dűlő 4. Arany utca 23. számú kertes családi ház, beköltözhetően eladó. Érdeklődni: Cegléd, Bem utca 2. A. ép. II. 10, Füle Györgynél. 19 óra után. Két darab piros reka- mé, 4 darab fotellal, dohányzóasztallal, egy háromajtós szekrény és kétszemélyes ágy­neműtartós heverő, el­adó. Cegléd. Csolnak utca 5. (Pékség). ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) GÉPI PERZSASZŐNYEGEK nagy választékban, 200X300 cm-es méretben, 3650 Ft helyett 2920 Ft, IMPORTÁLT'KORDBÁRSONY, 90 cm széles, 135 Ft helyett 94,50 Ft, MINTÁS BÁRSONY, 125 Ft helyett 87,50 Ft a méteráru-szah boliftíban, Cegléd, Kossuth Lajos u, 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom