Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

f f Új csarnokban w: Jobb munkakörülmények közé kerültek a ceglédi Vas­ipari Szövetkezet dolgozói. Az új üzemcsarnokban szerelik az elektromos kapcsolószekré­nyeket. Koppány György felvétele PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hmm AZ MSZMP PEST.MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ára; 1,40 forint 1983. JÚLIUS 20., KEDD Hégy sárga, egy piros az Iranykcilásiiian Jól haladnak a betakarítással •• Öntözik a másodvefésíí kukoricát Ma 3. oldal: Az ellenőrzés nem szünetelhet 4. oldal: Nyáron az iskolapadokban Az alkotás maradandó értékei 8. oldal: Sok volt megint a baleset Sárdagasztás négy keréken. Képes összeállításunk a 7. ol­dalon. Rekkenő hőségben, de teljes fegyverzetben dolgoztak szom­bat, vasárnap az aratók. A munka lendületét egy-egy gaz­daságban az átvonuló záporok ugyan időnként megtörték, de megyeszerte változatlanul jól haladnak a nyári betakarítás­sal a szövetkezetek és állami gazdaságok. Négy sárga, egy piros, vagy­is négy Claas Dominátor és egy Sz—K—6-os kombájn vágta a búzát a ráckevei Aranykalász IZMOK F urcsa helyzet ez: a ter­melőhelyek igyekeznek mind többet fizetni azoknak, akik vállalják a rakodás, a szállítás, az anyagmozgatás gyakran ne­héz fizikai erőkifejtéssel já­ró feladatát, mégis, sová- nyodik a vállalkozók cso­portja, ugyanakkor összes­ségében mégsem apad az anyagmozgatással, szállítás­sal, raktározással foglalkoz­tatottak tábora. Nem apad olyannyira, hogy öt eszten­dő alatt a megyében növe­kedett az ezekben a mun­kakörökben'kenyerüket ke­resők száma, a legtöbb te­rületen elérve az összes foglalkoztatott 15—16 száza­lékát. Megmásítanánk a valósá­got, ha most rögtön le nem írnánk az előbbiek után, hogy a vállalatok többsége következetes munkával igyekszik korszerűsíteni az anyagmozgatást, a raktáro­zást, beleértve ebbe a cso­magolást is, valamint a szállítást. A fejlesztési lehe­tőségek arányait nézve, te­temes összegeket fordított ilyen célokra évről év­re a Nagykőrösi Kon­zervgyár, igénybe véve a pályázat útján elnyerhető hitelt is. A bökkenő ott van, hogy a gyár sorozatban kényszerül anyagmozgató gépek, berendezések, záró- és csomagológépek megter­vezésére, előállítására és — társulásos alapon — előállít­tatására, mert a számukra megfelelő technikai eszkö­zökből a hazai ipar kínála­ta a nagyon csekéllyel vagy a semmivel egyenlő, az im­port pedig legtöbbször tő­kés valutát követelne... A nagykőrösiek helyzete nem egyedi, sőt, az általánosan jellemző van benne jelen, hiszen ismétlődő eset: van ugyan anyagi fedezet némi fejlesztésre az anyagmozga- 'tásbán, raktározásban, szál­lításban, de még ennek a szerény összegnek az elköl­tése sem könnyű, mivel a gépkínálat szűkös, a határ­idők hosszúak. Lelni a megyében a kor­szerűség jegyében fölépített nagyraktárakat — Dunaha- rasztitól Kerepestarcsán át Pótig —, itt tevékenykedik az ország legnagyobb raktár­bázisa — Törökbálinton a Depó Szolgáltató Közös Vál­lalat —, ám öreg hiba len­ne úgy vélni, ezeken a he­lyeken minden sima úton fut. A korszerűség jegyében tető alá került raktáraknál is sorra-rendre zavarokat okoznak a karbantartás, a javítás, a felújítás országo­san rendezetlen feladatai, mivel nincs erre szakoso­dott cég, nincsenek ehhez értő kisebb szervezetek. Hosszú évek óta tart pél­dául a vita azon, miként lehetne, kellene megoldani az eleKtromos targoncák na­gyobb javítását, felújítását, de sokkal tovább nem ju­tottak annál, mint hogy szükséges lenne valóban egy erre specializálódott cég lét­rehozása ... Ráadásul a tar­gonca csak egy az anyag- mozgatás sokféle eszköze közül! Mert nem különb a helyzet a konveyor-pályák- kal, ahol szinte ahány ilyen berendezés, annyiféle gyárt­mány, tehát annyiféle al­katrészigény, vezérlési elv, hibalehetőség. Ilyen és hasonló okok kö­vetkezményeként gyakran a gépek, a berendezések meg­léte ellenére is marad az izmok dolga az anyagmoz­gatás, a raktározás, a szál­lítás, mert a gépek állnak. S ha vannak is működő esz­közök, az anyagmozgatók­nak több, mint a kéthar­mada — de vannak olyan megyei cégek, ahol a ki­lencven százaléka — nehéz fizikai munkát lát el, te­hát elsősorban és nagy részben az izmokat dolgoz­tatja. Mivel kevés az iga­zán korszerű gép, mivel ezek a gépek sem alkotnak a legtöbb helyen célszerű rendszert — hanem csupán egy-egy részmozzanatnál használhatók —, mivel az átfogó fejlesztésre nincsen elegendő pénze a vállala­toknak, az anyagmozgatók, csomagolok, raktári alkal­mazottak majdnem fele pusztán a kézi erőre ha­gyatkozva tevékenykedik, azaz csakis az izmokra há­rul minden dolog. L ehetne szépíteni a hely­zeten a miért van így- re adható válaszok sokféleségével, ám nem ér­demes szépítgetni a meg­levő állapotokat, mivel lé­nyeges változás egyhamar nem következik be, nincse­nek meg a feltételek hoz­zá, sem anyagi, sem tech­nikai tekintetben. Panasz­kodás helyett azonban ke­resni kellene azokat a le­hetőségeket — és most már erre jogszabályi út nyílt—, amelyek cégen belül enyhí­tenek a gondon, azaz jól ki­alakított javadalmazás elle­nében a nem főfoglalkozá­sú anyagmozgatókat, cso­magotokat, raktári dolgozó­kat állítja csatasorba. Nem toliforgatói túlzás a csata­sor említése: az említett te­rületeken hatalmas létszá­mot kötnek le. de mert ala­csony az élőmunka haté­konysága, még ez a hatal­mas létszám is kevésnek tű­nik. A célszerű anyagi ösz­tönzés talán bebizonyíthat­ná a kevésről, hogy: sok. Mészáros Ottó Tsz-ben, ahol az idén 55 má­zsás hektáronkénti termésre számítanak búzából. A kalászo­sok megdőlése a közös gazda­ságban nem okozott különö­sebb gondot, mert csak vi­szonylag kis területen fektette le a földre a gabonát a szél. A termelőszövetkezetben lénye­gében két fajtára alapozták az 1982-es búzatermesztést: a ma­gashozamú MV—8-as és Jubi- lejnaja szerepel a vetésterület nagyobbik részén, ám termé­szetesen fajtakísérletek is foly­nak a nagyüzemben. Itt ezeken a kisparcellákon keresik a vi­szonyaik között legterméke­nyebb változatot, a jövő búzá­ját. A zöldborsó . betakarítása után a hét végén a magborsó volt soron, amelyet 70 hektá­ron termesztenek. A jó minő­ségű terményt a Royal Sluis holland cég megrendelésére szállítják, illetve exportolják. Ezt' a munkát egyébként két E—512-es NDK kombájn vé­gezte. Az Aranykalász Tsz hétvé­gi mérlegében 3 vagon zöld­bab is szerepel, ennyit vágtak le vasárnap délig gépeikkel. E portékájukat a székesfehérvári hűtőház vásárolja meg. Bár az elmúlt időszakban nem kellett különösebben az eső hiányát szenvedniük a föl­deknek, ahol erre mód nyílt, érdemes volt öntözni a növé­nyeket. így kaptak, mestersé­ges úton vizet a csepegtető Ön­töző berendezés révén gyü­mölcsfáik is. Jót tett az esőz- tetés 460 hektárnyi másodve­tésű kukoricájuknak, amely már térdközépig ér. A gazda­ság szakemberei elmondták, soha ilyen szép úem volt még a kukoricájuk, és ha valami rendkívüli időjárási tényező nem szól közbe, az idén hek- táranként akár. a 90 mázsás termést is eíérik majd. Hason­lóan jó híreket kaptunk lucer­natermesztésükről is: a két kaszálás hozadéka meghaladja a hektárankénti 70 mázsát. V. B. Megmozdul egy szakma A legjobb villanyszerelők Ki minek mestere a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár legjobb villanyszerelői mérték össze tudásukat az elmúlt héten. Az Ipari Minisztérium, a KISZ KB, a Vasas Szakszer­vezet és az Állami Ifjúsági Bi­zottság kezdeményezésére és támogatásával az ipari válla­latok évente más-más szak­mákban rendezik meg a Ki minek mestere? vetélkedőt. Az idén a villanyszerelőkre esett a választás, akik a vállalati verseny után a területi közép­döntőkön, majd siker esetén az országos döntőn tehetnek tanúbizonyságot felkészültsé­gükről. A Csepel Autógyárban a ve­VáSSalkssások az Belép® BSG-ben — a jó teljesítmény Hosszas, alapos előkészítés után megkezdte munkáját két vállalati gazdasági munkakö­zösség a budaörsi Ipari Sze­relvény- és Gépgyárban. Hogy miért a hosszadalmas előké­szítés? Weixler János szervezőmér­nök szerint a gyárban időben megalakult az előkészítő ope­ratív bizottság, februárban már a tényleges munkát is megkezdték. Egy hónap kel­lett viszont az erkölcsi bizo­nyítványok megszerzéséhez, hasonlóan sok időt vett igény­be a cégbejegyezés és sok bi­zonytalanságra adott okot, hogy későn jelentek meg — s máig sem teljesek — a vég­rehajtási utasítások, a hivatali információk. Példás gyorsa­sággal intézte viszont az ügyeket a tanács — mondták a vállalkozók. Az első nyolctagú vállala­ti gazdasági munkaközösség öntőminta készítésére alakult. A szerződés szerint 60—80 fo­rintos órabért érhetnek el, az eddigi tapasztalatok szerint ez az összeg 70 forint körül mo­zog. A kooperációból vissza­hozott gyártmányok egyelőre elég munkát adnak. Később, ha erejükből futja, akár bér­munkái is vállalhatnak. A porkohászati ' gyárban Hétvége a Ráckevei-Duna-ágban Nagy forgalom a boltokban Hétköznapi hétvége — így jellemezhetnénk az elmúlt szombat és vasárnap eseményeit, pontosabban: eseménytelen- ségét, mert tulajdonképpen a két pihenőnap szerencsére za­vartalanul telt a megye legtöbb településén. Mi útiportyánk céljául ezúttal a Ráckevei-Duna-ágat választottuk, a Csepeí-szi- get nyugati oldalát jártuk végig. Arra voltunk kíváncsiak, ho­gyan szervezték meg e terület ellátását az illetékesek, milyen volt a boltok kínálata, és egyáltalán: minden feltétel megvolt-e ahhoz, hogy az emberek kellemesen, jó közérzettel tölthessék el a két napot. Vasárnapi ígéretünkhöz híven, most adunk részletes beszámolót a 3. oldalon. mindeddig sok gondot okozott az úgynevezett húzókövek po- lírozása. A műveletet csak szerszámkészítő szakmunká­sok végezhetik, akiknek szak­mai tudása azonban ezzel nincs kihasználva. A 11 tag­gal alakult munkaközösség megoldotta a problémát: ott­hon dolgoznak. A nyolc órát pedig még hasznosabb felada­tok teljesítésével töltik ki. Nem kell attól félni, hogy a közösségben végzett munka a nyolc óra rovására megy. Az elszámolás itt a tagokra ma­rad, kockázatuk legmarkán­sabb eleme: a teljes selejt- kockázat. A részvétel alapve­tő feltétele: a főállásban nyújtott kifogástalan teljesít­mény. Sok lehetőség van még a gyárban, a vezetőség várja is a további kezdeményezéseket. Az eddigiek sikere feloldja majd a tartózkodást. Alakuló- félben van három újabb vál­lalkozás: egy szerkesztő cso­port és két szerelő közösség kíván még vállalati gazdasá­gi munkaközösséget létre­hozni. K. T. télkedőt százórás tanfolyam előzte meg, amely alatt a gyár szakembereinek segítségével 23 fiatal villanyszerelő ismer­kedett a szakmai elméleti és gyakorlati tudnivalókon kí­vül, aktuális politikai kérdé­sekkel is. A versenyre 60 el­méleti, 60 társadalmi-vezetési ismereti, illetve 80 gyakorlati kérdésre kellett felkészülniük, majd a műhelyben egy két- sebességű aszinkron motor teljes vezérlését kellett beköt- niök. Összességében végül is a pályakezdő kategóriában Gógán György, a gyakorlott kategóriában Gáspár László bizonyult a legjobbnak. A vállalat közvetett hasznát illetően Petri Sándorné, az ok­tatási főosztály vezetője el­mondta, hogy ilyenkor „meg­mozdul a szakma”, mind a fiatalok, mind a gyár vezetői jobban érdeklődnek az aktuá­lis problémák, a fejlesztési és fejlődési lehetőségek iránt. A komoly felkészülés eredmé­nyei nemcsak a szaktudás nö­vekedésében, de a gyakorlat­ban, tehát a termelésben is láthatók, értékelhetők. A jó hagyományokkal rendelkező Ki minek mestere? vetélkedő idei, területi középdöntőjét szeptemberben ismét a Csepel Autógyár rendezi meg. Belga-magyar egyezmény Hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban Vincze Imre pénz­ügyminiszter-helyettes és Jacques Gerard, a Belga Ki­rályság budapesti nagykövete egyezményt írt alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezmény megkönnyíti a ha­gyományos export-import ügy­leteken túlmenő gazdasági együttműködést, ezen belül a közös érdekeltségű gazdasági vállalkozások létrehozását és elősegíti a kulturális kapcso­latok fejlődését is. Közélet •w. -*•>., ■? >■ ■■■ Sokan fürdenek a Dunában Százhalombattánál is Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte a köztársasági elnököt a Kolumbiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn hazánkba ér­kezett. , A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára fo­gadta. Jelen volt Andrej Bar- cak, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hét­főn fogadta Philip Nathaniel Chan rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Guya­nái Szövetkezeti Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert Mi­iig.-miniszter-helyettes, Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság távozó buka­resti nagykövetét fogadta Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke, Constantin Das- calescu kormányfő és Stefan Andrei külügyminiszter. A nagykövet elutazott állomás­helyéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom