Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
1982. JÚLIUS 16., PÉNTEK 3 ‘ü/>Pjr Tf xrMmcm Végső búcsú Venéczi Jánosiéi Mély részvéttel vettek végső búcsút csütörtökön a Mező Imre úti temetőben a 62 éves korában elhunyt Venéczi Jánostól, a magyar munkásmozgalom régi harcosától. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkársága tagjának, a KEB nyugalmazott titkárának, országgyűlési képviselőnek ravatalánál elvtársai, harcostársai, párt- és állami életünk vezető tisztségviselői álltak díszőrséget. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága és a Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében Farkasinszky Lajos, a KEB Titkárságának tagja, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese búcsúzott az elhunyttól. — Tizenhárom esztendőn át volt a Láng Gépgyár vasesztergályosa, kommunistává válásának első évtizedét itt élte, megedző, kemény munkában. Amikor 1948-ban a Szabad Nép munkatársa lett, politikai tapasztalatait és érettségét gyümölcsöztetni tudta a számára szokatlan közegben és eszközökkel. 1956-ban is tisztán látott és biztosan ítélt: felismerte az ellenforradalom célját, törekvéseit, a magyar népre, a munkásosztály pártjára leselkedő halálos veszélyt. A Központi Ellenőrző Bizottság 1966-ban választotta tagjává, a párt X. kongresz- szusa után pedig a KEB titkára lett. Ezt a tisztséget 1980-ig — nyugállományba vonulásáig — töltötte be, de ezt követően is aktívan részt vett a testület munkájában. Családja és barátai nevében Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vett végső búcsút Venéczi Jánostól. Igaz és tiszta emberségét felidézve hang súlyozta: — Mi, akik a 30-as években a Láng Gépgyárban ismerkedtünk meg vele, so ha nem feledhetjük, azokat a körülményeket, a felszabadulásig terjedő, megpróbáltatásokkal teli időszakot, amelynek során elszakíthatatlan emberi, s kommunista barátság szövődött vele,. a közös eszmébe vetett hit szilárd alapjáh. Ez az időszak próbája volt annak is, hogy ki tud ember lenni és ember maradni. Számunkra Venéczi János igaz ember volt és maradt. Venéczi Jánost sok százan — elvtársai, volt munkatársai, barátai — kísérték utolsó útjára, a Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében levő sírhelyéhez. Miközben végső nyughelyét elborították a kegyelet és az emlékezés koszorúi, a gyászszertartás az In- ternacionálé hangjaival fejeződött be. így szabályozó módosítás hatása A nyereséges, kisebb ráfordításé A Míos k&ili kialakult n tejgyíirű Kinyílt ess dió N ücssiá távé vízgazdálkodás Foufuseak a regionális rendszerek Az elmúlt évtizedben egyre feszítőbbek lettek a vízellátási gondok. Mivel a hazai vízkészletek döntő többsége külföldi eredetű, fontos a szomszédos országok illetékes szakembereivel megtárgyalni, hogyan akadályozhatnánk meg a további vízszennyezéseket. A legtöbbet az itthoni felszíni és felszín alatti vízkészletek romlásának megakadályozásáért mi magunk tehetjük. Azért például, hogy ne fordulhassanak elő hasonló váratlan események, mint a váci vízszennyezés, amely nem az első eset volt ebben a városban. Szakemberek vitatják Ma már ott tartunk, hogy nem mindenütt lehet megoldani helyben a vízellátást. Ennek egyik oka, hogy talajból nyert víz eleve szennyezett, vagy pedig a kutatófúrások azt mutatják, hogy az adott helyen egyáltalán nincs elegendő víz. Ezért olyan fontosak a regionális rendszerek. Az utóbbi időben Pest megyében is mind több községet kapcsolnak be a vezetékes hálózatba. A legutóbbi adatok szerint szűkebb pátriánkban már a félszázat sem éri el azoknak a településeknek a száma, amelyekben még nem folyik víz a csapból. Ezzel az országos összehasonlításban is kedvező helyen vagyunk, hiszen akadnak olyan megyék, ahol ez a szám a kétszázat is . meghaladja. Néhány hónappal ezelőtt kapott megbízást az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, hogy dolgozza ki a hazai víz- gazdálkodás hosszú távú koncepcióját. Ez elkészült és most a szakmai viták folynak. A legnagyobb gondot — mint a tanulmányból kiderül — a vízellátás és elvezetés közötti olló nagymérvű nyitottsága okozza. Mit is jelent tulajdonképpen ez? Azt, hogy amíg egy 1980-as felmérés szerint a lakások 56 százalékában vezetékes vízszolgáltatatás van, addig csupán 34 százalékát kötötték be a csatornahálózatba. Kétezerre ez az arány várhatóan 85—50 százalékra alakul. Az olló nyitottsága egyben azt jelenti, hogy a vezetékeken érkező, de nem a csatornákon távozó, elhasznált víz a talajt szennyezi, s ennek olyan következményei vannak, mint egyebek között a talaj vízszintjének emelkedése, vagy az ásott kutak vizének elszennyeződése. Ezzel tulajdonképpen csapdába estünk: minél több a vezetékes vízzel ellátott település, annál jobban tesszük tönkre a felszín alatti vizeket. Ezen a csatornázás meggyorsításával tudnánk segíteni, ám a szűkös központi és helyi pénzügyi lehetőségek miatt ez egyelőre csupán kívánság. Csatornatársulás Természetesen vannak áthidaló megoldások is. A Du- namenti Regionális Vízmű és Megoldódik a napközis étkeztetés Épül az iskolai ebédlő Vámosmikolán, a körzeti általános iskola számára az elmúlt évben új, 400 négyzetméter alapterületű napközis konyha- és ebédlő építését kezdték meg, Ez a berendezésekkel és a különféle felszerelésekkel együtt csaknem ötmillió forintba kerül. Az épület átadását a következő évre Tervezik, ami azt jelenti, hogy egyszerre 300 iskolás étkeztetését tudják megoldani. — Mivel a beruházáshoz szükséges pénz nem állt hiánytalanul a rendelkezésünkre, elsősorban a község lakosságát, a helyi kisiparosokat mozgósítottuk — mondotta Tóth Lajos, a községi tanács elnöke. — Vagyis a munkák eddig zömmel társadalmi segítséggel készültek el. A kivitelező, a perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet építőrészlege. Tavaly ősszel elkészültek az alapok, idén felhúzták a falakat, s kész a tetőszerkezet is. A napokban már a vífc- és villanyszerelési munkákhoz kezdenek. — Tervünk; még ebben az évben, december elején átadjuk rendeltetésének az épületet — folytatja a tanácselnök — Az új ebédlő és a konyha elkészültével más gondjaink is megoldódnak. Nem volt a? iskolának gyakorlati oktatásra alkalmas helyisége, s megfelelő raktára sem, A régi, elavult konyha helyén, a felújítást követően a politechnikai szobát alakítjuk ki. Cs. J. Vízműgazdálkodási Vállalat például Szentendrén szállító járművekkel gyűjti össze a szennyvizet, amelyet egy központi telepen tisztítanak. Más településeken a vízvezeték építéséhez hasonlóan társulatokat alakítanak a csatornahálózat kiépítésére is. Az ország ötéves terveként mintegy 50 milliárd forintot költ a vízgazdálkodásra, s ezt egészítik ki a helyi források és a társadalmi összefogás. A jövőben különösen fontos az ipari vízfelhasználás szabályozása és korszerűsítése. A szakemberek szerint megoldható, hogy az üzemek, gyárak külön rendszerről kapják a vizet, amely nem szükségszerűen tisztított, legfeljebb szűrt. Ez azért is fontos, mert a lakosság éves vízfelhasználása alig éri el a 400 millió köbmétert, míg az ipar, a mezőgazdaság és a közületek együttesen összesen csaknem 7 milliárd 800 millió köbméter vizet fogyasztanak. Csak összefogva A szakemberek véleménye szerint a legfontosabb teendő a felszíni és felszín alatti vizek minősége további romlásának megakadályozása. Ám hiába minden erőfeszítés, ha nem tartjuk és tartatjuk be következetesen a környezet- védelem törvényeit, összefogásra van tehát szükség, annál is inkább, mert az. hogy mind több településen tiszta víz folyik a csapokból, az egyre többe kerül. A környezetvédelem egyúttal takarékosság is. F. Z. A mezőgazdasági nagyüzemekben manapság mindent elkövetnek a takarékosabb, a jövedelmezőbb gazdálkodásért. Csakhogy! Vannak esetek, amikor — legalábbis első látásra — úgy tűnik, hiába minden erőfeszítés, a kassza tartalma egyre apad. Ilyen hatása van például annak, hogy az idén módosították a szarvas- marhatartásra érvényes szabályozókat. A tejértékesítés növekedése esetén igénybe vehető prémium 20 százalékkal — a százalékonként és literenkénti 10 -fillérről 8 fillérre — a tejárkiegészítés pedig a literenkénti 1 forint 80 fillérről 1 forintra csökkent, egyidejűleg azonban felemelték a vágómarha-értékesítés után járó összeget, 6 forinttal. Sajátos helyzetben Ha számba vesszük e szabályozóknak a mezőgazdaságra gyakorolt hatását, akkor azt kell mondanunk, hogy valójában csupán annyi történt: az ágazaton belül az egyik helyről átcsoportosították a pénzt a másikra, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően elsősorban a hústermelést ösztönözzék. Ha a termelőszövetkezetek, vagy az állami gazdaságok vezetőinek szavait hallgatjuk, azonnal kiderül; a helyzet sokkal bonyolultabb, s hogy valójában milyen, errs kerestük a választ. Pest megye sajátos helyzetben van, hiszen területének legnagyobb része a főváros vonzáskörzetébe tartozik. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek legnagyobb része az országos tejtermelést fellendíteni szándékozó erőfeszítések hatására elsősorban tejhásznú tehéntartásra rendezkedett be. Szűkebb pátriánkban a legutóbbi felmérések szerint a tehénállomány több mint 80 százaléka tejtermelő. Növeli a gondokat, hogy az elmúlt esztendőkben — erre több százmillió forintot költve —, a főváros körül kialakult a szakosított telepek gyűrűje, s az utóbbi időben már az állatállomány egyhar- rnadát korszerű, kötetlen formában tartják. E képet felvázolva, azonnal kitűnik, hogy összességében a tejtermelést érintő szabályozók változása meglehetősen kedvezőtlen a megyei tsz-ekre, állami gazdaságokra nézve. Dr. Hadházy József, az Állattenyésztési és Takarmányozási , Felügyelőség igazgatója elmondta: Az elmúlt évtizedben megkezdett és azóta sikeresen fejlődő keresztezési folyamat eredményeként dinamikusan nőtt a tejtermelés a legtöbb nagyüzemben. Pest megyében például 1980-ban még csupán 4150 liter tejet fejtek egy tehéntől átlagosan tavaly pedig már 4450-et. Az idei adatok azt mutatják, hogy a fajlagos tejhozam tovább emelkedik ebben az évben, újabb 150 literrel. A szabályozók változásának hatására várható, hogy a legtöbb helyen az eddig veszteséges, vagy alig nyereséges hizlalást helyezik előtérbe, míg a tejtermelés fejlesztésére a jövőben kisebb figyelmet fordítanak a nagyüzemek. Ez azért nem jelenti azt. hogy rövidesen csökken a megtermelt A Zöldmezőben hasznosítják a borsó szárát is §M| A drága beruházás növeli költségeket Erdősi Ágnes felvételei Tábortüzes pihenő Kisorosziban Nemzetközi Duna-túra Július 18-án, vasárnap minden bizonnyal sok nézője lesz Esztergomban a 12 órától érkező nemzetközi Duna-túrá- nak. Az Ingolstadtból múlt hónap végén indult 27. TID-ben a magyarokkal együtt mintegy 800-an vesznek részt. Első magyarországi pihenőhelyükön, Esztergomban csatlakoznak a 10 ország hajóihoz a mosonmagyaróvári Mosoni-Duna- túra és a Szentgotthárdról érkező Kába-túra tagjai. A városi tanács vezetői - fogadást adnak az egyes országok túracsoport-vezetői számára és átnyújtják a város emlékplakettjét. Este a Duna-szigeten népzenével aláfestett nemzetközi gulyáspartit rendeznek számukra. A népes mezőny hétfőn a Szentendrei-sziget csúcsán Kisorosziban köt ki. Itt tábortüzet gyújtanak. Kedden érkeznek Budapestre. Három napot töltenek itt. A kéthónapos, több mint 2000 kilométeres vízi útjuk augusztus végén a bulgáriai Szilisztrában zárul. tej mennyisége: a mostani állományok biológiai tartalékai még nagyok, s várható, hogy négy-öt esztendeig ez képes lesz ellensúlyozni a tejtermelő tehénállomány esetleges csökkenését. Magasak a bérek Az igazsághoz hozzátartozik az is: a szabályozó-módosítás nem minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban okozott egyformán gondokat. Ahol eddig is kiemelkedő volt a tejtermelés, ott ugyan a jövedelmezőség csökken, de e tevékenység nem válik veszteségessé. Ez a helyzet például a megye egyik legnagyobb tejtermelő tsz-ében, a vács&nt- lászlói Zöldmezőben. — Az a legnagyobb baj, hogy az önköltségeket a. legjobb szándék ellenére sem tudjuk számottevően csökkenteni — mondta Papp Mihály, a szövetkezet főállattenyésztője. —: M^rt mivel spóroljunk? A béreket nem csökkenthetjük, sőt, mivel közel a főváros, lépést kell tartanunk a népgazdaság más ágazatainak jövedelemszintjével. Az amortizáció nagyságát központilag írják elő, ezen sem tudunk változtatni. S minél korszerűbb telepet építünk, s arra minél nagyobb pénzt fordítunk, az amortizáció miatt annál nagyobb a költségünk. S még egy: a nem alaptevékenységbe tartozó ipari üzemek általános költségei szintén egyre növekednek, s ezek arányos része az alaptevékenységet, a szarvasmarha-ágazatot terheli. Vácszentlászlón tavaly összesen 6 millió 700 ezer liter tejet termeltek, az idei tervben a 8 millió liter a cél. E növekedés ellenére arra számítanak, hogy az ágazat jövedelmezősége — a szabályozók módosítása miatt — 6 millió forinttal csökken. Közgazdászaink szerint, ha az egy tehénre jutó hozam eléri a 4500 litert, akkor — a tejprémiumot nem számítva — nem lesz sem veszteséges, sem nyereséges a tejtermelés. — Szerencsére korán felismertük. hogy a szabályozók megváltozása kedvezőtlenül érint majd minket — folyta*- ta a főállattenyésztő. — Épper ezért körülnéztünk házunk fk ián. mivel is ellensúlyozhatnánk ezt. Ügy látjuk, hogy a takarmányozásban vannak még minimális tartalékaink. A melléktermékek hasznosításával ugyanis valamelyest csökkenthetjük költségeinket Termelőszövetkezetünk ben például 500 hektáron termesztettünk az idén zöldborsót, en-' nek szárát a betakarítás után a tehenekkel etetjük meg. Emellett esztendőnként csaknem 200 vagon sörtörkölyt, valamint nedves répaszeletet, almát és kukoricaszárat használunk fel takarmányozásra. A Zöldmező TermelőszövetJ kezet tehénállománya 1600 darab, de foglalkoznak üszőhizlalással is. Tavaly összesen 600 tonna marhahúst értékesítettek. Az arány tehát a tejtermelés javára tolódik el. Éppen fordított a helyzet az Alagi Állami Tangazdaságban, ahol a 850 húshasznú tehén mellett csupán 510-et fejnek. ' Drága az cnlözás — Az elmúlt évben a tejár- kiegészítés 10 millió forinttal növelte bevételünket, az idén ez az összeg várhatóan csupán 3—3,5 millió forint lesz — mondta Virág Lajos, köz- gazdasági igazgatóhelyettes. — Mivel költségeinket rendkívül megnöveli, hogy legelőinket, silóveteményeinket rendsze- ' résén öntözzük, előzetes számításaink szerint veszteséges lesz a tejtermelés. A hozamokra nem panaszkodhatunk:» tavaly az ország egyik legjobb eredményét értük el; 5600 liter tejet fejtünk egy-egy tehéntől. Az idén, az állatállomány biológiai tartalékait kihasználva, körülbelül 100 literrel tudjuk növelni a hozamokat. Természetesen mi is törjük a fejünket, hogyan segíthetünk nehéz helyzetünkön, s most úgy látszik, találunk egy átmeneti megoldást. Szerződést kötöttünk a Phylaxiá- val, s ennek értelmében a szarvasmarhák vérsavóinak felhasználásával gyógyszeralapanyagot állítunk elő. A hústermelés nyeresége tavaly 2 millió 700 ezer forint volt, idei tervünkben 4 millió forint szerepel. Ha elképzeléseink valóra válnak, akkor ősz-; szességében a szarvasmarha- ágazat még nyereséges lesz. Változtat»!* keil Mint látható, Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeit hátrányosan érintette a tejtermelés szabályozóinak változása, Hogy mennyire, arra még korai lenne választ keresni. A megyei pártbizottság illetékes szakemberei készítettek egy felmérést, amelynek tapasztalatait most összegzik, A termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól beérkezett jelzések alapján ugyanis kidolgozzák a továbblépés útjait. Furucz Zoltán Ferihegyen vizsgázik az új módszer Üj építési módszer vizsgázik a Ferihegyi repülőtéren, ahol a tegnap rendezett bemutatón a szakemberek szélesebb köre is tanúja lehetett a leglátványosabb munkaműveletnek, az épületszerkezet megformálásának és felemelésének. Oj eljárással nagy átmérőjű vasbeton kupolaházakat építenek az olasz Binishells cég szabadalmazott megoldásával. Az új módszer érdekessége, hogy a talajon helyezik el a betonvasakat és a friss betont két műanyag ponyva között, majd erős kompresszorokkal levegőt préselnek e ponyvazsaluzat alá, tehát felfújják, mint valami ballont, amíg ki nem alakul a félgömb formájú kupola. A beton kellő megszilárdulásakor megszüntetik a kompresszorozást, a szerkezetet alátámasztó légpárnát, s eltávolítják a ponyvazsaluzatot, ezt követően pedig már csak az ajtó és ablaknyílásokat vágják ki. Ferihegyen 20 méter átmérőjű és 6,3 méter magas, 7—17 centiméter vas- I tag falú úgynevezett héjkupo- lákat építenek. Az új módszer szerint tor- latermek, fedett uszodák és más sportlétesítmények is építhetők.
