Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

xJimap 1982. JÜLIÜS 15., CSÜTÖRTÖK Tovább fejleszthetők a magyar-román kapcsolatok Közleményt adtak ki a tárgyalásokról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság kormá­nya első miniszterének a meghívására 1982. július 13— 14-én hivatalos, baráti látoga­tást tett a Román Szocialista Köztársaságban. A miniszterelnökök kölcsö­nösen tájékoztatták egymást országaik szocialista építő- munkájának időszerű kérdé­seiről, megvizsgálták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak hely­zetét és fejlesztésének lehető­ségeit, véleménycserét folytat­tak néhány időszerű nemzet­közi kérdésről. A felek kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt es a Román Kommunista Párt kapcsolatainak meghatározó szerepét, valamint Kádár Já­nos és Nicolae Ceausescu ta­lálkozóinak jelentőségét a ma­gyar-román viszony fejlesz­tésében. A miniszterelnökök hangsú­lyozták, hogy különös fon­tosságot tulajdonítanak a ma­gyar és a román nép barátsá­ga erősítésének, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság jó­szomszédi együttműködése fej­lesztésének az 1972-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint az 1977-es legfelső szintű találkozón el­fogadott közlemény elvei és céljai alapján. A kormányfők kifejezték el­határozásukat, hogy fejlesztik a kapcsolatokat valamennyi területen, és hatékonyabbá te­szik a találkozókat, a politikai párbeszédet pártjaik, parla- ■’mentjeik, kormányaik, politi­kai és társadalmi szerveik ve­zető képviselői között. A tárgyalások során a felek részletesen elemezték az áru­csereforgalom, a gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latok helyzetét. Kedvezően ér­tékelték a gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság, a központi tervező szervek, a külkereskedelmi minisztériumok és a többi gazdasági tárca utóbbi évek­ben elért eredményeit. A fe­lek ugyanakkor hangsúlyoz­ták a két ország szomszédsá­gából fakadó előnyöket, gaz­dasági lehetőségeiket a terme­lési szakosítás és kooperáció fejlesztése és az árucserefor­galom növelése szempontjából Elhatározták újabb koope­rációs és gyártásszakosítási megállapodások előkészítését a gépipar, az elektronika, az elektrotechnika és mikroelekt­ronika, a kohászat és a vegy­ipar, valamint a különböző nyersanyagok hasznosítása te­rületén. A két ország népgazdaságá­nak lehetőségei és szükségle­tei szerint konkrét lépéseket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmozdításá­ra. Megállapodtak abban, hogy a két ország tervhivatala és illetékes főhatóságai a közel­jövőben megkezdik az 1985 utáni időszakra vonatkozó gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési javasla­tok kidolgozását. A felek megerősítették el­határozásukat, hogy hozzájá­rulnak a KGST keretében fo­lyó együttműködés fejleszté­séhez, a komplex program és a különböző speciális hosszú lejáratú együttműködési prog­ramok teljesítéséhez, amelyek a nyers-, a fűtőanyag és az energia, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, a fogyasztási cikkek, valamint a gép- és berendezésszükségle­tek kielégítését célozzák. A miniszterelnökök kedve­zően értékelték az 1981— 1985. évre szóló kulturális együttműködési munkaterv alá.rását. Kifejezték elhatáro­zásukat annak maradéktalan teljesítésére és a bővítés lehe­tőségeinek megvizsgálására. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során a két miniszter- elnök megerősítette kormánya elhatározását, hogy mindent megtesz a leszerelésért, a béke és a biztonság védel­méért, a nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisz­tere tárgyalásainak eredmé­nyeit jegyzőkönyvben rögzí­tették. A tárgyalások szívélyes, elv­társi légkörben folytak, és hozzájárultak a magyar—ro­mán kapcsolatok fejlesztésé­hez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság sokoldalú együttmű­ködésének bővítéséhez, a két nép, a szocializmus és a béke javára. Lázár György magyarorszá­gi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Constantin Das- calescut, amit a román kor­mány első minisztere köszö­nettel elfogadott Közös érdekekről Moszkvában Július 14-én a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége képviselőinek részvételével külügyminiszter­helyettesi értekezletet tartottak Moszkvában. A tanácskozáson részt vett Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. A találkozót, amely a teljes nézetazonosság jegyében ment végbe, egyes, kölcsönös érdek­lődésre számot tartó, sürgős nemzetközi kérdések megvita­tása céljából hívták össze. Szovjet-nyugatnémet hitelkeret-szerződés Nagy jelentőségű megállapodás A Szovjetunió külkereske­delmi bankja megállapodást írt alá egy nyugatnémet bank- konzorciummal a Nyugat-Szi- béria—Nyugat-Európa között épülő gázvezeték építésével összefüggő hitelekről. A nyu­gatnémet bankok 2,8 milliárd márka hitelt biztosítanak a ve­zeték építéséhez szükséges be­rendezések NSZK-beli szállí­tóinak, a hitelösszeg pótlólagos megrendelések esetén elégheti a négymilliárd márkát. Ebből a nyugatnémet szállítások 85 százalékát lehet fiananszírozní. Irán katonai támadást indított Hadműveletek iraki területen Iráni csapatok kedden este Basra közelében átlépték az iraki—iráni határt és tíz kilo­méteres mélységben iraki te­rületre hatoltak be — jelentet­te be szerdán az iraki fegyve­res erők főparancsnokságának közleménye, és egyben a táma­dás megállításáról is hírt adott. Ez a közlemény erősíti meg első ízben, hogy az iráni csa­patok, a két ország közötti há­ború során először, iraki terü­letre léptek. A kedd éjszaka közzétett iráni katonai közle­mény csak annyit mondott, hogy az iráni csapatok nagy­szabású hadműveletbe kezdtek 0 Arafat párbeszédet javasol az Egyesült Államokkal Izraelt meghátrálásra Az izraeli légierő gépei szerda délelőtt folyamatos bere­pülésekkel figyelmeztették a Nyugat-Bejrútban körülzárt palesztin fegyveres erőket, hogy a kiürítési ultimátum elutasítása esetén Tel-Aviv nem riad vissza a PFSZ li­banoni központjának katonai megsemmisítésétől. Az iz­raeli hadvezetés 35 ezer katonát, 300 harckocsit vont össze a bekerített főváros peremén. Közben Bejrútban az a hatá­rozott benyomás alakult ki, hogy a Philip Habib amerikai elnöki megbízott közvetítésével folytatott tárgyalások kimene­tele a szíriai és a szaúd-ará- biai külügyminiszter washing­toni látogatásától, a Reagan el­nökkel való csütörtöki találko­zótól függ. Az An-Nahar című lap értesülése szerint Habib közölte a libanoni vezetőkkel, hogy Izrael csupán néhány to­vábbi napot adott a bejrúti A LEMPIX. kongresszusának irányvonala Visszatérés a lenini normákhoz A LEMP IX., rendkívüli kongresszusa — amelynek megnyitása óta éppen egy esz­tendő telt el — történelmi ta­nácskozás volt, egyet jelentett a párt megújulásával, a lenini normákhoz való visszatéréssel, helyes programot adott az or­szágnak, még ha az utóbb nem is valósulhatott meg tel­jes mértékben — állapítja meg a Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja. A rendkívüli kongresszuson a párt meghatározta törekvé­seit, a társadalom elé pedig átfogó változások programját tárta, amely a társadalmi igazságosságon alapuló szo­cialista viszonyok megszilár­dítását, a gazdasági válság fokozatos legyőzését, mélyre­ható gazdasági reformokat, a hatalomgyakorlás társadalmi bázisának kiszélesítését, a t nemzeti egység szocialista ala­pokon való megteremtését tűzte ki célul. A kongresszus eredményei­nek, a párt megerősödésének, egysége megőrzésének láttán mozgósították soraikat a bel­ső szocialistaellenes erők és külföldi eszmei-politikai szö­vetségeseik, akik propagandá­jukkal igyekeztek lejáratni a kongresszust a közvélemény előtt, és ez bizonyos mértékig sikerült is nekik — állapítja meg a Trybuna Ludu. A Trybuna Ludu határozot­tan leszögezi, amint ezt a szükségállapot bevezetése utá­ni első központi bizottsági ülés is tette, hogy nem lehet visszatérni sem az 1981. de­cember, sem az 1980. augusz­tusa előtti állapotokhoz, vagyis nem lehet eltérni a IX. kongresszus vonalától. Folytatódott a szenátusi meghallgatás Shultz progrembeszéde A „bizalom stratégiájának” megteremtésére szólított fel a Szovjetunióhoz fűződő viszony­ról szólva George Shultz. A kinevezett amerikai külügy­miniszter kedden kezdett meghallgatását -szerdán foly­tatta az amerikai szenátus külügyi bizottsága. Shultz kijelentette, hogy Washington kész építő és elő­nyös kapcsolatok kiépítésére, bár úgy állította be a kérdést, mintha ez a Szovjetunió „ma­gatartásától” függene. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kapcsolata — mondta Shultz — nem lehet az ag­resszió vagy a konfrontáció stratégiája, hanem a bizalom, az erő és a realizmus straté­giájának kell lennie. palesztin jelenlét politikai fel­számolására. Ennek ellent­mond, hogy George Shultz, a kinevezett amerikai külügymi­niszter 30 napban jelölte meg a bekerített palesztin gerillák eltávolításához szükséges időt. Valid Dzsumblatt, a haladó nemzeti mozgalom elnöke po­zitívnak, érdekesnek mondta Shultz nyilatkozatát, majd ki­jelentette: „legfőbb ideje, hogy az Egyesült Államok elismerje a PFSZ-t. Izrael nem volt ké­pes megsemmisíteni a PFSZ-t és ha megtenné, új, valószínű­leg harcosabb szervezet fog születni. Dzsumblatt azzal vá­dolta Habibot, hogy korábbi álláspontját módosítva mindent megelőző követelménynek te­kinti a palesztin gerillák eltá­volítását és abszurd módon csak ezt követően irányozza elő a nemzetközi erők nyugat­bejrúti szerepét. A palesztin gerillák, a palesztin menekül­tek és a libanoni muzulmá­nok egyaránt szükségesnek tartják a nemzetközi erők je­lenlétét, mert nem bíznak a keresztény miliciákban — mu­tatott rá Dzsumblatt. Az Egyesült Államok és a Palesztina! Felszabadítási Szer­vezet közötti közvetlen tárgya­lásokat javasolt Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke a li­banoni válság megoldása érde­kében. A CBS amerikai tv- társaságnak kedden adott nyi­latkozata során Arafat kije­lentette: „a válság megoldásá­nak egyik legfontosabb kulcsa lenne" a közvetlen párbe­széd. A libanoni kormány szer­dai ülése után ismételten fel­szólította Izraelt csapatainak Libanonból történő kivonásá­ra, s egyúttal követelte — most először — „minden nem libanoni fegyveres erő libano­ni területről történő evakuá­lását”. A dokumentum nem­zetközi összetételű erő közre­működését kéri a palesztin fegyveresek Bejrútból való ki­vonulásának ellenőrzésére. Az izraeli rádió szerdai je­lentése szerint Menahem Begin izraeli miniszterelnök úgy döntött, hogy Philip Habib amerikai elnöki különmegbí­zott korlátlan ideig folytathat­ja tárgyalásait a palesztin fegy­veresek Bejrútból való kivoná­sáról. Az izraeli rádió szerint Begin nem tartja kívánatosnak a Bejrút elleni további kato­nai akciót a nagy veszteségek, s az Egyesült Államok várható negatív reagálása miatt. Palesztinok, szíriaiak, liba­noni menekültek ezrei vettek részt Damaszkuszban kedden azon az Izrael- és Egyesült Allamok-ellenes tüntetésen, melyet az amerikai nagykö­vetség épülete előtt rendeztek. A felvonulók követelték Izrael libanoni agressziójának be­szüntetését. Reagan csapatokat akar küldeni Libanonba Reagan elnök megkezdte a kongresszusi képviselők „meg­dolgozását" az amerikai tenge­részgyalogosok esetleges liba­noni bevezetésével kapcsolat­ban. Az elnök kedden a sze­nátus és a képviselőház vezető tisztségviselőit tájékoztatta a libanoni fejleményekről. A ta­nácskozást követően több kép­viselő elmondotta: a meghall­gatáson mindenekelőtt arra kértek biztosítékot Reagantól, hogy tájékoztatni fogja a kongresszust, mielőtt csapato­kat indítana útnak Libanonba. E források szerint az elnök „rendkívül veszélyesnek” nő­sítette a libanoni helyzetet. Charles Percy, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: az amerikai ka­tonák küldése a „libanoni kor­mány kérésétől, valamint olyan „biztosítékoktól és ga­ranciáktól” függ, hogy az ame­rikai egységek „csak békefenn­tartó erőként” lesznek jelen, semmilyen formában nem vesznek részt harci cselekmé­nyekben s küldetésük 30 napra korlátozódik”. (A libanoni kor­mány eddig még nem kérte amerikai csapatok küldését az országba.) A képviselők nyilatkozatai­ban mindenesetre kikerülték a csapatküldés egyik érzékeny pontját, nevezetesen azt, hogy az amerikaiak mikor — a pa- lesztir fegyveresek távozása előtt vagy után — érkeznének Libanonba. Percy ugyanakkor felvetette, hogy az Egyesült Államoknak biztosítékokat kellene szereznie Izraeltől is, hogy az izraeli csapatok nem vonulnak be Nyugat-Bejrútba, és az izraeli kormány újrakez­di az úgynevezett palesztin autonómiatárgyalásokat. a front déli szakaszán és áttör­ték az ellenség első védelmi vonalait. A teheráni rádió szerda reggeli adása megerő­sítette, hogy az iráni csapatok szétzúzták az iraki védelmi vo­nalakat és iraki katonák szá­zait ejtették foglyul. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője szerdán felhí­vást intézett az iraki néphez, s a bagdadi kormány, valamint Szaddam Husszein elnök meg­döntésére szólított fel — jelen­tette a teheráni rádió. Az iráni vallási vezető, aki — mint nyugati hírügynökségek emlé­keztetnek rá — eddig óva in­tette az iráni hadsereget, hogy iraki területre lépjen, felszólí­totta az iraki katonákat: fegy­vereiket fordítsák saját pa­rancsnokaik ellen, s csatlakoz­zanak az iszlám (értsd iráni) harcosokhoz. Szaddam Husszein iraki el­nök szerdán kijelentette: az iraki harcosok, akik eddig Irán területén harcoltak, saját terü­letük védelmében könnyebben és nagyobb bátorsággal száll­nak majd szembe az iráni erőkkel. A harcokról — természetsze­rűleg — egymásnak ellentmon­dó hírek érkeztek a két szem­benálló ország fővárosából. A teheráni katonai jelentések szerint az iráni erők már 20 kilométerre hatoltak be Irakba, megsemmisítettek két hadosz­tályt és egy páncélos dandárt, s nagyszámú iraki katonát ejtettek foglyul. A bagdadi je­lentések szerint az iráni tá­madást megállították. Mindkét fővárosban bejelentették, hogy az iraki légierő bombatámadást hajtott végre több nyugat-irá­ni város ellen. Az áldozatok pontos száma még nem isme­retes. Az iráni jelentés szerint négy támadó repülőgépet le­lőttek. A hondurasi államfő Wasting ionban Kedden háromnapos hiva­talos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett Roberto Suazo Cordova hondurasi ál­lamfő. A látogatásnak az ad különös jelentőséget, hogy — a jelek szerint — Honduras magára vállalja Közép-Ame­rikában azt a „csendőrszere­pet", amelyet a sandinista for­radalom győzelméig Anasta- sio Somoza diktatúrája játszott a térségben. A hivatalos amerikai—hon­durasi tárgyalások legfonto­sabb témája a katonai együtt­működés pontosítása lesz. A szovjet sajtó értékelése szerint az amerikai lépés nem is annyira a Szovjetuniót, mint az Egyesült Államok partnereit sújtja. A Gudok cí­mű lap szerdai kommentárja egyszerűen hazugnak minősíti a Reagan-kormány érvelését, amellyel a vezetéképítés ellen kívánja mozgósítani a nyugat­európai kormányokat. Washington azt szeretné, ha nyugati szövetségesei a szov­jet földgáz helyett amerikai szenet importálnának, s ezért próbálja rákényszeríteni aka­ratát partnereire — írja á szovjet lap. A Lityeraturnaja Gazeta című hetilap kommen­tárja a szövetségesekre mért ütésnek nevezi Washington próbálkozásait, s azt hangoz­tatja, hogy az amerikai lépés bumerángként csapódik visz- sza: nem megbékélést, hanem további ellentéteket hozott az Egyesült Államok és nyugati partnerei viszonyában. A nyugatnémet televízió és a szerdai sajtó még Genscher külügyminiszter közel-keleti útját is háttérbe szorító első számú témája a Leningrádban kedden aláírt szovjet—nyugat­német hitelkeret-szerződés méltatása. A vezető lapok idéz­nek Wilhelm Christiansnak, a Deutsche Bank elnökének nyi­latkozatából és kommentár­jaikban szinte kivétel nélkül azt emelik ki, hogy a nagy jelentőségű szerződést Wa­shington szovjetellenes szank­ciói ellenére írták alá. ★ Gyümölcsözőnek és jó ered­ményeket hozónak nevezte a szovjet és nyugatnémet válla­latok közti tudományos-mű­szaki együttműködést Dmitri} Zsimerin, a Szovjetunió Tudo­mányos és Műszaki Állami Bi­zottságának egyik első elnök- helyettese, a TASZSZ-nale adott nyilatkozatában. Az elnökhelyettes megerősí­tette a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy bővíti együtt­működését az NSZK-val aa atomenergetika, az energia­takarékosság terén, valamint az olyan kutatásigényes terü-> leteken, mint például aa elektronika, a számítástechni­ka és a biotechnológia, Kreisky nyilatkozata Perest elszigetelődött Megmaradtak a súlyos ellen­tétek Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt elnöke, valamint a Szocialista Internacionáléban tömörült többi szocialista és szociáldemokrata párt vezetői között a Libanont ért izraeli agresszió kérdésében — nyi­latkozta szerdán Bécsben új­ságírók előtt Bruno Kreisky kancellár. Az osztrák politikus kedden Koppenhágában egy magánjel­legű találkozón Jorgensen dán miniszterelnök és Peresz tár­saságában hallgatta fheg Ma­rio Soares portugál szocialista vezető közel-keleti beszámoló­ját. Az osztrák államfő szerdai nyilatkozata szerint az izraeli agresszió egészének megítélé­sében Simon Peresz egyértel­műen elszigetelődött a Szocia­lista Internacionálén belül, en­nek ellenére nincs szó arról, hogy kizárnák az Izraeli Mun­kapártot a szervezetből. B it vasutasok sztrájkja Leállítják a közlekedést? A brit államvasutak úgy döntött, hogy a mozdonyveze­tők szakszervezetének immár tíz napja tartó sztrájkja miatt egy hét múlva teljesen leállít­ja Nagy-Britanniában a vas­úti közlekedést. A British Rail vezetősége már kedden meghozta dönté­sét, közzétételét azonban szer­dán délre ígérte. Ez az idő­pont is halasztást szenvedett Michael Foot munkáspárti ve­zér kérésére, aki déltájban még egy utolsó kísérletet tett: talál­kozott Ray Bucktonnal, a sztrájkolok szakszervezetének, az ASLEF-nek elnökével, majd Sir Peter Parkerrel, a British Rail elnökével — a jelek sze­rint minden eredmény nél­kül. A helyzetet bonyolítja, hogy a brit államvasutak elbocsátja az ASLEF sztrájkoló tagjait, s visszavételüket a „rugalmas munkaidő” elfogadásához köti majd. Az ASLEF-nek metró­vezető tagjai is vannak, közel kétezren. Kedden tartott érte­kezletükön úgy döntöttek: szo­lidaritásból ők is sztrájkba lépnek, ha mozdonyvezető tár­saikat a vasút elbocsátja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom