Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

V 6 1932. .TÜLITTS 14.. SZERDA Jogi tanácsok Bonyodalmak az illeték fizetése körül Jogos-e évek után az ingatlan elbirtoklása? i Vizek partján _ HORGÁSZBOTTAL Zsúfolt tavak mentén • Mit kell a visszterhes in­gatlanvagyon átruházási ille­téke tárgyának tekinteni? Olvasónk azt írja, tudomása szerint, az ingatlanvagyon- étruhá^ási Illeték alapját, az ingatlan tulajdonának cseréje esetében az határozza meg, hogy melyik az elcserélt ingat­lanok közül a nagyobb érték. Másik olvasónk a lakás tulaj­donjogának egymás közötti cseréje esetében — hármas seréről lévén szó — kifogá­solja, hogy két ingatlan érték­különbözete miatt kellett az illetéket kifizetnie. Véleménye szerint, csak egy illeték kifize­tése terhelné őt. Mi az igazság, mi a jogsza­bály, kérdezik olvasóink. Valóban az ingatlanvagyon- át-uházási illeték alapját az illetékekről szóló és többször módosított 11/1966. (VI. 29.) PM. számú rendelet 24. §-a szabályozza, és eszerint ingat­lan tulajdonának cseréje eseté­ben az illeték alapja az elcse­rélt ingatlanok közül a na­gyobb értékű. Lakások tulaj­donjogának egymás közötti cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű. Laká­sok tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében azon­ban az illeték alapja az elcse­rélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. Az is igaz, hogy a lakásin­gatlanok cseréjének elősegíté­se érdekében, a jogszabály kedvezményes illetékfizetési kötelezettséget biztosít a laká­sok tulajdonjogának cseréje esetén. Több lakás tulajdonjo­gának cseréje esetén azonban a visszterhes ingatlanvagyon át­ruházási illetékének kiszabásá­nál annak van jelentősége, Ihogy ténylegesen milyen cse­ri sszerződés jött létre. Olva- s ónk egy okiratba foglalta a J lármás cserét, és ebből azt következteti, hogy csak az egyik mégpedig a kedvezőbb Az eg;yik állami építőipari vállalat felmondott szállításve­zetőjének . Ezt azzal indokolta, hogy a m egnövekedett felada­tok átlagos vagy annál maga­sabb felkőszültséget, munkafe­gyelmet és felelősségteljes munkát igényelnek. Ezeknek a feltételeknek azonban a szállí­tásvezető nem felel meg. A felmondás hatálytalanítá­sáért az ihlető a munkaügyi bí­rósághoz fordult/ Lelkiism« »retesen dolgozom, a megnövekr.-dett feladatokat meg tudom ol dani — jelentette ki. — Közga zdasági technikumi érettségim van, ezenkívül a vállalat ál tal megkívánt pá- lyamesteri vizsgát sikerrel le­tettem teh;át megfelelő szak- képzettséggel is rendelkezem. Az igazság .az; azért mondtak fel nekem, mert egy ügyben a Vállalat el -n tettem vallomást. Érveléseit a munkaügyi bí­róság nem fog adta el és kere­setét elutasította. A jogerős ítéljet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú döntést megváltoztat­ta és a felmondást hatályon kí­vül helyezte. Abból a munkajogi ajapelv- ből kiindulva, hogy a dolgozó­nak joga van munkához, kö­vetkezik, hogy a munka-^j- szonyt csak akkor lehet fel­mondani, ha az rendeltetését nem tölti be, tehát fenntartá­sa a munkaadó tevékenysége vagy a dolgozó személyével Összefüggő okból szükségtelen­né válik. Ennek megállapítá­sa érdekében az írásban közölt felmondásból a munkaviszony megszüntetése okának világo­san ki kell tűnnie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ebben az esetben azonban a íémondólevélből nem derül íi, hoiy a sz.állításvezető al- rcalmatlaiságát mi bizonyítja - hangzik t határozat. forgalmi értékű ingatlan kü- iönbözete után kell az illetéket megállapítani. Olvasónk té­ved. Az illeték kiszabásánál an­nak van jelentősége, hogy ténylegesen milyen csereszer­ződés jött létre, és nem annak, hogy többféle megállapodásra irányuló szerződéses akaratu­kat egy okiratba foglalták. A visszterhes ingatlanvagyon­átruházási illeték a ténylege­sen létrejött ügyletek alapján kerülhet kiszabásra. Azt kell tehát vizsgálni, hogy az egy okiratba foglalt szerződés, mi­lyen ingatlanvagyon átruházá­sára vonatkozó megállapodást tartalmaz, illetőleg jelen eset­ben, hogy hány lakásingatlan csereszerződés jött létre. Lakásingatlanok hármas cse­réje esetében mindig két cse­reszerződéssel valósul meg a mindhárom ingatlant érintő tulajdonváltozás. Ilyen esetben tehát valójában két értékkülön­bözet jelentkezik, amelyet kü- lön-külön a két tényleges cse­reszerződésben szereplő lakás- ingatlanok forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ellenkező álláspont egyrészt nem a felek által ténylegesen megkötött ügylet figyelembe­vételével vonná le az illeték- fizetési kötelezettség következ­ményeit; másrészt amennyiben a felek valóságos szerződési akaratával szemben kizárólag formai szempontok (okiratba foglalás módja) döntenék el az illetékfizetési kötelezettség módját, ez az eljárás szükség­telenül és indokolatlanul meg­nehezítené a lakásingatlanok egyébként kívánatos cseréjét. Nevezetesen a szerződő felek­nek több egymással szoros összefüggésben és egymástól függően kötött megállapodá­sait indokolatlanul elválaszta­ná és a tulajdonszerzési korlá­tozásokra, valamint esetleges jóváhagyások szükségességére is figyelemmel az egységes ] Végül a Legfelsőbb Bíróság I rámutatott arra; a tárgyaláson a vállalat újabb felmondási okra, mégpedig átszervezésre is hivatkozott, amelynek során a szállításvezetői munkakört megszünteti. Ezt azonban nem lehet figyelembe venni, mert ez az ok az eredeti felmondó- levélben nem szerepelt. Ehhez új felmondásra, illetve újabb munkaügyi vitára van szük­ség. A Minisztertanács módosí­totta — egyszerűsítette — a magánszemélyek gépjármű- használatára vonatkozó koráb­bi rendeletét. A lakosság áru- és személy- szállítási igényeinek jobb ki­elégítése érdekében az elmúlt év során határozatok születtek arról, hogy magánszemélyek kisipari tevékenységként taxi­val személyeket szállíthatnak, s az árufuvarozásra vonatkozó rendelkezések is változtak. Az 1981. évi jogszabályok szerint ilyesfajta tevékenységet első­sorban magánszemélyek részé­re és korlátozott földrajzi ha­tárok között folytathattak a fmlsarozó kisiparosok. A helyi hatós ágoknak joguk volt arra is, hogy saját megítélésük sze­rint az '.adott terület ellátásá­tól tegyek függővé az iparen­gedélyek kiadását. Az új jog­szabály azé az elvet érvénye­síti, hogy az iparengedélyt ki kell adni, ha a folyamodóval szemben törvényes kizáró ok nincs. Mindez várhatóan lényegesen szerződési akarat több okirat­ba foglalása gátja lehetne ilyen megállapodások kötésének. 9 A tulajdonostárs elbirto­kolhatja-e a másik tulajdoni illetőségét? Igen, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékei­nek a fennállását, és ennek a körében azt is, hogy az elbir­toklásra hivatkozó tulajdonos­társ magatartása összeegyez­tethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jog­szabállyal. Olvasónk azt panaszolta, hogy anyja testvére elbirtok­lásra hivatkozással, nem haj­landó’ kifizetni házrészét. Ol­vasónk nagyszülei még 1950- ben meghaltak. Négy gyermek maradt hátra ^ — köztük az egyik, olvasónk anyja —, akik osztoztak, egyenlő arányban a házas ingatlanon. Egy gyermek időközben meghalt, és akkor olvasónk anyja a reá eső részt visszautasította, azt az 4/4 részt a másik két testvér örökölte. A hagyatéki tárgyaláson — az átolvasott jegyzőkönyvekből megállapítható volt — olva­sónk édesanyja úgy nyilatko­zott, hogy még a nagyszülők életében ötezer pengőt (1940- ben) fizettek ki részére, és ak­kor olyasféle osztályos egyez­séget kötöttek a gyermekek. Ennek azonban írásos nyoma nincs, most viszont olvasónk nagyanyja tagadja, hogy őt ki­fizették volna a hagyatékból. Ugyanis ez most vetődött fel, mert édesanyja egyik testvére tulajdonjogának megállapítá­sa iránt, elbirtoklás címén pert indított ellene, mert egyébként is, több, mint 10 éve háborítat­lanul használta a testvér olva­sónk anyjának i/4 részét is, mivel benne lakott az ingat­lanban, és az egész telket ő művelte. Ebből olvasónk édes­anyja nem részesült, haszon­bért nem követelt, csak most néhány évvel ezelőtt a testvé­re azzal állított be hozzájuk, hogy megveszi a részét, de mi­vel nem tudtak megállapodni, utóbb már a testvér nem is ke­reste őt, hanem elbirtoklás cí­mén perrel támadta meg olva­sónk anyját. Olvasónk most azt kérdezi, mire számíthat. Jóslásokba nem bocsátkoz­hatunk, csupán megismételhet­jük a bevezetőben elmondotta­kat, hogy elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerez­heti a másik (többi) tulajdo­nostárs illetőségének a tulaj­donjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékei­nek a fennállását. Dr. M. J. javítja a lakosság ellátását, egyben könnyít a kisiparos fu­varozók helyzetén, a fuvar- vállalások feltételein. Ezentúl nemcsak meghatározott terü­leten, hanem bárhol az ország­ban taxizhatnak, fuvarozhat­nak a kisiparosok, s nem ki­zárólag magánszemélyek meg­bízásából. A módosítás alap­ján a költségvetési szervek, il­letve költségvetési rend sze­rint gazdálkodó egyéb szerve­zetek részére korlátozás nélkül vállalhatnak fuvarozási fel­adatokat a magánfuvarozók. Meghatározott esetben a vál­lalatoktól, szövetkezetektől is vállalhatnak munkát, elsősorban kommunális jellegű szállításoknál (például szemétgyűjtésnél vagy a lakosság ellátását szol­gáló elosztásban, illetve tüze­lőanyagok, propán-bután gáz­palackok szállításában). Az új rendelet érinti a ma­gánszemélyek által üzemeltet­hető gépkocsik teherbíráshatá­rának kérdéseit is. Ezentúl a fuvarozó kisiparosok az eddigi legfeljebb 5 tonnás helyett 6 tonna hasznos teherbírású ko­Nők és gyerekek Egészségvédelem Közérdekű az egészségügyi miniszter rendelete a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről. Eszerint a nők és a fiatalko­rúak nem foglalkoztathatók olyan munkakörökben, illetve munkakörülmények között, amelyek testi épségüket, egész­ségüket veszélyeztetik, a fiatal­korúak fejlődését károsan be­folyásolják. A rendelet mellék­lete egy sor munkakörre .a terhes nők teljes foglalkozta­tási tilalmát írja elő. A mun­kahelyi sajátosságokhoz iga­zodva azonban a közegészség- ügyi és járványügyi felügyelő­ségek további foglalkoztatási tilalmakat is megszabhatnak. A munkáltatók kötelessége, hogy munkavédelmi vagy más belső szabályzatot készítsenek, amelynek o tilalmi jegyzéket mindenképpen tartalmaznia kell. Ezeket a jegyzékeket de­cember 31-ig kell elkészíteni. Kidolgozásába be kell vonni az üzemegységi szolgálat orvo­sát, s ha a munkáltatónál nincs ilyen szolgálat, szakvéleményt kell kérni a területileg illeté­kes közegészségügyi és jár­ványügyi felügyelőségtől is. Lényeges előírás, hogy a munkakörülmények megválto­zása, új technológia alkalmazá­sa, egészségi ártalmak keletke­zése esetén az egészségügyi szolgálat javaslatára a tilal­mi jegyzéket felül kell vizsgál­ni. Ez a felülvizsgálat és a szükséges módosítások megté­tele egyébként ötévenként mindenképpen kötelező. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL A tavalyi költségvetés vég­rehajtásáról az 1982. évi I. törvény rendelkezik. (Magyar Közlöny 40. száma.) A mozgófilmek gyártásának és forgalmazásának engedélye­zéséről, valamint egyes film­gyártói képesítéshez kötésérői szóló 4/1971. (VII. 31.) MM. számú rendelet módosításáról, a művelődési miniszter 9/1982. (VII. 5.) MM. sz. rendelete in­tézkedik (a Magyar Közlöny 40. számában). A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 1/1981. (X. 30.) ÁBMH. számú rendelkezés módosításáról, az Állami Bér-, és Munkaügyi Hivatal elnöke 2/1982. (VII. 5.) ÁBMH. szám alatt rendelkezést adott ki ugyanitt. Az egyes kisipari foglalkozá­sok gyakorlásához elfogadható felső- és középfokú képesíté­sekről tájékoztató jelent meg az Ipari Közlöny 15. számában. csit és pótkocsit tarthatnak üzemben. Az egyéb kisiparo­sok és magánkereskedők az eddigi 3 tonnás helyett 5 ton­nás tehergépjárművet hasz­nálhatnak, és ehhez pótkocsit is üzembe tarthatnak. Azok, akik tüzelőszállításra, propán­bután gázpalack fuvarozására vagy autómentésre specializá­lódnak, mentesülnek a teher­bírási korlátozások alól, sőt, a célnak megfelelően átalakított gépkocsit is al­kalmazhatnak. A kormány új rendelete ter­mészetesen nem változtat a szocialista szektor elsődleges szerepén az áru- és személy- szállításban, de módot nyújt arra, hogy a magánszemélyek tevékenysége is hozzájáruljon a lakosság ellátásának javítá­sához. A teherbírási megkö­töttségek enyhítésével a ren­delet alkotói azt kívánják el­érni, hogy még rugalmasabbá váljanak a kisipari tevékeny­séghez kapcsolódó áruszállítá­sok — s ezt segítendő: módjuk legyen a kisiparosoknak a fel­adatukhoz legalkalmasabb gépjárműtípus használatára. Az utóbbi két hétben feltű­nően vegyes tapasztalatokról hallottunk a megye határain belüli vizek partján. Akad olyan hely, ahol már csak­nem egy hónapja szinte sem­mit sem tudtak kifogni a leg­ügyesebb horgászok sem. Másutt szeszélyesnek tűnnek a halak, egyik nap még fürdést sem látni, másnap szinte az üres horogra is kapnak. Az igazi okokat nyilván a szak­emberek nálunk jobban isme­rik, de valószínű, hogy az időjárás változásai és a fel- melegedő víz oxigénszegény­sége idézi elő a sok furcsa helyzetet. Zártak Természetesen minden nyá­ron, főleg kánikulában számí­tani kell hosszabb, rövidebb ideig tartó kapástalan idő­szakra, ez azonban nem vi­gasztalja azokat a horgászo­kat, akik ilyenkor veszik ki a szabadságukat, hogy a pihe­nést, regenerálódást összekap­csolják kedvenc szórakozá­sukkal. Akadnak ugyan olyan vizek, ahol csaknem mindig a biztos zsákmány reményében vethetjük be a horgokat (ilyen például a farkasdi tó, a dányi víz), de az ott tevékenykedő egyesületek általában befelé fordulóbbak, zártabbak a töb­binél. S az emelkedő halárak ismeretében ezt különösebben még csak fel sem róhatjuk nekik. Túl sokan... Rovatunk legutóbbi megje­lenésekor közöltünk egy — mint később» kiderült, pontat­lan — információt a délegyhá­zi 4-es tó környékén folyó földmunkálatokról. Azóta megtudtuk, nem készülnek a szigetet a parttal összekötni, mégis olyan hátrányos válto­zásokat tapasztaltunk, ame­lyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A gépek olyan közlekedési útvonalakat is el­zárnak a horgászok elől, ame­lyek pedig a kezdetektől fog­va megvoltak, s megkönnyí­tették a kedvelt horgászhelyek megközelítését. Ügy tűnik, a délegyházi tavak státusa, hasznosítása to­vábbra sem tisztázott. Hor­gászszempontból az intéző bi­zottság kezelésében van a tó­rendszer, ugyanakkor egyre zsúfoltabb kiránduló-, fürdő- ző- vitorlázóhellyé is válik. Ez önmagában természetesen nem lenne baj, ha a sok-sok ember nem zavarná egymást, s a hatóságok is következete­sebbek lennének. Egyeztetnek? Kiss Sándor, a Nagy-Buda­pesti Horgászegyesület tagja panaszolta: — Tavaly s az idén tavasz- szal is rendszeresen etettünk egy helyet, s természetesen közelében a parton ütöttünk sátrat. Este azonban ellenőr­zést kaptunk, s le kellett bon­tanunk, s be kellett volna mennünk a kempingbe. Most nézze meg, talán ezer sátor is van a tó körül, mégsem szól senki. Valóban, azt sem tapasztal­tuk az utóbbi időben, hogy valaki a fürdőzőket figyelmez­tette volna, pedig már az idén is történt itt néhány baleset. Célszerű lenne, ha egyeztet­hetnének az illetékesek, s va­lamelyik, hallal még be nem telepített vizet kijelölhetnék strandnak, illetve csónakázótó­nak. Pisztrángles Délegyházán persze nem­csak rossz híreket hallottunk. Igaz, nem úgy, mint a legjobb időszakban, de még a fürdő- zők közelében is kapott a ponty és a süllő is, Egyre ke­vesebb pisztrángozót látni vi­szont, úgy látszik, sokan máris kedvüket vesztették. Egy eredményes módszert — nem ez a legsportszerűbb — mégis sikerült ellesnünk: a zsinór végére ólom helyett vízzel félig töltött, hajsampo­nos flakont kötött az egyik horgásztársunk, föléje egy­mástól körülbelül 40 centimé­ter távolságban kettő darab 20—20 centiméteres élőkén le­vő egyszerű közepes pontyo- zóhorgot. A két horogra egy- egy kisebb sneci került, még­hozzá úgy, hogy a szemgödré­nél szúrta át, s az így sokáig fickándozott a vízfelszín kö­zelében. Az eredmény a talá­lékony horgásztársunkat iga­zolta. Versenyek A megyei sportnapok kere­tében a múlt héten Gyömrőn megrendezett KlOSZ-horgász- versenyt a felnőttek között Jófejű István, az ifik között pedig Hajnal Zoltán nyerte. Mindketten nagykátaiak. A KISZÖV e hét végén ugyanitt megtartotta halfogó megyei csapatbajnokságát. Azt a kis- kunlacházi ÉG SZŐ V verseny­zői nyerték a monori, illetve az érdi építők horgászai előtt. Szelektálás Most már évek óta hagyo­mány a Monor és Vidéke Horgászegyesület gombai ta­ván, hogy valamelyik halá­szati termelőszövetkezet se­gítségével szelektálják a víz­ben levő halállományt. Első­sorban a hatalmas busák és a túlságosan elszaporodott ká­rászok kerülnek ilyenkor part­ra. illetve piacra. Az ebből származó bevételt a horgász­egyesület más halfajok telepí­tésére fordítja. Az idei szelek­táló halászatot tegnap tartot­ták, illetve ma rendezik a gombai tavon. Recept Több olvasónk kérte — fő­leg az ínyencek —, hogy kö­zöljünk olyan halrecepteket, amelyek az ilyen ételek ked­velői között kevésbé ismertek. Nos, erre azt válaszolhatnánk, ott vannak a jobbnál jobb, valóban kitűnő leírásokat tar­talmazó szakácskönyvek. Meg aztán a horgászújságban is rendszeresen jelennek meg re­ceptek. De! De azért, hogy eleget tehessünk a kérések­nek, most kivételesen közlünk egy valóban kitűnő halrecep­tet. Íme: vegyünk egy na­gyobb — lehetőleg 2—3 kilós —süllőt, s rántsuk ki. Ezután, mintha csak körözöttet készí­tenénk, tejfölből, túróból, pi­rospaprikából és más fűsze­rekből keverjünk híg mártást. Ezt a frissen rántott, még me­leg halszeletekre öntjük. Fon­tos, hogy a mártás teljesen el­lepje a halat, mert csak így érik össze igazán. Miután el­készültünk, megvárjuk, amíg az egész szobahőmérsékletűre lehűl, majd betesszük a sütő­be. Három-négv napi tárolás után hidegen fogyasztható. Csontkukac Nem titok, hiszen sokan tudják, hogy az egyik legjobb csali a csontkukac. Akik fel­ismerték ezt, s lehetőségük van, hogy pondrókat tenyész- szenek, szívesen használják a kitűnő csalit, ám igaz, hogy vannak, akik idegenkednek még az érintésétől is. Nos, ők járnak rosszabbul... Most azoknak szeretnénk néhány tanácsot adni, akik kedvelik ezt a csalit. Tenyésztéséhez nagyon jól megfelel az apró hal, amelyet feldarabolva és kibelezve fűrészpor tetején le­hetőleg olyan helyre tegyünk ki, ahol sok a légy (például is­tállói:, ólak közelébe). Két- három napon belül már kikel­nek az apró légylárvák, ame­lyek a halhúson gyorsan nö­vekednek. A legtöbb gondot ezután az okozza, hogy a nondrók a nyári melegben három-négy nap alatt bebá- hozódnak. Hogy ez né követ­kezzen be. a csontit, plusz 5 Celsius fokon tároljuk, tgy akár több hónapig is eltart­hatjuk e népszerű halcsalit. Furucz Zoltán, Vereszki János * Döntött a Legfelsőbb Bíróság Indokolatlan felmondás K. S. Jó ha tudja A fuvarosengedélyt ki kell adni!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom