Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. JÜLIUS 14., SZERDA x/ímav Most kamatozik majd Vannak tartalékok Á lakosság élelmiszer-ellá­tása az első félévben jó szín­vonalú, kiegyensúlyozott volt; ez derül ki a MÉM-nek az év első hat hónapjáról most elkészített összesítéséből. A mezőgazdaság évek óta átlag­ban a közepesnél jobb termé­seket takaríthat be, az ötödik ötéves tervidőszakban az élelmiszeripari üzemek fej­lesztésére fordított mintegy 52 milliárd forint most kezd kamatozni. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése, a vállalati ön­állóság fokozása előnyösnek bizonyult. A termelés nem esett vissza. Üj termékek je­lentek meg, elsősorban a ba­romfi-, a hús-, a konzerv- és a söriparban. A mezőgazdasági üzemek és a szövetkezeti kisüzemek ter­melése is előnyösen hat az ellátásra. Időnként és helyenként ki- sebb-nagyobb zavarok voltak az ellátásban, ez azonban nem az árualapok hiányára vezethető vissza, , hanem in­kább a szervezés és szállítás hiányosságaira. Az ötnapos munkahétre átállás nem egy helyen zökkenőkkel járt. Megközelítően 17 százalék­kal emelkedett például a ba­romfi- és a tojásfogyasztás, 4 százalékkal a hús-, 8 százalék­kal pedig az üdítőital-fogyasz­tás. Munkavédelem a tervezéstől Már az ©Isi fázisban A dolgozók egészségének, testi épségének védelme akkor lehet vallóban eredményes, ha annak feltételeit már a beru­házások tervezésének és üzem­be helyezésének szakaszában megteremtik — hangsúlyozták az Országos Munkavédelmi Bizottság ülésén. A Miniszter­tanács rendeletben írta elő, hogy a beruházások egész folya­matában gondoskodni kell a munkavé­delem feltételeinek megterem­téséről, s az OMB most ennek kezdeti tapasztalatait vizsgál­ta. Megállapították, hogy a kormányrendeletben foglal­tak érvényesítése megkezdő­dött, de az eredmények egye­lőre eltérő képet mutatnak. Előrelépés elsősorban a na­gyobb, főként technológiai ter­vező vállalatoknál, valamint az ipari nagyüzemekben és az ál­lami mezőgazdaságban érzé­kelhető. A műszaki tervezők és a gazdasági vezetők önálló­sága, felelőssége megnőtt, munkávédelmi ismereteik azonban még nem mindenütt kielégítőik. Fokozottan számon kell kérniük a hazai gyártó vállalatoktól és az importőrök­től is a munkavédelmi szem­pontból kifogástalan terméke­ket. Növelni kell a műszaki tervezés színvonalát, s munka- védelmi szempontból is na­gyobb szakszerűséggel kell el­járni, a különböző létesítmé­nyek, gépek, berendezések üzembe helyezésekor. A válla­latok jelentős részénél már tapasztalható fejlődés a mun- védelmi szempontból is kifo­gástalan üzembe helyezési el­járásoknál. A bizottság felkérte a fel­ügyeleti szerveket, a hatósá­gokat és munkavédelmi fel­ügyelőségeket, hogy fokozottan ellenőrizzék és következetesen kérjék számon a szabályok vég­rehajtását. Az OMB megtárgyalta az üzemi balesetek statisztikai be­jelentéséről és nyilvántartásá­ról, kivizsgálásáról és a társa­dalombiztosítási megtérítési rendszer tapasztalatairól, va­lamint a további tennivalók­ról szóló jelentést. Megállapí­totta, hogy az új rendelkezé­sek helyesnek bizonyultak, ugyanakkor a statisztikai ren­delkezéshez kapcsolódó doku­mentumok pontosítása és ki­egészítése szükséges úgy. hogy azokat január 1-től alkal­mazhassák. Az Országos Munkavédelmi Bizottság további napirendi pontként az egyszerűbb gaz­dálkodási formákkal kapcsola­tos munkavédelmi kérdések­ről irányelvet fogadott el, amelyet a Szakszervezeti Érte­sítőben és a minisztériumok hivatalos lapjaiban tesznek közzé. Hat nemzet képviselői Cegléden Megkezdődött az i£iH nemzetközi találkozója Tegnap Cegléden a „Dózsa György” Középiskolai Kollégiumban megnyílt a Modern Nevelési Mozgalmak Nemzetközi Szervezete Szövetkezeti Tagozatának július 25-ig tartó nemzetközi találkozója. A Magyar Eszperantó Szövetség Pest megyei Bizottsága, a Szövetkezetek Pest megyei Koordinációs Bizottsága és az Országos Peda­gógiai Intézet meghívására hat nemzet képviselői érkez­tek a Dél-Pest megyei városba. Az eszperantó himnusz hangjai jelezték az esemény- sorozat kezdetét. A falakon zöld-fehér-csillagos zászlók köszöntötték az eszperantó nyelven beszélő vendégeket. Az elnökségben helyet foglalt Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Henri Ménard, az ICEM titkára, dr. Baráth Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára, Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke, Ihász! József, a TESZÖV titkára, Halasi Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, Kovács Károly, a Ceglédi Városi Tanács elnöke, Babinszki Károly, a Pest megyei Tanács Ceglédi Járási Hivatalának elnöke, Ipolyi Ferenc, a Művelődési Minisz­térium osztályvezetője és Takács Ferenc, a Magyar Esz­perantó Szövetség Pest megyei elnöke. Á résztvevőket Takács Fe­renc üdvözölte, majd Hen­ri Ménard beszélt a frei- net-i pedagógiai elgondolások­ról, az iskolaszövetkezetek je­lentőségéről. Idézte a nagy francia pedagógust, aki sze­rint „a szövetkezet a gyerme­kek első lépése a szocializmus felé”. Kovács Károly Cegléd történetét vázolta, majd nagy taps közepette adta át a város zászlaját Henri Jean Ménard- nak. Ezt követően dr. Baráth Endre eszperantó nyelven tar­tott előadása következett Ma­gyarország társadalmi és gaz­dasági viszonyairól, a magyar iskolarendszer felépítéséről, az ország kulturális életéről, a Magyar Eszperantó Szövetség helyzetéről. Iskolaszövetkezetek — Milyen szerepe van a ceglédi találkozónak a modern nevelési mozgalmak segítésé­ben? — kérdeztük dr. Baráth Endrétől a tanácskozás szüne­tében. — Azzal, hogy összefogja a kérdéssel foglalkozókat, máris óriási szolgálatokat tesz. A vélemény- és tapasztalatcsere segíti a Magyarországon ha­gyományokkal rendelkező szö­vetkezeti' mozgalmat az isko­lákban is meggyökeresedni. A mozgalom alapeszméje, a ham a békéért, az öntevékenység, a munkával munkára nevelés, a szocialista pedagógiának is fontos részeit jelentik. Freinet elgondolásai ezeken a ponto­kon találkoznak a mi társadal­munk ideológiájával. — Szerves részeivé válhat­nak-e az iskolaszövetkezetek Magyarországon a pedagógiai munkának ? — A tapasztalatok kedvező­ek. Ahol működnek, kiegészí­tik az úttörő és KlSZ-munkát. Különböző területeken dolgoz­nak ugyanazért a célért. Az­zal, hogy egy csoport például iskolatejet árusít és ezzel az egész közösség gondjait átvál­lalja, a kollektív törekvéseket erősíti. Ugyanakkor a gyere­kek érdekeltségét is kifejezik ezek: a szövetkezetek, később pedig a becsületes munkával szerzett pénzt a legjobb belá­tásuk szerint osztják majd el. A gondolatok cseréje — Milyen feladata lehet az eszperantó nyelvnek ebben a tevékenységben ? — A freinet-i gondolat és a szövetkezeteik már 40 ország­ban vertek gyökeret, sok nyelvcsalád határain belül te­vékenykednek. A gondolatokat kicserélni, a tapasztalatokat továbbadni ilyen esetben vala­melyik úgynevezett világ­nyelvvel nem lehet. Amióta az eszperantót használjuk „hiva­talos nyelvként”, évente más­más helyen tartjuk a tanács­kozásainkat. Most először szo­cialista országban. Vannak naivak, akik azt hiszik, hogy egy nyelv elegendő a béke megőrzéséhez. Ez nem így van. Az azonban biztos, hogy a jobb megértés, a sok talál­kozás, a barátságok születése nem a háborút akarók táborát erősíti. E kérdéskörben két dolgot kell megkülönböztetni. Az eszperantó nyelvet, mint kifejezési eszközt, és az esz- perantisták világnézeti moz­galmát, melynek lényege a pozitív semlegesség. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Világos program — Mit jelent tulajdonkép­pen az eszperantó nyelv bir­toklása? — Az ón esetemben például azt, hogy a magyaron és az oroszom kívül egy har­madik nyelven is tudok kap­csolatot teremteni. Én eldön­töttem magamban; akár közös nyelvvé válik, akár nem, én tanulni fogom. Az eszperantót nem más nyelvek ellen kell el­sajátítani, hanem éppen azok birtoklásának segítésére. Fel­oldja azt a nehézséget, hogy a magyarnak nincs átmeneté az indoeurópai nyelvekhez. A Magyar Eszperantó Szövetség főtitkáraként pedig világos programmal tudok válaszolni. Szeretnénk elérni, hogy moz­galmunk és nyelvünk integrá­lódjon a magyar társadalom szerkezetében. Például legyen szerves kapcsolata az úttörő­mozgalomnak, vagy a KISZ- nek.az eszperantó gyermek- és ifjúsági mozgalommal. Azt már elértük, hogy a főváros­ban és 18 megyében helyi kép­viseletünk működik. A SZOT eddig is támogatott minket, ugyanezt a támogatást keli megyei vonatkozásban is meg­szereznünk. Vicsotka Mihály SOalakalébais a Vbegrá^Lepence kirtsndiiléküzpsnt Nemcsak a nyár a főszezon! Beszélgetés dr. Czeglédi Józseffel, az drszágos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőiével Nyár van és — ami nálunk ezzel szinte egyet jelent — idegenforgalmi idény. Erről kérdeztük dr. Czeglédi Józse­fet, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal helyettes vezetőjét. 0 Hogyan, mivel készül a magyar idegenforgalom az Idény hátralévő hónapjaira? — Ami a nyarat illeti, sze­retnénk az idegenforgalom túlzott területi és szezonális koncentrációját csökkenteni. Jelenleg . ugyanis két hónap, július-augusztus a főszezon, ekkor bonyolódik le az idegen- forgalom fele. Másrészt terüle­tileg: Budapesten és a Balaton partján összpontosul mintegy 70—80 százalék. ® Milyenek az eddigi tapasz­talatok? — A nemzetközi idegenfor­galom számszerűleg a kéthar­madára csökkent, ugyanakkor növekedett a tényleges turisz­tikai beutazások száma, jelen­tősen nőtt az egy érkezőre és egy (napra jutó devizabevétel. Mind a szocialista, mind a tő­kés viszonylatban jelentéke­nyen javultak a fő mutatók, nőtt a gazdaságos devizabevé­tel. © Mit tettek és tesznek ső turizmus érdekében? , bel­— Azt tapasztaljuk, hogy egyre növekszik az igény, hi­szen általánossá vált az ötna­pos munkahét. ezzel szinte együtt emelkedik a hétvégi és kirándulóforgalom. Befejező­dött az iskolaév, s a fiatalok szabad idejükben szívesen jár­ják az országot. Igen sok ked­vezményt kapnak a diákigazol­vánnyal rendelkezők. A keres­kedelmi szálláshelyeken 30— 50 százalékkal olcsóbban jut­nak helyhez, 60 kemping és mintegy 300 étterem vesz részt ebben az akcióban. A MÁV korlátlan számú, bárhonnan bárhová irányuló utazáshoz 33 százalékos kedvezményt ad a diákoknak. Autóbuszon — saj­nos — csak csoportos kedvez­mény van, a Volán még nem tette eléggé magáévá az ifjúsá­gi belső turizmus- céljait. Szá­mos kulturális intézmény vi­szont igen: rendezvényeikre je­lentősen olcsóbban, sőt helyen­ként ingyen látogathatnak el az igazolvánnyal rendelkezők. Ugyanígy egyes sportrendezvé­nyekre is. G És a felnőttek? — Kétségtelen, hogy saját gépkocsival utazni ma nagyon drága szórakozás. Éppen ezért nőtt meg a jelentősége a nagy­városok környékén a kirándu­lóhelyek kialakításának. Az üdülőterületek gazdái a megyei tanácsok, amelyek igen sokat tehetnek és tesznek is a helyi lehetőségek kihasználásáért. Számolni kell azzal, hogy hosz- szú utak, távoli országrészek felkeresése helyett mind töb­ben maradnak hét végén lakó­Életmentő sürgősség Sürgős esetben légi közlekedési eszközt is igénybe vesznek az Országos Mentőszolgálat szakemberei. A közelmúltban helikop­ter szállított Esztergomból Budapestre egy beteget, akinek az állapota gyors beavatkozást igényelt A sportpályára érkező mentőhelikoptert rohamkocsi várta. Ä beteg a leszállás után néhány perccel már útban volt a fogadó kórház felé. helyük környékén, de ott is meg akarják találni a pihenési és szórakozási lehetőségeket. @ Hol tart az 1971-es kor­mányprogramban előirt kirán­dulóközpontok kialakítása? — Elkészült az öt közül az első, az orfűi országos- kirán­dulóközpont, 130 millió forint központi támogatással. Itt a legkorszerűbb kemping várja a kirándulókat. Kétezer turis­tát tud fogadni, de akár még egyszer ennyien is elférnek. Tóba épített, betonozott úszó­medence van vízforgatóval, le­het csónakázni, horgászni, szó­val tényleg korszerű, minden igényt kielégítő üdülőközpont­tá fejlesztettük Orfűt. Folya­matban van a többi is: a ti- szafüred—kiskörei új tó part­ján, a Velencei-tónál az ifjú­sági kirándulóközpont, az el­sősorban budapestiek számára kedvező fekvésű Visegrád— Lepence kirándulóközpont, ahol már elkészült a strand és több sportlétesítmény. Az em­lítetteknél a fejlesztés első üte­me befejeződött. Hátravan még Aggtelek, amely ugyan­csak szerepel az említett kor­mányprogramban. G Ha már a fejlesztésről esett sző: mivel gyarapodik az idén a magyar idegenforgalom fogadóképessége? — Közismert az úgynevezett 'osztrák konstrukció, vagyis a szállodaépítési program, amely­hez osztrák hitelt használtunk fel. Ennek keretében csaknem háromezer hellyel lett, illetve rövidesen lesz több a budapes­ti szállodákban. Ide tartozik a 16 sávos új hegyeshalmi határ- átkelőhely is. Az osztrák konst­rukción kívül épült fel Buda­pesten az Expo, a Stadion és Rege szálloda, az új kőszegi, egri hotel és más szállók is, szinte az ország minden táján. Ilyen nagy méretű fejlesztésre nem volt még példa, amióta idegenforgalom van Magyar- országon. A mostani ötéves tervben összesen 20 milliárd forintot fordít a magyar nép­gazdaság a négy kiemelt üdü­lőkerület .— a Balaton, a Du- na-kanyar, a Mátra—Bükk vi­dék és a Velencei-tó — fejlesz­tésére, Q Minden téren szinte Jel- szószerűen visszatérő fogalom a rugalmasság, s a kezdeménye­zések felkarolása. Hogyan áll ezzel az idegenforgalom? — Az említett változások lé­nyege éppen a rugalmasság, hiszen rugalmasan reagáltunk a gazdasági változásokra azzal is, hogy a bevásárlóutak csök­kentésére és a valódi turizmus fejlesztésére tértünk rá. Mint már említettem: eredménnyel. A továbbiakban is ezen az úton kívánunk járni. Rugalmasabb lett az idegenforgalom sok másban is. így például abban, hogy ■jelentősen növeltük az elő- és utószezont kedvezmé­nyek körét és mértékét, ami egyrészt kisebb pénzű külföldi vendégeket is vonz ide, más­részt a belföldi turizmusnak is kedvez. Az is a rugalmasság­hoz tartozik, hogy legújabban a SZOT-üdülők vezetőinek jo­guk van az üresen maradt szo­bák értékesítésére, ezzel is több vendéget lehet fogadni. Ugyan­így fordítva is: szállodai szo­bákban lehet elő- és utóidény­ben üdültetni. © És a kezdeményezések fel­karolása? — Mintegy 6—7 millió ma­gyar állampolgár vesz részt a belföldi turizmusban, közülük másfél millió körülire tehető azoknak a száma, akik keres­kedelmi szálláshelyeket — szállodákat, de főleg fizetőven­dég-szobákat és kempingeket — vesznek igénybe. Szeret­nénk, ha több lenne a magán­kemping, jelenleg mindössze kettőnek van engedélye. Ugyancsak több kellene pan­zióból is, tízszobásnál nem na­gyobb szálláshelyekből, ame­lyeknek száma jelenleg még a húszat sem éri el, de van már olyan helyeken is, ahol nincs más szálláslehetőség. A több mint háromezer szerződéses és bérletes vendéglátóhelynek és boltnak nagyobb része üdülőte­rületeken működik, ezek is, a magánkereskedők is sokat te­hetnek az idegenforgalmi helye­ken a kereslet kielégítéséért. G Összegezésül? — Még csak annyit: opti­misták vagyunk és egyáltalán nem alaptalanul. Idegenforgal­munk az előzetes elképzelések­nek megfelelően alakul, az eredmények minden téren job­bak a múlt évieknél, a hozzánk érkezők számának csökkenése mellett. Az idei cél: a múlt évben kialakult, kedvező ten­denciák folytatása, a gazdasá­gos devizabevétel növelése, s ezzel együtt, elsőrendű célként: hazánk jóhírének további öreg­bítése a hozzánk érkező turis­ták jó tapasztalataival. Ami viszont korántsem jelenti a ha­zai turizmus háttérbe szorítá­sát. i Várkonyi Endre Hajráznak a gyomrei építők Kezdődhet a próbafűtés Nem vállaltak a tavalyinál több munkát. Vissza nem uta­sítottak megrendelést így sem, de megpróbálták a korábbihoz képest javítani a szervezést, az ütemezést. — Idei termelési értékünk 85 millió forint, átlagosan 265 embert foglalkoztatunk — mondja Lovas István, az Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat megbízott igazgatója. — Csakhogy az első félévben a vártnál jóval nagyobb volt a fluktuáció. Többen nyugdíjba mentek a régi, ügyes munká­saink közül, és az újak nem pótolják még őket. A monori járás nem bővel­kedik építőipari egységekben. A gyömrői vállalaton kívül még egy szövetkezet foglalko­zik kivitelezéssel. Érthető te­hát, ha az eddigi gyakorlatot követve, idén is főként a járás céljainak elérésében segédkez­nek. Ami azonban azt is jelen­ti, hogy mintegy 95 százalék­ban kishasznú, maximált áras munkákra kaptak megrendelé­seket. — Lakásépítés nem a profi­lunk, csak elvétve készítünk egy-egy szolgálati lakást — pillant a kimutatásba Lovas István. — Igyekszünk tovább­ra is a megszokott — és gazda­ságos — könnyűszerkezetes építési technológiát alkalmazni. — Monoron építünk egy kis- áruházat — nekünk 47 millió forint bevételt jelent —, átadá­sát jövő tavaszra számítjuk. Vecsésen a nyolc munkahelyes szakorvosi rendelőnek ugyan­csak 1933-ban kell elkészülnie. Egyik alapítónk a vecsési Fe­rihegy Tsz, természetesen, ne­kik is dolgozunk. Mintegy hat­millió forint értékű különböző járulékos épületekkel gyara­pítjuk a gazdaság vagyonát. Befejeztük és a napokban kez­dődött meg az átadása Pilisen egy nagy juhászati telepnek — az Aranykalász Tsz-ben. Itt helyben, Gyömrőn, a sütőüzem rekonstrukciójában vettek részt az embereink. » Hamarosan megkezdődik a próbasütés. A gyömrőiek évek óta vál­lalkoznak különféle üzemek építésére, még az idén elké­szülnek egy csarnokkal Süly­sápon is. Megbízói sorába tar­tozik a Villamosipari Szolgál­tató és Kisgépgyártó Ipari Szö­vetkezet. Segítettek a monori Mezőgép rendészeti épületei­nek bővítésében is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom