Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
Hát szóval... a bejelentés Múlt pénteken kora délután az egy hét alatt asztalomra gyűlt meghívókat, értekezletekről szóló jegyzőkönyveket, tanácskozások írásos anyagait rendezgettem: mi avult el, mi kell még? Megszólalt a telefon és fiatalos női hang hívott Kocsérra, nézzem esak meg mielőbb, hogy a téesz-felvá; sárlónak nem konveniál átvenni a tejet a maszekoktól ... a háztáji termelőktől. Tőle sem. A hölgy nev,ét semmiképp sem sikerült megtudni, merthogy mindegy az, mástól sem viszik a tejet és nem is a név a fontos. Mit tehetek? Idegenkedem a névtelen bejelentőktől. De a gondolat nem hagyott nyugodni: hátha ott az embereknek mégis igazuk van, hiszen valaki Kőcserről most Ceglédre jött telefonálni. A járási NEU elnökének egy közelmúltból származó beszámolója akadt a kezembe, s a „bejelentések” alcím alatt döbbenten olvashattam: „K 18,1982. sz. névtelen bejelentés érkezett Kocsér községből S. O. S. jeligével, a tsz tejfelvásárlója ellen, áld több háztáji termelőtől nem veszi át a tejet ... kivizsgálásra... tájékoztatott, hogy májusban öt napon keresztül 10 termelőtől nem ... figyelmeztetés ellenére is vizezték a tejet. Jelenleg egy termelőtől nem ... kritikán aluli tisztátalanság miatt.” Dátum: június 21. Megállapítani semmi módon sem lehet, hogy a telefonáló egyike volt-e az említett tizenegynek, s azt sem, hogy a régi ügy gyűrűzik-e még a hölgy indulatában, vagy azóta újra kezdődött a konfliktus. A dokumentum szerint a panasz jogtalan. Csakhogy egy apróság mégis zavar: a bejelentés kivizsgálásával a felvásárló főnökét, a termelőszövetkezet elnökét bízta meg a NEB. S ez nem szerencsés: a leglelkiismeretesebb ellenőrzés után Is picinyke fenntartás maradt a panaszosokban. S a kistermelő egzisztenciális függése is némi magyarázat lehet a bejelentés névtelenségére. Pedig de jó lenne tudni a nevet, milyen egyszerű lenne tisztázni mindent. Kriszt György A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM 1982. JÜLIUS 13., KEDD Fontos vizsgálódás Mert lápul mégiscsak muszáj A fő kérdés: mennyit, de mennyiért? A nagy tekintélyű szakemberből kibuggyan a méreg: — Még mindig ott tartunk, hogyha két téeszelnök találkozik, akkor azt kérdezik egymástól, hát menynyi búza terem nektek egy hektáron. Nem arra kíváncsiak, hogy mennyiért terem az a búza, hogy mennyi nyereséget tudnak produkálni. Nem kel! bizonygatni „összességében megállapítható, hogy a döntések általában megelőzik az elemzéseket (tanulmányokat), melyek utólag a döntések helyességét igyekeznek alátámasztani, illetve érdemben nem befolyásolják az elindított folyamatokat.” Ez utóbbi idézet is — mint a fenti kifakadás — a ceglédi járási pártbizottságon hangzott el a közelmúlt napokban. Az előbbi a végrehajtó bizottság ülésén, az utóbbi pedig abból a vizsgálatból származik, amelyben a politikai testület gazdaságpolitikai munkabizottsága összegezte a járás valamennyi termelőszövetkezetében elvégzett közgazdasági vizsgálat eredményét. Bizonygatni sem kell: ennél fontosabb téma aligha kívánkozhatott napirendre. Eddigi utunk eredményei, jelenünk és jövő társadalmunk életszínvonala Teljesült a szállítási terv Ä feladat tovább növekszik Kiválókat köszöntöttek az ünnepen A hét végén a MÁV ceglédi körzeti üzemfőnökségén is ünnepelték a 32. vasutasnapot. Gergely Mária gazdasági üzemfőnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, köztük Berla Ferencet, a városi párt- bizottság titkárát, Kovács Károlyt, a városi tanács elnökét, Bognár Jánost, a városi KISZ- bizottság munkatársát és An- da Istvánt, a MÁV Budapesti Igazgatóság csoportvezetőjét. Vasutasdinasztiák Cseh Benő üzemfőnök ünnepi köszöntőjében a vasút múltjával, jelenével, napjaink feladataival foglalkozott. Ismertette az eredményeket és a hiányosságokat. Elmondta, hogy a szállítási tervet 103— 104 százalékra sikerült teljesíteni. Javítani kell a személy- szállítást, hiszen nagyobb figyelemmel a személyvonatok jelentős része menetrendszerűen közlekedhetne. Szükséges a műszaki, gazdasági mutatókat javítani. A feladatok szakadatlanul növekednek. Ami ma még elég, holnap már kevés. Ehhez a helytálláshoz kérte a szocialista brigádok segítségét. Kovács László, a csomóponti KISZ-bizottság titkára a jelenlevő nyugdíjas vasutasokat köszöntötte. Berla Ferenc elismeréssel szólt a vasutasok hivatástudatáról. Cegléd híres vasutas dinasztiáiról. A lakosság jelentős része ma is a vasútnál dolgozik. A vasutasok magukénak érzik a várost, ott vannak minden közös megmozduláson, minden társadalmi szervezetben, s tevékenységükért köszönetét érdemelnek. Cseh Benő üzemfőnök adta át a vasutasnapi kitüntetéseket. Vezérigazgatói dicséretben Laborcz Tibor és Kecskeméti József részesült. Igazgatói dicséretet ketten, kiváló dolgozó kitüntetést kilencen vettek át. Soron kívüli előléptetésben kilencen, 40 éves szolgálatért emlékéremben öten, a 35 éves szolgálatért emléképemben tízen, törzsgárda jutalomban negyvenhetén részesültek. Oklevelek, jutalmak A szertárfőnökség dolgozóinak Juhász Etelka, a szertár- főnökség vezetője adta át a jutalmakat. A Vasutas Dalkar műsora zártá az ünnepséget, utána a Mikroszkóp Színpad tagjai szórakoztatták a jelenlévőket. L. Zs. függ a közgazdaságilag megalapozott döntésektől. A vizsgálódás módszere is kétségtelenül kitűnő. Az objektív és szubjektív feltételek, tehát a jó közgazdasági munka lehetősége kapta a hangsúlyt. Nem a szá- monkérő vesszőfutásra gondoltak a hivatásos politikusok. Mert ugye nem kellett túl széles látókör a felismeréshez már a vizsgálódás megkezdése előtt sem, ahhoz hogy kimondjuk: rossz a közgazdasági munka a termelőszövetkezetekben — és nemcsak ott és nemcsak a ceglédi járásban. A kérdés pillanatnyilag az: mit tehetünk és mit tettünk a tisztességes, megalapozott elemzések megszületése érdekében ? Vezetői felelősség Az intézkedések számát tekintve mindenképpen többet tettünk, mint az eddig érzékelhető hasznosság. Ez ügyben is arról van szó, hogy persze intézkedtünk, de hát a lényeg, hogy alig változott valami. Feltételezhető hát, hogy az intézkedések tartalmával, lényegével kell elégedetlennek lennünk. Már megint a csuka fogta róka? A gazdaságpolitikai munkabizottság megállapította, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nem veszik komolyan a közgazdasági megállapításokat, de mivel a ceglédi járásban dolgozó közgazdász alkalmazottak több mint fele nem rendelkezik felsőoktatási képzettséggel, így tőlük átfogó ítéletek nem is várhatók. Mégiscsak lépni kell, lépni muszáj! Mellbevágóan igaznak hat a járási pártbizottság megállapítása: a vezetők igényességén múlik csaknem minden. Hiszen először is: ők alkalmazzák — ne tessék meglepődni — a néha csak nyolc általánossal rendelkező hölgyeket közgazdasági beosztásban. A vezetők tehetnek arról — dicsérendő, vagy elmarasztaló értelemben —, hogy milyen technikai eszközök állnak a közgazdászok rendelkezésére, s mennyire megfelelő a számviteli munka. Dönteni ugyanis az egyszemélyi felelősség alapján a termelőszövetkezeti elnököknek illik. Nagyon gyakori, hogy inkább szemet hunynak a rossz közgazdasági megállapítások — néha jó elemzések — fölött is. Figyelmen kívül hagyva a gazdasági környezet változásait: csak a már kitaposott utakon próbálnak haladni. Még mindig vallják, hogy ami igaz kicsiben, annak igaznak kell lenni nagyban is; ezért nem veszik figyelembe, hogy a növekedés minőségi változásokat is eredményez, olyanokat, amelyek korszerű döntési módszereket követelnek. A járási pártbizottság elemzése igazolta: gyakorta hiányzik a beruházások köz- gazdasági megalapozottsága, a tervezésnél nem számolnak az e tudomány által kínált lehetőségekkel, sőt, „nem végzik el minden üzemben az éves tevékenység átfogó értékelését sem”. Pedig akkor szükséges különösen a variációk értékelése, amikor a fejlesztési források erősen korlátozottak. Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is! Mert akadnak azért jó példák. Általában jó színvonalú a döntések közgazdasági előkészítése a ceglédi Lenin és a törteli Dózsa mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Ezek kivételek, erősítik a szabályt, bizonyítják: elsősorban szemléleti problémákkal állunk szemben. Ezzel függ össze, hogy általában nem megfelelő a közgazdászképzés — országos jelenség, hogy ezeknek a szakembereknek csak kis hányada rendelkezik egyetemi végzettséggel, és még a mérlegképes könyvelő is kevés közöttük. Ráadásul rossz ennek a munkának a technikai, gépesítettségi oldala. Folytathatnánk a sort azzal, hogy a vizsgálat nem tartotta megfelelőnek a szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését sem. Folytatása lesz A járási pártbizottság határozatot hozott arra: az üzemi pártszervezetek politikai eszközökkel segítsék elő, hogy javuljon a közgazdasági tevékenység alapját adó számviteli munka. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatásával érjék el, hogy növekedjen e tudományág eredményeinek hasznosítása a termelésben. A testület arról is döntött, hogy egy későbbi időben újabb járási színtű vizsgálattal visszatér a most — részletesen is — meghatározott feladatok végrehajtásának elemzésére. A közgazdaság nem tartozik az amatőröket vonzó ismeretkörbe. Mégis, ki-ki végezhet egy kis magánelemzést. De mindenképpen előre kell bocsátani: a ceglédi járás mező- gazdasági termelőszövetkezetei általánosan hasznos és értékes munkát végeztek. Nos, itt a fe’advány: járási szinten a mezőgazdasági termelés 7,4; a termelési költségek 11,9: a nyereség 0.7; a részesedésre kifizetett összeg 15.9 .százalékka’ emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest... Kr. Gy. Nádudvari kerámiák Július 15-én, csütörtökön délután 17 órakor Cegléden, a Kossuth Ferenc utcai, Helyőrségi Művelődési Központban kiállítás nyílik Fazekas Ferenc nádudvari fazekas alkotásaiból. A bemutatót Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója nyitja meg. Ceglédi impressziók ]Vem az Idegenforgalmi fő- idényben érkeztem Ceglédre, de utam célja sem kirándulás volt. A kiküldetésben lévő újságíró egy kicsit mégis turista, bár attól sokkal kedvezőbb helyzetet élvez; úgy ismerkedik a várossal, hogy közben belép különböző vállalatok és intézmények kapuján, s mesterségénél fogva több ismerethez jut. Mit tudtam — vagy véltem tudni — Ceglédről érkezésem előtt? A közepestől nagyobb altöícli városok egyike, látszólag természetföldrajzi ok nélkül keletkezett, gazdasági életében különös jelentőségű a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tevékenység. Híres klubja a CVSE. Kossuth? Százas küldöttség! Ha nem gyalogszerrel jut a településközpontba az idegen, az azzal a veszéllyel jár, hogy a valóságnak csak egy részével találja szembe magát, hiányoznak a periféria benyomásai. Én is így jártam. És íme a példa arról, hogy a rész milyen tökéletlen az egészhez képest: az egyes buszról a végállomáson le- szállva, útitársammal hatalmas épület magas oszlopai alatt találtuk magunkat. Ismerősöm, aki a pénzintézetet jött meglátogatni, így szólta el magát: — Ez lenne a bank? A helybeliek gyorsan helyreigazították, ez a református templom. A város arculatát meghatározó épület ez, sajnos ajtaján nem juthattam be. Nem tartom különösen szép alkotásnak, csak csodálom, hogy ilyen is van. A déli harangszó előtt a mögötte húzódó ucá- ba ballagtam — és még sokszor csipegettem így a periféria ízeit —, majd onnan közeledve hallgattam a harangzúgást. Valóban zúgás volt; nem önmagukban hallatszották az ütések, hanem rezegve. Mintha az ókori Rómában sétáltam volna. Sajátos érzés. Saras lett a cipőm, a szilárd burkolatú utak hosszát bőségesen lehet gyarapítani. Ahol van, gyakran ott is sok a tócsa, mert megsüllyedt az úttest. Nemcsak ceglédi és nemcsak középvárosi tapasztalat napjainkban, hogy ha az egyik utca ép, akkor a másik biztosan fel van túrva és készül. A két szomszéd utcát itt apáról és fiáról, a két Kossuthról nevezték el. A második este bukkantam a hajdani Cegléd—hantházai vasútvonal meghagyott sínéire. Ezek azok az acélszálak, melyek előtt nem kell fékeznie az áthajtó autósoknak, hiszen már sohasem zakatolnak rajta vonatok. Érdekes emlék, újszerű összehasonlításra csábít: a rómaiaktól a kövezett országutak, a tizenkilencedik századtól a kes- kenynyomközű vasútak sínpárjai maradtak ránk. A szőlőtermelés sikere hívta életre ezt a kis vicinálist, olvashatjuk a dokumentumokból. Ami akkor gazdaságos volt, tegnapra megszűnt az lenni. Emlékét azonban nemcsak a Kossuth-tér egy darabja őrzi. Az acélsínből vágott metszet díszeleg a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzemének irodájában is A hajdani segítőtársra emlékeztet. A kisvasút bezárása után épült a nagyvasút állomása mellett a sok millió forintos töltőüzem. A városban látható tankautók többsége nem szén- hidrogént szállít, tudtam meg egy délelőttön. hanem a bort a vasútra. Előző este ezen ismeret hiányában még arra gondoltam, hogy valóban olajat, vagy benzint szivattyúznak a pincegazdaság előtti kutakból a nagy tartályokba. Módjával megkóstolva az exportra készülő nedűt, elmosolyodtam: ha ilyen volna a benzin, sokkal kevesebb jármű közlekedne útjainkon... Akkor is mosolyogtam, amikor — jóllehet szakszerűen — a hajdani Unghváry-pince telephelyválasztását indokolták: itt, a pincegazdaság alatt van a város legmagasabb pontja. Dombvidéki létemre elgondoltam .vajon milyen lehet Cegléd legalacsonyabb pontja! Ezt talán az esténként mellettem elsuhanó futóedzést ' tartó CVSE-sportolók sem tudnák elmondani. A múzeum megtekintését sem mulaszthattam el. Gazdag anyagát éppen csak megpillanthattam, így is sok élményhez jutottam. Vajon honnan került elő például az egyik vitrinben őrzött török csizma talp? A múltőrző hely legalább két nagy, történelmi személyre emlékeztet. Cegléd két szónokára. Dózsa Györgyre és Kossuth Lajosra. Előbbiről tudjuk a kevesebbet. Vajon ismerik-e a városban az Erdélyben élő Székely János Dózsa című művét? Beleolvasva Hidvégi Lajos kötetébe, a Ceglédi Históriákba, kiderül, hogy volt egy harmadik szónoka is a városnak. Károlyi Mihály. Beszédét a Városháza udvarában mondhatta el, mivel előirták, hogy az csak zárt körben hangozhat el... Szellemesek voltak a vendéglátók. A városi tanács szép házának folyosóin, vagy még kevésbé szép udvarán bolyongva más itteni eseményekre is emlékezhetünk. Sorsot is húztak a zárt udvarban 1948-ban; ki vonuljon ka1x> nónak? TVem szürke tehát sem a 1-1 jelene, sem a múltja Ceglédnek, az idegen számára sem. Három végigsétált, végigbeszélt, végigfigyelt nap persze csak részismereteket nyújthat, szinte minden gondolatot, minden mondatot lehetne folytatnom, kiegészítenem. Ha tovább maradtam volna — még nehezebb volna befejeznem soraimat. Balázs Gusztáv KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton köszönjük meg részvétüket mindazon rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, akik gyászunkban osztozva megjelentek a szeretett férj, édesapa, gyermek és testvér, FARKAS LASZI.O rendőr főtörzsőrmester temetésén, sírjára koszorút, virágot hoztak. Külön köszönetét mondunk a ceglédi városi járási rendőrkapitányságnak, akik a végső búcsúvételt megszervezték, továbbá a II. sz. bölcsőde és gondnokság dolgozóinak, valamint a Földvári Károly Alt. Iskola tanulóinak megjelenésükért és a küldött koszorúkért. A GYÁSZOLÓ CSALAD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó azonnal beköltözhető házrész. Cegléd, Szolnoki út 34. szám. Eladó egyajtós konyhaszekrény. 713 literes boroshordó. 175 literes szőlőorés, mészoltó vasláda. — Cegléd, Kazinczy utca 38. szám. Eladó 3 szobából álló házrész. Cegléd. Ka- zinczy utca 9. _________ A ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Mgtsz felvételre keres: tehenészeket, éjjeliőröket és állattenyésztési telepre portást. Jelentkezni lehet a Külső-Kátai úti szakosított telep, vezetőjénél. Kétszintes, alig használt gyermekheverő eladó. Érdeklődni naponta 17 órától: Cegléd, Széchenyi út 41, fszt. 7. Építésre alkalmas telek sürgősen eladó a Kenderföldön. Érdeklődni lehet egész nap: Cegléd IX. kerület, Aranymeggyes-szél 16. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) GÉPI PERZSASZŐNYEGEK a nagy választékban, 200X3C0 cm-es méretben, 3650 Ft helyett 2920 Ft, IMPORTÁLT KORDBÁRSONY, 90 cm széles, 135 Ft helyett 94,50 Ft, |Wf MINTÁS BÁRSONY, wnéteráru-ssah haltjában» 125 Ft helyett 87,50 Ft Cegléd, Kossuth Lajos u. 1.
