Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Hát szóval... a bejelentés Múlt pénteken kora délután az egy hét alatt asztalomra gyűlt meghívókat, értekezle­tekről szóló jegyzőkönyveket, tanácskozások írásos anyagait rendezgettem: mi avult el, mi kell még? Megszólalt a tele­fon és fiatalos női hang hívott Kocsérra, nézzem esak meg mielőbb, hogy a téesz-felvá; sárlónak nem konveniál át­venni a tejet a maszekoktól ... a háztáji termelőktől. Tőle sem. A hölgy nev,ét semmi­képp sem sikerült megtudni, merthogy mindegy az, mástól sem viszik a tejet és nem is a név a fontos. Mit tehetek? Ide­genkedem a névtelen bejelen­tőktől. De a gondolat nem hagyott nyugodni: hátha ott az em­bereknek mégis igazuk van, hiszen valaki Kőcserről most Ceglédre jött telefonálni. A járási NEU elnökének egy közelmúltból származó beszá­molója akadt a kezembe, s a „bejelentések” alcím alatt döbbenten olvashattam: „K 18,1982. sz. névtelen bejelen­tés érkezett Kocsér községből S. O. S. jeligével, a tsz tejfelvá­sárlója ellen, áld több háztáji termelőtől nem veszi át a te­jet ... kivizsgálásra... tájé­koztatott, hogy májusban öt napon keresztül 10 termelőtől nem ... figyelmeztetés ellené­re is vizezték a tejet. Jelenleg egy termelőtől nem ... kriti­kán aluli tisztátalanság miatt.” Dátum: június 21. Megállapítani semmi módon sem lehet, hogy a telefonáló egyike volt-e az említett ti­zenegynek, s azt sem, hogy a régi ügy gyűrűzik-e még a hölgy indulatában, vagy azóta újra kezdődött a konfliktus. A dokumentum szerint a panasz jogtalan. Csakhogy egy apró­ság mégis zavar: a bejelentés kivizsgálásával a felvásárló főnökét, a termelőszövetkezet elnökét bízta meg a NEB. S ez nem szerencsés: a leglelki­ismeretesebb ellenőrzés után Is picinyke fenntartás maradt a panaszosokban. S a kister­melő egzisztenciális függése is némi magyarázat lehet a beje­lentés névtelenségére. Pedig de jó lenne tudni a nevet, mi­lyen egyszerű lenne tisztázni mindent. Kriszt György A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM 1982. JÜLIUS 13., KEDD Fontos vizsgálódás Mert lápul mégiscsak muszáj A fő kérdés: mennyit, de mennyiért? A nagy tekintélyű szakember­ből kibuggyan a méreg: — Még mindig ott tartunk, hogyha két téeszelnök találkozik, akkor azt kérdezik egymástól, hát meny­nyi búza terem nektek egy hek­táron. Nem arra kíváncsiak, hogy mennyiért terem az a bú­za, hogy mennyi nyereséget tudnak produkálni. Nem kel! bizonygatni „összességében megállapít­ható, hogy a döntések általá­ban megelőzik az elemzéseket (tanulmányokat), melyek utó­lag a döntések helyességét igyekeznek alátámasztani, il­letve érdemben nem befolyá­solják az elindított folyamato­kat.” Ez utóbbi idézet is — mint a fenti kifakadás — a ceglédi járási pártbizottságon hangzott el a közelmúlt napokban. Az előbbi a végrehajtó bizottság ülésén, az utóbbi pedig abból a vizsgálatból származik, amelyben a politikai testület gazdaságpolitikai munkabizott­sága összegezte a járás vala­mennyi termelőszövetkezeté­ben elvégzett közgazdasági vizsgálat eredményét. Bizony­gatni sem kell: ennél fonto­sabb téma aligha kívánkozha­tott napirendre. Eddigi utunk eredményei, jelenünk és jövő társadalmunk életszínvonala Teljesült a szállítási terv Ä feladat tovább növekszik Kiválókat köszöntöttek az ünnepen A hét végén a MÁV ceglé­di körzeti üzemfőnökségén is ünnepelték a 32. vasutasnapot. Gergely Mária gazdasági üzemfőnök-helyettes köszön­tötte a megjelenteket, köztük Berla Ferencet, a városi párt- bizottság titkárát, Kovács Ká­rolyt, a városi tanács elnökét, Bognár Jánost, a városi KISZ- bizottság munkatársát és An- da Istvánt, a MÁV Budapesti Igazgatóság csoportvezetőjét. Vasutasdinasztiák Cseh Benő üzemfőnök ün­nepi köszöntőjében a vasút múltjával, jelenével, napjaink feladataival foglalkozott. Is­mertette az eredményeket és a hiányosságokat. Elmondta, hogy a szállítási tervet 103— 104 százalékra sikerült teljesí­teni. Javítani kell a személy- szállítást, hiszen nagyobb fi­gyelemmel a személyvonatok jelentős része menetrendsze­rűen közlekedhetne. Szükséges a műszaki, gazdasági mutató­kat javítani. A feladatok sza­kadatlanul növekednek. Ami ma még elég, holnap már ke­vés. Ehhez a helytálláshoz kér­te a szocialista brigádok se­gítségét. Kovács László, a csomóponti KISZ-bizottság tit­kára a jelenlevő nyugdíjas vasutasokat köszöntötte. Berla Ferenc elismeréssel szólt a vasutasok hivatástuda­táról. Cegléd híres vasutas di­nasztiáiról. A lakosság jelen­tős része ma is a vasútnál dol­gozik. A vasutasok maguké­nak érzik a várost, ott vannak minden közös megmozduláson, minden társadalmi szervezet­ben, s tevékenységükért kö­szönetét érdemelnek. Cseh Benő üzemfőnök adta át a vasutasnapi kitüntetése­ket. Vezérigazgatói dicséret­ben Laborcz Tibor és Kecske­méti József részesült. Igazgatói dicséretet ketten, kiváló dolgo­zó kitüntetést kilencen vettek át. Soron kívüli előléptetésben kilencen, 40 éves szolgálatért emlékéremben öten, a 35 éves szolgálatért emléképemben tí­zen, törzsgárda jutalomban negyvenhetén részesültek. Oklevelek, jutalmak A szertárfőnökség dolgozói­nak Juhász Etelka, a szertár- főnökség vezetője adta át a jutalmakat. A Vasutas Dalkar műsora zártá az ünnepséget, utána a Mikroszkóp Színpad tagjai szórakoztatták a jelen­lévőket. L. Zs. függ a közgazdaságilag meg­alapozott döntésektől. A vizs­gálódás módszere is kétségte­lenül kitűnő. Az objektív és szubjektív feltételek, tehát a jó közgaz­dasági munka lehetősége kap­ta a hangsúlyt. Nem a szá- monkérő vesszőfutásra gon­doltak a hivatásos politikusok. Mert ugye nem kellett túl szé­les látókör a felismeréshez már a vizsgálódás megkezdé­se előtt sem, ahhoz hogy ki­mondjuk: rossz a közgazdasá­gi munka a termelőszövetkeze­tekben — és nemcsak ott és nemcsak a ceglédi járásban. A kérdés pillanatnyilag az: mit tehetünk és mit tettünk a tisztességes, megalapozott elemzések megszületése érde­kében ? Vezetői felelősség Az intézkedések számát te­kintve mindenképpen többet tettünk, mint az eddig érzé­kelhető hasznosság. Ez ügyben is arról van szó, hogy persze intézkedtünk, de hát a lényeg, hogy alig változott valami. Fel­tételezhető hát, hogy az intéz­kedések tartalmával, lényegé­vel kell elégedetlennek len­nünk. Már megint a csuka fogta róka? A gazdaságpoliti­kai munkabizottság megálla­pította, hogy a termelőszövet­kezeti vezetők nem veszik ko­molyan a közgazdasági meg­állapításokat, de mivel a ceg­lédi járásban dolgozó közgaz­dász alkalmazottak több mint fele nem rendelkezik felsőok­tatási képzettséggel, így tőlük átfogó ítéletek nem is várha­tók. Mégiscsak lépni kell, lép­ni muszáj! Mellbevágóan igaznak hat a járási pártbizottság megállapí­tása: a vezetők igényességén múlik csaknem minden. Hi­szen először is: ők alkalmaz­zák — ne tessék meglepődni — a néha csak nyolc általá­nossal rendelkező hölgyeket közgazdasági beosztásban. A vezetők tehetnek arról — di­csérendő, vagy elmarasztaló értelemben —, hogy milyen technikai eszközök állnak a közgazdászok rendelkezésére, s mennyire megfelelő a számvi­teli munka. Dönteni ugyanis az egyszemélyi felelősség alapján a termelőszövetkezeti elnökök­nek illik. Nagyon gyakori, hogy inkább szemet hunynak a rossz közgazdasági megállapítások — néha jó elemzések — fölött is. Figyelmen kívül hagyva a gazdasági környezet változá­sait: csak a már kitaposott utakon próbálnak haladni. Még mindig vallják, hogy ami igaz kicsiben, annak igaz­nak kell lenni nagyban is; ezért nem veszik figyelembe, hogy a növekedés minőségi változásokat is eredményez, olyanokat, amelyek korszerű döntési módszereket követel­nek. A járási pártbizottság elemzése igazolta: gyakorta hiányzik a beruházások köz- gazdasági megalapozottsága, a tervezésnél nem számolnak az e tudomány által kínált lehe­tőségekkel, sőt, „nem végzik el minden üzemben az éves te­vékenység átfogó értékelését sem”. Pedig akkor szükséges különösen a variációk értéke­lése, amikor a fejlesztési for­rások erősen korlátozottak. Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is! Mert akadnak azért jó példák. Általában jó színvonalú a döntések közgaz­dasági előkészítése a ceglédi Lenin és a törteli Dózsa me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben. Ezek kivételek, erő­sítik a szabályt, bizonyítják: elsősorban szemléleti problé­mákkal állunk szemben. Ezzel függ össze, hogy általában nem megfelelő a közgazdászképzés — országos jelenség, hogy ezeknek a szakembereknek csak kis hányada rendelkezik egyetemi végzettséggel, és még a mérlegképes könyvelő is ke­vés közöttük. Ráadásul rossz ennek a munkának a techni­kai, gépesítettségi oldala. Foly­tathatnánk a sort azzal, hogy a vizsgálat nem tartotta meg­felelőnek a szakemberek er­kölcsi és anyagi megbecsülését sem. Folytatása lesz A járási pártbizottság hatá­rozatot hozott arra: az üzemi pártszervezetek politikai esz­közökkel segítsék elő, hogy javuljon a közgazdasági tevé­kenység alapját adó számvite­li munka. A gazdasági veze­tők rendszeres beszámoltatásá­val érjék el, hogy növekedjen e tudományág eredményeinek hasznosítása a termelésben. A testület arról is döntött, hogy egy későbbi időben újabb já­rási színtű vizsgálattal vissza­tér a most — részletesen is — meghatározott feladatok végre­hajtásának elemzésére. A közgazdaság nem tartozik az amatőröket vonzó ismeret­körbe. Mégis, ki-ki végezhet egy kis magánelemzést. De mindenképpen előre kell bo­csátani: a ceglédi járás mező- gazdasági termelőszövetkezetei általánosan hasznos és értékes munkát végeztek. Nos, itt a fe’advány: járási szinten a me­zőgazdasági termelés 7,4; a ter­melési költségek 11,9: a nye­reség 0.7; a részesedésre ki­fizetett összeg 15.9 .százalékka’ emelkedett az elmúlt év azo­nos időszakához képest... Kr. Gy. Nádudvari kerámiák Július 15-én, csütörtökön délután 17 órakor Cegléden, a Kossuth Ferenc utcai, Helyőr­ségi Művelődési Központban kiállítás nyílik Fazekas Ferenc nádudvari fazekas alkotásai­ból. A bemutatót Kocsis Gyu­la, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója nyitja meg. Ceglédi impressziók ]Vem az Idegenforgalmi fő- idényben érkeztem Ceg­lédre, de utam célja sem ki­rándulás volt. A kiküldetés­ben lévő újságíró egy kicsit mégis turista, bár attól sok­kal kedvezőbb helyzetet élvez; úgy ismerkedik a várossal, hogy közben belép különbö­ző vállalatok és intézmények kapuján, s mesterségénél fog­va több ismerethez jut. Mit tudtam — vagy véltem tudni — Ceglédről érkezésem előtt? A közepestől nagyobb altöícli városok egyike, látszó­lag természetföldrajzi ok nél­kül keletkezett, gazdasági éle­tében különös jelentőségű a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tevékenység. Híres klub­ja a CVSE. Kossuth? Százas küldöttség! Ha nem gyalogszerrel jut a településközpontba az ide­gen, az azzal a veszéllyel jár, hogy a valóságnak csak egy részével találja szembe magát, hiányoznak a periféria benyomásai. Én is így jártam. És íme a példa arról, hogy a rész milyen tökéletlen az egészhez képest: az egyes buszról a végállomáson le- szállva, útitársammal hatal­mas épület magas oszlopai alatt találtuk magunkat. Is­merősöm, aki a pénzintézetet jött meglátogatni, így szólta el magát: — Ez lenne a bank? A helybeliek gyorsan helyreigazították, ez a refor­mátus templom. A város arculatát megha­tározó épület ez, sajnos aj­taján nem juthattam be. Nem tartom különösen szép alkotás­nak, csak csodálom, hogy ilyen is van. A déli harangszó előtt a mögötte húzódó ucá- ba ballagtam — és még sok­szor csipegettem így a peri­féria ízeit —, majd onnan közeledve hallgattam a ha­rangzúgást. Valóban zúgás volt; nem önmagukban hal­latszották az ütések, hanem rezegve. Mintha az ókori Ró­mában sétáltam volna. Sajá­tos érzés. Saras lett a cipőm, a szi­lárd burkolatú utak hosszát bőségesen lehet gyarapítani. Ahol van, gyakran ott is sok a tócsa, mert megsüllyedt az úttest. Nemcsak ceglédi és nemcsak középvárosi tapasz­talat napjainkban, hogy ha az egyik utca ép, akkor a má­sik biztosan fel van túrva és készül. A két szomszéd ut­cát itt apáról és fiáról, a két Kossuthról nevezték el. A második este bukkantam a hajdani Cegléd—hantházai vasútvonal meghagyott sínéi­re. Ezek azok az acélszálak, melyek előtt nem kell fé­keznie az áthajtó autósoknak, hiszen már sohasem zakatol­nak rajta vonatok. Érdekes emlék, újszerű összehasonlí­tásra csábít: a rómaiaktól a kövezett országutak, a tizen­kilencedik századtól a kes- kenynyomközű vasútak sín­párjai maradtak ránk. A szőlőtermelés sikere hív­ta életre ezt a kis vicinálist, olvashatjuk a dokumentumok­ból. Ami akkor gazdaságos volt, tegnapra megszűnt az lenni. Emlékét azonban nem­csak a Kossuth-tér egy darab­ja őrzi. Az acélsínből vágott metszet díszeleg a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzemének iro­dájában is A hajdani segí­tőtársra emlékeztet. A kisvasút bezárása után épült a nagyvasút állomása mellett a sok millió forintos töltőüzem. A városban látható tankautók többsége nem szén- hidrogént szállít, tudtam meg egy délelőttön. hanem a bort a vasútra. Előző este ezen is­meret hiányában még arra gondoltam, hogy valóban ola­jat, vagy benzint szivattyúz­nak a pincegazdaság előtti ku­takból a nagy tartályokba. Módjával megkóstolva az ex­portra készülő nedűt, elmo­solyodtam: ha ilyen volna a benzin, sokkal kevesebb jár­mű közlekedne útjainkon... Akkor is mosolyogtam, ami­kor — jóllehet szakszerűen — a hajdani Unghváry-pince te­lephelyválasztását indokolták: itt, a pincegazdaság alatt van a város legmagasabb pontja. Dombvidéki létemre elgon­doltam .vajon milyen lehet Cegléd legalacsonyabb pontja! Ezt talán az esténként mel­lettem elsuhanó futóedzést ' tartó CVSE-sportolók sem tudnák elmondani. A múzeum megtekintését sem mulaszthattam el. Gaz­dag anyagát éppen csak meg­pillanthattam, így is sok él­ményhez jutottam. Vajon honnan került elő például az egyik vitrinben őrzött török csizma talp? A múltőrző hely legalább két nagy, történelmi személy­re emlékeztet. Cegléd két szó­nokára. Dózsa Györgyre és Kossuth Lajosra. Előbbiről tudjuk a kevesebbet. Vajon ismerik-e a városban az Er­délyben élő Székely János Dózsa című művét? Beleolvasva Hidvégi Lajos kötetébe, a Ceglédi Históriák­ba, kiderül, hogy volt egy harmadik szónoka is a város­nak. Károlyi Mihály. Beszé­dét a Városháza udvarában mondhatta el, mivel előirták, hogy az csak zárt körben hangozhat el... Szellemesek voltak a vendéglátók. A városi tanács szép há­zának folyosóin, vagy még kevésbé szép udvarán bo­lyongva más itteni esemé­nyekre is emlékezhetünk. Sor­sot is húztak a zárt udvarban 1948-ban; ki vonuljon ka1x> nónak? TVem szürke tehát sem a 1-1 jelene, sem a múltja Ceglédnek, az idegen számá­ra sem. Három végigsétált, végigbeszélt, végigfigyelt nap persze csak részismereteket nyújthat, szinte minden gon­dolatot, minden mondatot le­hetne folytatnom, kiegészíte­nem. Ha tovább maradtam volna — még nehezebb vol­na befejeznem soraimat. Balázs Gusztáv KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton köszönjük meg részvétüket mindazon rokonoknak, barátok­nak, ismerősöknek, munkatár­saknak, akik gyászunkban osz­tozva megjelentek a szeretett férj, édesapa, gyermek és testvér, FARKAS LASZI.O rendőr főtörzs­őrmester temetésén, sírjára koszo­rút, virágot hoztak. Külön köszö­netét mondunk a ceglédi városi járási rendőrkapitányságnak, akik a végső búcsúvételt megszervez­ték, továbbá a II. sz. bölcsőde és gondnokság dolgozóinak, vala­mint a Földvári Károly Alt. Is­kola tanulóinak megjelenésükért és a küldött koszorúkért. A GYÁ­SZOLÓ CSALAD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó azonnal beköl­tözhető házrész. Ceg­léd, Szolnoki út 34. szám. Eladó egyajtós kony­haszekrény. 713 lite­res boroshordó. 175 literes szőlőorés, mészoltó vasláda. — Cegléd, Kazinczy ut­ca 38. szám. Eladó 3 szobából álló házrész. Cegléd. Ka- zinczy utca 9. _________ A ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Mgtsz felvételre ke­res: tehenészeket, éj­jeliőröket és állatte­nyésztési telepre por­tást. Jelentkezni le­het a Külső-Kátai úti szakosított telep, ve­zetőjénél. Kétszintes, alig hasz­nált gyermekheverő eladó. Érdeklődni na­ponta 17 órától: Ceg­léd, Széchenyi út 41, fszt. 7. Építésre alkalmas te­lek sürgősen eladó a Kenderföldön. Érdek­lődni lehet egész nap: Cegléd IX. kerület, Aranymeggyes-szél 16. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) GÉPI PERZSASZŐNYEGEK a nagy választékban, 200X3C0 cm-es méretben, 3650 Ft helyett 2920 Ft, IMPORTÁLT KORDBÁRSONY, 90 cm széles, 135 Ft helyett 94,50 Ft, |Wf MINTÁS BÁRSONY, wnéteráru-ssah haltjában» 125 Ft helyett 87,50 Ft Cegléd, Kossuth Lajos u. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom