Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1982. JÚLIUS 13, KEDD Az izraeli csapatok térnyerő akciója Súlyos áldozatokat követelt a támadás Vasárnap az izraeli hadse­reg pédátlan kegyetlenséggel folytatta a négy hét óta beke­rített Nyugat-Bejrút ostromát. Kora reggeltől az éjszakai órákig percenként 30 tüzérsé­gi lövedék zúdult a 700 ezer lakosú városrész belső lakóne­gyedeire, palesztin menekült- táboraira, a frontvonalhoz kö­zel eső peremkerületekre. A heves ágyúzásban részt vett a nehéztüzérség, a hadiflotta és a harckocsizó alakulatok. Nem végleges adatok szerint 130 a halottak, több mint 300 a sebesültek száma. Találat ért három kórházat, egy mohame­dán árvaházat és több követ- ségi épületet. Az izraeli gyúj­tóbombák. hatalmas tüzeket okoztak, lakóházak százai dőltek romba. A tüzérségi tűz fedezete alatt az izraeli csapa­tok újabb térnyerő akciót kezdeményeztek a repülőtér közelében. A palesztin ellenállási moz­galom és a vele szövetséges libanoni baloldal ütegei, ra­kétaegységei erőteljes ellen­csapást mértek a támadók ál­lásaira. Tel Aviv-i közlés szerint 28 izraeli katona meg­sebesült és nyolc páncélos megsemmisült. Minthogy az izraeli lövegek egy részét a falangista ellenőrzés alatt álló lakóterületeken állították fel, az invázió kezdete óta először Kelet-Bejrútban is súlyos ál­dozatokat követelt a tüzérségi összecsapás. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az izraeli hadvezetés — a tűzszünet rendszeres, folytatólagos meg­sértése után — hétfőre virra­dóra parancsot adott az ágyú­zás beszüntetésére. A Begin- kormány ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy az e'húzó- dó tárgyalásokkal párhuzamo­san nem bocsátkozik hossza­dalmas felőrlő háborúba, ha- *ném radikális ütőn számolja ‘fel a Palesztinái Felszabadítá­st Szervezet Nyugat-Bejrútban körülzárt katonai erőit, poli­tikai központját. Az An Nahar című bejrúti naoilan szerint Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke tizenegy pontos rendezési tervet dolgozott ki. Csak az első pont ismeretes teljes egészében: Arafat nem­zetközi haderő felállítását ja­vasolja, amelyben részt ve­hetnének amerikai, francia és más csapatok is. A haderő megszállná Nyugat-Bejrútot és ellenőrizné a terv többi pont­jának végrehajtását. A tervet Jasszer Arafat át­adta Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnöknek, aki azt Philip Habib amerikai megbí­zotthoz juttatja el. Arafat kö­zölte, hogy javaslatait a PFSZ ENSZ-megfigyelője útján is­mertetni fogják az ENSZ-szel és továbbítják a Szovjetunió­nak és Franciaországnak is. A Libanon elleni izraeli in­vázió során • eddig 40 ezer pa­lesztin és libanoni vesztette életét, illetve sebesült meg — jelentette ki a TASZSZ hír- ügynökség bejrúti tudósítóinak adott interjújában Fathi Ara­fat, a palesztin Vörös Félhold elnöke. Az áldozatok 90 száza­léka polgári személy, 70 szá­zaléka nő vagy gyermek — fűzte hozzá. Washingtonban és Jeruzsá­lemben eltérően ítélik meg Habib amerikai elnöki külön­megbízott közel-keleti tárgya­lásainak eddigi eredményeit a palesztin fegyveresek Nyugat- Bejrútból történő kivonásáról. Reagan amerikai elnök sze­rint „van alap bizonyos derű­látásra” a nyugat-bejrúti vál­ság békés megoldását illetően. Jeruzsálemben ugyanakkor iz­raeli kormányforrásokból me­gint azt szivárogtatták ki: Be­gin miniszterelnök fontolgatja, hogy katonai erővel kénysze­ríti távozásra a palesztin har­cosokat Nyugat-BejrútbóL ★ A Libanonban zajló tra­gikus események Ismét meg­mutatták az egész világnak, hogy a jelenkori imperializ­mus a más országok belügyei- be való durva beavatkozás po­litikáját folytatja — állapítja meg egyebek között a Pravda hétfői száma. Bonni hpkommentár és cáfolat Sokasodnak az ellentétek ., A Reapan-kormányzatnak a szovjet—nyugat-európai föld­gázügylet megtorpedózására hozott határozata és Alexander Haig amerikai külügyminiszter lemondása óta megsokszoro­zódtak a súrlódások Washing­ton és Bonn között — írja leg­újabb számában a Der Spiegel, áttekintve az amerikai—nyu­gatnémet kapcsolatokat annak kapcsán, hogy Helmut Schmidt kancellár a jövő héten magán­látogatásra Kaliforniába uta­zik régi barátjához, George ishultz, újonnan kinevezett . amerikai külügyminiszterhez. A bonni kancellár tavaly májusban még rokonszenvéről biztosította Reagan elnököt, s a carteri évek bizonytalansága után végre világos, egyértelmű politikát várt Washingtontól. Ma Schmidt kételkedik benne, hogy a Fehér Ház 71 éves gaz­dája alkalmas-e feladatának ellátására — kezdi kommen­tárját a befolyásos hamburgi hetilap. Az amerikaiakkal most még nehezebb kijönni, mint Carter hivatali idejében — mondotta Schmidt az amerikai elnök nyugat-berlini látogatása után. A Der Spiegel ezután a kan­cellár kaliforniai útjával kap­csolatban arról ír, hogy Schmidt világosan kifejti majd Shultznak: az amerikaik többé nem hagyhatnak figyelmen kí­vül két nyugatnémet álláspon­tot — nevezetesen, hogy Bonn nem vesz részt kereskedelmi háborúban a Szovjetunió el­len, másodsorban pedig ellen­áll minden olyan kísérletnek, amely a hidegháború felélesz­tésére irányul. Kilenc nappal amerikai útja előtt Schmidt kancellár szilárd elhatározása az, hogy „minden erejével a (nyugat-) német— amerikai kapcsolatokban fenn­álló súrlódások kiküszöbölé­sén dolgozzék”. Klaus Bölling kormányszóvivő hétfőn e sza­vakkal határozottan cáfolta a Der Spiegel legutóbbi számá­ban megjelent állításokat. A kancellárnak tulajdonított kijelentések „légből kapottalc” — hangoztatta Bölling. Schmidt semmikor sem szokott ilyen kijelentéseket tenni — mon­dotta. Marian Wczniak a hngyel vállalatok helyzetéről Fokozni kell a termelést Lengyelország azért nem tud egykönnyen kilábalni a súlyos gazdasági válságból, mert az eladósodottság és a tulajdon­képpeni gazdasági blokád kö­zepette nyugati import nélkül a vállalatok csak fél gőzzel működnek. Ebben a helyzet­ben Lengyelország számára létfontosságú a termelő kapa­citások teljes kihasználása, amiben nagy segítséget tud­nak nyújtani a KGST-orszá- gok, s ez a szocialista gazdasá­gi integráció távlati elmélyíté­sét is szolgálja — állapítja meg a Nowe Drogi, a LEMP elmé­leti folyóirata legújabb szá­mában. A szükségállapot-bevezetés tavaly decemberben nem szün­tette meg a gazdasági válság valamennyi okát, csupán meg állította a további bomlás fo­lyamatát — írja Marian Wóz­niuk. a LEMP PB tagja, a köz­ponti bizottság titkára, a ciki: szerzője. A „nemzetközi terrorizmus” elleni harcra szóló amerikai felhíváshoz csatlakozó izraeli vezetők arra számítottak, hogy Washington birodalom­építő törekvéseit felhasznál­hatják a közel-keleti térkép átrajzolására, a palesztinok fizikai megsemmisítésére — írja a továbbiakban a lap. Washington ezúttal nem sürgeti az emberi jogok meg­sértésének kivizsgálását, nem indít tiltakozó kampányt ár­tatlan emberek ezreinek meg­gyilkolása, barbár fegyverfaj­ták bevetése miatt. Egészen más tervei vannak, mégpedig, hogy miként lehetne felhasz­nálni a libanoni eseményeket az országba való amerikai ka­tonai behatolásra, hogyan ki.iyszeríthetnék rá a libano­niakra „az Egyesült Államok létérdekeinek megfelelő” poli­tikai átrendezést. Az agresz- szor megfékezése helyett a Reagan-kormányzat amerikai csapatokat tervez partra tenni Libanonban. Ennek megvaló­sítása — mint a Pravda cikk­írója hangoztatja — még job­ban kiélezné az amúgy is rob­banásveszélyes helyzetet a Közel-Keleten. ★ Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn négynapos közel-keleti látogatásának első állomásán, Ammanban folytatott megbe­széléseket Jordániái kollégá­jával a libanoni helyzetről. A bonni politikust fogadta Husz- szein Jordániái uralkodó is. A l'Unitó Mitterrand látogatásáról Magyar—francia kapcsolatok A L’Unitá, az Olasz Kom­munista Párt hivatalos lapja hétfőn egy egész hasábot szen­tel Mitterrand francia elnök budapesti látogatásának. A lap megállapítja, hogy francia részről elégedetten nyi­latkoztak a látogatás eredmé­nyeiről. Kádár János és Mit­terrand a legnagyobb őszinte­ség légkörében folytatott esz­mecserét — hangsúlyozta a L’Unitá. A kommunisták lapja — felidézve a látogatás kapcsán rendezett sajtókonferenciát — megállapítja: Mitterrand nyi­latkozatából világosan kide­rül, hogy Franciaország erősí­teni szeretné kapcsolatait Ma­gyarországgal mind politikai és kulturális, mind pedig ke­reskedelmi téren. Magyar >r- szág jelenleg különösen ez utóbbi területre helyezi a hangsúlyt — véli a lap. Befejeződött az ENSZ leszerelési ülésszaka Nem született megállapodás New Yorkban szombaton éj­szaka véget ért az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszaka. A tanácskozás figyelmének homlokterében olyan kérdések állottak, mint a nukleáris ka­tasztrófa megelőzése, a fegy­verkezési hajsza megszünteté­se, és mindenekelőtt a nukleá­ris fegyverzetek felhalmozásá­nak meggátolása. Az ülésszak zárójelentést fogadott el, amely a leszereléssel kapcso­latos határozattervezeteket foglalja magában. A jelentés felszólítja a világszervezet va­lamennyi tagállamát, hogy a lehető leggyorsabban vizsgál­ják meg a háború, mindenek­előtt a nukleáris háború elke­rülésére tett javaslatokat. A résztvevők határozatot hoztak a harmadik rendkívüli leszerelési ülésszak megrende­zéséről. Ennek időpontját az ENSZ közgyűlése jövőre jelöli ki. Alidé nos támadás készül Irak ellen? Iráni csapatösszevonások Nagyarányú iráni csapatösz- szevonás zajlik az iráni—ira­ki határ több pontján — leg­alábbis a Time amerikai hír­magazin értesülése szerint. A hetilap amerikai műhol­dak adataira hivatkozva közöl­te: Irán minden részéből özön­lenek a csapatok az iraki ha­tárra, és szemmel láthatólag Tail Szingh az esélyes jelölt Elnökválasztás Indiában Az indiai központi parlament 774, valamint a 21 szövetségi állam helyi parlamentjeinek 3821 tagjából álló elektori kol­légium hétfőn megválasztotta India új köztársasági elnökét. Az elektori testület tagjai által Vj Delhiben és a szövet­ségi államok közigazgatási székhelyein leadott szavazato­kat tartalmazó urnákat a fő­városba szállítják, és a szava­zatokat ott számlálják meg. A hivatalos végeredményeket jú­lius 18-ig közlik. A választás győztesét július 25-én iktatják be hivatalába. Megbízatása öt évre fog szólni. A hétfői elnökválasztás fa- voritja Zail Szingh eddigi bel­ügyminiszter, Indira Gandhi pártjának, a kormányon lévő Nemzeti Kongresszus Pártnak jelöltje. Az ellenzék jelöltje­ként Radzs Khanna, a legfel­sőbb bíróság volt elnöke indult a választáson. Hétfőn elnökválasztást tartottak Indiában. Képünkön: az esélyes jelölt, Zail Szingh adja le szavaza­tát. — az 1930 szeptembere óta tar­tó iraki—iráni háború újabb fejleményeként — általános támadásra készülnek Irak el­len. A Time értesülései szerint erre a nagyobb támadásra még a héten sor kerülhet. A lap szerint az iráni csapa­tok három nagyobb körzetben gyülekeznek a határ mentén. A csapatösszevonás első körze­tét a mintegy 1100 kilométer hosszú közös határ déli részén, az iraki Basra kikötővárossal szemben létesítették, ahol Irak legnagyobb olajfinomító köz­pontja található. A másik gyü­lekezési körzetet a határ kö­zépső részén, Amara iraki vá­rossal szemben alakítják ki. Innen Irak fővárosa, Bagdad mindössze 320 kilométerre fek­szik. A harmadik összevonást északon, a többségében kurdok által lakott iraki területekkel szemben létesítenék. A nemzetközi fórumon nem sikerült elfogadtatni több fon­tos ajánlást. A résztvevők nem hagyták jóvá az első rendkí­vüli leszerelési ülésszak hatá­rozatainak végrehajtását elem­ző dokumentumot és nem fo­gadták el az átfogó leszerelési programot sem. A közgyűlés záróülésén Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője, mint a kelet-európai tagálla­mok csoportjának soros elnöke közös nyilatkozatot olvasott fel a szocialista országok egy cso­portja nevében. A nyilatkozat a többi között megállapítja: a szocialista ál­lamok mindenekelőtt a nuk­leáris háború megelőzését cél­zó javaslatokkal jöttek az ülés­szakra. Az az egyoldalú köte­lezettségvállalás, miszerint a Szovjetunió nem alkalmaz el­sőként atomfegyvert — ezt Leonyid Brezsnyevnek az ülés­szakhoz intézett üzenete tar­talmazta — a szocialista orszá­goknak a világ sorsáért, a ci­vilizáció fennmaradásáért ér­zett felelősségét tükrözte. A szocialista államok úgy vélik, hogy o szovjet döntést a töb­bi atomhatalom megfelelő el­határozásának kell követnie. Argentin vékszüzsnet Nagy-Britannia újabb vá­laszüzenetet kapott Argentí­nától, immár a harmadikat, a két ország között közvetítő svájci diplomáciai képviselet útján. A londoni külügymi­nisztérium csak az üzenet vé­telét nyugtázta, s leszögezte, hogy gondos tanulmányozás­nak veti alá a dokumentumot, amelynek tartalmát nem rész­letezte. Argentin részről közben sza­badon engedték a dél-atlanti háború egyetlen brit hadifog­lyát, a légierő egy tisztjét, akit Harrier típusú gépével a teti- ger fölött lőttek le, s aki már visszatért hazájába. Olasz bizalmi szavazás Új gazdaságpolitikai program A kormányválságot sikerült elkerülni, de vajon miképpen fog hozzá a Spadolini-kormány a gazdasági nehézségek leküz­déséhez — teszik fel a kérdést a hétfői olasz napilapok a bi­zalmi szavazás után kialakult belpolitikai helyzetről szóló elemzéseikben. Mint ismeretes, szombaton a többség megszavazta a koalí- . ciót alkotó öt párt által ösz- szeállított új gazdaságpolitikai programot. A dokumentum szenátusi elfogadása azt is je­lenti, hogy Spadolininek július végéig elő kell terjesztenie az 1983-ra szóló költségvetési, nénzügyi elképzeléseit. Usztyinov cikke a Pravdában Washingtoni mesterkedések mondva, egyúttal nemet mond azoknak is, akik a megnyerhe­tő nukleáris háború terveit dé­delgetik. Világossá vált, hogy a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről folyó tárgyaláso­kon az USA nem kíván konst­ruktív lépéseket tenni: az elő­feltételként szabott „nulla vál­tozattól" nem hajlandó tágíta­ni. Ezzel kapcsolatban Usz- tyinov rámutatott: a Szovjet­unió nem törekszik egyolda­lú leszerelésre. Ha Washington továbbra is arra törekszik, hogy a tárgyalásokba ne ve­gyék bele az amerikai előre­tolt rendszereket, valamint Franciaország és Nagy-Britan- nia nukleáris fegyvereit, akkor ez gátolni fogja az előrelé­pést. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama bár­mikor kész megállapodást alá­írni Bécsben a résztvevők fegy" veres erőinek és fegyverzetei­nek csökkentéséről Közép-Eu- rópában. A Szovjetunió síkraszáll a fegyverkezési verseny minden kulcsfontosságú kérdé­séről folytatandó szovjet- amerikai tárgyalások mellett. A szovjet fegyveres erők a szovjet emberek békés építő­munkájának, a szocializmus nagy vívmányainak és a béké­nek a megbízható védelmező: voltak és maradnak — szögez­te le befejezésül Dmitrij Usz- tyinov. tikai és gazdasági akciók is. Az új doktrína érdekében propa­gandát fejtenek ki és rendkí­vüli intézkedéseket alkalmaz­nak a szocialista országokkal szemben. Az Egyesült Államok semmitől, még a szövetségesei­nek és saját magának okozott károktól sem riadva vissza, kereskedelmi, hitel-, és tudo­mányos-technikai hadjáratot szervez a szocialista országok ellen. A „közvetlen konfrontáció” doktrínájával kapcsolat­ban Usztyinov marsall felhív­ta a figyelmet, hogy ez a dokt­rína egyesíti a „szakadék szá­lén táncoló” korábbi doktrí­nák minden végletességét és szentesíti a legbarbárabb harci eszközöket is. E doktrína kere­tében készülnek az új fegyver- rendszerek: az MX típusú in­terkontinentális ballisztikus rakéták, a Trident l.és2. ten­geralattjáróról indítható bal­lisztikus rakéták, a B—1B és Stealth hadászati bombázó re­pülőgépek, a nagy hatótávol­ságú szárnyas rakéták, a bi­náris vegyi fegyverek, sugár- fegyverek és mások. Washingtonban és a NATO- országok fővárosaiban világo­san látniuk kell. hogy a Szov­jetunió a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról le­tartja, arra számítva, hogy az ellencsapás hatása kisebb lesz, ' mint egyéb körülmények kö­zött lenne. A fölény kivívása érdeké­ben létrehozták a hadászati csapásmérő erők, a nukleáris és hagyományos fegyverzetek, valamint az Egyesült Államok és a NATO katonai ereje nö­velésének programjait. Wa­shington azt követeli partne­reitől, hogy hadikiadásait évente immár ne 3, hanem 4,5 százalékkal növeljék. Az Egyesült Államok új ka­tonai tömbök létrehozásának szándékával katonai készülő­désének vonzáskörébe vonta a világ különböző térségeinek egyes országait is. Világszerte folyik a fennálló támaszpon­tok bővítése és újabbak kiépí­tése a Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi orszá­ga körül. A világűrben és a világűrből folytatott hadviselés érdekében növekvő ütemben folyik az Egyesült Államok­ban az újabb fegyverrendsze­rek kifejlesztése. Folyik a vi­lágűrben építendő és telepíten­dő rakéta- és lézerfegyverek programjainak megvalósítá­sa, így a többször felhasználha­tó űrrepülőgép kipróbálása is. A katonai intézkedésekhez szorosan kapcsolódnak a poli­M ost ért véget az ENSZ- közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszaka, ám az agresszív imperialista körök, élükön az Egyesült Államokkal szünet nélkül folytatják a fegyverkezési verseny szítását, válságokat és fegyveres konf­liktusokat robbantanak ki a világ különböző térségeiben, felelőtlenül fenyegetőznek a nukleáris fegyver alkalmazá­sával — írja a Pravda hétfői számában Dmitrij U&tyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. A Szovjetunió békeszeretete, jóakarata és felelősségérzete tanújeléül kötelezettséget vál­lalt, hogy elsőként nem alkal­maz atomfegyvert. Ha más atomhatalmak is vállalnák ezt a kötelezettséget, akkor ez gya­korlatilag felérne az atom­fegyverek alkalmazása teljes tilalmával — mutatott rá cik­kében Dmitrij Usztyinov. Washington katonai doktrí­nájáról a szovjet honvédelmi miniszter megállapította: Az Egyesült Államok a je­lek szerint a világ első katonai hatalmává akar válni. A ka­tonai fölény megszerzésének gondolata hatja át az ameri­kai vezetés minden cselekede­tét és szövetségeseivel fenntar­tott kapcsolatait. E tekintet­ben a fölényt úgy értelmezik, mint azt a képességet, hogy az Egyesült Államok ott és akkor mérhessen csapást a Szovjet­unióra, ahol azt célszerűnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom