Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

1982. JÚLIUS 11., VASÁRNAP

x/unoD

Autóápolda

Az AFOK-töltőállomás mellett nyitotta meg Szentendrén Szabó József kisiparos a korszerű, környezetet nem károsító autómosó szalonját. Máris sokan felkeresik.

Fábián Pál felvétele

Szigetcsépi építők

Támfalak a Gellérthegy«

Jó nevet szereztek /Raguknak mostanra a szigetcsépi Lenin Tsz építJmunkásai. Közreműködésükkel huszonegy csáposkút készül —( Szigetújfa- luban. A Duna vizét húsz méter mélyről emelik majd ki. A kutak a főváros vízellátását segítik, javítják. A hosszan tartó munka évente mintegy 10 millió forint bevételt jelent a szövetkezetnek.

Az építőbrigád nemcsak a Fővárosi Vízművek megrendelésére dolgozik. Segédkeztek például a Metró építésénél, parkosítottak Budapest harmadik kerületében, a Csillaghegyen, de ők készítik a Gellérthegy oldalában — a támfalakat is.

A kistermelők kosarából

Gyönyörű, hibátlan gyümölcs

Barack, cseresznye, meggy és zöldbab van a kosarakban, tálakban. Gyönyörű, hibátlan gyümölcs, látszik, még néhány órával korábban a fán, bokron volt. Négy-öt asszony kínálja áruját Budaörsön az egyik élelmiszerbolt előtt. Sörösrekeszekre pakolnak, azokon ülnek, az otthoni konyhamérlegen mérik le a gyümölcsöt, s fóliazacskót is adnak hozzá, kérés nélkül. S a valóban nagyon szép gyümölcs ára: a barack 34, a cseresznye 20, a meggy 24 forint.

Láttam hasonló árusítást, Utcára, a házak kapujába kipakoló kistermelőket a budai járás más községeiben is, igaz, csak nagyon keveset. Elsősorban nem eladásra termelnek. Annál azonban több gyümölcsük érik be, ameny- nyi a családnak kell, annál viszont kevesebb, hogy felvásárlónak érdemes lenne eladni.

Miért nincs?

A budai járási hivatalban Céci Jánost kérdezem, milyen lehetőségeik vannak a kistermelőknek az árusításra? Tesznek-e valamit a tanácsok ennek elősegítése érdekében ?

— A Belkereskedelmi Minisztérium egyik rendelete alapján valamennyi községi tanácsot utasítottuk, hogy jelöljenek ki olyan helyeket, ahol a kistermelők eladhatják árujukat. Elsősorban forgalmasabb helyekre gondoltunk, mint például a buszmegállók. ABC-áruházak előtti tér. A legtöbb községben történnek próbálkozások, bár a zöldség és gyümölcs ilyen jellegű árusítása nem lendült föl a várt mértékben, pedig szükség van erre, hiszen a legtöbb községben nincs piac. Egy-két helyen most akarnak létesíteni.

Valóban, miért nincs piac a falvakban? Hiszen a háztájiban, a kiskertekben szinte mindenki termeszt valamit, amit értékesíteni lehetne. S a felvásárlási gondokat, panaszokat ismerve azt is nehéz elképzelni, hogy a termelőknek nem érné meg piacra vinni az árut. Talán a főváros közelsége okozza? Nem vol! elég kereslet a friss áru iránt? Vagy jobban megérte bevinni a zöldséget, gyümölcsöt Budapestre, ahol többet lehet kérni érte?

Tizenegy stand

— Piacot nem tudunk csinálni — mondja dr. Ugróczky Mária, a budaörsi tanács vb titkára. — A szigorú KÖJÁL- előírások miatt nagyon sokba kerülne a megépítése és az üzemeltetése is. Előírás szabályozza, milyen épületek kellenek. Gondnokot, piacfelügyelőt, gombaszakértőt kell alkalmazni. Ezt manapság kevés község enegedheti meg magának. De igazi piacra - legalábbis nálunk — nincs is szükség Általában 13—20 ős termelő szokta kirakni áruját Igaz, azt nem tudom, hányán árulnak ablakból.

— S vajon nem lenne több árus, ha piacra vihetnék. a terményeiket?

— Valószínűleg több lenne. Éppen ezért, ha piacot nem is, de egy elárusítóhelyet építünk a 40-es busz régi végállomásánál. Bakk István kollégánk társadalmi munkában nagyon ízléses, esztétikus tervet készített, s ugyancsak társadalmi munkában építjük meg még az idén.

Színfolt is

Nézegetem a rajzokat. Valóban ötletes megoldás: kör, illetve félkör alakú betonasz- talok, belül az elárusítók helyével. A betonnal borított területre tizenegy ilyen stand kerül majd. A teret virágok, padok zárják le. Az asztalok fölé vászon napernyőt feszítenek majd. Természetesen vízvételi lehetőség is lesz, még egy szép díszkutat is álmodott a tervező. Igaz, ez csak később készül el.

— Természetesen itt sem szedünk majd helypénzt az árusoktól — mondja a vb- titkár —, hiszen semmilyen szolgáltatást nem tudunk nyújtani a helyen kívül. De így is biztos vagyok benne, hogy növeli majd az árusító kedvet az esztétikus környezet, a jobb feltételek megteremtése. Minden bizonnyal többen hozzák majd le néhány kosár gyümölcsüket, zöldségüket a hegyről, ha elkészül az elárusítóhely.

Kétségtelen, hogy nem az őstermelők néhány kosár áruján áll vagy bukik a lakosság zöldség-gyümölcs ellátása sem Budaörsön, sem másutt. Mégis örvendetes ez a kezdeményezés, hiszen bővül a választék, a kínálat. S új színfolttal gazdagodik a község, a standokra kirakott friss, üde zöldség és gyümölcs, szemet gyönyörködtető látványával.

M. N. P.

Nyár, napfény, szabadságolások

Valaki mindig a helyére áll

Nyár, napfény, fürdés, szabadság ... két-három ráérő fiatalasszony beszélget a kis bolt előterében a kenyérre várva. Egyikük most érkezett vissza a nyaralásból, a többieknek zsebében a beutaló. A fehér köpenyes eladólány lót-fut a boltban, ládákat húzkod, közben lebillen a polcon feltornyozott kávé, türelemjáték visszarakni. Mikor végez, a fölmosórongy kerül elő.

— Klárikám, te mikor mész szabadságra? — kérdezi az egyik beszélgető a fehér köpenyest.

— Pha...! Szabadság... — koppan a partvisnyél. — Valakinek dolgozni is kell. Én telelni megyek.

Bizony nem könnyűek ezek a hetek, a nyári hónapok egyetlen munkahelyen sem- A beutalók többsége mostanra szól. de aki otthon pihenne, az is most akarja kivenni a szabadságát.

o

Pálinkás János, a monori vasúti ABC vezetője fogadkíj- zik:

— Nálunk nem lehet probléma. Előre beütemeztük a szabadságokat, mindenki tudja, mikor kell más helyett dolgozni, mikor dolgoznak majd helyette mások.

— És ha megbetegszik valaki?

— Szerencsére eléggé egészségesek a kartársnők ... Tudniillik egyedül vagyok fiú közöttük — mondja az üzletvezető tréfásan.

— Szóval, kétségtelenül kevesebben leszünk a nyáron, de sajnos, a forgalom is kisebb — teszi hozzá. — Hirtelen elszaporodott körülöttünk a konkurrencia, meg hát a rendszeres vásárlók egy része is nyaral valahol. Valószínű, hogy a 2 millió 200 ezres havi tervhez, viszonyítva, úgy tízszázalékos lesz a forgalom- csökkenés.

Alig csökken viszont, sőt egyes területeken inkább nő a nyáron a különböző szolgáltatások iránti igény. Ehhez képest Bánhidi László, a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet üzemágvezetője nyu- godtnak tűnik.

— Nagyon sokan már idáig letöltötték a szabadságukat, megoldottuk a helyettesítésüket.

— Ahol hatan, vagy tizenhatan dolgoznak, nem is lehet ez gond, de sok az egyszemélyes üzletük is ...

— Tíz-tizenkét ilyen részleget éppen július 1-től gebine- sítettünk. Azok legfeljebb annyi időre zárnak be, míg átfestik az üzletet, de egyébként biztos, hogy egész nyáron dolgozni fognak.

— Nekünk három ellenségünk van: a hideg, a meleg, meg a szél — mondja Horváth Ferenc, a DÁV monori kirendeltségének vezetője, s nem tudom tréfál-e. De azután hozzáteszi:

— A szeles időben megszaporodtak a kisfeszültségű hálózat hibái. Olyankor egy-egy utca marad áram nélkül, de a bejelentés napján eddig még mindig kijavítottuk a bajt.

— Győzik emberrel ilyenkor is?

Nekünk az a dolgunk, hogy győzzük, akkor is, ha akár felére csökken a létszám.

— A meleget is ellenségük közé sorolta ...

— Sajnos, a transzformátorok hűtése nem a legjobb. A júniusi kánikulai napokban is elromlott kettő.

— Segíthetnének nyáron az ipari tanulók?

— Az idén csak harmadikosaink voltak, sajnos, arra nem volt mód, hogy nálunk maradjanak, így velük már nem számolhatunk.

©

Fölment — ugrott —, a kisméretű tégla ára —, nem örömhír.

— Egyáltalán lehet-e kapni? — kérdezem Méhész Lászlót, a monori építőanyagtelep vezetőjét.

Feltárások Aszódon

Évezredek beszédes emlékei

Már messziről látszik, hogy épül, szépül, jelentősen növekszik a területe az aszódi Petőfi Múzeumnak. Az udvarán, hatalmas teherautóról, katonák csomagokat raknak le, a melléképületben, amely egykor rajzterem volt, a falakat festik. Dr. Asztalos István igazgató elégedetten és jókedvűen újságolja:

— Nemcsak épülünk, de múzeumi tárgyaink sokasága is tovább gyarapszik.

Már tessékel is befelé a most elkészült, még mészilla- tú hatalmas raktárba, ahol Kovács István nyugdíjas tanár a percekkel előbb érkezett csomagok anyagát rendezi.

Nyugdíjasok, diákok

— Június 7-én kezdődtek az ásatások Aszódnak, azon a területén, ahol Közép-Európa legnagyobb neolitikus települése és temetője található — mondja Asztalos István. — Az ásatások vezetője dr. Kalicz Nándor kandidátus, munkatársa Kaliczné Schreiber Rózsa.

Azt elhallgatja az igazgató, hogy ő is részt vesz a munkákban és teljes jogú tagja, tudományos munkatársa a feltárást irányító együttesnek.

— Nagyon lelkes, odaadó, a munka iránt érdeklődő gárda dolgozik a területen. Aszódi, vérségi nyugdíjasok és néhány diák is közreműködik a feltárásban, amely már 1960-ban kezdődött és még néhány évig eltart. Szorgalmazzuk az ásatást. mert az aszódi nagyközségi közös tanács ezen a területen a munkáslakások építését kívánja segíteni azzal, hogy házhelyeket alakít ki és a kisebb jövedelemmel rendelkezők számára is elérhető áron értékesít.

— A régészeti anyag gazdagsága miatt ez a határrész jelenleg védett terület, ahol semmiféle földmunkát nem lehet végezni. Az érdekek azt kívánják, hogy a munkát gyorsítsuk és a területet a tanácsnak minél előtt átadjuk. Természetesnek és valószínűnek tartjuk, hogy a majdani építkezők alapásás, vagy éppen a meszesgödör ásása közben újabb és újabb régészeti leletekre akadnak.

Fejlettebb életforma

— Már most kérünk minden későbbi telektulajdonost, hogy ilyen esetben azonnal keressék a múzeumot és alkalmi régészként működjenek közre a feltárt értékek megmentésében, begyűjtésében, közkinccsé tételében.

A majdnem egy hónapja tartó ásatás során előkerült régészeti anyag értéke szinte felbecsülhetetlen, és nemcsak a tudomány embereinek ad új ismereteket, de közelebb hozza a régi korok emberét napjainkhoz is. A feltárások bizonyítják, hogy ezt a kort az akkor élők fejlettebb életformája választja el az előtte lévő koroktól: az első termelő foglalkozások, a kapás földművelés és állattenyésztés mellett háttérbe szorult a régebbi vadászat.

Szenzációs lelet

Az új gazdálkodás következtében az ember letelepült életmódot folytatott, egyre nagyobb területeket népesített be és foglalkozásával együtt szerszámai is megváltoztak. A kőeszközöket csiszolták, fúrták, a lakóháznak számos formáját építették, ismerték a szövésfonást, és az agyagedények számtalan változatát. Ezeknek az edényeknek a sokasága helyezkedik el a polcokon. Különböző formájú, színű, díszítésű kerámiák igazolják, kiváló fazekasmesterek éltek ezen a területen.

— Egy gyermeksírban szenzációsnak számító leletre akadtunk, egy szokatlan formájú és eddig sehol nem látott edényre, amely két üreges részből áll. Az alja emberi lábat formál, ezen egy kocka alakú madár teste helyezkedik el. A régészekre jeliem ző ötletességgel és frisseséggel azonnal nevet is adtunk a leletnek, s csak így emlegetjük: Lábas-pipi.

Hogy mit jelképezhet ez a szokatlan forma, arra még ma nem tudnak választ adni Hosszan tartó, összehasonlító eljárások minden bizonnyal választ adnak a kíváncsiskodó, múltat faggató kutatóknak. A sok feltárt sír között megtalálták egy vadász sírját is, amelyből perforált vadkan- agyarleletek kerültek elő. Bebizonyította az ásatás azt is, hogy az itt élők egyfajta rend szerint temetkeztek, melynek alaDiát az úgynevezett nagy- családos sírcsoport adta és rokoni, vérségi kapcsolatokon alapult.

Volt az idei ásatásoknak olyan célja is, hogy megismerjék az egykori település központját körülhatároló sáncrendszert. Sikerült megállapítani, hogy a várost egy 7—P méter széles és 3.5 méter mély árokrendszer védte.

Asztalos István karkötőt, hajtűt, különböző csatokat mutat.

— Tengeri kagylóból készültek és igazolják, hogy milyen élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak, merre, hol jártak, kikkel érintkeztek az itteniek.

Jövőre bemutatják

Kovács István gondosan csomagolt vadkanagyarat mutat. Pehelykönnyű, színes edényt adnak a kezembe. Nézem halvány mintáit, az emberi alkotás évezredekkel ezelőtti kézzelfogható emlékét.

— Jövőre elkészül a múzeum új. állandó kiállítása — mondja a tervekről az igazgató —, s ott bemutatjuk régészeti gyűjteményünket, amelyet sok nagyobb, gazdagabb múzeum is szívesen vallana a magáénak.

Fcrcsik Mihály

— Nálunk volt, van is, lesz is, ezt garantálom, azt viszont már most kijelenthetem, hogy valószínűleg kevés lesz az ajtó, ablak, s nem is bízok az ellátás javulásában.

Két hete hiába hívom a Balaton környéki gyártókat. a viharok tönkretették a telefonjaikat. A központi elosztás meg ...inkább beszéljünk másról.

— Tulajdonképp a nyári forgalomról akartam kérdezni.

— Ilyenkor június, júliusban kiemelkedő, 5—6 millió forint értékű árut adunk el. Ez természetes, hiszen az idő kedvez az építkezőknek. Három árukiadó van, abból egy elmehet szabadságra, váltják egymást, akárcsak a pénztáros és az eladási ügyintéző.

— És maga?

— Én legfeljebb egy-egy napot veszek ki.

Szabadságolások idején az ember meggondolja vaktában menjen-e ki egy üzembe riportra. Telefonálok előbb.

— Sürgős lenne... — mondom a kagylóba. Kedves, de fáradt, elkeseredett női hang a központból:

— Jaj, tessék elhinni, háromszáz jegyzésünk van, s alig maradtunk... Majd igyekszem.

Demjén Ferenc, a monori postahivatal vezetője.

— Vannak bizony gondjaink. Mindenki most szeretne szabadságra menni, a szabad szombatok miatti pihenőnapokat is ki kell adni. ráadásul ketten hirtelen megbetegedtek.

— A kézbesítők?

— Velük nincs probléma, van állandó helyettesítő, aki mindig pótolja a hiányzót.

— És a kis postahivatalokban?

— Ott már több a probléma. főleg az esetleges betegségek miatt.. Helyettesítésről azonban mindenképp gondoskodunk. mert egyetlen hivatalt sem zárhatunk be. Nem mondhatjuk az ügyfélnek, hogy ne levelezzen, ne telefonáljon, mert kevesen vagyunk, legfeljebb a megértését kérjük.

©

A monori Gelka-fiők helyettes vezetője Gyuricó Pál né gyanakodva fogadta az érdeklődést:

— Talán majd holnap, ha a

főnöíí elvtárs bent lesz —szabadkozott. Azután mégis elmondta. hogy ők is megoldották a pihenők helyettesítését. A műszerészek átvállalták egymás területét, tehát a megrendelőnek most sem kell hosszabb időt várnia a mosógépe, hűtőgépe, centrifugája javítására, mint máskor. Na persze: Mundiál — tehát a tévéjére sem.

Bár a háziasszonyok emiatt már aligha sürgetnék a műszerészt.

Vereszki János

Lelctmcntők a feltáráson