Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

2 1982. JÚLIUS 10., SZOMBAT Francois Mitterrand magyarországi látogatásának záróaktusaként Kádár János és a francia államfő a Duna Intercontinentalban a magyar és a világsajtó képviselőinek sajtókonferenciát tartott. DíszebétI a francia nagykövetségen Mint lapunk első oldalán be­számoltunk róla, Francois Mit­terrand díszebédet adott Kádár János és Losonczi Pál tisztele­tére a budapesti francia nagy­Francois Mitterrand: Tisztelt első titkár úr! Tisz­telt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt arról szeret­nék szólni, mennyire megra­gadott az a szívélyesség, amellyel a magyar nép foga­dott bennünket. Korai lenne még megfogalmazni látogatá­som minden tanulságát, hi­szen erről lesz alkalmam nyi­latkozni a délutáni sajtóérte­kezleten. Annyit azonban már most elmondhatok, hogy egy bátor és tiszteletreméltó nép­pel találkoztam, olyan embe­rekkel, akiket nagyra becsü­lök. Még jobban érzem annak szükségességét, hogy új lendü­letet adjunk a francia—ma­gyar kapcsolatoknak. követ rezidenciáján. A dísz­ebéden Frangois Mitterrand és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Ezeket az alábbiak­ban közöljük. magyar művek francia nyelvű fordítását, és tanulmányozni fogjuk egy új francia intézet felépítésének lehetőségét Bu­dapesten. Biztosak vagyunk abban, hogy magyar bará­taink akik jól ismerik a fran­cia kultúrát, ezen a téren is el akarják mélyíteni a kap­csolatokat. Első titkár úr! Elnök úr! Kádár János: Országukból azzal a bizako­dással és meggyőződéssel tá­vozom, hogy a népeink közötti kapcsolatok fejlesztése előtt nagy lehetőségek tárultak fel. Ezek kihasználását hazatéré­sem után figyelemmel fogom kísérni. Befejezésül ismételten el szeretném mondani, hogy az önök országa mély benyomást tett rám. Honfitársai büszkék lehetnek arra, amit önnel együtt megvalósítottak. Én is vállalom azt, amit Alphonss de Lamartine 1848-ban írt az önök nemzetének bátorságáról, szabadságszeretetéíől és test­véri szelleméről. Francois Mitterrand végeze­tül emelte poharát Magyaror­szágra, a magyar nép jövőjé­re, a jelenlévők egészségére és — magyar nyelven tette hozzá — a francia—magyar barátságra. Tudunk együtt dolgozni egy békésebb világért Adjunk áj lendületet a francia—magyar kapcsolatoknak Magyarország és Franciaor­szág kö?Öft az idő az elmúlt több mint’ ezer évben, a vi- szontágságok és a távolság el­lenére is' olyan szálakat szőtt, amelyek lehetővé teszik, hogy értsük egymást, sőt egyetér­tésre jussunk. Népeink hagyo­mányaikat, kultúrájukat, poli­tikai és társadalmi rendsze­rüket tekintve különböznek, s államaink eltérő szövetségi rendszerekhez tartoznak. Mindez nem akadálya, hanem éppen indoka annak, hogy szorosabbra fűzzük kapcsola­tainkat. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy közösen építsük a jövőt. Tárgyalásainkon en­nek útját alakítottuk. A Ká­dár János úrral, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával és Losonczi Pál úrral, az Elnöki Tanács elnökével folytatott megbeszélések bizo­nyították: a két ország előre tud haladni ezen az úton. Né­peinket a világ nemzetei kö­zötti béke és megértés eszméi vezérlik. A magyarok és a franciák egyaránt ragaszkod­nak az élő Európa gondolatá­hoz. Országaink ebben a szel­lemben fogadták el a helsinki záróokmányt és tartják tiszte­letben előírásait. Minisztereink és más magas beosztású személyiségeink ta­lálkozóikon megállapították, hogy vitás kérdések nem vá­lasztanak el bennünket. Eddig azonban a kérdések felszínén mozogtunk, most a valóságnak megfelelően kezeljük őket. Árucsereforgalmunk messze van a kívánatos szinttől, s remélem, hogy növelni akar­juk és fogjuk azt. Ennek érde­kében gyakorlatiasabb, konk­rétabb ipari és kereskedelmi együttműködési formákat ke­resünk, olyan módszereket, amelyek johban megfelelnék a vállalatok igényeinek Kultu­rális kapcsolataink eddig is élénkebbek voltak, dé ezen a területen is még sok a tenni­való. A franciáknak fel kell fedezniük, vagy újra fej kell fedezniük — nekem mind­erre már alkalmam volt ma délelőtt —' a magyar kultúra gazdagságát, eredetiségét, erő­teljességét, legyen szó az iro­dalomról, a filmművészetről vagy a költészetről. Meg fogjuk sokszorozni a Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Barátaim! Köszönöm Mitterrand elnök úr meleg szavait, mindazt, amit népünkről mondott. Pohárkö­szöntőjének megállapításaival egyetértek, s ezért röviden tu­dok szólni. Ez alkalommal is megköszönöm elhök úrnak, hogy munkatársaival együtt Magyarországra látogatott, s szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a látogatást jelentős ese­ménynek tartjuk. A rendelke­zésünkre álló időt jól haszno­sítottuk, tárgyalásaink inten­zívek voltak, s alkalom nyílott arra is, hogy önök bepillantást nyerhessenek a magyar nép életébe. Külön köszönetét mondok a megbeszélések nyílt, őszinte, érdemi, baráti jellegéért és légköréért. A program vége fe­lé járva_már elmondhatom: e látogatás' — amely elé mi nagy várakozással tekintettünk — elérte célját, betöltötte szere­pét. Mély 'meggyőződésem, hogy elnök úr mostani ma­gyarországi látogatása új len­dületet fog adni a magyar— francia kapcsolatoknak. Az er­re irányuló törekvéseinket most több alkalommal világo­san és félreérthetetlenül ki­nyilvánítottuk. Elnök úr sza­vaiból kiéreztük, hogy fran­cia részről komoly a szándék, s ezt ország-világ előtt legjob­ban a látogatás ténye tanúsít­ja. Egyetértek azzal is, amit el­nök úr a nemzetközi helyzet­ről, gondjainkról és törekvé­seinkről mondott. Olyan bo­nyolult helyzetben élünk, amelyben a felelős emberek­nek megfontoltan kell szólniuk és cselekedniük minden kér­désben. Az is tény, hogy mi, franciák és magyarok egy vi­lágrészen élünk: Európában. És amikor arról beszéltünk, hogy egy szilárdabb békéért küz­dünk Európában, akkor ez azt is jelenti, hogy a világbékéért, egy biztonságosabb világért is küzdünk. És amikor ezt tesszük, meggyőződésünk, hogy népeink törekvéseinek, létérdekének te­szünk eleget. E két nap során, amit együtt töltöttünk, még pontosabban és jobban megismertük orszá­gaink hivatalos álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Van néhápy — nem is kevés és nem kis fontosságú — nem­zetközi kérdés, amit azonos módon ítélünk meg, másokat hasonlóan, és vannak kérdé­sek, amikben eltér az állás­pontunk. De hadd hangsú­lyozzam a legfontosabbat: a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésében, egy szilár­dabb békéért való küzdelem­ben egyetértünk. És lehet, hogy e két nap alatt talán már kicsit segítettük is a jó ügyet. Maga a látogatás is bizonyít­ja, hogy a kelet—nyugati kontaktusok működnek, érde­mi módon lehet tárgyalni egy­mással és megértésre töreked­ni. Ezért nekem úgy tűnik, ‘hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben — ilyen például a helsinki folyamat tovább­vitele, a madridi tanácsko­zás eredményes befejezése — együtt is tudunk dolgozni, föl­lépni. Más fontos nemzetközi kérdésekben — nekem úgy tű­nik —, ha nem is együtt, de külön-külön tudunk tevé­kenykedni egyazon célért: egy békésebb világért. Népeink között rokonszenv él, kölcsönös az érdeklődés egy­más iránt, a két ország közt nincsenek vitás kérdések, s így kapcsolataink további fej­lesztésének jók a feltételei. Megállapodtunk a kontaktusok bővítésében a legkülönbözőbb területeken. Ha a további ta­lálkozók során is a mostani gyakorlatot követjük, s jó lég­körben, nyíltan, reálisan, konkrétan foglalkozunk a kér­désekkel, az eredmények nem fognak elmaradni. Szeretném elnök urat biztosítani, hogy kormányzatunk, a magyar tár­sadalom különböző erői ebben a szellemben fognak az ön lá­togatásának a befejezése után is foglalkozni kapcsolataink­kal, és a mindkét felet érdek­lő nemzetközi kérdésekkel. Befejezésül sok sikert kívá­nok elnök úrnak, kormányá­nak, Franciaországnak, a francia népnek szociális tö­rekvéseik megvalósításában, és — ami a legfontosabb — ah­hoz is, hogy az önök népe bé­kében élhessen, dolgozhasson, alkothasson, és munkájának gyümölcsét békében élvezhes­se. Végezetül Kádár János Francois Mitterrand, a francia vendégek egészségére, a fran­cia nép boldogulására, a ma­gyar—francia barátságra és a békére emelte poharát. Fokozódik a nyomás a libanoni vezetésre Egyoldalú washingtoni terv Szocialista hírügynökségek Találkozó Prágában A Csehszlovák Távirati Iro­da vezérigazgatójának meghí­vására pénteken Prágában ta­lálkozót tartottak az NDK, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, a Szovjetunió és Csehszlóvákia hírügynökségei­nek vezérigazgatói. Az európai szocialista or­szágok hírügynökségeinek ve­zetői azokat a konkrét lépése­ket tárgyalták meg, amelyek­kel hatékonyabbá lehet tenni és ki lehet bővíteni az együtt­működést az összes európai hírügynökséggel, a helsinki értekezlet ajánlásainak szel­lemében. A találkozó résztvevői tájé­koztatták egymást hírügynök­ségeik munkájáról. Megvizs­gálták, hogy a szocialista hír- ügynökségek milyen szerepet töltenek be a szocializmus fej­lesztésében, a háborús veszély ellen, az egyetemes béke meg­szilárdításáért folytatott küz­delemben. A Szibéria és Nyugat-Euró- pa közötti gázvezetéket az amerikai szembenállás ellené­re a terveknek megfelelően megépítjük — mondotta Vla­gyimir Filanovszkij, a Szov­jetunió Állami Tervbizottsága kőolaj- és földgázipari osztá­lyának vezetője. A Mosz- kovszkije Novosztyi című szovjet hetilapban megjelent nyilatkozatában Filanovszkij megállapítja, hogy az Egyesült Államok minden eredmény nélkül próbálta megtorpedózni a nyugat-európai szövetsége­sei számára oly fontos és elő­nyös tervet. E kudarc érzékeltetésére a szovjet tervhivatal illetékese néhány konkrét példát hozott fel. Elmondta például, hogy amikor Washington embargót rendelt el a korábban Szov­jetunió által Vásárolt — és éppen a nyugat-európai veze­tékrendszernél felhasználan­dó Caterpillar csőfektető gé­pekre, a baskíriai Szterlita- makban megkezdték az önál­ló gyártást. Az elmúlt eszten­dőben már 100 darab, egyen­ként 80 tonna kapacitású TG— 502 gép készült el, s a mosta­ni ötéves tervidőszak végére az ágazat 1700 szovjet gyárt­mányú csőfektető géppel fog már rendelkezni. A Fehér Ház, csütörtökön je­lezte, hogy Ronald Reagan Leo- nyid Brezsnyev hozzá intézett személyes figyelmeztetése elle­nére továbbra is kész csapato­kat küldeni Libanonba — ilyen értelmű nyilatkozatot tett Lar­ry Speakes elnöki szóvivő. Speakes a kaliforniai Santa Barbarában megerősítette, hogv Reagan kézhez kapta Brezs­nyev levélét. A szóvivő célzott rá, hogy Reagan válaszolni fog Brezsnyev levelére, ugyanakkor közölte: az amerikai álláspont nem változott. Az Egyesült Államok köz­ben Philip Habib elnöki kü­lönmegbízott ján keresztül to­vább fokozza nyomását a li­banoni politikai vezetésre. A DPA nyugatnémet hírügynök­ség washingtoni hivatalos for­rásokra hivatkozva ismertette a Habib által közvetített ame­rikai— izraeli követeléseket. Filanovszkij beszámolt arról is, hogy már megkezdődtek az előkészületek az újabb ame­rikai embargóval sújtott be­hozatal pótlására. Nyikola) Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet miniszterelnök a Kremlben pénteken rendezett ünnepségen magas kitünteté­seket nyújtott át a szovjet— francia űrkísérlet három részt­vevőjének: Vlagyimir Dzsani- bekov, a Szovjetunió kétszeres hőse a Lenin-rendet, Alek- szandr Ivancsenkov a Lenin- rendet, és másodízben a Szov­jetunió .Hősének^ Araftycsilj^U' gát, Jean-Loup Őhrétíen fran­cia űrhajós pedig a Szovjet­unió Hőse címet, a Lenin-ren­det és az Aranycsillagot kapta. Franciaország moszkvai nagykövetségén pénteken nyúj­totta át az űrtriónak és mind­hármuk űrhajós-tartalékosai­nak Claude Arnaud nagykövet a francia kormány elismerését kifejező kitüntetéseket. Az űrrepülésen részt vett el­ső francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien, a Becsületrend tiszti Ezek szerint a palesztin fegy­vereseknek már az amerikai csapatok tervbe vett — s a PFSZ által elutasított — köz­belépése előtt el kellene hagy­niuk Bejrútot, Csupán a pa­lesztinok kivonulása után hú­zódnának vissza — s akkor is csak egy kilométerrel — a Bejrútot körbezáró izraeli csa­patok. Faruk Kaddumi, a PFSZ po­litikai osztályának vezetője pénteki londoni nyilatkozatá­ban az amerikai tervezettel több ponton ellenkező tárgya­lási feltételeket ismertetett: ezek szerint a tűzszünet fenn­tartása mellett meg kell kez­deni a palesztin és izraeli csa­patok szétválasztását, ezt kö­vetően kell a „sok nemzetiségű erőknek” — amelynek összeté­telével kapcsolatban mind ez ideig teljesen ellentétesek az álláspontok — elfoglalniuk ál­lásaikat Bejrútban és környé­kén. Az izraeli csapatoknak 5—7 kilométerrel vissza kell vonulniuk, s csak ezután hagy­nák el Bej rútot a PFSZ fegy­veresei. A PFSZ egyik legfon­tosabb tárgyalási feltétele Kaddumi szerint az, hogy a pa­lesztin fegyveresek szárazföl­di úton hagyhassák el Liba­nont Szíria felé, magukkal ví- ve teljes tüzérségüket. fokozatát, honfitársa, Patrick Baudry kiképzett űrhajós a Becsületrend lovagkeresztjét kapta. Vlagyimir Dzsanibekov és Alekszandr Ivancsenkov a Becsületrend parancsnoki fo­kozatát, tartalékaik — Kizim és Szolonjev — a Becsületrend lovagkeresztjét vette át a francia nagykövettől. Argentína-USA Kapcsolatfelvétel Juan Ramon Aguirre Lana- ri argentin külügyminiszter csütörtökön rövid megbeszé­lést tartott Harry Shlaude- mannal, az Egyesült Államok Buenos Aires-i nagykövetével. Ez volt az első hivatalos kap­csolatfelvétel Argentína és az Egyesült Államok között az­óta, hogy Washington a falk- landi válság idején nyíltan Nagy-Britannia mellé állt. Szovjet intézkedések a szankciók kiküszöbölésére Megválásai a gázvezeték % Ünnepség a moszkvai Kremlben Kitüntették a Nemzetközi sajtóvisszhang Változatlanul Francois Mit­terrand francia elnök buda­pesti látogatásának világpoli­tikai vonatkozásai állnak a francia sajtó érdeklődésének előterében. A Le Matin — amely általában a kormány­zó szocialisták véleményét tükrözi — megállapítja, hogy a francia államfő először Bu­dapesten fejtette ki „keleti politikáját”. A francia—kelet­európai kapcsolatok több mint egyéves „befagyasztása” után Mitterrand kifejezte készségét a párbeszédre és kifejtette, hogy francia részről milyen feltételekhez kötik a dialó­gust. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja hang­súlyozza, hogy Francois Mit­terrand és Kádár János meg­beszélésein az enyhülés és a kelet—nyugati párbeszéd volt a központi téma. Hozzáteszi, hogy a francia—magyar csúcs- találkozó jelentősége messze meghaladja a kétoldalú kere­teket. Franciaország és Ma­gyarország hatékonyan járul­hat hozzá a feszültség csök­kentéséhez Európában. Az el­lenzéki Le Quotidien de Pa­ris kiemeli, hogy a látogatás már önmagában „nyitást” je­lent, és a többi laphoz hason­lóan részletesen elemzi Mit­terrand szerdai pohárköszön­tőjét, amely megfogalmazása szerint a francia elnök „első Keleten elmondott beszéde” volt. A látogatásnak a kétoldalú kapcsolatokra kifejtett hatá­sával a Le Figaró foglalko­zik behatóan. A jobboldali lap szerint Francois Mitterrand és Kádár János találkozóján ki­fejeződött az a közös akarat, hogy szorosabb és szélesebb körű kapcsolatokat teremtse­nek a kereskedelem, a kultú­ra és a tudományos együttmű­ködés terén a két ország kö­zött. A mostani tárgyalások alatt már' megteszik az első lépéseket a kapcsolatok fej­lesztésére. A rádió- és televíziós állo­mások valamennyi híradásuk­ban kiemelkedő jelentőségű eseményként kezelik a fran­cia—magyar csúcstalálkozót. Az eseményekről tényszerűen beszámoló budapesti tudósítá­saikat gyakran a magyar va­lóság egyes mozzanatait be­mutató rövid riportokkal egé­szítik ki. Ez utóbbiakban első­sorban a lakosság életmódja és a gazdaság iránt mutatnak érdeklődést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken bécsi kelte­zésű tudósításban számol be Francois Mitterrand francia köztársasági elnök budapesti látogatásának első napjáról, megbeszéléséről Kádár János­sal, az MSZMP első titkárá­val és ismerteti a vacsorán el­hangzott pohárköszöntőket. Kádár János pohárköszöntő­jéből a nyugatnémet lap azt a gondolatot emeli ki, hogy je­lenleg a nemzetközi politiká­ban olyan jelenségek, mint a fegyverkezés, kereskedelmi bojkott, sőt, kereskedelmi há­ború — negatív befolyásukat érvényesítik. Pohárköszöntőjében Mitter­rand elnök — írja a FÁZ — szembefordult „a bojkott és a kereskedelmi háború vala­mennyi formájával” Európá­ban. A lap Mitterrand látogatá­sával kapcsolatban megemlíti, hogy közvetlenül előtte Ri­chard Nixon veit amerikai elnök járt Budapesten és a Magyar Televízióban állást foglalt Leonyid Brezsnyev és Ronald Reagan mielőbbi talál­kozója mellett és sürgette a fegyverzetellenőrzés megvaló­sulását. A Lübecker Nachrichten Mitterrand látogatásával fog­lalkozva megállapítja, hogy az jeléi Franciaország vissza­térését a kelet—nyugati pár­beszéd porondjára. Párizs — folytatja a lap — a Szocialista Párt hatalomra jutása óta gyakorlatilag kilépett a kelet —nyugati párbeszédből. A kö­zös gazdasági és technikai terveket azonban nem fa­gyasztották be, amint azt a földgázügylet és a szovjet— francia űrrepülés mutatja. A politikai kapcsolatok azonban minimumra csökkentek. A francia elnök most elérkezett­nek látta az időt arra, hogy a kelet—nyugati párbeszédet politikai síkon is újra felve­gye, mivel az NSZK mindvé­gig folytatta ezt a párbeszé­det, Genfben pedig a szovje­tek és az amerikaiak ismét tárgyalnak a hadászati fegy­verzet csökkentéséről és kor­látozásáról, Mitterrand való­színűleg attól tartott, hogy diplomáciai hátrányba kerül, ha továbbra is távól tartja magát a párbeszédtől — írja a Lübecker Nachrichten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom