Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

1983. JÚNIUS 6., VASÄRNAP xMlaa 5 Hűtőlánc Az utóbbi évtizedben két­szeresére növekedett a keres­kedelmi és vendáglátó-hálózat hűtőkapacitása. Ma már mint­egy 140 ezer hűtőberendezés­sel gondoskodnak az élelmi­szerüzletekben és a vendég­látóhelyeken. Az üzletek egy része azon­ban még így sem tudja elhe­lyezni a hűtőberendezésekben az egész napra szánt romlan­dó árukészletet. A régi, kis alapterületű üzletekben már nem is fér el több hűtőpult és mélyhűtő berendezés. Az élel­miszer-kereskedelmi vállala­tok egy része ezért megállapo­dást kötött a tejipari vállala­tokkal, hogy több részletben szállítsák a napi mennyiséget. Így még a délutáni zárás előtt is friss tejet árusíthatnak az üzletekben. A Ijűtést nem igénylő dobo­zos tartós tej jól bevált ugyan, de magas ára miatt viszonylag kevesen vásárolják. Nagyobb sikerre számíthat az úgyne­vezett féltartós tej, amelynek előállítását már megkezdték. Az ultrapasztőrözött, dupla fóliazacskóba töltött féltartós tej hűtés nékül egy hétig el­tartható. Jelenleg a fóliát Finnországból importálják, a közeljövőben azonban meg­kezdi gyártását a Tiszai Ve­gyi Kombinát is. A féltartós tejből, amelynek ára literen­ként 7,60 forint, egyelőre napi 20 ezer litert állítanak elő s igény szerint szállítanak a Komárom megyei városokba és a Duna-parti üdülőkörzet­be. Több más olyan tejtermék Is kapható az üzletekben, amelyről sok esetben még a kereskedők sem tudják, hogy nem szükséges hűtőben tárol­ni. Ilyen például a sűrített tu­busos tej, a sajtok közül az ementáli, eidami, trappista és az óvári sajt, valamint a tu­busos és fóliás ömlesztett, a dobozos Medve, valamint a Derby sajt. Veterán autók műhelye Hobbyból született vállalkozás Nem éppen olcsó mulatság Közönséges autójavító mű­helynek látszik: az udvaron Zsigulikon, Trabantokon, Da­ciákon dolgoznak a szerelők. Kicsit beljebb vesszük észre a fekete Mercedest. A rendszám- tábla helyén fölirat: „Rozma­ring veterán szakosztály”. A 2300 köbcentis kocsit ugyanis 1936-ban gyártották. Tulajdo­nosa Wagler László egyben a veterán autók restaurálására alakított magánvállalkozás ve­zetője is. Jó üzlet — Roncsként vásároltam annak idején ezt a Merclt. Munka után bütykölgettem, két és fél év alatt készült el. Megszerettem ezeket az öreg autókat. A Rozmaring Tsz- ben van egy szakosztályunk. Versenyekre járunk a régi Opelekkel, Fiatokkal. Merce- desekkel. Éppen most jöttünk haza Pozsonyból. Nem tudom, csak a manap­ság oly divatos nosztalgia te­szi-e, de szép egy ilyen régi autó. Tulajdonosaik szigorúan eredeti állapotába állítják Vissza a járműveket. Az al­katrészeket, a szerelvényeket vagy roncsokról szerelik le, vagy le kell gyártani őket. Egyre inkább csak az utóbbi út járható. Közlekedni termék szetesen nem lehet ezekkel az autó-matuzsálemekkel, nem felelnek meg a KRESZ előírá­sainak. A versenyekre is úgy kell elszállítani a kocsikat. A Rozmaring Tsz-ben tavaly ala­kult meg a szakosztály. — Elég sokan foglalkoznak veterán autókkal — mondja Wagler László —, de egymás­tól elszigclten. Nem ritka a titkolódzás, a féltékenység, a vetélkedés sem. Mi javasoltuk az autóklubnak, hogy hozza­nak létre egy veterán szak­osztályt. Ügy fest a helyzet, lesz belőle valami. Minden bizonnyal izgalmas, szép hobby veterán járművek­kel foglalkozni: bütykölgetni, ápolgatni őket, versenyekre, bemutatókra járni. De Wagler László megélni is ebből akar, ezért alapította meg idén ja­nuárban a magánvállalkozást. Ezek szerint üzletnek is jó ez, nemcsak szórakozásnak? Szeretni kell Az ország közepén Pusztavacs határában Pusztavacs északkeleti hatá­rában áll a kilencvenhárom- ezer négyzetkilométeres Ma­gyarország földrajzi közép­pontját jelző nyolcoldalú gú­la. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal ál­lította néhány éve. A tíz méter magas, vörös­fenyőből készített tornyot Ke- rényi József Ybl-díjas kecs­keméti főépítész tervezte. Az­óta a kirándulók kedvenc he­lye. Az alföldi piros túra­útvonalon is kereshetik fel a védett területen álló érdekes­séget. A gúla alatt betonasztal lapjába vésték az ország tér­képét, feltüntetve rajta a geo­metriai _ középpont földrajzi I I és csillagászati adatait. Szí­vesen látogatják a községbe- ! liek is, köztük az óvodások. Ottjártunkkor Lukács Mária óvónő és Regdony János- né dajka kíséretében, két tu­cat apróság élvezte a mintegy öthektáros terület szépségét. Pusztavacsra más látnivalók is hívogatják az érdeklődőt: egy XV. században épült templom romjai és a jelenlegi A pusztavacs! óvodások is tudják, templom kertjének csodálatos mit jelez ez a torony. növényzete. *0 Hasznos eligazító tábla segíti a tájékozódást. Balázs Gusztáv felvételei — Ha beindul a dolog, min­den bizonnyal meg lehet élni belőle. Elsősorban külföldi kuncsaftokra számítunk, most jöttem haza Nyugat-Európából és hoztam két biztos meg­rendelést, másik öt kilátásban van. Az NSZK-ban például ezt a munkát 40 márkás órabérért csinálják, ez még ott is szép összeg, megéri hát, ha velünk dolgoztatnak. — A hazai tulajdonosok nem jelentkeznek? — Jönnének. Volt is már je­lentkező. De ez nem olcsó mu­latság. Sokan azt hiszik, van egy roncs autójuk, és azért kapnak egy újjávarázsoltat. Az igazság az, ezt a munkát ke­vesen tudják megfizetni. Ügy volt. hogy a MAFILM kocsi­jait is megcsináljuk. Van ne­kik tizennyolc darab, olyan állapotban, hogy egy év múlva kidobhatják az összesét. Még­sem biztos, hogy létrejön az üzlet. Attól nem kell tehát félni, hogy munka nélkül maradnak, bár nem számolják föl teljesen a mai autók javítását sem. Több gondot okoz azonban a munkaerő. Akárkit nem le­het foglalkoztatni. t — Én egyre kevesebbet tu­dok itt lenni és ténylegesen dolgozni. Az üzletek, a meg­rendelők után kell járni. La­katosunk, kárpitosunk és elektromos szakemberünk egy­aránt van. Elsősorban tech­nikusok, de minimum mester­vizsgások jöhetnek szóba. Fé­nyezőt nem sikerült még meg­felelőt kapnunk. S önmagában az sem elég, ha valaki kiváló szakember, feltétlenül szeret­ni kell az autókat, a veterán járműveket. Ezt a munkát másképpen nem lehet csinálni. Kevés segítség Nem egyszerű dolog az ere­deti dokumentumok, képek beszerzése sem, a már emlí­tett féltékenység, rivalizálás miatt. A Rozmaring szakosztályá­nak ugyan jó kapcsolata van a fővárosban működő FŐNIX veteránautó szakosztállyal, egymás között szoktak alkat­részt, leírást cserélgetni. — Szinte semmilyen segít­séget nem kapunk a Közleke­dési Múzeumtól, mintha csu­pa vasutas dolgozna ott és csak a vonat számítana nekik. Ügy érzem, a régi gépkocsiknak a megmentéséért alig tesznek valamit. Búcsúzóul még mutat vala­mit Wagler László. Egy 1947- es Puch-motorkerékpárról emeli le a ponyvát. — Tizenhárom éves volt a fiam, amikor elkezdte csinálni, természetesen kis segítséggel, ö jár vele a versenyekre. Ügy látszik, sikerült megfertőznöm. M. Nagy Pctcr Egész ruhatárat varrnak Fürge ujjak, ügyes kezek formálják a divatos és tetsze­tős ruhadarabokat a PEVDI ceglédi gyáregységében. A si­keresen működő vállalat kon­fekció részlegének készítmé­nyei akár egy-egy család tel­jes ruhatárát kitehetnék, hi­szen női és férfikabátot épp úgy varrnak, mint női és bak- fisruhákat, szoknyákat, nad­rágokat, mellényeket, vagy akár hálózsákokat is. A konfekciót előállító gyár­egység a legszétszórtabb. Abonyban, Dabason, Monoron és Nagykátán is vannak üze­meik, mi több, még a ceglédi székhely is három kisebb munkahelyből tevődik össze. Igaz. az elmúlt években elké­szült a Déli úti szabászat, köz­ponti anyagelőkészítő és rak­tár, de ezzel még visszásabb lett a helyzet, kiáltóbb az el­lentét a korszerű körülmé­nyek és a Kossuth Ferenc ut­cai varroda áldatlan állapotai között. Annál inkább furcsa ez, mi­vel a vállalat boldogulásában meghatározó szerepe van — nagyságrendjénél és jó ered­ményeinél fogva is —, a ceg­lédi részlegnek. A PEVDI tő­kés exportjának 40 százaléka, tőlük származik. Kapacitásuk majd’ háromnegyed részét a nyugati megrendelőknek vég­zett bérmunka tölti ki. Az ötödik ötéves terv meg­felelő előzményül szolgált a jelenlegi időszakhoz. A meg­izmosodás. a felkészülés idő­szaka volt. A bérszínvonal a sikerrel végzett munkával együtt növekedett. Korszerű varrógépekhez, vasaló beren­dezésekhez. frontfixáló gépek­hez jutottak, így ma a műszaki színvonal jó. A munka természeténél fog­va néha a kisebb fennakadá­sok miatt megsűrűsödik a le­vegő, egész évi munkájukat mégis rendben ellátják. A tő­kés export növelése a céljuk, nemcsak a bérmunkáé, hanem a saját anyagból készült hol­mik nagyobb arányú eladásáé, mert ezen több a haszon. A Nagykátán idén felépülő üzemcsarnok j,s ezt a felada­tot szolgálja majd. A piac viselkedéséhez való fürge alkalmazkodás jellemzi őket. Így például az eredetileg 1932-re előirányzott 95 milliós árbevételi tervet 110 milliósra bővitették, s ennek pontosan a felét várják ke­mény valutában. A tőkés ex­port továbbra is meghatározó a számukra. Miután a termék- szerkezet meglehetősen szerte­ágazó, nehéz mindent nagy mértékben gépesíteni. Bizony olyan kényszerhelyzet is volt már. amikor több tízezer da­rabos kabátmegrendelés futott be, s azokat is be kellett erre a munkára tanítani, akik ad­dig csak hordták, de nem varrták ezt a felsőholmit. (Ál­talában egy-egy átlagév mun­kaösszetétele így fest: 400 ezer szóknya, nadrág, 70 ezer ruha, 15 ezer kabát és 6—8 ezer há­lózsák. Miután a Kiváló vállalat cí­met 1981-ben végzett jó mun­kájuk nyomán újfent kiérde­melték, nem érdektelen egy pillantást vetnünk jellemző adataikra. A 86 millió forintos árbevételi tervet 111 millióra teljesítették, s ebből 54 mil­lió volt a tőkés export. A nyereség a remélt 15 millié forintot több mint 6 millióval szárnyalta túl. Bár a nyugati devizáárfolyamok csökkenése hátrányosan érintette őket, ve­vőkörükben sikerült némi ár­emelést véghezvinni. Hatéko­nyabb munkával valósult meg mindez, úgy hogy a holmik 99,6 százaléka megkapta az el­ső osztályú minősítést. Az idei év az ötnapos mun­kahét beindításának jegyében kezdődött. A termelékenység ösztönzése érdekében, a szabá­szatban — az eddigi időbér helyett — a csoportos bérezés­re fognak áttérni. T. T. Hétfőtől Budaörsön Szedd magad a szamócát A tavalyi meglehetősen siker­telenül végződött próbálkozás után sem a szakemberek, sem Bútorok Csömörről Önálló termékkel jelentkeztek A Budapesti Bútoripari Vál­lalatnak, a BUBIV-nak majd­nem húsz éve van érdekeltsé­ge Csömörön. Igaz, abban az időben egy szinte jelentékte­len kis fafeldolgozó telepet tartottak fenn, ami persze a vállalat számára roppant fon­tos volt. Akkor még igen ke­vés közük volt az itt dolgozók­nak a bútorgyártás közvetlen műveleteihez, ma már .»annál több. — Két nagyobb üzemünk van jelenleg ezen a csömöri telepen — kezdi a részletes tá­jékoztatást Miele László telep­vezető. — Meghívom, nézzen széjjel a famegmunkálóban és a kárpitosüzemben. Láthatja legalább, hogy nemcsak bese­gítünk már a vállalat 1-es szá­mú, Újpesten levő gyáregysé­gének. hanem önálló termé­künk is van. A fotel belseje Prospektust terít elém Miele László, olyat, amely a BUBIV szinte teljes ülőgarnitúra-vá­lasztékát bemutatja, aztán a tucatnyi fajtából egynek, a Stefi elnevezésűnek a munka­folyamatát szinte élőben is nyomon követhetem. Magam nem szedtem még széjjel egyetlen fotelt sem, soha. csak­úgy, mint másokat, engem is mindig érdekel, mi Is lehet az ilyen összetett tárgy belsejé­ben, kárpitja, takarója alatt. Itt most láthatom, hiszen előbb a darabológéneken el­készülnék a vázrészek, aztán rájuk kerül a szivacs, ponto­sabban az előre megtervezett, k'szabott laticel, majd a leg­külső huzat. De ne ugprjunk előre, mert a famegmunkáló, előkészítő üzemben, ahol most még egy régi gépen ketten egyenként I szabják le (minden műveletnél ! állítva a gépen valamicskét), a fotelek préselt lemezből ké­szült rugós karfáit. Az üzem­vezető elégedetten mutatja azt a dán gyártmányú szeletelőt, amelynek függőleges tengelyén tucatnyi kis körfűrészlap el­fér. Ezek egyszerre nyolc-tíz bútorelemet vágnak le, igazán haladós munka lesz. — Mikor állítják üzembe a gépet? — Körülbelül az év végén — Miért ilyen sokára? — Az az igazság, hiszen lát­ja, most, hogy csupán egy ilyen darabolófűrésszel dolgo­zunk, ha van is elszívás, azért elég nagy a por. Ezért mielőtt a dán masinát üzembe állít­juk, meg kell oldanunk a na­gyobb teljesítményű porelszí­vó rendszer kiépítését. S még egy tervünk van, méghozzá közel a megvalósításhoz: je­lenleg még olajkazánnal tör­ténik a fűtés, vegyes tüzelésre állunk át. Mi is kalkulálgat- tunk. s kiderült, hogy van annyi értéktelen gyártási és egyéb hulladék, amivel a fű­tési és melegvíz-ellátási gon­dokat éppúgy megoldjuk. Jobb szervezéssel — Mire, milyen munkáikra gondolnak legszívesebben visz- sza mostanában? — Vállalatunk, és így a mi dolgozóink is részt vettek a nemrég megnyílt Fórum Szál­loda bútorainak elkészítésében — mondja Eredics Sándor kárpitos művezető, aki jogos büszkeséggel tekint szét a kár­pitosrészleg műhelyében, elé­gedettebben, mint korábban, bemutatva a Textima típusú, nagy teljesítményű varrógépe­ket, amelyeket nemrég állítot­tak üzembe. — Sokat segít rajtuk, hogv egységes ez a varrógépkor, s így könnyebb a munkát is szervezni. Régen ugyanis nem itt, egy közös műhelyben a kárpitosokkal, hanem magán­házaknál helyezték el a varró­kat, illetve bedolgozóként áll­tak kapcsolatba ezekkel a leg­fontosabb műveletekre betaní­tott lányokkal, asszonyokkal. Egyébként ebben az üzem­ben jelenleg harmincketten dolgoznak, csaknem mindegyi­kük helybeli, mindössze a te­lepvezető, a helyettese és a műszaki vezető jár ki a fővá­rosból hozzájuk. Társadalmi munkában — Igen jól összeszokott gár­da a miénk — mondja mée búcsúzóul Miele László telep­vezető. — Négy szocialista bri gádunk közül egy aranykoszo­rús lett. egy dolgozónkat ju­talmazta a vállalat kiváló címmel. Hogy a legtöbben ide­valósiak, azon is meglátszik hogy amiben mi tudunk, szí­vesen segítjük a községet: patronáljuk az óvodát és az iskolát, s az időseket is. Fel­ajánlottuk, hogy ha a tanács kijelöl néhány arra legjobban rászorult idős embert, hulla­dékból mi is hozzájárulunk tüzelőjükhöz. Fehér István a nagyközönség nem remélte azt, hogy az albertirsai Micsu­rin Termelőszövetkezet meg­ismétli szamócaszedési akció­ját. Csak emlékeztetünk arra, hogy a szedd magad mozga­lom híreivel, kommentálásá­val voltak tele tavaly ez idő tájt a hírközlő eszközök, fel­kapta mint a forgószél a fale­velet a tömegtájékoztatás, s aztán a túlhajtott reklám ala­posan visszaütött a mozgalom főpróbáján. Előnyös És most mégis, újra próbál­kozik az általa üdvözítőnek vélt módszerrel az albertirsai gazdaság. Mint a tájékoztató­ból megtudtuk, hétfőtől ismét szedheti saját maga — aki kedvet érez hozzá — a hamvas szamócát a szövetkezet buda­örsi szamócásában. Hiszik, a vállalkozás előnyös a fogyasztó­nak, a gazdaságnak is, s a ta­valyinál jobban szervezetten bonyolítják le az akciót. S te­gyük hozzá, kevésbé agyon- rekjámozottan. Hétfőn délután két órakor kezdődik a szüret, s mindennap délután kettő és este hét között várják a vállalkozó kedvű vásárlókat a gazdaság szakemberei, a sze­dést irányítók. Hát vége Gondoltak a hétvégi pihe­nőnapokra is: szombaton 9 és 15 óra között, vasárnap ugyan­csak 9 és 13 óra között keres­hetik fel a szövetkezet három hektáros szamócását. A csaló­dások elkerülése végett — eset­leg nincs mit szedni, mert még nem érett be a következő ter­més —, a gazdaság azt taná­csolja az érdeklődők előzőleg telefonon kérjenek tájékozta­tást a 664—581-eg telefonon. S hogy mi az üzlet mindebben a vásárló számára: az, hogy a napi Zöldért-árnál mintegy húsz százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a friss cse­megéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom